Az Ember, 1954 (29. évfolyam, 2-47. szám)

1954-12-18 / 47. szám

DECEMBER 18, 1954 AZ EMBER 5-ik oldal Római levél A VILÁG EGYETLEN VÁROSA, AMELYIK SZÉPSÉGÉBŐL ÉL . . : Elég régóta figyelem már az örökváros életét ahoz, hogy meg­közelítően pontos képet tudjak adni életéről. Elvégre az a né­hány évtized, amióta rovom utcá­it és élem falai között az elfogu­latlan megfigyelő életét, sok min­denre jogosít. De különösen jo­gosít elfogulatlan beszámoló írá­sára. Kezdem tehát. Ha hirtelen jellemezni akar­nám, akkor ezt mondanám rá: Róma az a város, amelyik szépsé­géből él. Ez nem tréfa ám, ne tessék sem viccnek, sem hízelgés­nek venni szavaimat. Ugyanis ép­pen most adták ki az idegenfor­galmi hivatal jelentését, amiből az derül ki: ebben az évben — szeptemberig — 4y2 millió ide­gen látogatta meg Rómát. S az elmúlt évben 6 millió. Ha most már a látogatók számát átlag 40 dollárral szorzóm !be, akkor ez év­ben ez lefelé kerekítve is 160 mil­lió dollár forgalmat jelent . . . S mi tagadás: ez itt elég tekinté­lyes pénz különösen akkor, ha azonnal hozzáteszem: ezért a pénzért az idegen “csak” kultú­rát kapott . . . Mert Róma hiába dicsekedhet sokezeréves múltjával, történel­me hiába töretlen egész három­ezer évig . . . ezalatt a háromezer év alatt odáig sem vitte, hogy legalább némi komoly ipara, ke­reskedelme lenne, mint azt an­tik városoknál megszoktuk — és ami elengedhetetlen kelléke a mindenkori élet pénzbeli fedeze­tének. Nem, itt sem ma nincs ko­moly gyár, sem a múltban soha­sem volt. És az, hogy Róma az ország politikai fővárosa, vajmi keveset jelent gazdaságilag. Egy tucat minisztérium úgy sem vonz idegent! Marad tehát a szépség... Most éppen december eleje van. Fagyos szél pásztázza a várost. Süt a nap, de a környék hegyei­ről csontig ható hideg jön. Ez azonban mit sem változtat a helyzeten. Róma egyetlen szállo­dájában sem lehet rendes szobát kapni. Minden foglalt és még­hozzá: jó előre. S mit csinál itt a tengernyi lá­togató? Hát bizony ezt prózában nehéz elmondani. Ugyanis az örökváros arról is nevezetes: majdnem egyetlen rendes mulatója sincs. Tehát az, aki azért jött ide, aki azért utazott talán néhány ezer kilométert, hogy itt kedvére ki­mulassa magát, óriásit csalódik. Kimondhatatlanul unalmasak a római mulatók. Nem valók más­ra, csak arra, hogy az ember este egy-két feketét fogyasszon, vagy megvacsorázzon és aztán — vé­ge a “murinak.” Ellenben az, amit a város szel­lemi kincsekben ad a látogatók­nak — kibeszélhetetlen. Minősé­gileg is és mennyiségileg is. Ha iparban, kereskedelemben nem tudott sohasem kibontakozni Ró­ma, annál inkább ki tudott fej­lődni szellemben és lélekben. A- mit a szabad .emberi szellem év­ezredek alatt alkotott képben, szoborban, épületben, irodalom­ban, zenében — az itt van most. Méghozzá élő, lélegző állapotban, mert a múzeumok nem azért van­nak itt, hogy penészessé aszalják az évszázadokat, hanem, hogy mindenki hozzáférhessen a kin­csekhez. Dr. Jósi Henrik, a lateráni óriási gyűjtemények főigazgató­ja igy foglalja össze ezirányu ta­pasztalatait: — A fasizmus utolsó idejében odáig züllött már, hogy a szabad világot erővel kizárta a múzeu­mokból. Volt idő — 1941-ben pél­dául — amikor a vatikáni és la­teráni múzeumokban és gyűjte­ményekben naponta alig száz lá­togató fordult meg a mai közel tízezerrel szemben. Akkor ugyan­is Róma urai azt hitték: az örök­város a szépséget kihagyhatja számításaiból s valami fantaszti­kus csodából akart megélni, ami az akkori diktátor lázas képzele­tében született meg és mondanom sem kell: Róma majdnem bele­pusztult abba, hogy nem árul­hatta kincsét, az örök szépséget. Kiderült: csak ez az egy eladó portékája van . . . Ma már nem végez halálos kísérleteket és—jól él . . . Erről a jólétről pedig Róma polgármestere, dr. Rebecchini ezt mondja: — Olyan irtózatos iramban fejlődik Róma az utolsó időkben, hogy én, a város polgármestere alig tudom a fejlődési fokokat kö­vetni. Néha hetek alatt változik meg egy-egy városrész külső ké­pe különösen a tenger és a he­gyek felé. A hajdani milliós Ró­mából ma már közel hárommil­liós Róma lett. S ha összekapcsol­juk a közeli vidékkel, a világ egyik legnagyobb városa lettünk és — a leggazdagabb. — Nincs ugyan sem vasunk, se petróleumunk, sem gázunk, sem bányánk . . . még becsületes konyhakertészetünk sincs, de ez­zel szemben miénk Michelangelo, Rafael, Bernini, Tintoretto, Le­onardo da Vinci. Miénk a San Pietro, a Colloseum, a katakom­bák, a Térné di Carracalla, a cyrénei Vénusz, Ostio Antica, a Via Appia, Tivoli, Villa Borghese . . . igen ezek a kincsek vonzzák ide a világot . . . Megkérdeztem az emberiség egyik legcsodálatosabb szobrának Michelangelo “Mozes”-ének őrét is. S ő igy felelt: — A San Pietro in Vincoli tör­ténetének aranykorát éli. Csak ebben az évben több mint 2 mil­lió látogatója volt. Persze a láto­gatás Mózesnek szólt . . . Michel­angelo csodálatos müvét úgy ra­jongja körül ma a világ, mint még soha. Mózes fensége, mély­sége, gazdag lelkisége megragad­ja a távoli vándort is ... S nem nagyon tud távozni innét vagy ha távozik, meggazdagodva megy el . . . És ez igaz. S az is igaz: éppen mert a szépségből él a város, sohasem vénül! Bernini maradványai, Mi­chelangelo színei és formái, a Foro Romano, a Palatínus, a cy­rénei Vénusz, Rafael minden kői fiának érthető, hiszen az emberi szellem és lélek mélységeit tárja fel és sohasem unalmas. Tegnap is uj volt és holnap is. A minden­kori ember nyelvén, érthetően mondja el: mi az emberi élet és lélek értelme . . . Az örök szép ... S az örök jó . . . S ez van itt! TŐKE LÁSZLÓ Boldog Uj Évet kivan Göndör Ferencnének E. & A. SILBERMAN GALLERIES, Ittc* — Karácsonyi Üdvözlet. MADISON AVENUE HOSPITAL U), 30 EAST 76TH STREET NEW YORK 21, N. Y. - ■■■ ■- TZ “Az Ember”-nek boldog uj esztendőt kíván BÖZSI és JANI (HOLLYWOOD) 1954 KARÁCSONY l Bo!d;g ünnepeket és szerencsés újévet kíván EGY BARÁTI EGYESÜLET * **#■**>*• »a.**»»****.*.»*.»*************-*****-)'* Jk. “Az Ember”-nek, Göndör Ibolyának és barátaiknak kellemes karácsonyt és boldog ujéves kíván: BARTAL MÁRIA és JENŐ * * * * * * * ¥ * * * * * ¥ * * i;í€íg!€,e’€ >etg«e !€!«!€ lgv:* 9 s? Kellemes karácsonyt és boldogabb ujesztendőt kíván barátainak és testvéreinek Dr. Aszódy Arnold Ernő M g 1 « I 1 I it»;»»;*»''»«» BARÁTAIKNAK ÉS ISMERŐSEIKNEK BOLDOG UJ ÉVET KIVANNAK LISZT VALLY és HUGÓ ^ ^ Dr. A. V. WEINBERGER "AZ EMBER”-nek és barátainak­­kellemes ünnepet kivan New York 19, N. Y. Tel.: Cl 7-0685 140 West 58 St. i ei. . i / ruuoj j

Next

/
Thumbnails
Contents