Az Ember, 1953 (28. évfolyam, 1-48. szám)

1953-01-31 / 5. szám

« 2-lk oidfcl AZ EMBER JANUARY 31, 1953 így likvidálták a nemzeti kérdést a Szovjetunióban Semmi sem uj a Vasfüggöny mögött Az Egyesült Államokba való bebocsátás az uj bevándorlási törvény értelmében 1931. Az első ötéves terv. Sztálin elmondja nevezetes beszédét, ame­lyet Borisz Kidrics méltán nevez­hetett a bürokratizmus alapokmá­nyának. Az iparban az igazgató teljhatalmat kap az üzemek felett és a merev centralizmus utján a sztálini klikk harcol a párt még szocialista elemeivel, főleg a nem orosz köztársaságokban. Az uj irányzat meglehetősen erős ellen­állásba ütközik, főleg a fejlet­tebb köztársaságokban. Ukrajná­ban Skripnik, régi marxista harcos áll az ellenállás élén. Le kell vele számolni. Moszkvából Ukrajnába küldik 'fő- és másodtitkárnak a lengyel Kosiort és az orosz Poszti­­sevet. tTkrajna kommunista párt­jának központi bizottsága 1933 májusában megtartott ülésén el­lenforradalmárnak és a nép ellen­ségének nyilvánítja Skripniket. Ez volt a leszámolás kezdete azokkal az elemekkel, amelyek nem egyez­tek a nagyorosz centralista irány­zattal és megkíséreltek ellenállást kifejteni a sztálini bürokráciával szemben. Skripnik, a bolsevista párt egyik alapítója levonta a kö­vetkezményeket: négy nappal a központi pártvezetőség “történel­mi” ülése után öngyilkosságot kö­vetett el. A központi pártvezetőség pedig megállapította, hogy Ukraj­nában nem a nagyorosz soviniz­mus, hanem az ukrán nacionaliz­mus veszélyezteti a szocialista fej­lődést. Ugyanúgy mint Ukrajnában, 1933-ban megkezdődött az irtóhá­­boru az állítólagos fehérorosz na­cionalisták ellen. A “Pravda” több Ízben rámutatott a fehérorosz kommunista párt “nacionalista el­hajlásaira” és miután a párt a moszkvai pártvezetőségtől is meg­kapta a szükséges “támogatást,” Ugyanúgy járt el, mint az ukrán kommunista párt ellen is: a fehér­orosz nacionalizmust nyilvánította az ország legnagyobb ellenségének. Ettől kezdve meggyorsult a nem­­orosz_ szovjet - köztársaságokban mindazoknak a likvidálása, akik nem egyeztek a sztálini nagyorosz centralista politikával. A leszámo­lás az 1937-38 évi nagy tisztogatás idején érte el tetőpontját. Ekkor te’.iesen elintézték, fizikailag is kiirtották a köztársasági vezető­­kádereket. .Ukrajnában Panasz Petrovics Lyubcsenko miniszterelnök 1937- ben öngyilkosságot követett el, ^ ISRAEL finden Izráelben elintézendő ügyében forduljon teljes bizalommal DR. A. Schlanger ügyvédhez, 14 Herzl Street Haifa, Israel KÖNYVVÁSÁR Flavius: “Zsidók története” Flavius: “Zsidó háború” és más magyar és külföldi Írók kitűnő müvei, angol - magyar szótár, nyelvtan, szakkönyvek, nagy választékban kaphatók. .— Kérjen könyvjegyzéket! — Az T .S.A.-ba is szállítok. A. SHAEFER *53 Spadina Avenue -'rente, Ont., Canada Ele ■' »lés "Az Ember”-re nálam eszközölhető. hogy elkerülje a bírósági meghur­coltatást, a halálra Ítélést és a ki­végzést. Azzal vádolták meg, hogy titkos ukrán fasiszta pártot szer­vezett. Bondarenko volt az utódja, de csak nagyon rövid ideig. Két hét múlva őt is letartóztatták. A következő ukrán kormányelnök Viasz Csudar lett, aki addig a szö­vetségi kormány alelnöke volt. Őt 1938 tavaszán érte utol a sztálini végzet és eltűnt sok más párt- és államvezetóvel együtt. Köztük volt Posztiscv és Kosior is, akik koráb­ban közrejátszottak Skripnik lik­vidálásában. Az ukrajnai tisztogatás olyan alapos volt, hogy 14 hónap alatt, 1937 áprilisától 1938 júniusáig az ukrán Politbüro mind a 13 tagját eltették láb alól. És valamennyiü­­ket titokban. Csupán egyetlen egy vezető ukrán, Grigorije Fjodoro­­vics Grinko, a szövetségi kormány pénzügyminisztere került bíróság elő, őt azután a bírósági “tárgya­lás” után halálra Ítélték és mint ukrán “nacionalistát”, valamint román kémet agyonlőtték. Végül, hogy rendet teremtsenek Ukraj­nában, — persze sztálini rendet — a Kreml mindenható ura az orosz Nikita Szergejevics Hriscsovot tet­te meg az ukrán párt titkárává, miután teljesen megbízható uk­ránt erre a tisztségre nem talált. Úgy látszik, hogy Hruscsov meg­felelt a beléje helyezett bizalom­nak, mert felkapaszkodott a szov­jet b ü r okrácia ranglétrá jának egyik legfelsőbb fokára:’ ma a Szovjet szövetség kommunista pártja elnöki tanácsának és tit­kárságának a tagja. A többi szovjet - köztársaságban az ukrán recept szerint folyt le a tisztogatás. 1937-ben Fehérorosz­ország minden vezető kommunis­táját nacionalizmussal vádolták Alekszandar Grigorjevics Cser ja­­kov, a prezidium elnöke önkezével vetett véget életének, Nikoláj Mat­­vejevics Golodjed miniszterelnököt és Gikalo párttitkárt moszkvai <a> rendeletre lőtték agyon, mert az­zal vádolták meg őket, hogy a fe­héroroszokat Jd akarták ragadni a nagyorosz textilipar hatása alól. Ugyanabban az időben likvidál­ták Budu Mdivani gruziai minisz­terelnököt, régi bolseviket, Jenu­­kidze párttitkárt és még sok más személyt. A tisztogatás kiterjedt az ázsiai köztársaságokra is. Eltűnt Uzbe­­kisztán miniszterelnöke és pártíit­­kára, mert nem akarták, hogy or­száguk csupán a nagyorosz textil­ipar gyapotültetvénye legyen. Tád­zsikisztánban bucharinistákká és trockistákká nyilvánították Abdu­­lah Rahimbajev miniszterelnököt és Sotemort, a prezidium elnökét. Velük együtt likvidálták a többi tadzsikisztáni miniszterek nagy részét. A likvidált miniszterek, párt- és államvezetők helyébe mindenüvé orosz tisztviselők jöttek. A pártok vezetőszemélye az úgynevezett má­sodtitkár volt. Ugyanis, hogy a látszatot megtartsák, párttitkár­nak mindenütt meghagytak vala­kit az illető nemzetiséghez tartozók közül és másod titkárrá oroszt ne­veztek ki és a tényleges hatalom ennek a kezében összpontosult. A köztársaságok nemzeti önállóságá­ból és önrendelkezéséből nem ma­radt meg semmi. A politikai és gazdasági önállóság felszámolása után megindult a hadjárat az egyes köztársaságok és nem-orosz népek nemzeti kultúrája ellen is Szovjetoroszországban — megkez­dődött a ruszifikáció, az oroszitás. 1938 március 13-án a Bucharin elleni per idején jelent meg a szov­jetkormány és központi pártveze­tőség közös rendelete, amely köte­lező tantárggyá tette minden is­kolában az orosz nyelvet. A ren­­j delet folytatása a cirilbetüs Írás I rákényszeritése volt majdnem minden nem-orosz nemzetiségre. Ez a betüharc nemcsak bel-, de külpolitikai tekintetben is jellemzi a Szovjetszövetség nagyorosz poli­tikai kurzusát. Mint köztudomású, a Szovjet­szövetségben számos, különböző kulturfokon álló nemzetiség él. j Egyes népeknek az Októberi For­radalom előtt még saját Írásuk sem volt. Közvetlenül a forrada­lom után az egyik legnagyobb ese­mény az Írástudatlanság elleni harc volt. A huszas évek során és a harmincas évek elején számos j nemzetiség részére megteremtették | az abc-t és az irodalmi nyelvet. A nemzetköziség elvei alapján és ab­ban a törekvésben, hogy a Szovjet népeit ne válasszák el a világ töb-i V bi népeitől, az uj abc-ket latin Írásjelek felhasználásával terem­tették meg. Összesen 69 uj abc-t állítottak össze, mintegy 26 millió ember számára. De bekövetkezett 1938 és a Szovjetszövetség társa­dalmi viszonyainak megváltozásá­val .összhangba q, a nagyorosz bü­rokratikus sztálini irányzat győzel­me után, mindazt, amit óriási költségekkel és számos tudós erő­feszítésével megteremtettek, ellii­­bázottnak nyilvánították. Moszk­vában kiadták a parancsot, hogy likvidálni kell a latin betűket, mert térhódítása megnehezíti az orosz nyelv tanulását. Az örmé­nyeket, grúzokat, finneket és a balti népeket mindeddig megkí­mélték a ciril írástól, de kérdés, hogy meddig Írhatnak még saját abc-jüket. A tatárok, kazákok, üzbégek, kalmüköt és más ázsiai népek, alig hogy megtanulták nagynehezen a latin betűket, alig hogy könyveket kezdtek kiadni sa­ját nyelvükön, most újra megkezd­hették az abc tanulását, most már a cirilbetüsét. Do nemcsak ezek a népek, hanem Külső - Mongólia lakossága is, akik formailag nem is tartoznak a Szovjetszövet­séghez, moszkvai utasításra kény­telenek voltak áttérni “a leghala­dóbb sztálini” cirilicára, miután néhány évvel előbb elvetették ősi írásjeleiket és bevezették a latin­­betűs Írást. Az orosz nyelvtanulás KÖtelező­­vététele és a ciril írás bevezetése az orosz kultúra előretörésének és az egyes népek nemzeti kultúrája el­fojtásának leghatásosabb eszköze. Ezzel párhuzamosan folyik a nem­zeti történelem oktatásának reví­ziója is. Az egyes népek történeté­ből ki kell hagyni mindazt, ami az oroszokra kedvezőtlen, még akkor is, ha valamelyik zsarnok cárról is van szó. A nem-orosz szovjeti­­zált népeknek le kell mondaniok nemzeti történelmükről és nemzeti irodalmukról. Renegátjaik pedig, akik orosz nyelven írnak, Sztalin­­dijat kapnak. Mindez azonban az éremnek csak az egyik oldala. A Szovjetszö­vetség nem-orosz népeiben él az I ellenállás szelleme az elnyomatás és az oroszositás ellen. Az uj McCarran-Walter beván­dorlási törvény, mely 1952 dec. 24- én lépett életbe, már első alkalma­zásával is alapos vihart váltott ki. Emlékezetes, hogy a “Liberté” ne­vű francia óceánjáró 300 matrózá­nak csak a hajó fedélzetéről volt alkalma New Yorkot megpillanta­ni, mert a Bevándorlási Hivalal ellenőrei az uj törvény szigorú szabályaira hivatkozva, megaka­dályozták őket a partraszállásban. Amig a régi törvény volt élet­ben, az amerikai kikötőbe érkezett hajók minden igazolt alkalmazott­ja 29-napos tartózkodási engedélyt kapott, csupán néhány egyszerű kérdésre kellett kielégítő választ adnia. Az uj törvény azonban elő­írja, hogy partraszállásuk előtt va matrózokat ugyanolyan szigora! vizsgálatnak vessék alá, mint más j látogatókat. A VÍZUMOT FELMUTATÓ IDEGENEKET IS FELÜLVIZSGÁLJÁK ' Az 1924-es bevándorlási törvény j álitotta fel a szabályt, hogy az amerikai konzulok csak olyanok részére állítsanak ki vízumot, akik beengedhetők az országba. Ezzel megszüntették az addig gyakran j megtörtént m é 1 tánytalanságot, hogy bevándorlók, — akik maguk ! mögött minden európai összeköt­tetést megszüntették — itt Ame­rikában, hetekig tartó utazás után tudták csak meg, hogy valamilyen okból nem engedik partraszállni és vissza kell utazniok. Az uj törvény fenntartja ugyan a szabályt, hoyg a konzulok csak ! olyanoknak állítsanak ki vízumot, akik beengedhetők az országba, de aztán úgy rendelkezik, hogy az it­teni bevándorlási biztosé a végső I felelősség a bebocsátás kérdésé­ben. Eddig csak ritkán volt példa arra, hogy valakit szabályos ví­zummal sem engedtek be. 1951-ben í például a 205,000 bevándorló [kö­zül csak 2 ezreléket küldtek vissza j a hajóiéi a bevándorlási biztosok. \ MEGSZAPORODTAK A KIZÁRÓ OKOK | A legfőbb kizáró okok: 1) ha aj bevándorló szándékosan félreve- i zette a konzult a vizumkérvény­­ben; 2) változás a bevándorló ál­lapotában a vizűm kiadása óta I (például: veszedelmes ragályos be- j tegségbe esett azóta). Az emigránst és papírjait egy j vagy több bevándorlási biztos viszgálja felül. Ha kétség merül fel j bebocsájthatósága 'eörül, külön vizsgáló biztos előtti kihallgatásra visszatartják a külföldit. Ezt a j “Special Inquiry Officer”t az igazságügyminiszter nevezi ki, de , csak olyasvalakit, aki ez ügyben | I niég nem szerepelt. Az uj törvény I életbelépése előtt 3 személyből ál- j 1 ló “Special Inquiry Board” előtt, hallgatták ki e külföldieket. A bevándorlónak csak egyetlen barátja vagy képviselője vehet i részt a kihallgatáson. A döntés ki­zárólag a kihallgatás folyamán felmerült bizonyitékok alapján! történik. A határozat ellen az igazságügyminiszterhez lehet fe­­lebbezni. Ha azonban a bevándorló ; fizikai vagy szellemi állapota el­len emeltek kifogást, a felebbezés felett a kormány legfőbb egészség j ügyi tisztviselője, a Surgeon Gene­ral, dönt. Ilyenkor a vizsgálat or­vosokból álló bizottság előtt folyik le és a külföldi a saját orvosát is meghívhatja a tárgyalásra. ELFOGADNAK KÉSZPÉNZ-BITOSITÉKOT Egyes esetekben, ha a kifogás a bevándorló fizikai állapota ellen merül fel (a'ci azonban nem szen­ved fertőző betegségben), vagy at­tól tartanak, hogy a köz terhére eshetnék, az igazságügyminiszter a bevándorlót óvadék ellenében be­engedheti az országba. Az óvadék célja, hogy a hatóságokat mente­sítsék az anyagi következmények­től. Az óvadékot a bevándorlónak vagy az arra jogosultnak visszaté­rítik, ha a, bevándorló elhagyja az U.S.A.-t, vagy megszerzi az ame­rikai államporságát, vagy meghal. Ha a kizárás oka az, hogy a be­vándorló valamilyen felforgató szervezettel áll összeköttetésben, vagy a bevándorlási biztos attól tart, hogy az Egyesült Államok biztonságát veszélyeztetheti, az igazságügyminiszter dönt az ügy­ben. Az idegen nem tiltakozhatik ideiglenes fogvatartása ellen, csak Írásbeli beadvánnyal fordulhat az igazságügyminiszterhez, aki ki­hallgatást engedélyezhet külön vizsgáló biztos előtt, vagy pedig, ha bizalmas információja lenne, amelynek alapján szükségesnek tartja az idegen kizárását — ki­hallgatás nélkül is deportáltathat­­ja az idegent. Ilyenkor hivatkoz­­hatik arra, hogy az információt a közérdek sérelme nélkül nem hoz- • hatja nyilvánosságra. A BESURRANÓK NEM FELEBBEZHETNEK A potyautasokkal is szigorúbban járnak el. Azelőtt az igazságügy­miniszter engedélyével beengedhe­tők voltak, de most ha bármely bevándorlási tisztviselő megállapí­totta, 'hogy egy bizonyos egyén potyautas, az többé partra nem szállhat. A megállapitás ellen nincs felebbezés. Mindezek ellenére a bevándorlók túlnyomó többségét ezután is le fogják engedni a hajókról. A vizs­gálat még a hajóút alatt folyik le vagy a repülőtéren. A bevándorlót csak akkor küldik Ellis Islandra, ha beengedhetősége kétséges. A vizsgálatot lefolytató beván­dorlási biztos a bevándorló vízu­mát visszatartja a Bevándorlási Hivatalban való megőrzés végett. Ezek után az idegen: állandó tar­tózkodásra törvényesen bebocsáj­­tott. Az Egyesült Államokban ma­radhat bár meddig — anélkül, hogy polgárpapir kiváltására kö­teleznék — és nem zaklathatják, kivéve, ha olyasvalamit követ el, ami törvénybe ütközik. (Comon Council) Air Conditioned! Nyitva egész éven át! I 46th St. E. of BROADWAY, N. Y. J Telefon: PLo*t 7-1523. í I MM EH MAX’S | HUNGÁRIÁBAN i minden este 2 zenekar! Kitűnő műsor! i

Next

/
Thumbnails
Contents