Az Ember, 1954 (29. évfolyam, 2-47. szám)

1954-02-27 / 9. szám

6-ik oldal AZ EMBER FEBRUARY 27, 1954 • VITA • Vitairat a Kisgazdapárt felelősségéről, a zsidók nyaralásáról és a magyar irók üldözöttségéről Bár az alanti levél Írója abbeli aggályának ad kifejezést, hogy levele nem kerül közlésre, mert “az amerikai magyar lapok nem kö­vetik az amerikai példát” és óvakodnak a lap egyes cikkeit bíráló levelek közzétételétől; mi természetesen, megjelentetjük ezt a vita­­irást, mert tiszteljük a jószándéku ellenvéleményt is s mert hasznos­nak, gyümölcsözőnek, a fogalmak és tények tisztázását szolgálónak ítéljük a konstruktiv vitát. Ezért áll ez a rovat a közönség szolgálatá­ra; szabad fórum ez, ahol minden tisztességes szándékú ember szaba­don elmondhatja véleményét, akkor is, ha az nem találkozik a lap álláspontjával és meggyőződésével. Igen tisztelt szerkesztő uram! Régi és figyelmes olvasója va­gyok “Az Ember”-nek s azok kö­zé a kevesek közé tartozom, akik a szerkesztő ur otthoni publiciszti­kai szereplésére is jól emlékeznek. (.Fiatal történettanár voltam ak­kor, ma öreg nyomdász). Ha cik­keit néha szenvedélyesebbeknek találtam is a kelleténél, mindig nagyabecsültem tehetségét és helytállását.Ez utóbbit különösen Kun Béla diktatúrája idején, ami­kor Göndör Ferenc alig néhányad­­magával állt ki a bolsevisták ter­rorja ellen. Épen mert igy ítélem meg “Az Ember” szerkesztőjét s mert tu­dom róla, hogy “ütő ember, aki az ütést állja,” merek néhány bíráló szót mondani lapjáról, — hozzzá­­teszem, hegy nem épen azzal a szándékkal, hogy észrevételeimet közzé is tegye. Korrigálnom kell magamat: bennem meg volna a közzétételi szándék, csak épen tudom, hogy a magyar lapok nem követik az amerikai példát s óva­kodnak olyan “Letter to the Edi­tor” közzétételéről, mely a lap egyik-másik közleményéről bírá­lón emlékszik meg. “Az Ember” utolsó két számá­ról van szó. Kezdem a febr. 6-i szám vezércikkével, mely a “Kol­­laboránsok” címet viselte s mely megállapítja, hogy az együttmű­ködésért “elmarasztalni a Kisgaz­dapártot áttetsző demagógia.” En­­gedelmet kérek, a dolog távolról sem ilyen egyszerű. Ha ezt a kifo­gásolt tételt egy annak idején nyugatra menekült nyilas vagy nácibarát ember állítja fel, mond­juk a Father Galambos fajtából, vagy Marschalkó baráti köréből, akkor ez szinpiszkos demagógia. Ezt a népséget semmiféle bírálati jog nem illeti meg olyan emberek ellen, akiknek becsületes szándé­kában senkinek nem szabad két­­telkedni. De viszont vannak embe­rek, akik nem Hitler végső sikeré­ben bizva rohantak Nyugatra,, ha­nem a bolsevista terror miatt me­nekültek s a náci időkben, a ma­guk szerény körében, magyarok és emberséges emberek voltak; eze­ket megilleti a kritika joga s amit ezek a kisgazdapárti rezsimről és vezető embereiről mondanak, el­fogulatlan, becsületes s ha kell, szigorú kritikát, az egyáltalán nem demagógia. Ezeknek jussuk van a biálathoz. Ezek megétik, hogy azt a felelősséget, melyet egy válasz­tási győzelem hárított a Kisgazda­pártra, az akkori igen súlyos vi­szonyok között a párt nem merte egyedül vállalni, hanem azt meg­osztotta a munkáspártokkal. Ez áldozatos cselekedet volt, de meg kellett tennie. A párt felelőssége ott kezdődik, mikor olyan csele­kedeteket fedezett a maga erkölcsi erejével, melyek a napnál világo­sabban jelentették, hogy a kom­munisták a hatalmat Moszkva ke­zére készülnek juttatni. Ha le­mondanak, akkor más volna fele­lős s nem ők s lemondásuk erősí­tette volna egy kétségbeesett nem­zet lelkében a jövőben való hitet. Én elhiszem, hogy lelkűk mélyén becsületesen gondolták el, amire szorittatni engedték magukat; ezt elhiszem s tudom, hogy komolyan veszik a demokrácia igéit, csak épen sokan közülük áldozatot nem voltak hajlandók érte hozni. De­mokratának lenni szép dolog, kár neht'.tn tudom elképzelni, hogy mi más hitet vallanának, — de férfinak lenni, az sem az Utolsó. De ismétlem ezt a kritikát velük szemben csak olyanok gyakorol­hatják, kiknek , múltja — akár fontos pozícióban, akár szerény helyen — erre jogol ad. Teleki Béla nem gyakorolhatja. Sok értelme nincs annak, hogy “Az Ember” leközli, hogy 1939- ben kik nyaraltak külföldön. Én nagyon jól emlékszem azokra az időkre s nagyon megértem, hogy emberek, akiket otthon már alig vettek emberszámba, igyekeztek olyan helyeket felkeresni, ahol valamennyire embereknek számí­tottak. A gyöngébbek kedvéért hadd jegyezzem meg, hogy én nem szereplek a névsorban, bár nem tagadom, jó! esne emlékezni arra, hogy 1939-ben az Északi-tenger mellett voltam. Kitűnő a Somody-Klaszek cikk. Écrasez l’infame! Végül S. F. folytatásos tanul­mánya. A cikkíró elszánt obstruk­­eiójának tulajdonítom, hogy Beth­len. Istvánt együtt említi, egy lé­legzet alatt Szálasival. Bethlen politikáját lehet kemény kritiká­val illetni, de nem Szálasival Hungarian Garden Restaurantban LOVÁSZ PALI és híres zenekara muzsikál Kondor Mariska és Emődy Margit énekel • 1528 Second Avenue New York City Telefon: RE 4-9670 Kiváló konyha! ZETTL LACI tulajdonos együtt! Aki látta azt a szívós küz­delmet, amit Bethlen a német be­folyás eben folytatott, aki tudja azt, hogy milyen határozottan szalh szembe a zs'dotö,•vényekkel, az múltja hibáiról is enyhébben Ítél. De nem erről akarok szólani, eljön majd ennek is az ideje, csak az ellen akarok tiltakozni, hogy nevét együtt említsék Szálasiéval. “Baloldali meggyőződése miatt üldözött volt Magyarországon a két költő-óriás: Ady Endre és Jó­zsef Attila?” Ady Endre nem volt üldözött; Adyt egyszerűen nem értette meg az a generáció, mely akkor a hivatalos irodalom stallu­­maiban ült; nem értette, nem ér­tékelte, de ehez baloldaliságának vajmi kevés köze volt. Azt hiszem József Attila tragédiája sem írha­tó baloldaliságának számlájára. “Az irók nem mertek szociális és politikai problémákkal foglalkoz­ni”; ha S.F., az essay-iró ezt a vá­dat a náciidőkre vonatkoztatja, akkor igaza van; de ha azt meg­előző időkre, akkor nincs igaza. Disztingválni kellett volna. Szabó Dezső nem tengődött nyomorban és Babits Mihály sem! Az igaz, hogy Kassák Lajost, Kosztolányi Dezsőt, Móra Ferencet, Móricz Zsigmondot, Márai Sándort hiva­talos elismerésben nem részesítet­ték, de hát ezek ilyenre igazán nem íeílektáltak, nagy zavarban lettek \olna, ha ilyen merénylettel sújtottak volna le rájuk. Móricz­­nak igen rosszul állt volna a "ke­gyelmes” cim. Viszont a magyar olvasóközönségtől olyat kaptak — ki nagyobb, ;ki kisebb mértékben — ami az ő szemükben jóval töb­bet jelent, mint bármely hivatalos elismerés. Olvasták s igen-igen megbecsülték őket s mindenikük az írásból élt. S ez valami olyan szegény országban, ahol egy 2,000 példányos kiadás elfogyása már komoly sikernek számit. Azt se tessék mondani, hogy Rippl Rónai József nem tudott boldogulni bal­­oldalisága miatt. Tisza István nem becsülte s igen leszólta lapjában; Andrássy Gyula nagyratartotta, de sem az elismerő, sem a leszóló bírálatnak nem volt semmi köze baloldaliságához. Nem is hiszem, hogy baloldali volt; azt hiszem sem bal-, sem jobboldali nem volt; de hát ezt nem merem határozot­tan állítani. (Viszont igen szépen megélt művészetéből.) És nem ül­dözték Csók Istvánt sem, aki szin­tén tisztességesen megélt ecsetjé­ből. Nem folytatom szerkesztő ur, holott a zenészeket illetően is vol­na néhány megjegyzésem. Általá­ban sajnálatos az erőszakos $e­­regszámla, mellyel az írókat es művészeket mindenáron baloldali vignettával akarnak ellátni. író és művész a szabadság embere; ez az, amire feltétlen szüksége van — no meg megélésre — hogy tehet­ségének legjavát adhassa. Pártál­lása nem fontos. Legyen független lázadozó, nonkonformista és irá­nyítsa tollát áz emberiesség; ez a fontos, ugye szerkesztő ur? Szerkesztő ur iránt igaz tiszte­lettel, hive POOR IMRE (New York) American Literary Exchange “American Literary Exchange” név alatt egy uj irodalmi ügynök­ség alakult New Yorkban. Az uj ügynökség elsősorban európai irók müveit -prezentálja az amerikai kiadók, magazinok, színházak és televíziós állomások számára. Az uj ügynökség egyik igazgatója volt magyar ujságiró és így a külföldi magyar irók anyanyelvükön is be- j küldhetik Írásaikat az “American Literary Exchange 325 East 53 St. j New York. N. Y.-i irodájába. i Hajmássy Ilona és Jávor Pál az UH JA vasárnapi előadásán! Elég egy pillantást vetni az idei "Night of Stars”-müsorra s nyom­ban meggyőződhet mindenki, hogy esemény lesz az UHJA estélye! A kimagasló est jelentőséget mi sem jellemzi jobban, mint hogy Mrs. Robert F. Wagner, New York város polgármestere felesége, vá­rosunk első asszonya vállalta az estély védnökségét. A védnöknő kí­séretében megjelenik személyesen maga a polgármester is. Az esemény színhelye a Hunter College lesz, amelynek pontos cí­me: Park Avenue és 69th Street. Február 28-án, most vasár­nap, este nyolc órakor az ezreket befogadó színházterem zsúfolásig telik majd meg azokkal a magya­rokkal, akik amellett, hogy élvez­ni fogják a nagyszerű és igazán nívós műsort, ugyanakkor ezzel a jóékonyság oltárán is áldoznak. A műsoron szereplő művészek mindegyike klasszis a maga ne­mében. Massey (Hajmássy) Ilona, a film, televízió és rádió csilla­ga; Jávor Pál, a Nemzeti Szín­ház volt tagja; Julio Gari, a Met­ropolitan Operaház magyar teno­­istája; Kuttner Ferenc hegedű­művész és Ákos Ferenc, a buda­pesti és bécsi Filharmónikus-ze­­karnak volt karmestere; Mimi Hauser, a ragyogó mezzo-szoprán; Muriéi Sylvia, ünnepelt zongo­­goraniiivésznö: továbbá Béla Mik­lós, a Nemzeti és a Vígszínház volt tagja: Phil Carter, a CBS-televi­­zió komikusa; Fred Thomas, a nagy bariton; Hillman Bros. mo­dern táncművészek és dr. Fe­­leky László zongoraművész és ze­neszerző szerepelnek a gazdag műsoron. Aki a jegyét biztosítja magának az ne t vásárol, hanem jótékony célra adakozik, amit a jegyen fel­tüntetett “Donation” szó is bizto­sit. Ha részt akar venni éren a ki­emelkedő művészi eseményen, ak­kor azonnal lépjen érintkezésbe az UHJA irodájával (317 E. 7!) St.). vagy telefonál ion: BU 8-8212 és intézkedjen, hogy a jegyét k’ilcjék el címére vagy személyesen vegye át a fenti címen. A jegyek ára: $4.80, 3.60, 2.40 és 1.80. VASÁRNAP NYITVA VAN AZ UHJA IRODÁJA Dacára anak, Ihogy február 28- án, most vasárnap este már hat órakor nyílik meg a ‘Night of Stars” előadására a .Hunter Col­lege (Park Ave. és 69 St.) szín­háztermének -pénztára, az UHJA irodája nyitva lesz reggel 10 órá­tól d.u. 5-ig azok részére, akik a pénztárnál várható tolongást el akarják kerülni. Az UHJA irodá­jának cime: 317 E. 79 St., telefon; BUtterfield 8-8212. LEVELEK: Igen tiszteli f őszerkesztő Ur! Három évtized a történelem ho­mokóráján a leheletnél is rövidebb pillanat, de egy ember életében megszámlálhatatlan örömet és megpróbáltatást takar. Hosszú évek után, ahogy most újra “Az Ember”-t lapozom, ifjúkori emlé­kek és élmények 'onulnak el lelki szemeim előtt. 1913-14 . . . Harc a K.AOE. isárgák) ellen. Or. Kunfi Zsigmond, Szerdahelyi Sándor, Gidályi Ernő és én a ne­gyedik. A Wcs iclényi-utcai albér­leti szobából indultunk el és egy év múlva az Erzsébet-körut 41- ben, nagy egyesületi helységben kötöttünk ki, miután megalakult a Magánalkalmazottak Orsz. Szö­vetsége a szoc.dem. párt keretén belül. És ennek a lázas munká­nak idején volt alkalmam Göndör i Ferencet megismerni és vele több Ízben személyes eszmecserét foly­­tatni. Tudom, hogy személyemre I semmi esetre se, de talán a párt­­vezetőségi határozatokra fog em­­| fékezni a Löszt:kt-tztő Ur, mely a felsorolt 4-tagu komitét küldte ki a fenti feladat végrehajtására. Én mindenesetre meleg szeretettel köszöntőm Önt és mint a múltban volt, úgy a jövőben, is az Ön lap­ja ,“Az Ember” lesz a legkedve­sebb olvasmányom. Vagyok tisztelője és híve: POLACSEK (olvashatatlan keresztnév) Buci Berakk, Israel Igen tisztelt főszerkesztő ur! Ismert futballtréner vagyok. Ak­tív játékos koromban az Újpest, Vasas, Kispest csapatának voltam ; tagja. Otthon a Budai 11-nek voltam sportoktatója. Végigjár­tam a magyar kálváriát, Izraelbe | kerültem, szabad földre, de itt a sportoktatásból nem lehet megél­ni .. . Miután Olaszországiban az I. osztályú Lazio klubnak vol­tam trénere, olaszul jól beszélek s németül is tűrhetően. Feleségem­mel és 15 éves fiammal élek itt, de nem tudom taníttatni, mert a tandíj drága és felsőbb iskola nél­kül legfeljebb földmunkás lehet a gyerekből, aki -több nyelven beszél (magyar, olasz, német, angol, arab és jidis), ezenfelül remek íutball­­játékos lenne belőle. Szeretnék valamelyik délameri­kai futballt kedvelő államban le­telepedni és mint tréner működni. Jó referenciáim vannak és a ne­vem jólismert a labdarugó világ­ban. A baj ott van, hogy nincsen pénzem utazásra. Olasz nyelvtu­dásom folytán a spanyol nyelv nekem könnyű. 44 éves vagyok. “Az Ember” a világ minden ré­szébe eljut és igy remélem, hogy e lap hasábjain át megfelelő fut­­ballkörökhöz is eljut felhívásom. E levelem második pontja a kö­vetkező: egész csomó eredeti fényképem van a magyarországi munkatáborokról, deportálásról és arról, ami mostanában végigmegy Magyarországban. Szeretném ezek miatt is a kapcsolatot felvenni a megfelelő tényezőkkel. Eezenkivül van egy magyar nyel­ven irt sportszakkönyvem, ami ta­lán találna kiadót Amerikában? Teljes tisztelettel GOTTLIEB SÁNDOR, Qou yom q. 191-4 Sikun Omidár, Haifa, Israel TTBTnmnrs (nroTnrsTmnnrírinrB U.S.A. - MAGYARORSZÁG ?OSTACSOMAC SERVICE CSOMAGJÁT ELHOZZUK FERTŐTLENÍTJÜK és: POSTÁZZUK! Eastern Parcel Co. Központi iroda: 4124 Avenue D. Brooklyn 3, N. Y. (BU 7-3678) Yorkville-i iroda: 205 East 85th St. ( Room 204) New York, N. Y. (TR 9-5339) — KÉRJEN ISMERTETŐT — HAZAI SZALÁMI és mindenfajta jé hurka, kolbási sonka, szalonna é* friss hús, stb., Igád HAZAI MÓDI — kapható: MERTL JÓZSEF — MAGYAR HENTESNÉL — 1508 Second Ave. Tel. RH 4-8292

Next

/
Thumbnails
Contents