Az Ember, 1954 (29. évfolyam, 2-47. szám)

1954-11-06 / 41. szám

NOVEMBER 6, 1954 4-ik oldal KL EMBER mom FERENC POUUKA1 HtfSXLAMA THE MAN Published weekly, except the last four weeks in August Alapította és szerkesztette 1918-tól 1954-ig: GÖNDÖR FERENC Founded by FERENC GÖNDÖR Managing Editor and Publisher: MRS. FERENC GÖNDÖR, Editor: DR. DEÁK ZOLTÁN, szerkesztő Board: JÁNOS ANDOR, JÁVOR LÁSZLÓ, KÉRI PÁL, LENGYEL MENYHÉRT, TÁBORI PÁL Editorial and Publishing Office — szerkesztőség és kiadóhivatal: KO East 79th Street New York 21. N. Y. Telephone: BUtterfield 8-6168 Yearly subscription Rates: In United States $10.00 In Foreign Countries $10.00 Single Copy 20 cents Reentered as second class matter August 4, 1952,, at the post office at New York, under the act of March 3, 1879 Vol. XXVIII New York, N. Y., November 6, 1954 No. 41 Közelkeleti problémák A nyugati hatalmaknak végre sikerült — ha nem is teljes egé­szében és úgy, ahogyan akarták— rendezni az európai védszovetsé­­get. Ennek megtörténte után most már a nagyhatalmaknak a legsürgősebben a Közelkelet felé kell tekinteniök és annak mielőb­bi sürgős rendezését kell végre­­hajtaniok. A Balkánon Jugoszlávia és Gö­rögország, félretéve a régi ellen­ségeskedést, Törökországot bevon­va, katonai szerződést kötöttek. Törökország, amely tagja az At­lanti Szövetségnek is, újabban Pakisztánnal irt alá védelmi szer­ződést. A közvetlen Közelkeleten: Irak az, amely legjobban fél az északi óriástól, mivel csak egy vé­konyka iráni határsáv választja el tőle. Talán éppen ez volt az oka, hogy elsőnek kért és kapott ka­tonai segítséget az Egyesült Álla­moktól. ügy Irán, mint Irak a saját belpolitikai helyzetével van jelenleg elfoglalva, ahöl a dikta­túrák és belső politikai árulások váltják egymást. Jordánt jelenleg legjobban az izráeli határvillongá­sok foglalkoztatják. Egyiptom — amely inkább már afrikai állam­nak számit , mégis közvetlen ér­dekelt fél a Közelkeleten, mint az arab államok prominens tagja — látszólag átesett a nagy társadal­mi és politikai válságon és a rendszer jelenlegi urai szilárdnak vélik a pozíciójukat, mivelhogy sikerült végre rendezniük a szue­zi csatorna problémáját az ango­lokkal. További legfőbb vágyuk, hogy vezetőjük lehessenek a kö­zelkeleti arab államoknak, mivel ősi kultúrájukkal valóban felette állanak összes arab szomszédjaik­nak. Az egyik legfontosabb és legké­nyesebb kérdés a Közelkeleten az arab államok viszonya Izráellel, amelynek létezésébe még mindig nem tudnak belenyugodni. Ez a közel kétmilliós nemzet — elte­kintve a délnyugati határsávtól, ahol a tenger határolja — körös­körül ellenséges arab államokkal van körülvéve. A legkevésbé talán Egyiptom érez ellenszenvet Izra­ellel szemben s talán elsőnek len­ne hajlandó békét kötni vele, de tart attól, hogy ezáltal elvesz­tené a már eddig megszerzett be­folyását az arab államokkal szemben. Tudott dolog az, hogy a dema­góg jelszavak néha hatásosabbak és veszélyesebbek a fegyvernél. Pedig ma ez jellemzi a Közelkele­­tet, ahol az elnyomott arab mil­liók valóságos koldus-sorban él­nek, — felemelésük és a szociális reformok helyett üres jelszavak a táplálékuk. Ezt a demagógiát nemcsak az arab feudális rendszer részéről, hanem idegen ügynökök részéről is megkapják, akiknek az az érdeke, hogy ne legyen békés állapot a Közelkeleten. Az ara­bok nem ismerik fel e veszélyes játék következményeit. Nem ren­delkeznek politikai éleslátással, de mégcsak annak leghalványabb árnyékával sem . . . Izráel már egyszer megvívta a maga “Dávid és Góliát”-szabad­­ságharcát. Ennek ellenére Izráel nem fog háborút kezdeményezni, mert nincsenek imperialista tö­rekvései" és mert az országépités teljesen lefoglalja. Izrael gazda­sági nehézségekkel küzd, mivel idegen devizája nagyrészét fegy­verkezésre kénytelen felhasználni. A zsidók nem ingyen kapták meg az őket megillető ősi szent-földet, — hatalmas árat fizettek érte az elmúlt világháború ideje alatt. Amióta saját országuk megvan, e pár év alatt kb. másfélmillió zsidó telepedett le itt. Ennek a tömeg­nek több mint a kétharmada fia­talság, ami érthető, mert már a negyvenéveseket Is a krematóri­umba küldték a deportálások ide­jén. Bármennyire is furcsán hangzik, Izraelnek ma egy félmil­liós hadserege van, amely a leg­kitűnőbb szellemű és kiképzésű. Ezenkívül is akad még egynegyed millió fegyverforgató alany, akik harcra képesek. De egy önvédelmi háború esetén, aki csak él és lé­legzik Izraelben és nem béna, fegyvert fogna hazája védelmé­ben. Mindezt az araboknak is tud­­niok kell és ezen az alapon kelle­ne felmérniök a helyzetet. És azt is, hogy a Közelkelet békéje s fej­lődése az ő jólétük alapja is, — és ha háborúba sodorják a Közel­­keletet és az bármilyen formában fejeződne be, a vesztes csak az arab feudalizmus és annak hívei len­nének . . . Izráel egy háborús támadás ese­tén rögtön riposztozna és egész biztos, hogy a támadó saját te­rületére hatolna be. Mi történne azután? Megmozdulnának a töb­bi arab államok is és a kis Izráelt minden oldalról megtámadnák — ez szinte természetesnek látszik. A Magyar Zsidók Világszövetsége hivatalos közleményei: ELNÖKSÉGI ÜLÉS Schultz Ignác elhunyta után, október 27-én, szerdán este tar­totta elnökségünk első gyűlését dr. Weitzner Imre elnökletével. Dr. Weitzner rendkívül meleg szavakkal méltatta Schultz Ignác érdemeit és rámutatott arra a pótolhatatlan veszteségre, amely az ő elhunytával érte a Világszö­vetséget. A ülésen résztvevők egy­perces felállással adóztak az el­hunyt emlékének. Schön Dezső izráeli vendégünk, az “Uj Kelet” társtulajdonosa és felelős szerkesztője lelkes beszéd­ben hivta fel Szövetségünket az izráeli magyar zsidóság fokozott támogatására. Dr. Görög Frigyes a folyó ügyekről adott részletes és kime­rítő jelentést, ismertetve termé­szetesen Schultz Ignác Izraelben végzett fáradhatatlan munkássá­gát élete utolsó pillanatáig. RÉSZVÉTNYILATKOZATOK A egyénektől érkezett rengeteg részvétnyüatkozotokon kivül Szö­vetségünk izráeli, londoni, vene­zuelai, bécsi, chicagói tagozatai, valamint a B’nai B’rit Anti-Defa­­mation Ligája juttatták kifeje­zésre részvétüket a Schultz Ignác halálával bekövetkezett mérhe­tetlen veszteségünk' alkalmával. KARNEVAL EST: NOV. 27-ÉN! A harmadik évi Karnevál-est — amint azt már jeleztük — novem­ber 27-én, szombat este lesz a Ho­tel Edison nagy báltermében. A Mayors Restaurant KÖZISMERT A MAGYAR KÜLÖNLEGESSÉGEIRŐL Mérsékelt árak. Finom légkör. CLIFTON HOTEL 127 W. 79 St. NYC—TR 4-4525 Ugyanakkor megmozdulna a vi­lág egész zsidósága és más val­lások követői is, akik szimpatizál­nak Izráellel. Megindulnának a dollármilliók, a repülők, a hajók és egyéb harci felszerelések, va­lamint az önkéntesek ezrei. Ebben az esetben nfár az UN sem tud­ná lokalizálni a háborút. Ezek után a kulisszák mögött elkezdődnének a szovjet részéről az Ígérgetések a küzdő felek szá­mára. Hogy ki fogja a szovjet segítségét igénybe venni, esetleg kérni? Mindenesetre a gyengébb fél! A szovjetnek messzemenő tervei és célkitűzései vannak az arab nemzetekkel s ugyanígy a szuezi csatornával, amelynek bir­tokbavételével nemcsak politikai­lag és gazdaságilag, hanem kato­nailag is hatalmas csapást mérne az Egyesült Nemzetek tagjaira. Izráel aggodalommal figyel bi­zonyos jelenségeket. Fél attól — és pedig jogosan — hogy a védel­mi célokra kapott fegyvereket tá­madásra fogják felhasználni elle­nük az arab államok. Ebben az esetben nehéz határvonalat huzni, hogy mikor van védelmi és mikor támadási szándék? Ebben a kér­désben Izrael nagyobb körülte­kintést kér a nyugati hatalmak intéző köreitől. hölgybizottságunk — Nánási Jo­lival az élén — fáradhatatlanul dolgozik s minden igyekezetével azon van, hogy az idei Karne­vál-est mindenben felülmúlja az előbbieket. Bartal Jenő hires zene­kara szolgáltatja a tánczenét. Lesz büffé, door-prize és bazár, a­­melynek igen értékes tárgyai az üzleti árnál jóval alacsonyabbak lesznek. Speed Ibolya szorgalmaz­za a jegyeladást, Sényi Piri és Tú­ri Éva Irányítják a bazártárgyak beszerzését; Somló Magda áll a büffé élén. Minden jel árrá mu­tat, hogy akik ezen a Karnevál­estén résztvesznek, egy felejthe­tetlen élményben lesz részük. Le­gyünk tehát ott mindannyian no­vember 27-én, szombaton este a Hotel Edison nagy báltermében! Jegyek a Karnevál-estre kap­hatók: Szövetségünk irodájában, 205 E. .78 St. (BU 8-8213), Speed Ibolyánál (BU 8-0644), Nádel Hugónál, 104 Fifth Ave (CH 2- 5666), Roth Bros, ékszerészeknél, 106 E. 23 St. és Paprikás Weiss Importházában, 1504 Second Ave. (BU 8-617). A nov. 27-i Karneválest ba­zártárgyak gyűjtőhelye: Mrs. Piri Sényi, 77-30 171 St. Flushing, L.I. (JA 3-7438), Mrs. Éva Túri, 62 W. 47 St. (OL 8-4170), Oscar Sun­shine 47 W. 29 St (MU 4-7408) és irodánk, 205 E. 78 St. (BU 8- 8213). A büffé élén álló Mrs. Magda Somló telefonja Cl 7-5869. Na­gyon kérjük barátainkat, hogy adakozzanak úgy a bazár, mint a büffé részére. Hölgyeink készsége­sen gondoskodnak az elszállítás­ról. A United Hungarian Jews of America hírei: A Chanuka-bál december 18-án, szombat este a Hotel Capitol bál­termében a newyorki magyar tár­sadalom eseménye lesz. A rende­zőbizottság — amelynek Fáy Eli­zabeth, a Nő-osztály elnöke a fe­je — arra törekedik, hogy a száz és száz különféle gondolatot egy tömör tervvé kovácsolja, hogy az minden tekintetben vonzerővel birjon a közönségre. A Chanuka­­est u.n. “old-fashioned” bál lesz, amely visszahozza a régi és soha el nem feledhető emlékeket. A hangulatos tánczenén kivül min­dent megtesz a rendezőség, hogy a régi Vigadó-beli bálok atmosz­féráját visszahoza, A hölgyeket a rendezőbizottság férfitagjai kisé­rik a bálterembe s ott selyemköté­­sü táncrendet kapnak emlékbe. Éjfélkor: szuppé! Ekkor a női osztály tagjai által készített büf­­fé-vacsorát szolgálják fel. Közben az UH JA ifjúsági csoportja rövid Chanuka-játékot ad elő. Asztalokat ajánlatos előre re­zerválni, sőt már több asztalré­­zervációt be is jelentettek. Sze­­mélyenkint 4 dollár a jegy ára. Jegyek kaphatók az UHJA irodá­jában, 317 E. 79 St (BU 8-8212). November 8-án, most hétfőn es­te Rotman Helen és Brownfield Elsie az önképzőkör vendégei lesznek, ahol beszámolnak izráeli utjukról. Az előadás iránt nagy az érdeklődés. Ötszáz gyümölcsfát küldünk Iz­raelbe egy olyan falunak, amely­­nak lakói ezek gyümölcséből akar­ják megélhetésüket megteremte­ni. Két dollárba kerül egy gyü­mölcsfa. Szülei, testvérei vagy rokona, barátja emlékére vásárol­hat ilyen gyümölcsfát, amelyről 3 szinben nyomott emléklapot kap annak nevével, akinek emlékére a fát elültetik. Schatzkin Mici az akció elnöke, aki szívesen ad to­vábbi információt ez ügyben: BU 8-8212. Cim: UHJA, 317 E. 79 St. Ifjúsági csoportunk taglétszá­ma már elérte a 300-at. Magyar zsidó szülők gyermekei tömegesen csatlakoztak a csoporthoz, amely­ben nemcsak társadalmi életre van lehetőségük, hanem izráeli jótékonysági célokat is szolgál­nak. A leányok életkora 17-től 26- ig, a fiuké 18-tól 3Q-ig. Aki csatla­kozni óhajt, az bejelentheti szán­dékát Írásban vagy telefonon. A cim: UHJA, 317 E. 79 St. Telefon: BUtterfield 8-8212. , t A Magyarországon élő zsidók megsegitési akciójában résztvehet, ha bejelenti az ott élő rokonainak nevét, cimét, korát. Az UHJA se­gíti a magyarországi zsidókat, Ön viszont segitse az UHJÁ-t és le­gyen testületünk tagja. Az UHJA évi tagsági dija 5 dollár. Címünk: UHJA, 317 E, 79 St., N.Y.C. Krumpli cukor importált, kizárólag csak H. ROTH-nál kapható! Megérkezett a friss importált MÁK, LEKVÁR, DIÓ, MANDULA! Igazi MAGYAR édes nemes rózsa PAPRIKA, pergetett ZITA AKÁCMÉZ, HUNYADI JÁNOS ÁSVÁNYVÍZ, KILÓS mérlegek, zománcedények, gyurótáblák és sokezer más konyhafelszerelés. — Kérjen ingyenes árjegyzéket! — H. Roth & Son, Importers 1577 Firs» Aye., Cor. 82nd St., New York 28, N. Y. Tel: REgent 4-1110 Postai rendeléseket $3.00-on felül pontosan szállítunk! ” YORKILLE LIMEN STORE 1436 First Avenue New York 21, N. Y. (74-75 St. közt) (Charles Berger Quilt Shop utódja) — Telefon: RH 4-6156 Paplanok, takarók, függönyök, házi fehérneműk. Párnákat, pehely- és gyapjutakarókat átdolgozunk és felfrissítünk. Kívánatra minden, információt megadunk. FRED CAPPEL, tulajdonos RUHACSOMAGJAIT ELHOZATJUK, POSTÁZZUK MAGYARORSZÁGBA és CSEHSZLOVÁKIÁBA EASTERN PARCEL COMPANY 412t Ave. D (Brooklyn. NY. Telefon: BU 7-8«78—Yorkvillei telefon: TR »-5839 AZ EMBER KÖVES ERNŐ

Next

/
Thumbnails
Contents