Az Ember, 1953 (28. évfolyam, 1-48. szám)
1953-09-12 / 33. szám
6-ik ö!do! AZ EMBER SEPTEMBER 12, 1953 NEWYORKI NOTESZ nek bizonyságaként tiszteletbeli kaliforniai sheriffé nevezték ki. Vasárnap a 116.-utcai- ref. templom hivei lelkes üneplésben részesítették Harsányi Lászlót, aki szép beszéd keretében számolt be utazásáról. tanulmányában meg merte támadni az “Elveszett Paradicsom” szerkő jét, azt bizonygatva, hogy ez az elbeszélő-költemény értékénél fogva nem tekinthető remekműnek. Az érettkoru Eliot jóval később, egy 1947-ben megjelent Írásában és a British Academy irodalmi nagygyűlésén az előadó pódiumon élőszóval is visszavonta ezt az elhamarkodott bírálatát, de vannak, akik ezt a bűnbánó beismerést nem tekintik teljesen őszintének. Szenvedélyes soviniszták szemére vetik, hogy nem született angol földön és a humorában, de főként a természet szemlélésében minduntalan fellelik az idegent. Eliot nem is tagadja ezt és a verseiben igen gyakran felhasználja gyermekéveinek színhelyeit; “The Dry Salvages” cimü költeményének háttere a Massachusetts sziklás tengerpartja. Érdekes megjegyezni, hogy az angol költészet második számú büszkesége, W. H. Auden, aki sokkal fiatalabb Eliotnál, de máris beérkezett költő, viszont Angliában született, de amerikai állampolgár lett, New Yorkban él és verseiben, melyeknek kerete a nagyváros, a gyár, a műhely, bár, földalatti, szintén nincs ^‘természet” — úgy, ahogy azt a romantikusok és főként a lírikus Wordsworth elképzelte. A Madingley Hallban eltöltött hetek valószínűleg igen hasznosak a kiforrott Ízlésű, idősebb emberek részére, főként ha azok kritikusok, esztéták vagy tanárok. Azt hiszem, sokszor veszélyesek a fiatal generációra, mert ezek közül sokan kritika nélkül fogadják el az előadóktól készen kapott gondolatokat, melyeket aztán minden önbirálat nélkül követnek és szajkómódra ismételnek. Az alkotó ember számára pedig, aki maga is költő — ha taláfí nem is a legnagyobbak közül — valósággal katasztrofális lehet egy ilyen tanfolyam. Ha a kritikai érzéke erősebb, mint alkotó ereje, úgy nem mer többé tollat a kezébe venni, l'gy jár, mint a cirkuszi halálűgró, vagy a sibajnok, ajri ha egyszer lassított filmen látja a mozdulatait, nem meri többé magát belevetni a mélységbe. A feladat technikai nehézségeinek ismerete megbénítja. T S. Eliot költészetéből is okosabb csak azt átvenni és annyit, amennyil ki-ki a saját étvágya szerint tud elfogyasztani és feldolgozni! Egyik — talán a legvonzóbb — Eliot-gondolat azonban: a “highdream” azt hiszem, mindannyiunk javára lehet. Eliot, — aki Dante szerelmese—a “Divina Commedia” tanulmányozása közben eszmélt annak a tudatára, hogy a mai ember nem képes magasztos, de csak alsúrtruiü álmok álmodására. Azt mondja: “It belongs to the world of what I call the high dream, and the modern world seems capable only of the low dream.” Továbbszőve gondolatát Eliot keserűén jegyzi meg. hogy Dante poklát mennyivel könnyebben tudja a mai olvasó követni az elképzelésében, mint a Paradicsom menyei boldogságát. Az elkárhozás és a szenvedés különböző fokozatait minden nehézség nélkül tudjuk magunk elé idézni, de amint a szublimált, éterikus szférákba jutunk, megtorpanunk. (Eliot itt úgy látszik megfeledkezett arról, hogy Hitler és diktátortársai milyen nagyban előremozditották, hogy a pokol rémségeit