Az Ember, 1954 (29. évfolyam, 2-47. szám)

1954-10-16 / 38. szám

6-ik cidal AZ EMBEM OCTOBER 16, 1954 Film ♦ Színház ♦ Zene ül m­a j A közönség ostroma a “Liliom” jegyeiért Hol lehet elővételben venni jegyeket? Ezen a héten kezdte a Magyar Nemzeti Szinpad árusítani a “Li­liom” eladásainak jegyeit. Példát­lan érdeklődéssel reagál a közön­ség Bárdos Artur színházi vállal­kozására! A megnyitó díszelőadá­sok jegyeiért valóságos ostrom in­dult meg s az első jegyárusitási napok eredménye máris a leg­szebb reményekre jogosítja fel a színház vezetőit és a társulat lel­kes tagjait. A “Liliom” november 6-án, szombat este; nov. 13-án, ugyan­csak szombát este és nov. 21-én vasárnap délután kerül előadásra a Joan of Arc Playhouse-ban. A rendkívül intimhangulatu, kelle­mes beosztású modern színház a 93-as utcában van, a Columbus és Ajmsterdam Avenuek; között,. |a Joan of Arc elnevezésű High School épületkolosszusában. Pon­tos cime'. 154 West 93rd St., New York City. A két esti előadás 8 órakor, a délutáni előadás 2-kor kezdődik. A színház irodája, amely a 317 E. 79 St. címen működik, minden nap d.e. 11 órától d.u. 2-ig árusít­ja a jegyeket. Telefonon is lehet jegyeket rendelni a BU 8-8212 számon ugyanebben az időben. Az esti előadásokra 4,3,2, és 1 dolláros jegyeket árusítanak, a­­melyhez még 15% adót számitnak fel, vagyis adóval együtt $4.60, 3.45, 2.30 és 1.15 a jegyek ára. A ,-J Altifó v«i nlrtnrlóf-v« orlóvol QCrviít.t.' Gyorsfénykép Vadnay Lászlóról Reiner Frigyes TV-koncertjei Szerdán este — egyórás televí­ziós műsor keretében — kezdő­dött el a Chicago Symphony Or­chestra 26-hetes programja. Rei­ner Frigyes, a chicagói szimfoni­kusok főzeneigazgatója vezényelte I f • BÍRÓ zongorába i a CARNEGIE M ■ NOVEMBER 2-ÁN, KE S' Jegyek elővételben a Columbia Artists 1 1 3 West 57th Str valamint PAPRIKÁS MAGYAR AEM Igazgató: BÁRDOS ARTUR Megnyitó díszelőadások: 1954 NOVEMBER 6-án, 13-án és 21-én a JOAN CF ARC PLAYHOUSE-ban 154 West 93 St. N.Y.C. (Amsterdam és Colombus Avenuek között). Szinrekerül: 1954 november 6-án, szombaton este 8 órakor 1954 november 13-án, szombaton este 8 órakor 1954 november ?l-én, vasárnap d.u. 2 órakor MOLNÁR FERENC halhatatlan, müve, a LILIOM a főbb szerepekben: JÁVOR PÁL FAYKISS DÓRA CSIKÓS ESZTER PATÓCS KATÓ PATAKY VILMA GATHY TIBOR * Rendező: FELLEGI TERI VÁRKONYI MIHÁLY BÉLA MIKLÓS TATÁR GYÖRGY ÍATAKY BÉLA RÓNAI LAJOS BÁRDOS ARTUR Jegyek elővételben $4.60, 3.45, 2.30, 1.15 árban (adóvei együtt) a színház irodájában kaphatók minden nap 11-től d.u. 2-ig (317 E. 79 St., NYC) vagy telefonon rendelhetők: BU 8-8212 számon. (A vasárnap délutáni előadásra $3.45, 2.30 és 1.15 árúak a jegyek.) MÉG MA RENDELJE MEG A JEGYÉT! Ö a nevető bölcs. Beszélj csak vele, ülj csak le a társaságában nem is tulsokáig, mondjuk két percig és a leghalálosabb komoly témát vesd fel. Meglátod, félperc múlva mi történik. Megrándulnak a rekeszizmaid és a szájad a füle­dig ér. Nevetsz — mit, nevetsz?— harsogva hahotázol s heveny nyi­­lalásokba kezd az oldalad. Levegő után kapkodsz, vörös lesz a ké­ped és azt érzed, hogy menten belehalsz a nevetésbe. így vezet az ut a bölcstől a koporsóig. Voltaképen klasszikus hagyomá­nyokat követ ez a hollywoodi bölcs, kétezeréves ösvényt tapos a lába. “Ridendo dicere verum,” azaz nevetve megmondani az iga­zat: ez az elv vezeti, szóban és Írásban. Vaskos igazságokat mond bele a mélyen tisztelt közönség képébe, leplezetlen kritikát gya­korol mindenkivel szemben és a hallgatóság azt hiszi, hogy ez most csupa vigasság és meg kell szakadni a nevetéstől. Ilyen igaz­ságokat valamikor kőtáblába vés­tek, de Vadnay nemcsak felmu­tatja a kőtáblákat, hanem a kö­zönség fejéhez is vágja azokat. S a közönség vidáman derül . . . A Nobel-dij felosztása rendkí­vül igazságtalan. Szép, szép, hogy Irodalmi és tudományos dijakat osztogatnak, az meg egyenesen megható, hogy békedijat is adnak az arra legjobban érdemesnek, de ugyebár mégiscsak az volt a bol­dogult emlékű Nobel Alfréd in­tenciója, hogy azokat jutalmaz­zák, akik a legjobb, leghasznosabb munkát végzik az emberiség javá­ra? Ha igy van — ez pedig igy van — akkor sürgősen dijat kelle­ne adni azoknak, akik meg tudják 1 nevettetni az emberiséget. A ne­vetés a legnagyobb adomány eb­ben a zord korszakban és azok, akik a nevetéssel meg tudják ajándékozni a földi lét bus árny­alakjait, a legnagyobb jótéte­ményt gyakorolják. Nobel-dijat érdemelnek! Nem vitás, hogy a tudós Szentgyörgyi Albert után nyomban lenne még egy magyar Nobel-dijasunk, Vadnay László személyében. • — Fantasztikus mértékben len­dül fel a televízió — mesélte nem­rég Vadnay, — különösen azóta, amióta a Gábor-lányok is sűrűn szerepelnek. A gyárak az elmúlt évben kétmillióval több készülé­ket adtak el, tekintettel a Gábor- | lányok fellépéseire. Én is eladtam j az én készülékemet . . . Tökéletes a poén. És minden mondatnál ilyen váratlanul csat­tanó poén van. A tájékozatlan ember azt gondolná most, hogy Vadnay “nincs jóban” Gáborék­­kal és igy akarta a kedvezőtlen kritikáját, megmondani. Szó sincs erről! Példásan harmonikus a ba­rátság köztük, de egy ilyen bril­­liáns poént nem lehet kihagyni, ugyebár? Gábor Zsazsa nevetett legjobban a viccen. Vicc? Igaz­ság? Vannak pillanatok, amikor elmosódik a határvonal és nem lehet tudni Vadnay igazi szándé­kát. Ilyenkor, akiről szó van, azért nevet, mert azt hiszi, hogy ez csak vicc, a poén gyorsszárnyu kékmadarának fülönragadása; a többiek meg azért nevetnek, mert azt hiszik, hogy most mondta meg Vadnay az igazat. Az öröm és káröröm keveredik a felcsattanó nevetésben. Ez a titka annak, hogy nincs haragosa Vadnaynak. Legfeljebb csak azok haragudnak meg rá, a­­kikkel külön jót tett, mondjuk ál­lást szerzett, vagy pénzt kölcsön­zött nekik. Ezek gyűlölik, de ez általában igy- van másokkal is. Azok, akiknek a képébe mázolja az igazságot, viharosan szeretik. Ez viszont nincs igy másoknál. Az átlagos ember képtelen a barát­jának megmondani az igazat, ha­csak nem akar sürgősen szakíta­ni. Vadnay művésze annak, ho­gyan kell fájdalommentesen in­­^zultálni valakit az igazsággal s ezen keresztül kötni örökbarátsá­gi szerződéseket. “Barátaim gyű­lölnek, de az ellenségeim imád­nak”: ebben a mondatban foglal­ja össze Vadnay az emberekkel fennálló relációit. Hallatlanul tehetséges. Minden, amit csinál, ennek a nagy tehet­ségnek bélyegét viseli. Ha ir, ha előad, az a plusz lobban fel, ami a rendkívüli lények sajátja. Mély dolgokat ir. Mély dolgokat nem­csak Schopenhauer, Proust és Sartre modorában lehet írni. Ka­rinthy is mély iró volt, pedig lát­szólag kizárólag csak a nevette­­tést ambicionálta. Vadnay is mély iró, mert az élet titkait boncol­gatja és embereket mutat be, vagyis a legtitkosabb univerzumot tárja fel. Hogy közben nevetned kell, ó nyájas olvasó, illetve szín­házi publikum? Ez az a többlet, amit Vadnay ad! Nevetsz és a tit­kok mélyébe látsz. E sorok irója mindössze öt per­cig volt együtt a napokban Vad­­nayval. Azóta minduntalan visz­­sza-visszagondol egy-egy mondá­sára és újra meg újra elneveti magát. Öt perc mindössze — és tiz évet nevet előre! Ez az, amit nem lőhet megfizetni. Ha Vad­nay lennék, most azt mondanám: “na tessék, még eggyel több ki­búvó a fizetség alól . . .” (d. z.) Kovách Nóra és Rabovszky István kanadai és amerikai turnéja A londoni Festival Ballet-tár­­sulat megkezdte kanadai turné­ját. Montreal, Toronto, Quebec, Winnipig, Hamilton és a többi kanadai város az előadások szín­helye. A társulat vendégsztárjai: Kovách Nóra és Rabovszky Ist­ván, a két világhíres magyar táncművész! Mellettük a világ­hírnevet régóta tartó Tamara Toumanova is főerőssége a társu­latnak. Az eddigi kanadai fellépé­sekről a sajtó bőséges ismertetést ad, nem fukarkodva az egészen rendkívüli dicsérő-jelzőkkel. A la­pok kiemelik^Kovách Nóra elra­gadó egyéniségét és Rabovszky szédületes technikáját. A társulat a kanadai ut után az Egyesült Államok városait veszi sorra. Már e hó 21-én s a követke­ző napokon a Kanadával szom­szédos Detroit közönsége tapsol­hat a nagyszerű produkciónak; itt a Masonic Auditorumban lép fel 3 estén a Festival Ballet. A “Sheherezade,” a “Hattyúk ta­va,” a “Szilfidek,” a “Diótörő”, a ,W4ir. ,W4ír. .«4«. W4ír. ,w4w. Wi». .«iáír. .»4<* * *. .«i4w. •***•■ <*•'♦ -««:«*> •> -«*•*«» ■*' --♦< '-!*• "»• '-.I­WWRL-rádió “Hattyú halála” és néhány uj ballet szerepel a 3 nap műsorán. Patócs Kató és Tatár György táncestje New Yorkban Október 31-én, vasárnap este 8 órai kezdettel a Hollywoodból nemrég New Yorkba érkezett bal­­let-táncospár: Patócs Kató és Tatár György egész estét betöltő gazdag és változatos táncprog­rammal lép a newyorki közönség elé. A táncest színhelye a 108 W. 43 St. cim alatti Diplomatjszálló előadóterme lesz. A táncest mű­során klasszikus jelenetek és népi táncok váltják egymást. Jegyek elővételben $2.50-től lefelé Papri­kás Weiss-nál, a Terhes-étterem­ben, a Debrecen-étteremben és a Gartner Lajos-irodában (207 E. 84 St.) kaphatók. 1600 ke. Művészeti vezető: dr. Tatár László Október 17-én, most vasárnap este 8:30-tól 10:00-ig RÁKOSSY TIBOR, a legnépszerűbb bonviván CSIKÓS ESZTER: “Mit üzen a rádió?” DR. FELEKY LÁSZLÓ zongoraművész és a Névtelen Versmondó — MAGYARORSZÁGI HÍREK — &&&&&&&&&&&& Newyorki moziprogramok: Trans-Lux Colony (79th St.—Second Ave.) Okt. 14-16: Magnificent Obsession; Dawn at Socorro Okt. 17-18: The 4 Poster; Where is Charlie Okt. 19-20: Pickwick Papers; Edge of Divorce Loew’s Theatre (72nd St__Third Ave.) Okt. 14-19: Thieving Magpie; Seven. Brides for Seven Brothers <•»» a-FIGYELJE! FIGYELJE! ENDREY JENŐ és PÁDLY MARGIT 22 éve fennálló rádióműsorát a WLIB (1190 ke.) állomáson minden vasárnap d.u. 3-4-ig és 5-töl 6.30-ig

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents