Az Ember, 1954 (29. évfolyam, 2-47. szám)

1954-12-18 / 47. szám

DECEMBER 18, 1954 AZ EMBER 9-ik oldal Kellemes karácsonyi ünnepeket és boldog újévet kíván KOSÉ RÉTI HAIR DRESSER AND HAIRCOLORING SPECIALIST 1 East 53rd Street New York 22, N. Y. Telephone: PLaza 3-9586 — LEGÚJABB PÁRISI HAJSZÍNEK — MODERN HAJVÁCÁS! 7,..................................................................... 1 }, Kellemes ünnepeket kivan vevőközönségének a I LILLIAN'S YOUTH CENTER ( FASHIONS FOR CHILDREN 1472 First Ave. (bet. 76th and 77th St.) New York 21, N. Y. Telefon :TRafalgar 9-4655 [ tom tom s«a Rövid "Who's Who?" a Liliom szereplőiről Kikből állt össze a remek társulat, amelynek szereplése az 1954-es esztendő legnagyobb kultureseménye volt? Üdvözöljük l,Az Ember”-t H. Schoenfeld & Sons, Inc. 140 Franklin Street New York, N. Y. 0 í I 0 f i 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 Kellemes karácsonyt és boldog ujesztendőt kíván MERTL JÓZSEF MAGYAR HENTES akinek üzletében mindenféle jó hurka, kolbász, sonka, hazai szalámi, friss hús, stb. kapható. Telefon: RHinelander 4-8292 1508 SECOND AVENUE a 78 és 79-ik utcák között Végetértek a “Liliom” előadásai és a közönség — több, mint két­ezer newyorki magyar intellektu­ell — egyhangúlag állapítja meg, hogy a Magyar Nemzeti Szinpad bemutatkozása minden várako­zást felülmúlt. Tökéletes színpa­di produkcióban volt része az igé­nyes publikumnak! Mindenki di­csérte a szinházalapitás bátor kezdeményezését, Bárdos Artur mesteri rendezését, a nagyszerű színészi alakításokat, a megkapó díszleteket, általában: a sokáig emlékezetesnek maradó, hibátlan bemutatkozást. Viszont volt egy kérdés, mely vissza-visszatérő ref­rénként újra és újra felmerült a közönség soraiban: kik ezek a kitűnő színészek, akik ezzel a MANHATTAN ' NURSING HOME Licensed by: Dept, of Hospitals Fine, Professional Standards In Cheerful Home Environment CONVALESCENT CHRONICS ELDERLY 24 hour nursing service — Telephone in every room — Social programs 20 W. 74th St. ,N.Y.C. TRafalgar 3-0736 káprázatos előadással brillíroztak a külföldi magyarság szikkadt kultur-talaján; mi a színpadi múltjuk, amely ilyen kitűnő út­levéllel bocsájtotta őket a Ma­gyar Nemzeti Szinpad együttesé­be? Az alábbi sorok erre a kérdésre adnak feleletet. Amolyan "Who’s Who?” az alábbi irás, amely rendre bemutatja a “Liliom” gár­dájának tagjait. Persze Jávor Pálról, Fellegi Teriről és Várko­­nyi Mihályról nem kellene egyet­len sort sem imi, őket már ismer­te a közönség. Az ő kivételes mű­vészetük már régen tulvan azon, hogy ismertessük pályafutásukat. A teljesség kedvéért azonban őket sem hagyjuk ki az alanti felsoro­lásból, hadd legyen itt együtt a nagyszerű társulat — talán egy­szer kultúrtörténeti dokumentum szerepét tölti be az alábbi kis irás. Tehát: ki kicsoda? íme a vála­szok, ábécé-rendbe szedve; BALOGH GÁBOR (Budai rendőr; Kádár István) Érettségije után színész lett: a debreceni Csokonay Színházban lépett fel először. Kardos Géza igazgató főleg jellemszerepeket bízott rá, de operettekben is sze-Barátaiknak szép karácsonyi ünnepeket és boldog újévet kívánnak a Wahl Fivérek ★ ★ ★★ ★★ ★ ★ ★ ★ ★ ★ ★ ★ ★★ ★ ★ ★★ ★★ ★ ★ ★★ ★★ ★ ★ ★★ ★★ ★★ ★★ ★★ ★★ ★★ ★★ ★★ ★★ ★★ ★★ ★★ ★★ ★★ ★★ ★★ ★★ ★★ ★★ ★★ ★★ ★★ ★★ ★★ ★★ ★★ ★★ ★★ ★★ ★★ ★★ ★★ ★★ ★★ ★★ ★★ ★★ ★★ ★★ ★★ ★ ★ ★★ Színes! Ragyogó! Herendi Vásár Gazdag karácsonyi kiállítás magyar paraszt-szobrokból. Ritka alkalom ennyi szép szobrot egy csomóban látni. Senki nem mulaszthatja el megnézni ezt a kiállítást! Megy a juhász szamáron A szüret (gyönyörű csoport) Mária Terézia-huszár Hajdú Ludas Matyi Táncoló parasztlegények Furulyázó pásztor Libás leány Kanász Betyár karikás ostorral Bugaci csikós Magyar honvéd 1848-ból Lovas-szobor (Leonardo da Vinc|> Dudás Vásárfia Matyónő Matyó-szüret Éva Ádám Kisgyermek — nagy szamár Bakonyi betyár Csizmadia-inas “Melyiket szeressem? . . .” Matyó Mária-leány Borkóstoló nemes Palóc legény Hadik-huszár Nagy legény Cifra szűrös Szoptató anya (anyaság) Évődés Hüvelyk Matyi és a csudás szinü virág- és állatfigurák százai várják Önt. HA MÉG NEM JÁRT NÁLUNK — MEGLEPETÉS VARJA ÖNT Mayer János Herendi Muzeum 692 Lexington Avenue (Az 56-57. utcák között) Telefon: PL 8-0607 New York 4-4 44 44 44 ** 44 44 44 44 44 44 44 4* 44 44 44 +* 44 44 44 44 44 44 44 44 4.v 44 44 44 44 44 44 44 44 44 44 44 44 44 44 44 44 44 44 44 44 44 44 44 44 44 44 44 44 22, N. Y. || stb., stb. repelt, mint énekes-szinész, 1942- ben végétért magyarországi pá­lyafutása, amikor katonának vo­nultatták be. A háború után — európai bolyongása végeztével — Amerikába jött ki s itt különféle magyar társulatoknál lépett fel. BÉLA MIKLÓS (Ficsur) A budapesti Sziniakadémiát vé­gezte, de rendezést is tanult. A Nemzeti Szinház szerződtette, majd Reinhardt berlini színházá­ban játszott 1922 nyarán, innen a pesti Vígszínházhoz került. Paris, London és újra Berlin: -ezek a következő állomáshelyek, min­denhol egy-egy jelentős -karak­terszerepben. Filmekben is fon­tos szerepeket kapott, évekig mű­ködött a pesti Star-filmgyárban, Berlinben a “Fredericus Rex” cí­mű emlékezetes sikerű film egyik jelentős szerepét játszotta. 1927- ben érkezett Amerikába, Holly­woodban Korda Sándornál mű­ködött, darabokat rendezett, sze­repeket játszott. 1931-ben Paris­ban és Berlinben működött ismét, előbbi helyén Korda Sándornál a Joinville Stúdióban, utóbbi he­lyen Joe Pasternáknál az Univer­sal Pictures-nél. A következő év­ben visszajött Amerikába, dol­gozott az RKO és a Columbia­­filmeknél, a Broadwayn Gilbert Miller produkcióinál működött. Közben színdarabokat irt; grand­­guignoljait 1953-ban bemutatták New Yorkban. > CSIKÓS ESZTER (Mari) Nádassy Ferencnek, a budapes­ti Operaház balletmesterének volt tanítványa. Klasszikus, karakter- és főleg népi táncaival tűnt fel, amelyeket a budapesti Zéneaka­­démián Csányi László társaságá­ban adott elő. A budapesti Royal Színházban és a Fővárosi Ope­­rettszinházban is fellépett, mint szólótáncosnő. 1947-től 1951-ig Belgiumban élt. Brüsszelben nagy­sikerű táncestéket adott a Marcel Astir Stúdióban Zsedényi Károly, a budapesti Operaház volt szóló­táncosa társaságában, majd va­lamennyi nagyobb belga városban táncestét adott, igy Liege-ben, Antwerpenben, Namur-ben, Ver­­viers-ben, Gand-ban, Malines­­ban, St. Nicholas-ban. Országos turnéja után másfél évig vezető ballerinája volt Brüsszel legna­gyobb színpadi produkciójának. SZinpadi játékot dr. Deák Zol­tántól tanult még Budapesten. A rövidéletü brüsszeli magyar szín­házban vezető szerepeket játszott. 1951-ben érkezett New Yorkba. DIÓSZEGHY KALMAN (Berkovics; lovasrendőr) 1915-ben szerepelt először a magyarországi vidéki színtársula­toknál. Tagja volt a Mariházy Miklós, Szabados László, Miklósy Gábor társulatainak és bejárta Magyarország sok városát. Az el­ső világháború után jött Ameri­kába, itt újságírói tevékenysége mellett több turnén vett részt a különféle magyar társulatokkal. FÁYKISS DÓRA (Juli) A budapesti Színművészeti Aka­démiát végezte. A Paulay Ede­­utcai Kamara Szinház szerződ­tette és drámai szende-szerepkör­ben szerepelt. A következő évben a Nemzeti SZinház ösztöndíjas tagja lett, majd 1941-ben az ak­kor megnyíló Madách'Színházhoz szerződött. Játszott filmeken, rá­dióban és szavaló-esteken lépett fel. 1942-ben — elismeréséül ki­váló karakter-alakításainak — ál­lami ösztöndíjat kapott olaszor­szági tanulmányútra. Innen a be­következett politikai változás mi­att nem tért vissza Magyaror­szágra. Olasz filmekben műkő-

Next

/
Thumbnails
Contents