úgyszólván mindennapos jelenségnek tekintsük itt a földön is és hogy még nem akadt egy rendszer sem, amelyik a menyország örömeit megkóstoltatta volna az emberiséggel.) Eliot azzal vádol bennünket, hogy az álmaink szegények és nincs bennük sok fantázia. Az átlag ember megelégszik igen kevéssel még a vágyaiban is és nem mer eltérni a hétköznaptól. Mi ennek az oka? A képzeletünkben van-e a hiba, vagy a tudomány és technika fejlődése, mely a mindennapos csodákat termeli a szemünk láttára, foszt meg az álmodás képességétől? Kérdés, melyen érdemes elgondolkozni korunk védelmében. A költők természetesen érzékenyebbek és jobban látják álmaink értékzuhanását, de vájjon sejti-e T. S. Eliot, hogy egy balassagyarmati költő-elődje, Madách Imre “Az ember tragédiájá”ban már jóval előtte elénk tárta a “high dream” és a “low dream” problémáját? . . . Peyer Károly Európából való visszatérése után az emigrációban működő Szociáldemokrata Párt' vezetőségi gyűlést tartott New Yorkban, amelyen a megjelentek részletesen megvitatták az aktuális politikai kérdéseket. Ezen az ülésen számolt be Peyer Károly a párisi és stockholmi kongresszusokon elért eredményekről és a várható fejleményekről. SALLÓ JÁNOS AMERIKÁBAN? Hungarian Garden Restaurant-ban MAXIE FRANSKO és hires cigányzenekara muzsikál • 1528 Second Avenue New York City Telefon: RE 4-9670 KIVÁLÓ KONYHA! ZETTL LAC! tulajdono« Azonnali garantált szállítás! RIMOFIN—az uj T.B.C.-elleni gyógyszer: streptomicin, penicillin, insulin és minden más gyógyszer!—Szállítunk a világ bármely részébe, MAGYARORSZÁGBA is, ahová az orvosság melle magyarnyelvű utasítást is küldünk. Nem kell várni export-engedélyre!1 Telefonáljon, írjon árajánlatért: RfICHMAN ZOLTÁN v. budapesti gyógyszerész magyar patikájának címére: 1519 First Ave. New York (79-80 St.) Tel: RE 4-9415 Hallgassa rádióműsorainkat: vas. d.u. 5-7-ig WLIB (1190 ke) ét vas. déli 12.30-2-ig VVBNX- en New Yorkban, szombat d.u. -kor Philadelphiában, WTEL. “HATIKVA” a galuti magyarnyelvű zsidóság harcos hetilapja. Fizessen elő a | “Hatikvá”-ra “Az Ember” kiadóhivatalában. Egy évi előfizetés | dija 12 dollár. Ezért az összegért minden héten, a lap megjelenése j után 3 nappal, repülőpostán kapja kézhez a világon élő magyarszár- I mazásu zsidók tartalmas lapját, amelynek cikkeit a legjobb galuti | és izráeli magyar-zsidó Írók Írják. Központi szerkesztőség és kiadóhivatal: “Hatikva” Calle Colombres 74 I Buenos Aires, Republics Argentína Erre a címre is beküldheti az előfizetését. Hihetetlenjil hangzik, de mégis igaznak kell elfogadnunk a bizalmas hirt, mely szerint Salló János, a legelvadultabb nyilasvezetők egyike, a saját párttal rendelkezett kótyagos “eszmebajnok” — aki annak idején, a magyar történelem legmélyebbre zuhant korszakában az u.n. “Harc” köszöntést hozta hasonlóan kótyagos hivei között divatba — álnéven bejutott Amerikába és jelenleg itt is tartózkodik! A DP-törvény jótékony leple alatt több hétpróbás nyilasnak sikerült így a korábban annyira gyűlölt Amerika földjére lépni; magunk is nyilvántartunk néhány priuszos személyt, aki annak idején kivonta magát a felelősségrevonástól s most Amerikában végzi a malom alatti politizálást, vagyis a régi amerikás magyarok fertőzését. Ezek sorában kétségtelenül előkelő helyet foglal el a hírhedt Salló János, aki semmit sem