Az Ember, 1953 (28. évfolyam, 1-48. szám)

1953-09-19 / 34. szám

2-ík oldal AZ EMBER SEPTEMBER 19, 1953 Buenosairesi glosszák ' Éva Peron halálának eyéves évfordulóján az argentin Kong­resszusban közölték, hogy rövide­sen megkezdik az "Evita“-szobor­­csoportozat munkálatait. Ez a vi­lág legnagyobb emlékműve lesz: 137 méter magas, mert a newyroki Szabadság-szoboi 91 méter, a rio de janeiroi Krisztus pedig 38 mé­ter magasságú. Az emlékmű tu­­(lajdonképpen két főrészből áll: a Panllieonból, ahol Uj - Argentina politikai szimbólumai vannak szo­lborba vésve és ott lesz a kripta is, melyben Éva Peron alussza örök álmát, jelképileg a ‘Szeretet’ női alakjával és a következő fel­írással: “Az éli szeretetemnek nincs határa, nem ismerek különb­séget határok, fajok és vallások között.” Maga a “Descamisadok” szobra, amely egy kitártmellü munkást ábrázol munkanadrág­ban, 60 méter magas lesz ... Az óriási emlékmű 100 méter, súlya 400 tonna: belsejében 14 villám­­lift működik, amely a turistákat az emeletekre szállítja. Két éven belül gondolják, hogy befejezhe­­,ttk a nagyarányú művészi mun­kálatokat. © “Az Ember” egyik korábbi szá- j imában közöltük, hogy a Szálasi nemzetfélrevezetö gyászos garáz- j dálkodása alatti “Volksbund" min- i tájára nemrégiben Buenos Aires­ben is megalakult Sörg Antal fő- j vezérlete alatt az úgynevezett j “Sorgbund,” amely a Centro 1 Hunsara nevű jobboldali társa­dalmi szervezetet szabályos nyilas brigáddá formálta át. A választási győzelemhez azonban egy kis •üröm is vegyült, mert néhány nap múlva negyven tekintélyes emig­ráns kilépett az egyesületből azzal a megokolással. hogy ők a magyar nemzet jövendő sorsát és a fel­­szabadulást n e m nyilas vonalon óhajtják, hanem a demokrácia középutas, békésszándéku, mérsé­kelt politikai eszközeivel. Nem újabb vérengzést akarnak otthon, hanem megbocsátó és megegyezé­ses, tartós békét és az ország ko­operációs felépítését. Sorg urék Smost egyedül a náci bujdosókkal látszhatják gittegyletükben levl­­tézlett társasjátékaikat. O A demokratikus magyar kolónia e z i d e i társadalmi szezonjának (legnagyobb eseménye volt a WI­­ZO-Szenes Hanna nevét viselő egyesület ünnepi bálja, amely a legfényesebb külsőségek és a leg­nagyobb siker jegyében folyt le. A gálaestén a demokratikus magyar kolónia felekezetre való tekintet nélkül nagy számban volt képvi­selve. A rendezői és háziasszonyi tisztségeket Eckstein Duci, Lőrincz •Ely. Schwartz Éva, Altberger Ele­na és Steinmetz Ilonka látták el, akiknek önfeláldozó, lelkes előké­szítő munkájuk meg is hozta a maga hasznos gyümölcsét. Ko­moly összeg gyűlt össze az izraeli jótékonysági intézményeknél ne­velt szegény és árva gyermekek­nek. A tánczenét egy neves olasz zenekar szolgáltatta és éjfélkor szintén ugyanazon jótékonycélra kisorsoltak Eckstein Béla, az is- ^ mert, neves műgyűjtő nagy értékű. (képei közül egy eredeti festményt n rivaidák világából. Esztendők óta ez volt a legsikerültebb jóté-HOLLÓS BÖZSI ANGOL - MAGYAR magyar-angol fordítási, emigrációi ügyekben segítő irodája készséggel áll a magyarság rendelkezésért 55 West 42 Sí. New York IX, N. Y. (Roorr 1«46) Telefon: LO 4-SßlO konysági báli éjszaka a magyarok einigrációs históriájában. o Minden külön értesítés helyett itt közöljük a gyászolókkal és az örvendezőkkel, hogy a helybeli “Magyarok Útja” nevű nyilas saj­tósaláta lassan, de biztosan halad az örök, dicstelen enyészet felé. A főszerkesztők és kiadók: Vörösvá­ri István és Kerecsendi Kiss Mar­ci már csomagolják disznóbőr kofferjaikat, már a