Az Ember, 1953 (28. évfolyam, 1-48. szám)

1953-11-21 / 43. szám

NOVEMBER 21, 1953 AZ EMBER 7-ik oldj családi rémtörténetet. A forr óság önti el agyamat, a hideg fut vé­gig a testemen és a mártírok hosz­­szu. sorát látom most elvonulni lelki szemeim előtt. Most hallok először — mint fiiltanu — egy uri­­asszony előadásából egy hiteles tömeggyilkossági láncolatot, amit a nyilas testvérek követtek el uralmuk véres korszaka alatt. És ugyanezt akarják majd megismé­telni a salzburgi szerkesztő urak Rákosiék zsoldos terroruralmának felszámolása után is! . . . Váj­jon létezik-e még más nemzetek­nek is oly emigráns góca, amely­ben ilyen züllött hóhérlegények nyomdafestéket, előfizetőket és olvasókat kaphatnak az ember­ölés intézményes propagálására? Schwartzék szalonjában három magyar könyvet fedezek fel. Az egyik: Ady Endre versei diszkia­­dásban, a másik: Márai Sándor “Napló 1943-44-ben”, a harmadik pedig Zilahy Lajos “Krisztina és a király”-a. A kinyírt “kajlafülü” Schwartz-család élő tagjai olvas­sák a fenti magyar irodalmi re­mekműveket. A salzburgi csap­­székben a piszeorru vendégek bi­zonyosan még csak az “Erger- Berger”-nél tartanak, de Észak- Atnerikában élő kedvenc regény­írójuk: Wass Albert is legfeljebb Fohrisch, a zsidó bankár gyapjas­­hajú figurájáig jutott el. Mi pedig Délamerikában élő, demokratikus keresztény magya­rok, mélyen meghajtjuk a szere­tet, a becsület és a tisztesség há­­romszinü zászlaját a Schwartzok előtt is. Buenos Aires, 1953. nov. 7 NEWYORKI NOTESZ Nyircí József halála A székely mesemondó, a magyar széppróza ihletett művelője hosz­­szu és kínos betegség után örök álomra hunyta szemét emigrációs magányában. Mi, akik nem ér­tettünk egyet Nyirő József politi­kai elkalandozásaival, sőt azt — mint a szellem emberéhez méltat­lan magatartást — el is ítéltük, most őszinte részvéttel hajtunk fejet az “Uz Bence,” az “Emberek a havason," a “Jézusfaragó em­ber,” a “Madéfalvi veszedelem” s annyi más alkotás szerzőjének korai eltávozása alkalmából. Ezek a müvek ott sorakoznak a magyar irodalom nemesveretü alkotásai kőzett s mint a kisebbségi sorsban kisarjadt erdélyi irodalom méltó bizonyságai hirdetik politikai melléfogásokon, emberi gyengesé­geken túl — a magyar szellem le­­birhatatlan erejét. Kár, nagy kár ama bizonyos politikai elcsusza­­modás, de most, a halál megoldó es eligazitó pillanatában némul­­jon el a zokszó és ne az esendő embert, de az irót nézzük, aki a tollát nem adta oda a gyűlölet politikájának és aki Írásaival a tisztát, nemeset és örökemberit akarta kifejezni. FIGYELJE! FIGYELJE! ENDREY JENŐ és PÁDLY MARGIT 22 éve fennálló rádióműsorát a WUB (1190 ke.) állomáson minden vasárnap d.u. 3-4-ig és 5-töl 6-ig Mrs. Herbst s 1437 Third Ave., N.Y.C. Tel. BUtterfield 8-0660 Valódi, hazai jegeskávé! A legfinomabb készítésű rétesek sütemények és torták. Hallgassa minden vasárnap d.u. 5-től 7-ig Mrs. HERBST rádió­óráját: WLIB állomás: 1190 ke. Az emigráció demokratikus kö­rei a legnagyobb elismeréssel fo­gadták Andaházy Kasnya Béla “Amiről hallgatnak . . cimii vezércikkét, amelyet az illusztris köziró “Az Ember” számára irt. Most, amikor szinte szakmánybán folyik a közelmúlt magyar törté­nelmének meghamisítása, külö­nösen messzehangzó volt Anda­házy Kasnya Béla megcáfolhatat­lan tényeken alapuló okfejtése. • A Voice of America magyar adásának keretében legutóbb Me­­dey István volt országgyűlési kép­viselő, a munkásmozgalmak ne­ves harcosa üzenetét közvetítették a magyarországi munkássághoz. A “Jewish Examiner” cimü igen nagy példányszámú és tekintélyes newyorki angolnyelvü hetilap leg­újabb száma Milton Friedman tollából vezető helyen foglalkozik az Amerikába bejutott magyar­­nyilasokkal. A cikk részletesen ki­tér a komáromi Frigyes-laktanya volt kegyetlen parancsnokának, Ágh Lászlónak viselt dolgaira is és felteszi a kérdést: hogyan te­hette be a lábát ez a tömeggyil­kosságokban szereplő ember Ame­rika földjére s ha bejutott ide, ho­gyan maradhat' itt? Részletesen foglalkozik a cikk az MHBK-val, Teleki Bélával, Schell Péterrel, Kacséh Dénessel, Máriássy Fe­renccel és Wass Alberttól. • Emigráns politikai körökben élénk szóbeszéd tárgya két Euró­pában élő politikus jugoszláviai látogatása. A paraszípárti Borsos Sándorról és a szociáldemokrata Presser Istvánról van szó, akik az elmúlt hetekben meghívást kap­tak Belgrádba. A meghívásnak mindketten eleget tettek és mint­egy három hetet töltöttek Jugo­szláviában s az elmúlt napokban érkeztek vissza Párisba. • Az Amerikai Magyar Orvosegye­sület 1954 február 20-án rendezi meg tradicionális évi bálját. Az előkészítő bizottság azon fárado­zik, hogy az ’54-es bál épp oly si­keres legyen, mint az előző évek báljai. A Waldorf-Astoria egyik nagy tánctermét sikerült lekötni; a jelek arra mutatnak, hogy a következő Orvosbál ismét sokáig emlékezetes marad New York tár­sadalmi életében. A bál további részleteiről később számolunk majd be. • A washingtoni Library of Con­gress “Declaration of Rights“ ci­mü kiállításán az angol “Magna Charta“ (1215), egy, az emberi jo­gokra vonatkozó svéd kinyilatkoz­tatás (1335), a lengyel “Habeas Corpus” (1433), az amerikai “Declaration of I n d e p endenee’ (1776), az emberi jogok 1789-es francia törvénybeiktatása, stb.. stb. mellett az előkelő második helyer foglalja el időrendben a magyar Aranybulla (1222). Ugyan­ebből az időből (1220-1225) szere­pel egy délnémet törvénykönyv is (Sachenspiegel), mely csupán a rabszolgaságot ítéli el. Az Arany­bulla egy 1779-es magyar Corpus Juris kitárt lapjain látható. A ki­­séröszöveg a bulla 2. és 31. parag­rafusának fordítását közli s ma­gát a bullát igy jellemzi: “Ez a régi magyar alkotmány alapvető pillérje. Hét évvel az angol Magna Charta után lépett életbe s a kon­tinentális Európában ‘ez az első törvény, mely kikötötte azt, amit később “törvényes eljárásnak” ne­veztek; korlátozza a királyi hatai­rát szolgálnak fel. H a r s á n y i László lelkipásztor szeretettel vár­ja az érdeklődőket. • Műsorváltozás történt a dr. Ta­tár-rádió most soronlevö műsorá­ban. A vasárnapesti adásban akarták t mikrofon elé vinni dr. Deák Zoltán hangjátékát Csikós Eszter és Rákossy Tibor szereplé­sével, de Rákossy napok óta bete­gen fekszik s emiatt a hángjáték előadását az egyik következő va­sárnapra halasztották el. • Még kapható néhány példány Márai: “Béke Ithakában” cimü remekművéből “Az Ember” kiadó­in vatá ban. Ára portóval együtt 3 dollár. mat, deklarálja a nemesség jogait és védelmet biztosit idegen telepe­seknek is. Ennek a fontos tör­vénynek a végrehajtását garan­tálta a nemességnek biztosított el­lenállási jog a király törvényelle­nes cselekedeteivel szemben.” • A KOVÁCS BÉLA-ÜGY ÉS AMI MÖGÖTTE VAN A Németországban megjelenő “Uj Hungária” legutóbbi száma Kovács Béla, a Kisgazdapárt volt főtitkára és a háború utáni ma­gyar függetlenségi mozgalom mar­káns szereplője letartóztatásának körülményeivel foglalkozik. Ma­gunknak is az a véleményünk, hogy — márcsak a nem zetközi közvéleményre való tekintettel is — állandóan felszínen kell tarta­ni a háború utáni nagyszerű de­mokratikus helytállásnak hősi fe­jezeteit s ezek sorában újra és új­ra fel kell hívni a figyelmet Ko­vács Béla tragikumára, a Kit az orosz erőszak ragadott ki a ma­gyar demokrácia élgárdájából és hurcolt cl a kegyetlen szibériai katorgákba. De — és most jön a de: — az “Uj Hungária” nem á magyar érdekek nemzetközi szol­gálatában nyúl hozzá a kérdéshez, hanem tudatosan elferdített tény­állással Kovács Béla mártiriumán keresztül az emigráció demokra­tikus vezetőin, elsősorban Nagy Ferencen szeretne ütni egyet. Nem újkeletű az emigrációban a dol­goknak az a beállítása, amelyet most az “Uj Hungária” felmelegit. A demokratikus politikusoknak és magának a demokráciának esküdt ellenségei már régebben felcsap­tak Kovács Béla fogadatlan pró­kátorának és eleinte suttogva, most pedig már nyíltan is szem­forgató müfelháborodással sopán­kodnak Kovács Béla sorsán, oly­módon, hogy nem az orosz ön­kény számlájára írják a hőslelkü főtitkár elfogatását, hanem a Kis­gazdapárt akkori vezetőit s köz­tük Nagy Ferencet szeretnék el­marasztalni. Fogalmuk sincs a pontos tényállásról, hiszen kivon­ták magukat abban a balladai ko­­morságu korszakban a nemzeti helytállás csatasoraiból, de daj­kameséhez hasonló történeteket költenek, négyszemközti párbeszé­deket konstruálnak és a benyála­­zás fejlett technikájával a fele­lősséget emlegetik. Mindszenty nevével azok hadakoznak a de­mokratikus politikusok ellen, akik Mindszentyt a nyilas világban, 1944-ben börtönbe vetették; most már Kovács Béla mártiriumából is pecsenyét akarnak sütni azok, akiket egy világ választ el Kovács Béla demokratikus eszméitől s a­­kik — ha hatalomhoz kerültek volna— éponugy igyekeztek volna az útjukból eltávolítani Kovács Bélát, miként az oroszok és a kommunisták. A Kovács Béla-ügy hiteles története valóban megírás­ra vár, de: a hiteles történet és nem a tudatos ferdítések és nem az idenézö és odaiitő sanda-mé­­szárosi hamisítások! • Rendelje meg “Az Ember” ki­­adóhivatalában Zilahy Lajos: "Krisztina és a király” cimü re­mekművét! Ára diszes kötésben $2.80, portóval $3. • A 116-ik utcai református egy- | ház e hó 19-én, 20-án és 21-én, csütörtökön, pénteken és szómba- , ton este 6 órai kezdettel rendezi | meg hagyományos bazár-estjeit. Mindhárom napon kittinő vacso- ! Valami egészen különleges és az amerikai-magyar életben soha elő nem -fordult művészi esemény be­jelentését ígéri a november 22-i vasárnapi műsorán (d.u. 3-4-ig és 5-töl 6-ig) a 22 esztendeje fenn­álló Erudrc.v-Pádly-féle rádió-óra. • Levélbeli érdeklődés érkezett a Magyar Zsidók Világszövetségé­hez: vájjon a november 21-én rendezendő Karneválest jelmezes lesz-e? A Szövetség ezúton is vá­laszt ad a felvetett kérdésre: nem jelmezbálról van szó és estélyi ru­ha sem kötelező. HOLT VILÁG A félhomályt, A mélabut, A hómezőt, Hol nincsen ut, A tar gályát A fák hegyén Ma fájó szívvel zengem cn. Mert fáj a szív És fáj a szó, Ha zug a szél És vág a hó. Ha fojt a köd És hajt a fagy, (Nincs senki, hogyha bajba vagy!) A föld sivár, Az ég sötét, Itt semmi zöld. Ott semmi kék, Itt nincs remény, Ott nincs vigasz, Csak köd, csak hó s jaj, mindig az! A háztetők A hó alatt Megbújva, Iám, Mind alszanak. Mind alszanak, Mind fekszenek S már szinte holtnak, tetszenek. Se napvilág, Se holdvilág, így alszik itt Egy holt világ Egy holt világ A tél ölén: Előtte gyász, mögötte rém! TURC SANYI ELEK Kelety Juliska és Várkonyi Mihály a “Rear Echelon” cimü Broadway-ujdonság sztárjai A Master Institute Theatre­ben a szakközönség előtt tartott bemutatóelőadások óriási sikerrel végződtek és ezzel eldőlt, hogy Lewis és Murray Spitzer uj vigjá­­téka, a “Rear Echelon” február elején a Broadway-ra kerül. Az újdonság színhelye a francia-né­met határsáv, idő: 1944 decembe­re és a főszereplők közül, az el­­szászi házaspárt alakítók: Kelety Juliska és Várkonyi Mihály az anjerikai magyarság igazi kedven­cei. Természetesen a “Rear Eche­lon” minden továbi sztárja ismert amerikai színész, mint: Frankie Thomas, aki nemcsak színpadon, de filmen, rádión és újabban a televízión (“Tom Corbett, Space Cadet”) is nagy nevet szerzett; de a többiek: William Kemp, Wil­liam Adler, Charles Pursell. Ar­thur Anderson, Kay Lyder, Wil­liam Colby. David E. Durston a direktor, egészen sokoldalú mű­vész, aki mint színész, író és. ren­dező egyaránt komoly munkát végzett már, Kelety Juliska, a “Vig özvegy” feledhetetlen előadásai óta szá­mos alkalommal kapott nagy sze­repet a Broadway-n és biztosra vehető, hogy Várkonyi Mihállyal, (az amerikaiak Victor Varconí­­jával) együtt sikerre fogja vinni az uj vígjátékot! Senki se mulassza el ezt a csodafilmet! “AZ EMBER” Montrealban megrendelhető a Keleny-cég UJ címén: 3650 St. Laurent Blvd. Tel.: HA 15-27. Ugyanitt könyvek, szeretet­­csomagok .hanglemezek, hajójegyek is megrendelhetők. KELENY

Next

/
Thumbnails
Contents