felejtett és semmit sem revideált, legfeljebb annyit tett, hogy a látszat kedvéért eg.v rövidet visszalépett és ma a nem kimondottan nyilas, de ugyancsak erősen szélsőjobboldali szervezetnek, az u.n. Uniónak íródeákja és sajtófőnöke. “Haladjon ön is a korral és süssön Váncza-sütöoorral” — hirdette valamikor Magyarországon az egyik cég. Salló is halad a korral és ma Baross Gábor, Marton Béla, Teleki Béla és a többi levitézlett kaiasztroíapolitikus sütőporával akarja megsütni azt a tésztát, amelyet majdan a jobb sorsra érdemes magyar I néppel szeretne megetetni. Ada| taink vannak arról, hogy Salló I gyártja Teleki Béla cikkeit és beszédeit! így már azután nagyon is érthető, hogy a nemes gróf az 1945 - 47 - es nagyszerű magyar helytállást “törpék dáridójának” nevezte . . . Salló ur, a “harc”-os nyilasvezér és gróf Teleki Béla a legszorosabb eszme, és munkaközösségben: gratulálunk egymáshoz mindkettőjüknek! Az elmúlt hetekben az egész demokratikus emigráció a legnagyobb részvéttel fordult Szemes István betegágya felé, aki súlyos és rendkívül veszélyes agyműtéten ment keresztül. Szemes István történelmileg értékelt, regényes életében újabb drámai fejezetet jelentett ez az életveszélyes megbetegedés. A hős repülőezredes fegyveresen harcolt a nácik ellen, mint a magyar ellenállási mozgalom egyik vezetője és elfogatása után halálos Ítélet várt rá. Az amerikai hadsereg szabadította fel fogságából s a háború után igy került haza, ahol a demokratikus kormányzat a hősnek kijáró tisztelettel fogadta. A honvédelmi minisztérium osztályvezetője lett és ö vezette a magyar katonai delegációt a párisi béketárgyalásra. Csakhamar azonban újra börtönbe került: ezúttal a kommunista és orosz aggresszió elleni bátor ■ ellenállása miatt hurcolták el és ' válogatott kegyetlenséggel kinozták az Andrássy-ut 60-ban. 1947 végén sikerült elmenekülnie s sokáig Párisban élt, majd 1951 végén került ki New Yorkba. Néhány héttel ezelőtt betegedett meg. Háziorvosa, dr. Raskő Jenő hosszas vizsgálat és kezelés után beszállitatta a Medical Center híres neurological institute-jébe, ahol Thomas Bridges professzor j hajtotta végre. az agyműtétet. A I ritka és rendkívül súlyos agyoperáció kitünően sikerült: a barátok és tisztelők népes táborának-igaz örömére Szemes ma már a gyógyulás utján van. • Kállay Miklós volt miniszterelnök szeptember folyamán érkezik I Amerikába. • Nagy érdeklődés előzi meg az Amerikai Magyar Szövetség ezévi kongresszusát, amelyet október 6- án és 7-én rendeznek meg Washingtonban. Ekkor búcsúzik el sok- j évi eredményes munka után Balogh E. István országos főtitkár a Szövetség tagjaitól s ezt követően sor kerül az uj országos főtitkár megválasztására. A kongresszus keretében ünnepük meg az amerikai magyar sajtó centennáriumát s erre való tekintettel a kongreszszus az amerikai magyar újságírók és lapkiadók nagy seregszemléje is lesz. • Érdekes képet hoz a “New York | Times” vasárnapi könyv-melléklete; Nicholas Roosevelt, az Egyesült Államok akkori magyarországi követe beszédet mond a budapesti Tudományos Akadémia diszgyüléséa. A nagy képen jól látni az elnöklő Berczeviczy Albertet is. Mr. Roosevelt ‘A Front Row Seat’ cimü uj könyvével kapcsolatban jelent meg a fenti kép. Az újdonságot a University of Oklahoma Press (Norman) publikálta. Beszámoltunk arról, hogy Kovács Imre