Az Ember, 1954 (29. évfolyam, 2-47. szám)

1954-10-23 / 39. szám

OCTOBFR 23. 1954 AZ EMBER 5-ik olda! JÁVOR LÁSZLÓ - Panoptikuma ansi í. Signor Montiano, a spanyol cipöpucoló-müvész A Colibri-ben ülök, a spanyol bárban a Folies-Bergere mellett. Gyűrött ember görnyed előttem, kis ládikáján a lábam. Cipőmet pucolja. Testes Miki, a barátom csábi­­tott ide. Megesküdött, hogy a leg­jobb feketét itt főzik és kétszer is becsületszavát adta, hogy csendes hely a Colibri. Hát itt vagyunk kérem a spa­nyol bárban. Alig tették elém a feketét, megszólal a pult melletti poko'gép. Keserűvé válik szájam­ban a fekete, üvölt a zenemasina, a mentők fognak innen elszállí­tani. Signor, a spanyol cipőpucoló fé­nyesíti a cipőmet, lustán hátra­dőlök. mint egy élveteg caballeró körülöttem a többi caballeró kör­mét nézi vagy kis zsebtükörben a haját meg a nyakkendőjét, avagj a szenyoritákat, akik a bár hátul­­só ajtaján lépnek be a házban le­vő szállodából. Az uraknak ilye: dallamos keresztnevük van: Ped dó, Juan, Agapitó . . . igy szólít ják őket a hölgyek, akiknek Con cita a nevük. Ez egy közönsége név, de a hölgyek nem közönsége sek. A caballerók manzilla nevi andaluziai, aranyszínű, szára könnyű bort isznak, közben a tü körben nézik gondozott hajuka Ezt a szokást hívták spanyol be tegségnek. A pokolgép a Heredia Gitano szép dalt játsza. Ez olyasféle sp: nyolul, mint magyarul a Mát szalka gyászban van cimü hajd ni kesergő. A kesergőben szereplő magy Gacsaj Pesta spanyol változa Mitonió Vargas, a csodálatos < gány gladiátor, illetve toreade aki öld meg a bikát . . . Nemze hős volt s mitöbb: Még vasárnap délután Vígan járt a jány után. De a vig vasárnap délután tr: gédiába fordult s éccaka a kon raszt kedvéért: Hazafelé mentében, Dufla kés a szivében! Mitonio Vargasról van szó, a J mez azt ábrázolja, hogy mily közimádat volt ő a porondon spanyolul az aréna hőse, de mi dennek vége s most Lányok, lányok sírjatok, Könnykoszorut fonjatok . . . mert jött a bika s ő szúrt. Célzott és talált. Dufla szarv a szivében, dufla szarv a szivében, sirva kell fakadni, hősi halált halt a be­csület mezején. Ha bika helyett brácsával játszik — mint a többi rendes cigány — nikotinmérge­zésben hal meg. Iszom a feketémet, a cipőm is issza a fekete kenőcsöt, a cipő-CSÁRDÁS-ÉT'i — New York legelegá> lldciUU HLClg^C 307 East 79th Street ¥*­­++ New York 21, N.Y. ízletes ételek, remek italok. — A legjobb magyar muzsika: Babai Béla és hires cigányzenekara Amerikában először: vagyok. Tessék a hatósági igazol­ványom. — Kis kék könyvecskét tart az orrom. alá. 105-ös a száma, — Signor Montiano vagyok, egy spanyol nem hazudik . . . — Hogyan lett cipőpucoló? '•— E nemes mesterséget válasz­tottam 12 éves koromban. Mad­ridban kezdtem s ezzel mindent megmondtam. Országom a tiszta cipők hona, Egy caballeró kétszer fényesitettet cipőt naponta az ut­cán. Ha finom ur — többször is. A cipőmre néz. Érzem, hogy rossz véleménnyel van rólam, nem tart úriembernek. Igaza is van. — A caballerók nem a kávé vagy az ital miatt járnak törzská­véházunkba. De nem ám. Odajár­nak, ahol jó cipőpucoló működik. Amig fogyasztanak, a cipőpucoló dolgozik. Minden kávéháznak megvan a maga cipőpucolója, a helyiség nívójától függ: egy vagy! több s mesterember-e, avagy mü­­vésztárs a cipőpucoló? Ez nemzeti foglalkozás, de milyen . . . — Az én szép hazámban — an­­dalog az andaluziai hangulatban — a caballeró, bármilyen szegény is az illető, ha látogatóba megy, mielőtt a vendéglátó hajlékába beteszi a lábát: cipőt pucoltat. Madarat a tolláról, embert a ci­pőjéről. Ezt tessék megjegyezni. — Ki volt a legérdekesebb ven­dége? — Franco . . . Azon a napon, a­­mikor a generálist a Kanári-szi­getek kormányzójává nevezték ki, velem pucoltatta ki cipőjét s oly megelégedett volt, hogy száz pe­setát adott. Én is boldog voltam, de nem sokáig . . . Miatta hagy­tam el szépséges honomat. 1936 óta politikai menekült vagyok. — Köszönöm Mester a csodála­tos munkát, én nem vagyok ge­nerális, száz frank talán elég lesz? . . . — Óh, köszönöm caballeró . . . — Még egy kérdés. Tudja én újságíró vagyok s az újságírók, ál­talában nem tudják szellemesen befejezni a miegymást, amit mu­szájból összefirkálnak, hát azt mondják: óh, aranyos művésznő, mi volt élete legérdekesebb ese­te? Ha A Nagy Művész áll előt­tük, akkor “eset” helyett kalan­dot is szabad mondani. Hát én is mondom, illetve felteszem a blőd; kérdést: élete legérdekesebb ka­landja? . . . Signor Montiano gőggel kihúz­za magát a sámlin: — Még Madridban volt . . . Egy cigányszépségü szenyoritának ki­pucoltam a cipőjét s amikor meg­látta topánkáját — belém szere­tett. Olyan büszke lettem, hogy megkértem a kezét s feleségül vettem. Házaséletünk ragyogó, mint egy pár jól;kezelt cipő . . . 2. Szürke tincs lóg homlokán Kis newyorki notesz RUHACSOMAGJAIT ELHOZATJUK, POSTÁZZUK MAGYARORSZÁGBA és CSEHSZLOVÁKJÁBA EASTERN PARCEL COMPANY 41*24 Ave. D »Brooklyn, N.Y. Telefon: BU 1-3018—Yorkvüleí telefon: TR 9-5339 Minden reggel félelmetes Árnyék titokban felkeres. Éjjel is a sötét falon Mellettem van, nincs irgalom Sárgán csillogó szeme A két szemembe néz bele. A szeme, az lázfátyolos Az én szememmel azonos. Pofacsontján mély üreg. Orranyergén szemüveg. Szürke tincs lóg homlokán. Olyan az én koponyám . . . Nézem öt, ő engem néz. Kezet fogunk, jeges a kéz. Érzem vére áramát, Mint a testemen árad át. Fogam közé pipát teszek. Gyufát gyújt, ő lobbant tüzet. A füstöt szívom s azután Ő fújja ki az orrlyukán.^ Paris, 1954 október Dr. Auer Pál, volt párisi követ, a Magyar Nemzeti Bizottmány végrehajtóbizottságának tagja né­hány napot Washingtonban töl­tött politikai természetű tárgya­lások és megbeszélések lefolytatá­sa céljából. A demokratikus poli­tikai garnitúra kiváló vezető tag­ja előreláthatólag e hó végéig marad Amerikában s azután visz­­szautazik Parisba. # # Riasztó hírek érkeznek Los An­gelesből Király Eraő állapotáról! A kiváló színművész — annyi szivhezszóló és mézédes operett hajdani daliás bonvivánja — sú­lyos betegen fekszik az egyik los­­angelesi kórházban, ahová ismé­telt szivtrombózissal szállították be. A hollywoodi magyar müvész­­jkolónia féltő aggódással veszi kö­rül a nagybeteget, de a szorongó aggodalom másoknak is — min­denkinek! — marokra kapja a szivét, akik valaha is látták a dél­ceg, elegáns bonvivánt és gyö­nyörködtek az ő kivételes művé­szetében. □ ' Általános érdeklődés fogadta Anti Ödön cikkét, amelyet a multheti számunk közölt “Tizedik évforduló” címmel. A Szálasi­­puccs gyalázatát és az azt követő rémségeket drámai hangon fel­elevenítő cikk szerzője a magyar demokratikus emigrációnak egyik legértékesebb tagja, aki a háború utáni magyarorszagi politikai életben jelentős szerepet vitt. 1945-ben választották meg a Kis­gazdapárt képviselőjévé és emlé­kezetesek azok a parlamenti be­szédei, amelyekkel a bolsevisták túlkapásaira mutatott reá. Bá­­torhangu interpellációiban foglal­kozott a kunmadarasi, miskolci, saj őszen tpéteri és ózdi zsidó­­ellenes akciókkal és leleplezte, hogy ezeket a kommunista párt irányította. Anti Ödön a zsidó közéletben is vezető szerepet vitt: a Magyarországi Izraeliták Szer­vezetének országos alelnöke volt. 1948-ban disszidált s azóta sza­bad földön" szolgálja a demokra­tikus eszményeket. 0 Lengyel Menyhért többhetes ró­mai tartózkodás után Németor­szágba utazott, ahol fontos tár­gyalásokat folytatott több szín­darabja bemutatása ügyében, on­nan visszaérkezett Olaszországba, ahol előreláthatólag november elejéig marad. Szó van két Len­­gyel-szindarab itáliai bemutató­járól is. # # A newyorki City College “The Observation Post” cimü, tanulók által készített lapjának diák-fő­szerkesztője, a budapesti szüle­tésű Andrew ’Meisels is megkapta a szükséges engedélyeket szeptem­berben, hogy több más egyetemi diákujságiróval ellátogathasson a Vasfüggöny mögé. Meisels azon­ban Budapestre is ellátogathatott hivatalos minőségében és ugyan­csak kinyitotta szemét-fülét szü­lővárosában, amit csak 1939-ben hagyott el. A diákszerkesztő rend­kívül érdekes interjút adott a “N. Y. Times”-nak, főleg pesti ta­pasztalatairól számolt be “For­rongó nyugtalanság Magyaror­szágon” cimü hosszú cikkében. Meg nem erősített hir szerint An­drew Meisels az egyik magyar rá­dión is be fog számolni vizitjéről. □ □ Gróf Teleki Béla “Hat év mu­lasztásai” címen cikket jrt az “Unió” nevű szervezet hasonlóci­­mü lapjába, amely a jobboldali és szélsőjobboldali politikusok egy csoportjának szócsöve. Gróf Tele­ki Béla — akit mindenfajta vá­lasztás megkerülésével, a nép tud­ta és beelegyezése nélkül hívtak be országgyűlési képviselőnek Er­dély visszacsatolása után — a cik­kében ingerült támadást intéz a Magyar Nemzeti Bizottmány, il­letve annak végrehajtóbizottsága ellen. A cikk élénk példája a szél­sőjobboldali elfogultságnak, amely nem akar tudomást venni a de­mokratikus politika jogosultságá­ról és főleg a magyar nép őszin­te demokratikus vágyakozásáról, amely soha többé nem akar hal­lani semmiféle antidemokratikus rendszerről — olyanról sem, a­­meiyet gróf Teleki Béla képvisel az emigrációban . . . □ Susy Gergő — Gergő Sándor franciaszármazásu felesége — újabb balettkurzust nyitott New Yorkban, ezúttal az elegáns ri­­verdaiei negyedben. A fiatal hölgy ,aki a párisi opera balett­karának volt a táncmüvésznője, alighanem kitűnő táncpedagógus is, mert rövid idő alatt tekinté­­lyesszámu növendékre tett szert. # # A "Látóhatár” legutóbbi gazdag száma számos ismert magyar író­nak és költőnek értékes munkáját hozza. A gazdag tartalomból ki­emeljük a következőket: Bikich Gábor: Melodráma; (néhai) Just Béla: Edit a jósnőnél; Hatvány Bertalan: Az ember tökéletesedé­se a történelem tükrében; Tábori Pál: Hamis menyország álma; Vámos Imre: Juszt Béla 1906-54; Horváth Béla: Jászi Oszkár bal­ladája — továbbá Borbándi Gyu­la figyelő- és szemlerovatai; Gu­lyás Pál kiadatlan költeményei és levelei;; esszék, kritikák, tárcák. A költeményeket Reményi József, Lehoczky Gergely, Mezey Sándor és Fehér Miklós irták. A “Látóha­tár” Vámos Imre szerkesztésében jelenik meg és newyorki kiadóhi­vatalának cime: 504 West 110 St. Magyar György örömmel értesíti barátait és vendégeit, hogy a HOTEL FOURTEEN-ban lévő Burgundy Roam (14 East 60 St. NYC) vezetését átvette Luncheon. Cocktail, Dinner Állandóan kontinentális és magyar specialitások Minden este 9.30 után TÁNCJ Magyar Gyuri dobol! Asztal rendelés EL 5-600Ö számon Claire Magyarnál FÖLDES UTAZÁSI ÉS PÉNZKÜLDÉSI IRODA Telefon BU 8-4985 1523 First Avenue, New York 21, N.Y. 4990 IKKA ÉLELMISZER CSOMAGOK MAGYARORSZÁGRA Repülő- és hajójegyek a világ minden részébe. Használt ruhanemű csomagok szakszerű kezelése Szükség esetén házhoz is megyünk érte. — Fordítások és polgárosodási kérvények elkészítése. —

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents