Az Ember, 1953 (28. évfolyam, 1-48. szám)

1953-02-28 / 9. szám

FEBRUARY 28, 1953 AZ EMBER 7-ik oldat GONDOLATOK EGY TÉMÁRA Irta: RÉVFFY LÁSZLÓ Egyetlen emigráció sincs any­­nyira töredékre osztva, mint a magyar és egyetlen vasfüggöny mögötti nép hontalan fiai nem gyűlölik egymást annyira, mint a magyar a magyart. A szabad1 parlamentarizmusban mindig van ellenzék és sokszor nem épen kecsegtető jelzők száll­nak a pillanatnyilag uralmon lé­vők felé anélkül, hogy a gyűlölet, a bosszuállás szelleme vezetné a lelkeket. Küzdeni valamilyen eszme vagy politikai felfogással szemben lehet becsületesen is, az igaz szó fegyverével. A diktatú­rákon kívüli szabad országokban, ahol a becsületes politikai harc eszközeit mindig tiszteletben tar­tották, senkinek sem jutna eszé­be, hogy embertársát, polgártár­sát és vele egy nyelven beszélő testvérét kürtsa vagy bérgyilko­sokkal eltetesse láb alól. Kivéte­lekre lehet hivatkozni, de ezúttal megdől a szabály, hogy a kivétel erősiti azt. Ezért most, az amerikai elnök­­beiktatás után irigykedve nézek az Egyesült Államok felé és ma­gamban csendesen felteszem a kérdést: vájjon mikor fog eljutni oda Magyarország, hogy nemcsak ennek' a demokráciának, hanem a 150 millió emberben élő, vele­született morálnak szellemében kezdhetjük el a Duna-Tisza kö­zén a demokrácia alapjait lerak­ni? Mert hiába óhajtunk valamit, ha azt csak érdekből, önzésből vagy mellékgondolatok táplálásá­val igyekszünk véghezvinni. Az előbb-utóbb a kárhozat martalé­ka lesz és a zuhanás borzalma­sabb, mintha az ellenkező irány­ba indultunk volna el. * A gondolat szabadságát még egyetlen diktatúrának sem sike­rült béklyóba kötnie és ez az, LICHTMAN’S HOME MADE PASTRIES and STRUDELS három rétes- és cukrász­­üzlete New Yorkban nbgy amerikai siker. I FŐÜZLET a BROADWAYN:' 2189 BROADWAY, a 77 és 78-ik utcák között. I Telefon: TRafalgar 3-8700 * WEST SIDE-I ÜZLET: \ 561 AMSTERDAM AVE., a 87-ik utca sarkán. Telefon: TRafalgar 3-2373 BR.ONXI ÜZLET: 1953 WESTCHESTER AVE., “Pelham Bay-subway”-val a “177th Street” állomásnál Telefon: TAlmadge 3-6767 Óhazai módra készített finom rétesek: almás, túrós, cseresznyés, káposztás, mákos, diós torták: gesztenyés, rumos, diós, csokoládés, mokka, stb. cukrászsütemények: legfinomabb nyersanyagokból: tiszta vajból, vajas kávésüte­mények, ‘Danish’-ek, kuglófok, mignon, krémes, indiáner, rigó­­jancsi, pozsonyi rudak, stb. Rendeléseket házhoz (vidékre is) szállítunk — bankettekre, partykra és piknikekre. ami a diktátorokat mindig ide­gessé tette. A szabad országok tönvényesen megválasztott állam­elnökei a nép akaratából, bizal­mából kerülnek a legmagasabb tisztségükbe. A diktátorok vér­­özönben, kardcsörtetéssel, áldo­zatok hulláinak hegyein keresztül furakodnak oda, anélkül, hogy a népet megkérdezték volna. Néró, Nagy Péter, Sztálin és annyi mások nem érezték soha magukban azt az erőt, mely több­séget adhatott volna nekik, hogy népük akaratából válhassanak vezetőkké. Először gyilkoltak ir­galmatlanul, aztán mikor úgy gondolták, hogy erejük teljes fényben pompázik, a fegyverek védettsége s