Az Ember, 1954 (29. évfolyam, 2-47. szám)
1954-03-06 / 10. szám
Ez történik Magyarországon “SZTÁLINORGONÁK AT” GYÁRTANAK KISKUNFÉLEGYHÁZÁN (F.E.P.) Egy Nyugatra menekült szakember közlései szerint a magyar honvédség megrendelésére sorozatvető (népies nevén: “SztáJinorgona”) gyártását kezdte meg a közelmúltban a Kiskunfélegyházái Vasszerkezetek Gyára. A sorozatvetö kétsoros és 16 vetősinnel rendelkezik, 5-tonnás Csepel-gyártmányú teherautóra van. szerelve. Körbe forgatható zsámolyon nyugszik, a vetösinek 14 fokról 54 fokig emelhetők, illetve süllyeszthetek. A lövedék hossza 44 cm., súlya 17iá kg. A gyár eddig 60 darab sorozatvető gyártására kapott megrendelést. KÉMKEDÉS AZ ESPRESSÓBAN Sokan emlékeznek egy meglehetősen kéteshirü hölgyre, aki a Deák-téri Fiumei kávéüzletben dolgozott, de akinek nem ez volt a főfoglalkozása. Gönczi Tusi volt a viharoséletü hölgy neve, aki most a kommunista rezsimben nagy karriert futott be: a budapesti espressók központi felügyelője lett. Legutóbb összehívta az espressók üzemvezetőit és felhívta őket arra', hogy a látogatókról heti jelentést nyújtsanak be hozzá. Aki nem tesz eleget a parancsnak, elveszti kenyerét . . . MIÉRT NÖVEKEDETT MEG A MÚZEUMOK, KÖNYVTARAK LÁTOGATÓINAK, SZAMA? A budapesti kommunista sajtó legújabban a múzeumok és könyvtárak nagy látogatottságáról ir. Kivételesen igaza van. A téli hónapokban valóban nagy tömeg Szöuli el ezeket a helyeket. Az oka azonban nem a kommunista “szellemi táplálék” utáni vágy, hanem egyszerűen az, hogy ezeket a helységeket a kulturpropaganda miatt fütik és a fűtőanyag nélküli lakosság — különösen az utóbbi hónapokban elbocsátottak ezrei — tömegesen keresik fel a jólfütött termeket. Mivel 1929 óta nem volt ilyen hideg tél az országban, a múzeumok és könyvtárak látogatóinak száma valóban emelkedőben van . . . UJJ RENDSZER A VILLAMOSENERGI A-ELLÁTÁSBAN A “Szabad Nép” keserűen állapítja meg, hogy “néhány hónapja komoly nehézségeket okoz az áramszolgáltatás. Áramkorlátozások fékezik üzemeink termelését, nem egy helyen csökkentik a munkások teljesítményét. Nem egyszer arra kényszerültünk, hogy korlátozzuk a háztartások áramfogyasztását.” Most a kormány kidolgozta az energiagazdálkodás uj rendszerét. A rendszer lényege, az, hogy minden minisztérium, iparág, üzem számára pontosan, meghatározzák az enegiafogyasztás mértékét. Minden üzem pontosan fogja tudni, hogy a hét különböző napjain, illetve a nap különböző szakában mennyi áramot fogyaszthat. A kormány fokozott tempóban igyejkszik megépíteni egy uj, nagy energiatelepet Tiszapalkonyáíl, de ez legkorábban csak jövőre tud áramot termelni. GÖNDÖR. FERENC POUHKM HEHLAPIA “THE MAN» FERENC GONDOIVS POLITICAL WEEKLY Reentered as second class matter August 4, 1942, at the Post Office at New York, N. Y. linder the Act of March 3, 1879 SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: 320 East 79ST.. NEW YORK. 21. N. Y. Phone: BUtterfield 8-6168 EDITORIAL AND PUBLISHING OFFICE: 320 EAST 79th STREET,NEW YORK 21, N. Y. (Yearly Subscription $10; Single Copy 20 cental VOL. XXVII i — No. 10 NEW YORK, N. Y., MARCH 6, 1954 EGYES SZÁM ÁRA 20 CENT „Hajlandó vagyok a bíróság elé állni!” NAGY FERENC SZENZÁCIÓS BEJELENTÉSE AZ AMERIKAI RÁDIÓKBAN Vasárnap a newyorki WWRL-rá dióban, majd ezt követően több más amerikai rádióállomás közvetítésében Nagy Ferenc volt miniszterelnök bejelentette, hogy hajlandó .visszatérni Magyarországra, ha a kommunista kormány nemzetközi ellenőrzés mellett szabad választásokat ir ki és amennyiben ezen a választáson a kommunista párt kapja meg a szavazatok többségét, hajlandó önként azok elé a bírák elé állni, akik ítélkezni akartak fölötte 1947- ben, amikor Svájcból nem tért vissza Magyarországra és diszszidált. . Nagy Ferenc bejelentésének az az előzménye, hogy legutóbb Gerő Ernő, a budapesti kommunista kormányzat 2. sz. embere a Lenin halálának évfordulóján rendezett ünnepségen b e s z édet mondott s ebben azt hangoztatta, hogy ma már az egész magyar nép a kommunista kormány és a kommunista párt mellett áll. “Magyarország azért erős — mondotta Gero — mert az egész lakósság a hűséges munkásosztály vezetésével határozottan és elszántan áll a kommunista párt és a jelenlegi kommunista adminisztráció mellett.” A WWRL-rádió, amely néhány hete rendszeresen közvetíti a kommunizmus elleni harc keretében Nagy Ferenc angolnyelvü kommentárjait, vasárnap sajtókonferencia keretében szólaltatta meg a volt miniszterelnököt. A legnagyobb amerikai hirügynökségek kiküldöttjei, a magyarnyelvű sajtó reprezentánsai és dr. Tatár László, a WWRL-állomás magyar osztályának vezetője jelenlétében tette meg Nagy Ferenc a nyilatkozatát a közvetítést angol nyelven vezető Herb Norman kérdéséire. — Gerő Ernőnek igaza van, amikor azt mondotta — felelte Nagy Ferenc az egyik kérdésre — hogy a magyar nép komoly egységben van. Csakhogy ez az egység a jelenlegi kormány ellen alakult ki. A kommunizmus nem tudja megnyerni a népet a Vasfüggöny mögötti országokban, ahol a Moszkvából irányított bábkormányok uralkodnak. Csak azokat a népeket lehet félrevezetni, amelyek nem ismerik a kommunizmust a gyakorlatban. — A kommunistáknak nem sikerült az elmúlt hét év alatt a magyar népet egy gondolkodásnélküli, robotoló és engedelmes masszává átgyurni, bár minden erejükkel, az erőszak és az állandó félelemkeltés folytonos alkalmazásával megkísérelték ezt. A legutóbbi időben megváltoztatták módszereiket, tekintettel a passzív ellenállásra, mely különösen a parasztság részéről nyilvánult meg és bizonyos könnyítéseket léptettek életbe, hogy lecsendesitsék az elégedetlenséget. A közvetítést vezető Herb Norman ezután felvetette a kérdést: mi lenne, ha most lehetne szabad választásokat tartani? Ezzel kapcsolatban tette meg Nagy Ferenc azt a nyilatkozatát, amely egyben válasz Gerő hetvenkedő kijelentéseire. — Biztos vagyok abban — mondta Nagy Ferenc — hogy az 1945-ös választási vereséghez hasonló nagy vereség, vagy még annál is nagyobb kudarc várna a kommunista pártra, ha szabad választásokat lehetne tartani Magyarországon a nyugati hatalmak és a Szovjetunió közötti megállapodás esetén. Ha a nagyhatalmak, vagy az Egyesült Nemzetek szavatolnák a tiszta és szabad választások megtartását, ugyanazon a napon visszatérnék Magyarországra. — De továbbmegyek—folytatta Nagy Ferenc—és kijelentem, hogy ha ezen a választáson a kommunista párt kapja meg a szavazatok többségét, a bíróság elé állok, hogy ítélkezzenek felettem azok a bírák, akiknek nem volt módjuk ezt megtenni as 1947-es államcsíny után, amikor nem tértem vissza Svájcból Magyarországra. Nagy Ferenc feltünéstkeltd rádiónyilatkozata a kétszerkettő-négy nem csűrhető és csavarható logikájával adj» meg a választ Gerő Ernőnek és az egész jelenlegi kommunista kormánynak. Ne. hangoztassák hamis szónoki frázisokkal, hanem bizonyítsák be, hogy valóban mellettük áll-e a magyar nép; a bizonyítás eszköze csakis egy szabadon megtartandó választás lehet! Nincs kétsége senkinek aziránt, hogyr a kommunista kormány mély hallgatással válaszol majd Nagy Ferenc hazatérési szándékára . . . A HÁLA NAPJÁN (Az Argentínában megjelenő kitűnő lapban, a “Hati,kvá”-ban a fenti címen jelent meg az alábbi cikk Göndör Ferencről a mindig impulziv, harcos kollégánk, Halmi József tollából. Egyetlen betű változtatás nélkül adjuk közzé a megtisztelő írást, amelynek végéhez a magunk kommentárját természetesen hozzáfűzzük.) Fohász hangzott el Göndör Ferenc kartársunk és barátunk ajkáról Thanksgiving; Day-n, amelyet magyarul Hálaadás Napjának neveznek. Szivbemarkoló, őszinte, drámai hangú fohász szállt az ég felé, Göndör Ferenc, “Az Ember” szerkesztője az emlékezés és hála szavait rebegte el kitűnő lapjában a nagy nyilvánosság előtt. Az amerikai polgárnak — írja Göndör Ferenc —- van miért hálásnak lenni, hiszen- Amerika szabad földjén élhet, amerikai polgár lehet. De Göndör Ferenc, aki amerikai állampolgár, még külön is hálás % sorsnak és felsorolja nagyszerű cikkében mit köszönhet ő magyarságának, zsidóságának és utoljára — de nem utolsó sorban —az Egyesült Államoknak? A magyarságnak — Írja Göndör Ferenc szerkesztő — azt köszönheti, hogy ma is, szive minden dobbanásával, magyarnak érzi magát és ezen nem változtatott az a tragikus tény sem, hogy a fehér terror idején és a bolsevizmus alatt az uralom bitorlói ellenségnek tekintették . . . Lelke — mondja ‘Az Ember” szerkesztője — ott mereng a magyarországi tájakon és utolsó leheletéig magyar marad. Ugyanakkor Göndör Ferenc hálás a sorsnak zsidóságáért is. Erről így ir: • “Hálás vagyok zsidóságamért. A náci-kannibalizmus idején, amikor a zsidók százezreit vitték Hitler vérebei a gázkamrákba és Magyarországon a hazaárulók cinkos bandája sietett az emberirtásban Hitler nyomdokaiba lépni, különösen éreztem és átéreztem zsidóságomat; azt a tragikus tényt, hogy én * az üldözöttek testvére vagyok. Mindig harcoltam a mindenkori üldözöttekért és a mindenkori üldözők ellen, most uj erőt, uj tápot kapott ez a motor bennem. Hálás vagyok, hogy se- [ githettcm az üldözött zsidóságon, ezen az értékekkel pompázó, de mégis tragikus népen, amely végre most talán megtalálja a nyugalmát és a békés fejlődés lehetőségét a saját hazájában, Izraelben.’’ nem életébe került a harc, amelyet a tömeggyilkosok ellen folytatott és folytat lapjában és mégis büszkén vallja: hálás a sorsnak, hogy magyar földön született és háláa azért is, hogy érzésben is megmaradt magyarnak! , Amilyen szomorú szívvel regisztráljuk Göndör Ferenc hálaadásának és vallomásának ezt a fejezetét, ugyanolyan örömmel éó meghatottsággal vesszük tudomásul, hogy zsidónak születvén, megmaradt zsidónak s népe védelmezőjének és boldog, hogy az üldözött zsidóság megtalálta hazáját, Izraelt. . Számunkra minden olyan érték, mint Göndör Ferenc, rendkívül sokat számit. Lapja, lapjának Göndör Ferencnek a Hálaadás Napján közölt ünnepi vallomása ugyanolyan őszinte, mint amilyen őszinte volt eddig minden cikke, amelyet nagy harcai közben lapjában irt. Csak csodálni lehet öt, akit annyian és annyiszor támadtak és támadnak ma is, magyar részről, hogy változatlanul és szinte alázattal magyarnak vallja magát s lelke “ott-mereng a Duna-Tisza táján,” ahol a magyar nép aktiv és passzív részvételével hatszázezer zsidót öltek meg honfitársai. Imponáló ez a következetesség, amelylyel a nagy tragédia után se tagadta meg magyar hazáját, amely üldözte, üldözi és üldözni fogja halála napjáig mindazokért az igazságokért, amelyet hazá ja urairól és különbözőszinü rendszereiről irt harcos lapjában. Mélyen a leikébe és a húsába vágott a hatszázezer magyar állampolgár barbár lemészárlása, amelyet a legnagyobb részben magyarok, tehát Göndör Ferenc honfitársai hajtottak végre, egészségébe, nyugalmába, majdminden szava egy tisztalelkü, tlsztakezü, becsületes szándékú, kiváló emberi kvalitásokkal rendelkező barátot és segítőtársat reprezentál. Mégis, jobban szeretnénk, ha lerázná magáról a magyarság, a szörnyű bűnöket elkövetett magyar nép és magyar haza iran% táplált érzelmeit és nem mint zsidó vallásu, hanem mint a zsidó nemzet nagy fia Izrael állama felé fordulna s az országot, a/ni országunkat, a zsidó nép, meggyötört népe Államát tartaná egyedüli hazájának; itt “merengene a lelke” a Carmel tetején vagy a Kanaan hegyén, a Jordán völgyében vagy a negevi nagy pusztaságban és nem a zsidóvértől piros Hunniában. , Göndör Ferenc ezerszer kiálthatja a magyarság felé, hogy magyar. Az egyoldalú szerelem eddig se talált viszonzásra, a magyarság sóba nem fogja viszontszeretni öt, aki testét-Ielkét, kultúráját és ci-