uj könyve hamarosan megjelenik az egyik legnagyobb amerikai kiadóvállalat gondozásában. A fordítás már javában készül s most arról értesülünk, hogy a kiváló iró és politikus könyve a newyorki megjelenéssel egyidőben Londonban is piacra kerül. Olyanok. akik ismerik a könyv egyes részleteit, átütő nagy sikert jósolnak a mindvégig politikai színezetű regénynek. ‘ Polk Songs of Hungary. Vol. 2” cimen uj Bartók-féle népdalgyüjtemény-hanglemezröl Írnak meleg hangon a szakkritikusok. Csabay László tenorja jól érvényesül a remek lemezen, akit Kozma Tibor kisér zongorán. O Harsányi László, a 116.-utcai magyar református egyház lelkésze visszaérkezett kaliforniai útjáról, ahol az ottani magyarság megkülömböztetett tisztelettel fogadta, de ugyanilyen megbecsülésben volt része a kaliforniai hatóságok és az angol egyházi és társadalmi körök részéről is, ami-A FÖLDREFORM FÖLDRABLÁS? Erőss János volt miniszter, a Kisgazdapárt törekvő tagja, a háború utáni magyarországi koalíciós kormányzat lelkes hive legutóbb cikket irt az egyik amerikai magyarnyelvű lapba, amelyben többek között azt a meglepő megállapítást tette, hogy az 1945-ben végrehajtott földreform tulajdonképen földrablásnak tekintendő. Tisztelt Olvasó, teljesen jogosan csapod össze a kezed és fejednek ventillátorszerü csóválása is abszolút indokolt: nem a “Hídverők” penetráns náci-kapcabetyárjai írták ezt a mondatot, nem a magyarországi demokratikus éra hasonlóan ádáz ellenségei, a feudális nagybirtokrendszer visszaállításán fáradozó hivatásos reakciósok tették ezt a megállapítást, nem az elsülyedt Magyarországnak az emigrációban szédelgő utolsó mohikánjai vetemedtek erre a provokációra, hanem az a valaki, aki 1945-ben vörösre és véresre tapsolta tenyerét a földreformnak, aki tevőlegesen résztvett a háború utáni magyar igazgatásban, aki mint miniszter nemcsak a földdel kapcsolatos változásoknak, de a köztársasági törvénynek, az oroszmagyar gazdasági szerződésnek és sok más sokkal lényegesebb fordulatnak is egyik bábája volt, sőt aki olyanannyira stabilizálta önmagát és saját egyéni politikáját, hogy az 1947-ben bekövetkezett kommunista államcsíny után í is a helyén maradt és Nagy Ferenc erőszakos lemondatása után még egy évig híven szolgálta a már csak a nevében megmaradt látszólagos koalíciót . . . Igen, ez az Erőss János minősiti most a magyar nép évezredes küzdelmeinek eredményét, a földreformot— földrablásnak! Mi ez? így akarja Erőss János tisztázni a magyarországi szereplését? így akar a jobboldal és szélsőjobboldal szemében jó pontokat szerezni, rekompenzációs alapon, avagy a feliért a feketével, az igent a nemmel, a pluszt a mínusszal akarván semlegesíteni? Hol vannak az elvek, mivé lettek a múltban oly lelkesen szolgált s kiszolgált “eszmények”? Hej, nagy választóvíz ez az emigráció, a jellem és tisztesség erőpróbája! Egyelőre csak ennyit jegyzőnk fel erről az ügyről s legfeljebb még csak annyit füzünk hozzá, hogy azért nincs seinmi baj, hiszen köztudomású, hogy kicsi az erőss, de nem bors... • Medey István volt országgyűlési képviselő az elmúlt héten többnapo slátogatásra Kanadába utazott, pos látogatásra Kanadába utazott. AIR CONDITIONED!!! Nyitva egész éven át! Telefon: PLaza 7-1523 46th St. E- of Broadway, N. Y. **************************** IMMERMAN’S III minden este 2 zenekar! Kitűnő műsor!
