Az Ember, 1953 (28. évfolyam, 1-48. szám)

1953-11-28 / 44. szám

6-ik oldal

AZ EMBER

NOVEMBER 28, 1953

U.S.A. - MAGYARORSZÁG CSEHSZLOVÁKIA POSTACSOMAG SERVICE

CSOMAGJÁT Plhozzuk — Fertőtlenítjük -r- Postázzuk

Eastern Parcel Co.

MARILYN MONROE, az uj Cinemascope vígjáték: “How To Marry A Millionaire” c. film főszerepében. A nagysikerű újdonságot két nagy filmszínházban, a. Loew’s State és a Brandt’s Globe Theatre-ban adják.

Központi iroda: 4124 Avenue D, Brooklyn 3, N.Y. <BU 7-3678) Yorkvillei iroda:

Sír. Charles Foeldy, 205 E. 85 St Room 204 NeW York, N. Y, TR, 9-5339. TIPUS-ruhacsomagok «aegrendelhetők §15-$20 és §25

Árban. — Kérjen ismertetőt.

X “HERZ szalámi!” «

t ÉS SOKSZÁZ Uj CIKK!

3 Uj, képes

Z árjegyzékem ± megjelent!

^ írjon azonnal érte! ♦PAPRIKÁS WEISS Importer*

♦ 1504 Second Avenue i

J (a “8 és 79 St. közt. BU 8-6117^

♦ NEW YORK 21, N. Y. J

“HATIKVA”

a galuti magyarnyelvű zsidóság j Harcos hetilapja. Fizessen elő. a { -:Hatíkvá”-ra “Az Ember” kiadóhivatalában. Egy évi előfizetés dija 12 dollár. Ezért az összegért minden héten, a lap megjelenése után 3 nappal, repülőpostán kapja gézhez a világon élő magyarszárrnazásu zsidók tartalmas lapját, amelynek cikkeit a legjobb galuti és izráeli magyar-zsidó Írók Írják. Központi szerkesztőség és kiadóhivatal:

“Hatíkva” Calle Colombres 74 Buenos Aires, i

Republics Argentina

Erre a címre is beküldheti az i előfizetését. ,

!♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦« |

Portré-vázlat Zilahy Lajosról

ZILAHY LAJOS LEGÚJABB REGÉNYE: a “Krisztina és a király” az elmúlt hetekben került a könyvpiacra a londoni Lincolns-Prager könyvkiadóvállalat “Magyar írók Könyvesháza’’sorozatában. A regény amerikai kiadása az év legnagyobb könyvsikere volt. De . . . “szépek, nagyon szépek ezek a fordítások, de ez már nem én vagyok” — írja Zilahy. “Mondataim, amikbe az anyanyelv izét, fényét, zenéjét akarom beleálmodni, már nem juthatnak el a nyomdafesték magzatvizébe.” A “Krisztina és a király”-nak ez az első magyar kiadása, az anyanyelv izével, fényével, zenéjével.

Ezekben a sorokban azonban nem a regényt fogjuk ismertetni (erre majd visszatérünk), hanem az Íróról szeretnénk hevenyészve felvázolt portrét rajzolni. Arról a világszerte ismert magyar íróról, aki a Dukay-család életén keresztül a világtörténelem legtragikusabb korszakát:, korunkat Írja meg.

Zilahy Lajos, a szalontai ügyvéd fia már túl van a hatvanon, de azért, amint maga mondja a magyar kiadás elé irt bevezető soraiban: a magyar irodalom fiatalabb nemzedékéhez tartozik. “Első verseskönyvemet, — Írja, — Beöthy Zsolt előszava segítette a nyomdába s ha most erre gondolok, utolsó ábrándom is szertefoszlik, hogy a magyar irodalom ‘fiatalabb nemzedékéhez’ tartozom, bár Herczeg Ferenc még friss egészségben érte meg kilencvenedik születésnapját mostanában.”

Zilahy'tehát a fiatal nemzedékhez tartozik — túl a hatvanon. Az élettől bölcsességet tanult, csalódásokon, egymásra taposó kiábrándulásokon és csaT pásokon keresztül-: azt a mélyen embei;i bölcsességet, amelyre csak a szertelen és mostoha élet taníthatja meg az embert. A sorsnak ezek a kérlelhetetlen és megmásíthatatlan ítéletei megtörhették az embert, mély sebeket ejthettek az emberi szivén, olyan sebeket, amelyek talán sohase fognak behegedni, de az iró ebben az emésztő tűzben újjászületett. A “Krisztina és a király”-ban benne van a fiatalság hamva és az érett férfikor bölcsessége.

Tizenhat éves korában már verseket irt, amelyek pesti napilapokban és folyóiratokban jelentek meg. Ha-feltűnést nem is keltettek ezek az első kísérletek, a jószemü szerkesztők felfedezték bennük a kibontakozó tehetséget. Közben beiratkozott a budapesti egyetem jogi fakultására; kötelességtudóan készült arra a pályára, amelyhez se kedvet, se tehetséget nem érzett.

Z ELSŐ VILÁGHÁBORÚ döntő befolyással volt a fiatal ügyvédjelölt életére. De történt ezenkívül valami, — parányi epizód, — aminek szintén fontos szerep jutót? abban, hogy Zilahyból nem lett vidéki fiskális, hanem az egész müveit világ egyik elismert írója. Még egyetemi hallgató korában beleszeretett egy magasrangu államhivatalnok leányába. A leány édesapja beleegyezett a házasságba, de kikötötte, hogy előbb le kell tennie az ügyvédi vizsgát. De amire Zilahy elvégezte jogi tanulmányait, menyasszonya meggondolta magát és máshoz ment feleségül. Zilahy nem lett ügyvéd, hanem iró.

Közben kitört a háború. Az elsők között ment ki, a harctér borzalmas élményei hozzászegódtek egész életére. A lövészárokban, a halál árnyékában határozta el, hogy egy nagy humanista eszmének fogja szentelni életét. Hirdetni fogja, daccal és ihlettel, hogy minden embernek joga van az élethez. Hirdetni fogja evangéliumi hittel a szeretet és a béke uralmát a földön.

Sebesülten került haza az orosz frontról. Ekkor jelent meg az első verseskötete, melynek minden sora mélyen átéízett pacifista manifesztáció. Az elesett katonához Írott költeményében fogadalmat tesz arra, hogy könyveiben “megalkuvás nélkül fogja hirdetni az emberi sziveknek az elesett-'katona néma és lezárt ajkának utolsó üzenetét” ... és ezt a fogadalmát hűségesen megtartotta.

Első regénye, a “halálos tavasz” i920-ban jelent meg és ezzel a müvével egyszerre az élő magyar regényírók legjobbjai közé emelkedett.

“Az ember kétszer születik — Írja a “Krisztina és a király” előszavában — először csecsemőnek, aztán lakatosnak, orvosnak vagy Írónak. Ez utóbbi minőségemben, mint sebesült katona és félbemaradt jogász én 1916-ban születtem egy olyan bábaasszony kezén, aki francia pofaszakáll! viselt, aki emlékeztetett még Vörösmarty bortól rezes orrára, nyütt meggyfabotjára és kopott kabátján a gyertyacseppekre.” Aztán Így folytatja: “Beöthy tévedett, amikor mint költőt fedezett fel. Én tulajdonképen az Erzsébet-körut 7. alatt születtem Írónak, amikor az Atheneum első regényemet, a ‘Halálos tavasz’-t kiadta.”

A két háború között az ellentétes irodalmi irányok egyre kiélesedö harcában nem vett részt. Megteremtette az uj magyar társadalmi regényt, uj mondanivalókkal és uj eszmei tartalommal. Kapcsolata van a népi iránnyal, emberi és irói érdeklődése a gazdag magyar tájak felé fordul, ismeri a’ népi életet, nem szakad el tőle, de ezeket a képeket és élményeket átszűri nyugati kultúráján.

A “Nyugat” egyik számában jelent meg egy rendkívül érdekes tanulmány, amely az irói irányzatokat megkísérelte csztályozni s Zilahyt az “osztályok feletti” iró.k csoportjába helyezte. Azt irta róla, hogy a “hazafiasán pacifista” Zilahyt nem a magányos ember, hanem elsősorban a nemzet problémája foglalkoztatja.

•M71 Z A MEGÁLLAPÍTÁS IGAZ, Zilahy Írásaiban Mit mélyértelmü szerepe van a hazafiasságnak, a tágabb értelemben vett otthonhoz való őszinte ragaszkodásnak. Ebben az otthonban egy nagy család él, amelynek minden tagja egyenrangú ember. Zilahy hazafiasságának filozófiai tartalma az ember megbecsülése és szeretete.

Az uj Zilahy a maga pacifista hazaszeretetét kiterjeszti az egész világra, amelyben az ő ihletett víziója szerint a nagy embercsaládok békében élnek egymás mellett. Ezt a szinte apostoli hitet születésével hozta magával. Zilahy anyai ágon háromszázötven évre vissamenőleg protestáns lelkészi családból származik.

A nemzet problémája lassan átalakult írásaiban az emberiség problémájává. Nem a töprengő és befelé élő ember lelkivilága érdekli, hanem a cselekvő emberé, aki szembenéz az élettel, nem vonul félre és nem ad fel semmit.

Zilahy Lajos tíz regényt irt, tizenkilenc színdarabot és több kötetnyi tanulmányt. Legismertebb regényei: a “Két fogoly,” “Szökevények” és “Valamit visz a viz.” A két háború között csaknem minden évnek volt egy Zilahy-bemutatója. Ennek a kornak egyik legnépszerűbb színpadi szerzője.

J 942 SZEPTEMBERÉBEN, amikor Magyarország már nyakig volt a háborúban, mindenki arról suttogott Budapesten, hogy a kormány különbékét fog kötni a nyugati hatalmakkal. Budapest fényárban úszott, senki sem számított arra, hogy a fővárost bombázni fogják. De egy szeptemberi éjszakán megjelentek az első orosz repülők a főváros felett. Az első bomba, amely a városra esett, -Zilahy hűvösvölgyi villáját találta el. Zilahy és családja, — felesége és Mihály fia, — a légitámadás idején nem voltak otthon, vidéken tartózkodtak. De a villában lakó másik család elvesztette két gyermekét és a gyermekek nevelőnője is elpusztult.

Zilahy, megmenekülésük emlékére, hűvösvölgyi villáját, — ez volt egész vagyona, — alapítványként a nemzetnek ajándékozta. Az alapítólevélben kikötötte, hogy a szabadegyetemek mintájára az -alapítványból intézetet létesítsenek, ahol a legkiválóbb elmék a humanizmus, a világbéke és a legnemesebb emberi ideálok szellemében tartsanak előadásokat hallgatóik számára. Ugyanakkor egy röpiratban rámutatott arra, hogy csak az emberiesség és a béke mentheti meg a magyar népet a pusztulástól. Mindenütt a szabad világban részlete- [ sen ismertették a lapok Zilahy röpiratát, beszámoltak a Zilahy Intézet alapításáról és arról az elvekről, amiket az alapitólevél megjelölt.

Természetesen a német és a német befolyás alatt álló magyar sajtó a legdurvább hangú támadásokat intézte a Zilahy Intézet és alapitója ellen. Zilahyt csak nagy irói tekintélye mentette meg a börtöntől. 1944-ben, amikor a németek megszállották Magyarországot, a Gestapo halálra kereste, de álnév alatt, hamis papírokkal, pincékben rejtőzködve sikerült elkerülnie, hogy letartóztassák. Ica húgát azonban a nácik Budapest ostroma alatt agyonlőtték .

Még egy nagy egyéni csapás érte Zilahyt. Egyetlen fiát, aki a Harvard-egyetem egyik legtehetsé- I gesebb hallgatója volt, tragikusvégü halálos baleset következtében elvesztette.

E AZ ÍRÓNAK NÉMÁN ÉS PANASZ NÉLKÜL kell elviselnie a sors minden csapását, mert az iró élete nem önmagáé. Azoké, akik figyelnek rá, akik útmutatást várnak tőle: az olvasóké.

Izraelről-Izraelből

Na felejtsük el: arab menekültek nem voltak és nincsenek ma sem, hanem csak arab emigránsok. Mert az Egyesült Nemzetek (UN) határozatával és Izráel államával szemben az arabok renitenskedtek s az általuk kezdeményezett jogtalan háború az ő vereségükkel végződött. Izráel államának létjogosultságát a Biblián alapuló ősi jogán kívül most már az UN határozata és Izráel államának győzelme állapítja meg. De akik a jogtalan háborúban nem vettek részt; azokat Izráelben soha—sem közvetlenül, sem közvetve— halálos veszedelem nem fenyegette. Izráelből az arabok vezéreik tanácsára vonultak ki, hogy igy demonstráljanak a “zsidók uralma,’ Izráel állama ellen. Ezek tehát nem menekültek, hanem emigránsok!

A két állapot közötti külörnbség főleg a szánalomkeltés szempontjából fontos, amit afc arabok eddig financiálison, most már politikailag is ügyesen használnak ki. És ezt rosszul értelmezett humanizmusból alátámasztotta, támogatta maga Izrael kormánya is. amikor a családok egyesítése jelszavával visszaengedett arab emigránsokat, holott a családok egyesítése úgy is elérhető lett volna, ha az Izraelben visszamaradt családtagok mentek volna arab területre. Ami természetesebb lett volna, mert Izráelben minden talpalatnyi-földre azon zsidók részére van szükség, akik a diaszpórából Izráelben ..kivánnak letelepedni, még akkor is, ha — egyelőre — elhatározásukat rajtuk kívül álló okokból nem is tudják megvalósítani.

Az emigráns kifejezés használata azonban semmi esetre sem jelenti, hogy sorsukra kell hagyni ezeket az arabokat. Sőt! Nemzetközileg kell gondoskodni arról, hegy véglegesen letelepedve, gazdaságilag, kulturálisan és politikailag olyan nívót érjenek el, ami egyrészt például szolgálna a többi araboknak és üdvére az egész emberiségnek!

„ Elsősorban azokban az ügyekben kell dönteni, amelyek az egész emberiséget, az összes vallásfelekezeteket érintik, érdeklik. így mindaddig nem lehet szó bármilyen vallási intemacionalizálásról, amig nincs intemácionalizálva: 1) Hebron városa Machpéla barlangjával a legnagyobb kiterjedésben, az odavezető összes utakkal, ahol az egyetemes emberiség ősei nyugszanak, Ádám és Éva, Ábrahám és Sára, Izsák és Rebeka, Jákob és Lea; 2) ugyanígy Ráchel ősanyánk sírhelye; 3) a Színájfélsziget a Szináj hegyével, ahol az emberiségre oly fontos Tízparancsolat kinyilatkoztatása történt-. É helyekre betelepítve véglegesen az arab emigránsokat, az emberiség üdvére nyerne megoldást egyik nehéz nemzetközi probléma és ezen az alapon egyéb komoly problémák is. Ezért kell e megoldásért egybefogni kivétel nélkül' a vallásfelekezetek minden jóindulatú hívőjének, minden becsületes, békét óhajtó .embernek.

A fentiek tudományos kifejtését és részletezését tartalmazza a magyarnyelvű “Szentföldi Könyvtár” első száma, ami egy dollár előzetes beküldése (lehet internacionális válaszbélyegekben Is) megrendeldelhető “P.O.B. No. 265, Jerusalem, Israel” cimen.

Szerezzen uj előfizetőket és erősítse antibolsevista és antifasiszta tábor központi hetilapját:

“AZ EMBER”-t

az