csillogása mellett rá­ültek a nép nyakára. De ahogy a szeretett államférfi nemzete aggódása és mélységes részvéte mellett hal meg, a diktátorok vé­ge mindig dicstelen. Vagy a száműzetés vagy az orgyilkos se­gíti őket közelebb a sir szájához. Emigránsaink egymásra aesar­­kodása és a diktátorok végzete: hogyan fonódik össze egyazon cikk keretében ez a két témakör? És mit keres köztük az a szó, hogy demokrácia, melyet egykor Ma­gyarországon kívánunk megho­nosítani, azon a földön, ahol Má­tyás óta nem volt igazság? * Hazakészülünk. De azonnal fel­merni a kérdés: ki mehet majd haza? A kérdés körül ádáz, gyű­lölködő vita van az emigrációban. Pedig fölösleges vitázni. Hát azt hisszük, hogy a magyar nép, — melynek otthoni lélekszáma sok­szorosan túlszárnyalja az emig­ráció elenyésző léleltszámát,—ta­lán nem tudja, mi a helyes és ki a helyes? Az a nép, melynek fiai látták Hitlert, látták Szálasit és látták Sztálint meg Rákosit, meg tudja vonni egy felnőtt esiével azt a vonalat, melyen kívül maradnak azok, akik ellene cselekedtek. Kritikus pülanatokban lehet dönteni a nép nélkül, de a nép a saját bőrén nemsokára megérzi, hogy a döntés helyes volt-e? És ez ellen nincs fellebbezés. A nép azt nem kéri vissza, aki enyhülés helyett szenvedést hozott, élet he­lyett halált és boldogság helyett boldogtalanságo t. A diktatúra hívei újabban túl­ságosan kezdik a demokráciához kötni szekerük rudját. Hogy mi­ért, ők tudják. Alig van különb­ség köztük és a jelenlegi magyar­­országi diktátorok között, akik szintén sűrűn gargalizálj^k a de­mokrácia szent szavát Egyikük sem a demokrácia hive, mind a két tábor hamisan kártyázik. És mind a két tábor a vesztébe ro­han, mert a hatalom utáni vágy erősebb bennük az igazság kere­sésénél és felismerésénél. V Jövőnk, ha felszabadulunk, ne­héz lesz. Többé nem mondhatjuk azt, hogy életünket elszigetelten fogjuk élni és ahhoz senkinek semmi köze nem lesz. Ha egykor, egyesek engedték, hogy sorsun­kat más határozza meg, ne legye­nek megsértődve, ha felszabadí­tónk néha a jóságos nagybácsi arcsimogató kedvességével, de szigorúan vizsgáló pillantásával fogja tőlünk kérdezni: na hogy vagytok kis Magyarország, mit csináltok és hogyan? Ha azt tesszük, ami lényegében egyszerű, vagyis nemzetünk fiainak és lá­nyainak boldogulását előbbre vinni, nem lesz nehéz dolgunk. De ha annyi fájdalmas lecke után nem tanultunk és ott foly­tatjuk, ahol elhagytuk, kiesünk minden közösségből, elvesztünk minden barátot és szimpatizánst. Nagyon kell vigyáznunk, ha fel­szabadulunk! Egy nemzet boldogságát és gaz­dagságát cselekedeteinél: "őszinte­sége és vezetőinek önzetlen igaz­ságossága szabja meg. A remény az ember legszebb erényei közé tartozik. Még a haldokló is reménykedik, hogy újra fog élni, még a halálra Ítélt is életének megmentésében bízik, de lehet-e az eljövendő Magyar­­országnak reménye abban, hogy ooldog, megelégedett és gondta­lan lesz, ha azok .akik nemzetük egykori elvesztésében segédkez­tek, ma újra abban serényked­nek? * írásom végén nagyon régi gon­dolatok ötlenek fel bennem. A gondolatok apja több mint ötven évvel ezelőtt irta le az alábbi sza­vakat, melyek ma olyan idősze­rűek és igazak: “Sok nagyhangú hazafi olyan, mint a kéjhölgyek; szerelmet hazudnak a Hazának, hogy ezért pénzt, állást kapjanak. A prosti­tuáltak e céhe éktelen orditozás­­ban tör ki, ha valaki a nemzet fo­galmának halhatatlanságát von­ja kétségbe. Felháborodásuk meg­okolt: a koncot féltik és szerelmi vallomásaik jutalmáért epeked­­nek; . . .” Vagy ime a további gondola­tok: “Az európai egyesült államok megalakulásakor minden nép meglévő gazdasági, szellemi és erkölcsi tőkéjével lép majd be a szövetségbe. A tökéletesebb nem­zetek súlya és boldogsága az el­maradottakénál nagyobb lesz, miként ma is némely város, me­gye viszonyai jobbak a többieké­nél. Tehát nemcsak az én pilla­natnyi, de leszármazóim távoli érdeke is azt követeli, hogy ez az ország a tökéletesedés utján ha­ladjon előre. Az a gazdaság, mely befoly életemre; a társadalmi ke­retek, melyek öveznek; a kultúra, melynek részese vagyok, kihat utódaim életére, boldogságára. E meggondolások fokozzák termé­szetes ragaszkodásomat; az igazi munkában megnyilvánuló haza­szeretetemet. Uj Magyarország után vágyódom és nem bánom, ha azzal vádolnak, hogy a meglé­vő élete ellen török. Azok nem szolgálják a haladást, akik a mai emberek örök élete után sopán­kodnak. Épp igy a nemzetek megújhodása lehetetlen a régi intézmények fenntartása mellett. Gyermekeink nálunknál tökéle­tesebbek. Épp igy az uj ország, mely a mai helyébe lép, szebb és jobb lészen. Az állandó fejlődés uj alakulást hord méhében. Eme igazságok fényénél vizsgálom azt az óriási szerepet, melyet az or­szágok az emberiség töhéletesité- I sében betöltenek. Nem azok se­gítik az emberiséget, akik a hol­takat múmiákká balzsamozzák, hanem azok, kik a meglévők bol­dog életét szolgálják! . . .” 1903-ban Íródtak ezek a sorok. A jóakaratu emberek és a tisz­tánlátás értelmével megáldottak már akkor is éltek, de mint any­­nyiszor a világtörténelem folya­mán, a percemberkék dáridója már akkor is erősebb volt. Ma egy hatalmas ország ga­ranciája van arra, hogy minden­fajta diktatúra eltűnik a süly­iyesztőben és talán nem is olyan soká megszületik az igazi békés, igaz világ. Amerika nemes erőfe­szítését csak csodálni áll mó­dunkban nekünk magyaroknál: is, de egykor egy szabad Magyar­­országban segítenünk kell és na­gyon sokat tanulni . . . ■ De vigyázzunk magyarok, ne­hogy — mint annyiszor máskor, — elbukjunk a nemzetek iskolá­jában. Nem magunkért lesz kár, nanem Magyarországért és a jö­vendő nemzedékért. GRÓSZ MIKLÓS HANGVERSENYE Grósz Miklós hegedűművész mögött fiatal kora ellenére nagy európai koncert-muK áy. Múlt évben érkezett Amerikába és rö­videsen bemutatkozik az ameri­kai zenekedvelő közönségnek a Town Hallban. Ezt megelőzően azonban első itteni koncertjét március 8-án d.u. 2.30-kor az UHJA-termében (317 E. 79 St.) fogja tartani. A hangverseny iránt nagy érdeklődés mutatko­zik mindazok körében, akik a fia­tal művész képességeit, tudását még Európából ismerik. . Grósz Miklós beregszászi szár­mazású. Bécsben tanult Cimbler mesternél, a bécsi szimfonikusok első karmesterénél, majd Prágá­ban végezte a konzervatóriumot. Egy ideig Hubay tanítványa is volt és önálló koncertjei voltak Európa különböző városaiban. 1942-től 1945-ig koncentrációs táborban volt. A felszabadulás után két évig a párisi zeneaka­démián dolgozott, mint a fran­cia kormány ösztöndíjasa. A vi­lágsajtó elismerő kritikái egész albumot töltenének meg. Minden jel arra mutat, hogy a newyorki közönség megértéssel és szeretettel fogja elindítani Grósz Miklós sikerekben oly gazdagnak ígérkező amerikai karrierjét. A hangverseny belépődija $1.50. AZ EGYETLEN VILÁGDUAT NYERT MAGYAR FILM AZ EUROPE-Mozi műsorán Február 27-től március 5-ig, péntektől csütörtökig bezárólag kerül bemutatásra a newyorki Europe-moziban az “Emberek a havason” cimü film, a legtehetsé­gesebb magyar rendezőnek, Szőts Istvánnak mesteri’ alkotása, mely évekkel ezelőtt a velencei inter­­nacionális kiállításon másnyelvü filmekkel szemben az első dijat nyerte meg. Az erdélyi hegyek között készült filmben Görbe Já­nos, Bihary József, S'zeUay Alice, Makláry Zoltán, Ferenczy Péter és mellettük sokan mások olyan ragyogó alakításokat nyújtanak, ami feledhetetlen élménye marad mindenkinek. •­Kisérőmüsoron a “Harapós férj”, ez a jóizü, kacagtató víg­játék szerepel, melynek vezető­­szerepeit Kabos Gyula, Dayka Margit. Rajnay Gábor és Bár­sony Rózsi alakítják. A vidám fordulatokkal telitett mesét ci­­gányzeneés mulatozások, pompás dalok és nóták tarkítják. VVILLLAM STERNBERG a Pittsburgh Symphony Orchest­ra zenedirefetora és karnagya. A Pittsburgh! szimfonikusok már­cius 6-án, pénteken este hangver­senyeznek a Carnegie Hallban. Pazar műsorukból is kiemelkedik Bartók Béla “Hegedű- és zene­kari concerto”-ja. Mozart: "35-ik szimfóniá”-ja és Mahler“ “Első szimfóniája D-major”-ban egé­szíti ki a koncertot, amelynek hegedűszólóit a világhírű Isaac Stern interpretálja. A nagy hang­versenyre már Sl.OO-tól kapha­tók jegyek a Camegie Hallban. MOST JÁTSZÁK! Második nagysikerű hét! Igazi élménye az amerikai­magyar mozilátogatóknak a Marika Főszerepben Rökk Marika, Budapest és Bécs legnagyobb énekes-táncos primadonnája. Pazar zene- és táncszámok. A sajtó lelkesen fogadta a filmet! BEEKMA1V Theatre 2nd Ave. & 66 St. EUROPE" THEATRE 18 STREET cor. FIRST AVENUE, N.Y.C. — Telefon: REgcnt 4-3078 — FEBRUÁR 27-től március 5-ig, péntektől csütörtökig naponta déli 1 órától este 11-ig az egyetlen nemzetközi világdijat nyert magyar film, az “EMBEREK A TM HAVASON’ ragyogó erdélyi történet, valamint “Harapós férj” Kabos Gyula, Dayka Margit, Rajnai Gábor, Bársony Rózsi a főszerepekben. HOLLÓS BÖZSI ANGOL* - MAG VAR magyar-angol fordítási, emigráció» ügyekben segítő irodája készséggel áll a magyarság rendelkezésére. 55 West 42 St. New York 18. N. Y. (Room 1846) Telefon: LO 4-3610 Van szerencsém meghívni "AZ EMBER’’ nagyérdemű közönségét Grósz Miklós hegedűművész koncertjére, amely március 8-án, vasárnap délután 2:30-kor lesz a UNITED HUNGARIAN JEWS-termeiben (317 E. 79 St.) FRANKÉ MARIKA, a rendezöbizottság elnöke

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents