Az Ember, 1953 (28. évfolyam, 1-48. szám)

1953-01-02 / 1. szám

JANUARY 2, 1954 AZ EMBER 7-ik olaj Tengeri idill—két felvonásban Irta: JÁNOS ANDOR (Idő: 1952 •— Az első felvonás , egy olasz deeánjáró hajón játszódik le.) A föld gömbölyű, aránylag kicsi és nincsen már semmi uj a nap alatt. Enne,k dacára a bölcsebb ember holta napjáig tanul, kissé elkésve, de hetvenéves korában rájön arra, hogy milyen hiányo­sak a tudományos ismeretei s mi­lyen kevés dolgot ismer ebből a titokzatos, kutya- Életből. Minden közmondást megcáfolva, olyan újabb dolgoknak és eseményeknek lesz koronatanúja, amelyek szín­padi szerzője maga a kiszámítha­tatlan véletlen. így jöttem rá én is globetrotter és bölcs világta­pasztalataim dacára, hogy nyu­godtan visszakérhetem a tandijat az élet felsőbb iskolájától. Több kontinensközi, tengert utazásom alatt megfigyeltem,1 hogy az utasok egy része — közü­lük főleg a mélyen tisztelt höl­gyek — a hajó elindulása után olyan lelki önkívületbe esnek, a szárazföldi társadalmi konvenciók alól felszabadulnak, romantikus­sá lesznek és az egyéni szabadság viharmadaraivá válnak. Társa­dalmi és osztálykülömbségre való (I-II-III osztály és fedélzetközre való) tekintet nélkül. Mindenki rendkívüli élményeket akar csipe­getni és kiélvezni egy hosszabb tengeri utazás kínálkozó alkalma­it. Természetesen hajlandók azért egy kis áldozatra is, esetleges koc­kázatokra, mert igy érdekesebb az anyaggyűjtés az utinaplók számá­ra-. Ennek a karneválos kábultság­­nak állanak személyi szolgálatá­ban az elegáns hajóstisztek, akik "vén tengert farkas" létükre igen jól ismerik az utasok — különösen a mélyen tisztelt egyedül utazó hölgyek lelkületét. Kölcsönösen megindul most egy általános of­­fenziva, egy elszánt közelharc a két nem között, ahol mindkét fél csak támad és csak elvétve véde­kezik. Ebben a tengeri ütközetben vet­tem észre, hogy a hajó második tisztje — fiatalabb, jóképű fiú — az alsó ajka alatt elütően egy csonka szakállt visel, egy kis szőke nokkedlit, egy szőrfityiszt, amely­­lyel az általános figyelmet vonta magára . . . Érdekes, exotikus fér­fiú, talán egy hírhedt kalózfami­­liából — ez volt róla a nők véle­ménye; talán kabalából vagy fo­gadalomból hordja a szakállt — mondták többen a férfiak közül. Ő maga azonban titokzatos maradt, keveset beszélt az utasokkal. Csak egy igen szép spanyol asszonynak udvarolt hevesen és az esti bálo­kon táncolt vele szorgalmasan. Nekem aránylag könnyű volt hoz­záférkőznöm, mert mindketten szerettük a sakkot s állandó part­nerekké lettünk az aperetifek mellett. Egyik napon leborotvál­­tan, szakállka nélkül jelent meg a hajó dohányzójában. Általános feltűnést keltett ezzel, sokan nem tudták mire vélni a gyors válto­zást s különféle feltevések jártak szájról-szájra. Ö természetesen nem nyilatkozott, csak rendületle­nül sakkozott velem. Egy éjjel il­­luminált állapotban diszkréten el­mondta nekem, hogy azzal a jel­­lem-szakállal szokta puhára főzni az ellenálló hölgyeket. Tiz eset­ben kilencszer sikerül . . . Ha a nő túl szilárd és ellenálló, akkor me­részen azt mondja neki, hogy ér­zelmei bizonyítására, kérhet tőle NEWYORKI NOTESZ bál-mit. ő teljesiteni fogja. A'leg­több romantikus lélek azt feleli: borotválja le érte az ajak-szakál­­lát! Erre ő meghökken, kezdetben szabadkozik ... de másnap dél­utánra már szakálltalan. őnagy­­sága erre, mint a kétperces tojás, oly puhára érzékenyül. A hajóstiszt egy szuszra még azt is bevallotta, hogy a szakáll csak álszakáll, angoltapasszal van kitü­nően az ajkához illesztve; végül megkérdezte, hogy mit szólok az ötletéhez? — Valóban szenzációs trükk — mondtam én. — Hát csinálja utánam—mond­­ta ő. (Idő: 1953 — A második felvo­nás egy másik olasz óceánjáró hajón játszódik le.) Nem hagyom, sokáig kétségben az olvasót, hogy a fentemlitett j hajóra beszállt egy gentleman, | akinek a kis jellejn-szakáll szin-! tén az alsó ajka alatt fityegett. ^ Mondanom sem kell, hogy az a j tiszteletreméltó ur én valék sze- i mélyesen. Én is általános feltü- j nést keltettem azzal az utasoknál; j többen megjegyzéseket tettek a szakállam mögött, de voltak olya­nok is, akik szembemosolyogtak. Általában a nők olyan félbolond­nak tartottak, a férfiak viszont egy nemzetközi szélhámost néztek bennem. Engem azonban semmi r.em zavart, mentem a saját cé­lom után. Pár nap múlva el is I értem egy 32 éves bécsi asszony! személyében. Azzal eszmecserét: folytattam, kezdetben a Fidzsi­­szigetek éghajlati viszonyairól, majd lassan közelebbi területek­ről tartottam szabadelőadást. Hu­száros attakjaimat azonban nem él-tette meg vagy nem méltányol­ta. tehát rövidesen rátértem az is­mert formulára. Bemondtam, hogy halálosan szerelmes vagyok belé és kívánhat akármit, én tel­jesítem. Erre sem reagált. Meg­kérdeztem most nyütan tőle: akarja-e, hogy leborotváltassam érte a szakállamat? — Isten ments, — válaszolta ijedten, — nekem a zsanérom a szakállas férfi! Ezen nagyon elcsodálkoztam, dehát izlés dolgában nem lehet vi­tatkozni. És elvégre én nem is vi­tatkozni, hanem hódítani akar­tam. Egy éjszaka a hajó bárjánál — ellenállhatatlan szakállam tu­datában — pergőtüzet indítottam a bécsi nő védelmi berendezkedése ellen. Kissé le is ittuk magunkat és ekkor pottyant le az a tömböm - l ba. A pezsgő-koktél leszaladt az alsó ajkamra és azzal együtt le­­csurgott a hetyke kis szakállam is, pont az “American Bar” fényes pultjára. A meglepetéstől elszorult bennem a lélekzet; a bárvendégek hangosan kacagni kezdtek, őnagy­­sága fülig elpirult és azonnal fa­­képnél hagyott. Szakállas dervis leszek addig, amig még egyszer szóba fog állni velem. Lélekben összeomolva, csügged­ten ballagtam le a hajókabinba, gyorsan levetkőztem, benéztem a falitükörbe, majd dühösen elol­tottam a villanyt. Félálomban még eldudoltam magamnak azt az öreg pesti nótát, hogy: "Az egyiknek sikerül, a másiknak nem, a sors nem tudja, hogy mit akar ...” A Nemzeti Bizottmány vallás- és közoktatásügyi bizottsága — a­­melynek élén Barankovics István áll — terjedelmes füzetben kiadta Kubinszky Lajos egyetemi magán­tanár tanulmányát a két háború közötti magyar közoktatásügyi politikáról. • Sulyok Dezső Floridába költö­zött! Ismeretes, hegy nemrég jog­erős Ítélettel 85,000 dollár kártérí­tést kapott Sulyok a magyar ál­lamtól, illetőleg a Pénzintézeti Központtól. A pernyerés után Su­lyok birtokot vásárolt és ez a ma­gyarázata elköltözésének. • NÁCI ZSURNALISZTÁK EGYMÁS KÖZÖTT . 7. Nincs mulatságosabb olvasmány és egyben pokolian jellemzőbb röntgenfelvétel az emigráció náci­táborának mindeddig- titkolt bel­világáról, mint az a sajtópolémia, amely a két legpenetránsabb náci újságíró: a hidverős Alföldi-Schil­­:;ong és a hozzáméltó Marschalkó között zajlott le legutóbb. Mar­schalkó, az uszítás és gyűlölködés világbajnoka — mindenki megle­petésére — dühödten nekirontott a "Hungáriá”-ban volt kenyeres­pajtásának és elvbarátjának, a huszonnégykarátosan náci Alföl­dinek és alaposan odamázolt neki. Mi oka volt rá, ő tudja; lehet, hogy a koncon vesztek össze, a­­vagy a jövendő hatalom csalóka fényét akarta kizárólag sajátma­gának kisajátítani a veszettkutya­­morálu Marschalkó. Ám Alföldi nem maradt adós s ha Marschalkó alaposan odamázolt neki, ő vi­szont a nehezebb ütegeket vonul­tatta fel s akkora sortüzet dörren­­tett vissza, hogy valósággal ripi­­tyává lőtte szét néhai kebelWrát­­ját. A legförtelmesebb adatok tömkelegén át leplezi le Alföldi- Schilzong Marsehalkót — ő csak tudja, hogy milyen égbekiáltóan undorító alak a hajdani fegyver­társa! Itt azután igazán le van szedve a keresztvíz Marschalkóról, de ezt tessék szó szerint venni, ugyanis az is kiderül Alföldi ellen­­támadásából, hogy a vicsorgóan antiszemita Marschalkóbar. nagy­anyai ágon zsidó vér csörgedez . . Azt irtuk e kis glossza elején, hogy mulatságos olvasmány ez a sajtó­polémia, a “Hungária” és a “Híd­verők” házi marakodása. Nos, korrigáljuk a fenti megállapítást. Mélységesen undorító, sőt — bo­csánat — hányingerre ösztönző mindaz, ami a hajbakapott náci­testvérek írásaiból oly förtelmes bűzzel szerteárad. íme, igy feste- ' nek a maguk igazi arcukkal ezek j a náci-lovagok; Íme, ez a náci-tá- í j bor hü tükörképe. Pfuj, háromszor I is pfuj . . . Darvas Lili a jövő héten eluta- | zik New Yorkból, hogy elegét te- j gyen annak a szerződésnek, amely i •több amerikai városban megtar­­tandó drámai bemutatón az egyik főszerep eljátszását ruházta rá. • Az amerikai tánc - szaklapok j most foglalkoznak kimeritőbben i Kovách Nóra és Rabovszky István kivételes művészetével. A ballet - uj Ságok analitikus cikkekben bon­colgatják azt a káprázatos tudást, amely ennek a két istenáldotta magyar művésznek sajátja és ki- ! emelik, hogy a Rabovszky legutób- j bi televíziós fellépése alkalmával; bemutatott ugrások eddig isme­retlenek voltak a nyugati világ tánemüvészetében. Ugyancsak ha­sábos cikkekben foglalkoznak I még mindig a londoni szaklapok | is a két magyar művész csodálatos j tánckulturájával. Tűd valevően London a ballet európai központ- | ja s ezért különösen nagy súllyal; esik latba a londoni szaksajtó ál­lásfoglalása. A legnagyobb londo­ni tánc-magazin legutóbbi száma rámutat arra, hogy a két nagysze- j rü művész Budapesten, a hires I Nádassy Ferenc ballet - iskolájá- 1 ban kapta meg azt a nevelést, j ami párosulva a senkitől el nem I sajátítható, velükszületett kivéte- ! les tehetséggel most az egész nyu- ■ gáti világ csodálatát szerzi meg | számukra, A kér ünnepelt művész egyébként hamarosan újra a tele­vízión örvendezteti meg a közön­séget, ezúttal a “Show of Shows”- j műsor keretében, majd Las Vegas- j ba utaznak, ahol a Thunderbird ; Club színpadán lépnek fel több­heti szerződéssel. • Az Amerikába érkezett volt mi­niszterelnök. Ká'lay Miklós Ideig­lenesen New York környékén lakik' egy magyar család vendégeként. • A "Barley Proper” című zenés bohózat hamarosan a Broadway­­ra kerül, miután már több nagy­városban sikerrel mutatták be. A darab főszerepében Hajmásy Ilo­na lép a newyorki közönség elé. • Részletes cikkben emlékezett ; meg a “N.Y. Times" vasárnapi j száma Carelli Gáborról, a Metro - j politan Opera kitűnő olasz-stilu­­! su lirai tenoristájáról, aki már | három egymást követő nyári va­­! kációját a középamerikai El S'al- I vadorban töltötte az opera - kul­­| túsz szolgálatéban. Carelli, mint tiszteletbeli, fizetésnélküli operai impresszárió, direktor, manager és főmozgató (egyszemélyben!) szé­dületes iramban vitte előre a kis i köztársaság zeneművészeti életét. A “Times” továbbá megemlíti, hogy a lelkes magyar tenorista Oregon, Washington államokban, j valamint a kanadai Vancouverben szintén sokat tett az operai elő- i adásolt előmczditása érdekében s j máris jelentős erejű társulat áll; : együtt, ami talán állandó jellegű- j ] vé nőheti ki magát. Carelli Gábor j | értékes és önzetlen munkáját aj legmelegebben kommentálja a | I newyorki világlap végig a hosszú ! cikkben . . . • Szilárd Pál, a New Yorkban élő ! neves ballet-táncos jelenleg Ja­­| pánban turnézik Nora Kaye tár- i saságában. " • A Dallasban megrendezett nagy | bridzs-verseny győztese az a csa­pat lett, amelyben Rapée György a kapitány! A nemzetközi viszony­latban is félelmeteshirü bridzsjá­­tékos tudvalévőén néhai Rapée Ernőnek, a korán elhunyt magyar karmesternek fia. • A három Gábor-lány Las Ve­gasban lép fel együttes produkció­val. Gábor Éva és Magda már be­tekkel előbb elutazott New York­ból, hogy a próbákon résztvegye­­nek, a Hollywoodból odaérkezett Gábor Zsazsával egyetemben. • Varga Ferenc szobrászművész, a háború utáni emigráció értékes tagja az Egyesült Államokba ér­kezett és Detroitba telepedett le. Varga a menekülése után előbb Belgiumban, majd Kanadában éli. s most kapta meg az amerikai ví­zumot. • Teljes aktivitásban az Orvosegyesület Az AmeriSan-Hungarian Medical Association uj tisztikara, melyet a decemberi ülés választott meg és melynek részletes listáját “Az Ember” már közölte, teljes akti­vitásban van dr. Fried József el­nök vezetése mellett. A tudományos-program komité elnöke ismét dr. Borota Sándor lett. Ez a bizottság igyekszik meg­nyerni a legkiválóbb magyarszár­­mazásu és amerikai szaktekinté­lyek közreműködését egy-egy tu­dományos ülésre. A bálbizottság dr. Haas Marcell vezetésével a leggondosabb előké­születeket teszi meg a hagyomá­nyosan kitűnő bál szervezési mun­kálatainál. A nagy esemény szín­helye az idén a Waldorf-Astoria bálterme lesz. A program számára sikerült megnyerni két nemzetkö­zileg nagyrabecsült művészt: Fel­legi Teri, a magyar és internacio­­nális közönség első kedvence az egyik szereplő; a másik művész pedig Gerhard Pechner, a Metro­politan Opera kitűnő szólóéneke­se, a legkitűnőbb művészek egyi­ke. Utolérhetetlen művészi prog­ram mellett kitűnő tánczenekar— Bartal Jenő vezetése mellett—szó­rakoztatja az igényes közönséget. Jegyek már kaphatók és hirde­tések. üdvözletek a Souvenir Jour­nal számára beküldhetők. A bál jövedelme a Relief Fund-ot fogja segíteni. VEGYEN U. S. BONDOT!

Next

/
Thumbnails
Contents