vízumok is be vannak ütve útleveleikbe és utra­­készen állnak rögvesztett tollúk­kal és tőrjükkel, hogy beutazza­nak Kanadába. Bár ott nemcsak egy üvöltő nyilas gárda, hanem egy tüzrőlpattant ellenkormány is “kitartással” várja őket, mégsem hisszük, hogy ott nagyobb sikerük lesz a gyűlölet betűivel. Marcinak nem volt jó Argentínában, Marci­nak nem lesz jobb Kanadában sem, Marcinak legjobb volt mégis csak Hevesen! Szerencsés hajó­­utat és soha többé visszatérést ki­­ván neki az itteni demokratikus emigráció . . . Buenos Aires, 1953. szeptember J. A. SZÁMŰZÖTT KÖLTÉSZET — SZÁMŰZÖTT KÖLTŐK Bohóc Irta: BRÓDY LÁSZLÓ Hölgyek, urak, bejönni tessék, a bódém csupa érdekesség, színes palettán csupa festék. Pörög a csörgő kasztanyettem, az Isten bazárjában vettem, látványos élet van megettem. Tessék csak közel jönni mellém, itt látható egy tarka mellény, amit egy szamár tart a mellén. Mellény alatt egy rongyos érem. mit szívnek szoktak hívni kérem, szerintem szivacs, szívja vérem. De>ez még semmi, bent a többi, a vicces életem, e földi, s egy bus majom rá nyelvet ölt ki. Sok cifra ákom, cifra bákom, egy kert, gyümölcs hull bent a fákon, rothadt gyümölcs, az ifjúságom. Itt látható sok érdekesség, sok könny és bánat, tarka festék, lehet kacagni . . . tessék, tessék! Béla Miklós európai sikere Az “International Theatre” <Geneva, London, Paris) kiadásá­ban egy egyfelvonásos gyűjtemény jelenik meg, amely magában fog­lalja az elmúlt évek egyfelvoná­sos termésének legjavát. Az illuszt­ris Írók e nemzetközi társaságá­ban disztingvált hely jutott egy magyar-amerikai írónak, Béla Miklósnak is. Béla Miklós régi ismerőse a magyarságnak, mint iró és mint színész egyaránt. Béla különös előszeretettel műveli az egyfel­vonásos színjáték nehéz és hálát­lan műfaját. A dráma természe­tében rejlő korlátozottságok fo­kozott súllyal nehezednek az egy­felvonásos Írójára. Nehéz feladat hatvan percbe belesxiriteni az ezerarcú élet egy keresztmetsze­tét, háromdimenziós jellemeket i kifejleszteni, problémákát fel­­| vetni és esetleg megoldani. E mű­­j fajban csak a drámairodalom nagyjainak sikerült valóban ma- i radandót alkotni (Csekov, Shaw, : Strindberg), A fokozott Írói ne­­. hézségek azonban, sajnos, csak ; csökkent anyagi lehetőségeket ; nyújtanák a drámaírónak. Az “International Theatre” egy­felvonásos antológiájában Béla I Miklósnak két darabja szerepel. Az egyik a “Silver Nails,” amely néhány év előtt már megjelent egy amerikai gyűjteményben, amelynek a cime: “The Best One- Act Plays.” E kis darabban a fe­leség és a nővér a tetszhalálból magáhoztért férjet kijátszók és elevenen, de a rátarti férj kíván­sága szerint, ezüst szögekkel zá­ratják koporsójába, hogy annak pénzét magukhoz kaparitsák. A zsugoriságnak és kapzsiságnak, amely minden emberi erkölcsöt megsemmisít, bár az üres, külső formákat fenntartja, kegyetlen és monumentális tragikomédiája ez az egyfelvonásos. A másik darab, amelyet az “International Theatre” kiválasz­tott gyűjteménye számára, a “Soap in the Cellar” cimü tragi­komédia. A darab főszereplője egy feleség, aki gonosz, szadisztikus és gőgös magatartásával olyan lelkiállapotba hozza férjét, egy béketürő, engedékeny embert, hogy az, miután a feleség kihívja az elkerülhetetlen végzetet, sőt a kést is a férj kezébe adja,'valóban szappant főz az asszonyból. Béla Miklós drámairói termé­szete szerint, vonzódik a macabre témákhoz. De ezek a morbid tör­ténetek sohasem válnak nyomasz­tóvá, elviselhetetlenné, mert a legsötétebb pillanatokban felcsil­lan az iró sajátos humora, amely megenyhiti a fojtogatóan komor képet. Béla Miklós naturalista iró, de nem a szó múlt századvégi értei­mében. Az ö naturalizmusa sóin­­ttm öncél, ha.?em művészi fo. nia­­n.velv az eszmei tartalom közve.i­­tcsérc. Ez az eszmei tartalom vég­ső elemzésében mindig szatíra, az emberi állatnak és társadalmának kacagtató, de véres szatírája. Ez a szatíra teszi élvezhetővé e gyöt­rően realisztikus történeteket; vi­szont a naturalista technikának köszönhető, hogy Béla Miklós szatírája nem az emberábrázolás rovására megy, az sohasem felü­letes torzítás, mint a legtöbb sza­tirikusé, hanem mélyre hatol és elevenbe vág. VICTOR CLEMENT (Kelemen Viktor) Újra kezdődnek a keddi vacsorák A 116,-utcai ref. Egyház hölgy­­bizottsága újra megkezdi a keddi társasvacsorák rendezését- Az el­ső ilyen vacsora f. hó 22-én, ked­den este fél T órakor lesz az egy­ház nagytermében. Ezek a keddi vacsorák általános közkedveltségnek örvendtek a múltban, épen ezért a newyorki magyar kolónia örömmel fogadja most a hint a vacsorák nyári szü­net utáni újbóli startjáról. KERESTETÉSEK: Keresem rokonaimat: a két Weinstein-fivért, akik egész fia­tal korukban kerültek New York­ba, talán 45—48 évvel ezelőtt és ott családot alapítottak. Nevezet­tek a Torontói megyei Basahidán születtek, apjuk Weinstein Hen­rik kereskedő volt, anyjuk Krausz Rózsi, utolsó lakhelyük Belgrád­­ban, Jugoszláviában volt. Az álta­lam keresett Weinstein-fivérek tudomásom szerint mészárosok New Yorkban. Én az anyjuk uno­katestvére vagyok; az édesanyjuk az apám fivérének a lánya volt. Értesítést kér; Gráf Rózsi. Ra­­math-Amidál, Block 13, 7, Izrael, vagy New Yorkban; Charles Ko­­hary, 309 East 57th Street, New York City. 44♦♦♦♦»♦♦♦»♦♦♦♦♦» »♦< "MEDVE ESZ MÍG, AZ IS MINDEGY" EY KIS LELTART KÉSZITETTE31 az általam ismert különböző hajcsármozgalmakról, tes­sék: 1. GAZDA-MOZGALOM. Ez Gazda Géza elvtara találmánya. “Hasznosítsunk minden gramm hul­ladékot!” 2. RÖDER-BÉLA-MOZGALOM, másnéven: “elv­társi segélynyújtás.” Valaki a gyárban túlszárnyal­ja az embertelenül magas normát, utána pedig ma­­cerálja a többieket, mig ők is túlszárnyalják. Akkor a normát felemelik. Ebben a folyamatban a “ma­cerát” nevezik elvtársi segélynyújtásnak. 3. SZALAI ISTVÁN-MOZGALOM, a “gépek jobb kihasználásáért." Nem volna igazságos, ha csak az embereket tennék tönkre. 4. LOY ÁRPÁD-MOZGALOM. Jelszava: “Ter­melj ma többet, mint tegnap!" 5. SÜVEGES DÁNIEL-MOZGALOM. Ez a trak­toristák ostora: 1700-as mozgalomnak is nevezik. Ez annyit jelent, hogy . a traktorista 1700 norma­holdat munkál meg egy év alatt. Süveges Dániel, például, a fiával dolgozik naponként kétszeri vál­­sással, 6-6 órát. Ez ugye. 12 órás munkanap? Nem nyolc, tizenkettő. 6. POZSONYI ZOLTÁN-MOZGALOM. Jelszava: “Építs olcsóbban, jobban, gyorsabban!” Nos, ehhez a hat “mozgalom”-hoz csaklakoznak még a különböző munkaversenyek. E ZT AZ ÁLLANDÓ HAJSZÁT, a munkások ere­jének és idegeinek állandó kifacsarását talán ne is mi jellemezzük. Nézzük csak, mit ir a budapes­ti “Népszava”: “Versenymozgalmunk bürokráciája különöskép­pen úgy jelentkezik, hogy nem számolnak az egyes emberrel. Irodai futószalagon gyártjuk a fel­ajánlásokat ... Ez a munkarendszer jogosan vált­ja ki a munkások felháborodását ... A csepeli acélműben az egyéni meggyőzés, az agitációs mun­ka, és minden egyes dolgozóval való foglalkozás helyett egy összevont értekezleten egyszerűen fel­olvassák a “szempontokat” . . . HÉTEN EGYÉBKÉNT egy nagyon régi, szinte őskori májusi vezércikk olvasásához jutot­tam. A “Szabad Nép-'-ben jelent meg ez a vezér­cikk és azt mondja a vezércikkiró, hogy a rákosiz­mus “a dolgozó népet a munka Hamupipőkéjéből az élet fejedelmévé emeli.” Hamupipőke, ha jól emlékszem, titokban elment a bálba, ott elvesztette ici-pici tipuscipöjét és me­zítláb ment haza. Eddig már eljutott a magyar munkásság: a mezitlábig. Hogy aztán eljön-e értük a mesebeli békefelelős, ki tudja? Ezt a vezércikket különben Szakasits Árpád irta. Ő irta, mert 1948 május elsején Szakasits irta a “Szabad Nép” vezércikkét és cserébe Rákosi Mátyás irta a “Népszavá”-ét. Akkor még ilyen jóban vol­tak: Szakasits Árpád és Rákosi. Hiszen nem sokkal azelőtt még azt irta Rákosi, hogy “a Magyar Kom­munista Párt a legszorosabban együttműködik a másik nagy munkáspárttal, a Szociáldemokrata Párttal. Meggyőződésünk, hogy a magyar demok­rácia legbiztosabb pillére a két munkáspárt szoros összefogása és éppen ezért következetesen vissza­utasítunk minden olyan kísérletet, amely e két pártnak a nemzet érdekében annyira fontos együtt­működését akarja zavarni ...” Amint tudjuk .Rákosi valóban következetesen visszautasított minden ilyen kísérletet. Szakastts Árpáddal is történt egy és más azóta. Miniszterelnökhelyettes volt, majd a köztársaság elnöke. Most már ne máz. Állítólag megölték, de ha még élne is, aligha hinné mosit már, hogy az élet fejedelmévé emelték a magyar dolgozó népet. El­mondhatja. amit “A forradalmi Ady”-cimü 'rőtet előszavában — egyébként hibásan — idézett Ady­­tól; “Nekünk, pajtás, úgyis mindegy — farkas esz meg — medve esz meg — de megesznek bennün­ket.” Ady Endre ezt Így irta: Nekem pajtás, úgyis mindegy. Farkas esz meg. ördög esz meg, De megesznek bennünket. Medve esz meg, az is mmdegy, Az a szomorú és régi: Véletlen, ki esz minket. Nem csoda, hogy a szegény Szakasits emlékeze­tében a medve az ördög elé csúszott. Vannak ilyen tolihibák, Freud professzor szívesen foglalkozott velük . . . ŰI.ÖNBEN PEDIG, ha már kezemben van ez m “ az ősrégi “Szabad Nép”, lapozgassunk csak benne. A Sportcsarnokban ünnepelte májust a ma­gyar munkásság és az ünnepséget Harustyák elv­társ, a Szakszervezeti Tanács elnöke nyitotta meg. (Hol van már Harustyák elvtárs azóta?) Az él­­munkások félé vedig Dinnyés Lajos miniszterelnök ‘tolmácsolta a magyar kormány köszönetét”. (Hol van már Dinnyés Lajos azóta?» Kossá István elv­társ bejelentette, hogy “egyhangú határozattal és lelkesedéssel az első számú élmunkásjelvényt Ma­gyarország első élmunkásának, Gerö Ernő elvtárs­nak ajánlja fel.” (Hol van már Kossá István elv­társ azóta?) Az ünnepséget Piros László elvtárs, a Szakszervezeti Tanács főtitkárhelyettese zárta be. (Hol van már Piros elvtárs azóta?) Ebben a má­jusi “Szabad Nép”-ben olvasom, hogy Tildy Zoltán köztársasági elnök táviratot küldött Dinnyés Lajos miniszterelnöknek. .Ezeket táviratozza a köztársa­ság elnöke Dubrovnikből:-“A baráti és szövetséges Jugoszlávia csodálatos szépségű tengerpartjáról küldöm a munka ünnepén együttérző forró köszön­tésem népünk dolgozó millióinak . . .” Ezeket az embereket — és még ó, mennyi-meny­nyit! — mind megette a medve, hiába sikerült át­menteni életüket a német farkas harapásaitól. Mert ugye. világos olvasóink előtt, hogy Ady far­kasa német farkas volt? Nos . . . hm ... a medvéje pedig? . . . (g.) i HAZAI HAZAI SZALÁMI és mindenfajta ió hurka, kolbásí, sonka, szalonna és friss has, stb.. Iga*i MÓDI — kapható: / MERTL JÓZSEF — MAGYAR HENTESNÉL — 1508 Second Ave. Tel. RH 4-8292

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents