Az Ember, 1953 (28. évfolyam, 1-48. szám)

1953-08-01 / 31. szám

AZ EMBER 4-ik oldal MEMBER GÖSjQÖR FERENC POJJTJKJU HETD.AP1A THE MAN Editor and Publisher: FERENC GÖNDÖR, szerkesztő kiadó Published weekly, except the last four weeks in August. — Editorial and Publishing Office — szerkesztőség és kiadóhivatal: S20 East 79th Street New York 21, N. Y. Telephone: Butterfield 8-6168 Yearly Subscription Rates: In United States $10.00 In Foreign Countries $10.00 Single Copy 20 cents Vol. XXVIÍ New York, N. Y.f August 1, 1953 ~NÖ~3Í Aeentered as second class matter Aug. 4, 1942, at the post office at New York, N. Y., under the Act of March 3, 1879. . -=a AUGUST 1, 1953 rol épp most érkezik Amerikából, ahol most él, érdekes bizonyság. Nem dicsérjük itt Göndör Fe­rencet, — csak éppen: ki emlé­kezzék meg Göndör Ferencről, ha nem az ujságirók, akik tud­ják .hogy mit cselekedett értük pártkülönbség nélkül Göndör Ferenc, amikor cselekedhetett: a szomorú emlékű pesti kommün alatt. { Annyit cselekedett, hogy innen, már a kommün alatt, a kommunisták elől menekülnie kellett, hogy aztán Bécsben, majd New Yorkban szerkessze tovább a lapját, “A Ember”-t. j. Most pedig arról érkezik nevv­­yorki híradás, hogy Göndör Fe­rencet csak nagynehezen men­tették meg az amerikai magyar, néger kommunisták kezéből, akik meg akarták lincselni, i Az Amerikában megjelenő ma­gyar kommunista “Uj Előre” nyílt felhívást tett közzé a szoci­áldemokrata, magyar Göndör Ferenc meggyilkolására. Ugyan­ekkor a kommunista párt an­­golnyelvü lapja, a “Daily Wor­ker” felszólította az amerikai kommunistákat és különösen a négereket, hogy Göndör ellen, “a hírhedt hitlerista, Ku - Klux - Klanista, négerlincselő” ellen jöjjenek el tüntetni stb. Itt “kommunista,” ott “hit­lerista”; itt száműzetés, ott lin­­cselés! Furcsa és gondolkodásra indító sorsa van a magyar emigráns újságírónak . . . Ezt irta-rn — ismételem — 1933- foan Budapesten, a Horthy-rend­­szer alatt Göndör Ferencről! En­nek a glosszámnak most is válto­zatlan aktualitást és igy állandó' értéket csakis az ad, hogy: Gön­dör Ferenc változatlanul és állan­dóan most is, mint 1933-ban áll­ja a sarat rendíthetetlenül a nyi­las rablógyilkosok és a kommu­nista huligánok fogcsikorgató és dühödt pergőtüzében. “Itt kommunista, ott hitlerista; itt száműzetés, ott lincselés!” — írtam 1933-ban Budapesten s nem hittem volna, hogy kísértetiesen aktuális lesz ez az Írás 1953-ban és New Yorkban! Higyje el nekem az “Ahogy én látom”-rovat' gyűlölettől elhomá­lyosult látású cikkírója, hogy: ha él benne a “Piarista” cikkéből ki­sugárzó krisztusi szellemnek csak egy töredéke is és igy ‘ elszállt be­lőle a harag, amely hamis Ítéletre ösztönözte és most különböztetni tud az igazság és hazugság kö­zött” — úgy akkor cselekszik papi talárjához legméltóbban és akkor szolgálja a magyar ügyet legjob­ban, ha: férfiasán kiküszöböli szótárából a Göndöi Ferenccel folytatott elvi küzdelemből a becsmérlő szavakat, — amelyek amugyis a használói ukra fröcs­­csennek vissza — és felemeli az elvi harcot arra a magaslatra, a­­mely kötelező a nyilvánosság előtt lovaglásán mérközőki e, amikoris önmagát tiszteli meg az, aki az el­lenfelét megbecsülő tisztelgéssel köszönti! HIMLER MÁRTON PESTI FOGADTATÁSA Micsoda bizarr helyzet: egy és ugyanazon lap 4-ik oldalán egy piarista pap grandiózus leírást ad egy szomorú kor történetének fáj­dalmas lelki tünetéről, míg ugyan­azon példánynak 3-ik oldalán ugyancsak egy papiak tollából megjelenik egy cikk, mely nem más, mint: egy fájdalmasan meg­bomlott lelki tünetnek elszomorí­tó kór-története! Lehajcsározzák a pandúrt, mert nyakon merészelte csípni a nem­zeti és zsidó vagyon elrablóit! Levérebezik a zsandárt, aki nem lőtte agyon az elfogatás színhe­lyén, hanem bilincsb 3 verte és bí­róság elé vitte azokat, akik fel­bujtói minőségben i okozott fele­lősségű részesek voltak sokszáz­ezer ártatlan, védte en és vétlen zsidó állati kegyetlenséggel vég­hezvitt lemészárlásában, elgázo­­sitásában, Dunába - puffantásá­­ban! Habzó szájjal, tájtékozva szidalmazzák az amerikai hadse­reg különítményének felelős ve­zetőjét, mintha az lenne a tu­datos, vagy tudat alatti cél, hogy: adott esetben elriasszanak min­denkit a felelőtlenül felbujtók és késeiket máris fene íető gyilkosok összefogdosásától! Mindezekre csak azt válaszo­lom: hogy: amig lesznek uszítok, rablók és gyilkosok, addig mindig lesznek Himler Mártonok! És most engedtessék mek ne­kem, hogy tanúságot tegyek Him­ler Márton pesti fogadtatásáról, lévén annak nemcsak szem- és fültanuja, hanem közvetlen részt­vevője. 1946 május 9-én, küldönccel az alábbi levelet kézbesítették el­memre: Magyar Népjóléti Minisztérium Dr. Kiár Zoltán urnák, a Magyar Zsidók Országos Társadalmi Szövetsége ügyvezető elnökének, Budapest Mr. Martin Himler amerikai állampolgár, az amerikai ma­gyar segélyakció részéről szeret­né megismerni Végrehajtó Bi­zottságunk tagjait. Ezért az el­nök ur, holnap, pénteken reggel 9 órára rendkívüli ülésre hivta egybe a bizottság tagjait. Mi­után telefonon nem sikerült ösz­­szeköttetést kapnunk, ezúton küldjük meghívásunkat. Budapest, 1946. május 9. A “Magyar Gyermekért Társadalmi Összefogás A Végrehajtó Bizottság nevében (olvashatatlan aláírás) Dr. N. N. miniszteri osztálytanácsos Ez a levél itt van, New Yorkban, eredetiben és birtokomban. Az ülésen megjelentek a Végrehajtó Bizottság tagjai, azaz: 1) A Kisgazdapárt kiküldöttje; 2) A Parasztpárt kiküldöttje; 3) A Szociáldemokratapárt ki­küldöttje; 4) A Kommunistapárt kiküldött­je: 5) A Polgári Demokratapárt ki­küldöttje; 6) Az Actio Catholica képviselője (Pater Köhler); 7) A Kálvinista Egyház képvise­lője (dr. Dómján János); 8) A Magyar Zsidók Orsz. Társ. Szöv. képviselője (dr. Klar Z.); 9) A Magyar Nők Demokratikus, Szöv. képviselője (Kisgazda); és a Városháza szociálpolitikai tanácsnoknője (szoc. dem.). Ezen az ülésen találkoztam elő­ször Himler Mártonnal, aki szeré­nyen tiltakozott, amikor az elnök­lő kisgazdapárti orvos - államtit­kár az egész magyar nemzet nevé­ben köszöntötte fel személyében az amerikai hadsereg magasrangu katonáját, aki missziós feladata elvégzése után — külön kihang­­sulyozottan mint “amerikai ál­lampolgár” — meg akarja ismer­ni, hogy ennek a Szociális Bizott­ságnak mire van legégetőbb szük­sége, hogy pártokon felülálló és a nemzet minden rétegét felkaroló feladatát elvégezze. Az elnök után felszólalt a Bi­zottság minden tagja. Olyan egyhangú szeretettel és tiszteletadással adóztak az ameri­kai hadsereg most civilbe öltözött katonájának, hogy Himlemek kü­lön nehézségébe került ennek el­hárítása. Az egész magyar nemzet köszöntötte e Bizottságon keresz­tül Himler Mártont! És azt senki sem mondhatja, hogy ebben a Bizottságban az tör­tént, amit a kommunisták akar­tak. Az amerikai magyar segítő akciók azon tagjai, akik tudomás­­som szerint most is élnek és a se­gítés különböző szekcióin itt Ame­rikában most is működnek és akik egy és más alkalommal megjelen­tek ennek a Bizottságnak külön­böző ülésein, tanúsíthatják, hogy: azokon az üléseken, amelyeken én is jelen voltam és amelyen kom­munista kiküldött is felszólalt, igen keményen koppintottunk a körmére annak a kommunistának, aki pártjának külön érdekét szol­gáló javaslattal merészelt előáll­ni! Ezek tanúsíthatják, hogy ilyen javaslat fergeiegszeru elutasítás­ban részesült mindig. Himler Márton szorgalmasan jegyezte a hozzá intézett kérdése­ket. Nem Ígért semmit, de mi mindannyian tudtuk, hogy reá számíthatunk! És tényleg: röviddel ezután megindult a magyar nincstelenek, polgárok és munkások, parasztok s intellektuelek felé párt- és fele­kezeti különbség nélkül az óriási értékű adományoknak Himler Márton által irányított olyan zu­­hataga, mely méreteiben messze felülmúlta a mostani, a világ minden részén sunyin lapuló nyi­lasok ellene irányuló gyalázkodó szóáradatának tömegét. Azt cselekedte Himler Márton, amit az amerikai hadseerg Maut­­hausenben is cselekedett: először megjelent és elhozta számunkra a szabadságot; azután hurokra fog­ta és megillető helyükre szállítot­ta a Gestapo - brigantikat, majd! ruhájával, ételével és- rendelkezé­sére álló minden földi javával se­gítségünkre jött, hogy megment­sen bennünket az életnek! És én most, ennek áz örökre emlékezetes ülés felelevenítésének és nyilvánosságra vitelének meg­ható pillanatában lelki szükségét érzem annak, hogy itt, “Az Em­ber” hatalmas nyilvánossága előtt nagyon keményen megszorítsam Himler Mártonnak 1946 május 10-én az egész magyar nép felé nyújtott segitő kezét és az ő ne­mes személyén keresztül mondjak köszönetét az amerikai hadsereg­nek ,hogy visszaadta egyszer már számunkra az életet és puszta lé­tével megadja számunkra az iga­zi magyar felszabadulás remény­ségét, ahol — a vörös és barna ör­dögöt a pokol tornácához bilin­cselve — megteremtődik majd az uj, demokratikus Magyarország! És higyje el nekem az ‘Ahogy én látom”-rovat gyűlölettől elhomá­lyosult látású cikkírója, hogy: ha él benne a “Piarista” cikkéből ki- | sugárzó krisztusi szellemnek csak | egy töredéke is, úgy akkor cselek­szik papi talárjához legméltóbban és akkor szolgálja a magyar ügyet legjobban, ha felhasználva ‘‘Az Ember” egyhónapos nyári szünete folytán véletlenül keletkezett Treuga Dei-nek kiváló alkalmát, — most már elolvassa “Piarista” paptársának a 4-ik oldalon meg­jelent lelket nemesitő cikkét és ennek nyomán revízió alá veszi a cikkeiben eddig használt szókin­csét és az amerikai hadsereg egyik magasrangu tisztjével: Himler Mártonnal szemben használt jel­zőit kölcsönadja részeg kocsma­töltelékeknek, különleges alkal­makkor való felhasználásra. E Treuga Dei lejárta után foly­tatandó esetleges további vitacik­keiben pedig azt a hangnemet fogja használni, amely egy kato­likus papra úgy a szószéken, mint a fórumon egyaránt kötelező min­denkor és mindenkivel, de legfő­képpen az amerikai hadseerg azon tagjával szemben, aki ugyanazon egyenruhát viseli, mint azok, a­­kiknek köszönheti, hogy itt, Ame­rika áldott földjén, az amerikai szabadságjogok védelme alatt él­ve, sőt visszaélve, Amerika egyik magyar lapjának 3-ik oldalán — legalább is egyenlőre — szabadon és büntetlenül uszíthat, zsidózhat mindaddig, amig — szeretném hinni, hogy hamarosan — a lap 4-ik oldalán “Piarista” által hir­detett igékre magábaszáll . . . De idők múltán egyszer meg­történhet az az eset is, hogy vala­ki, vagy valakik, — esetleg jóma­gam is, éppen a debreceni piaris­ták által belémoltott önérzet alapján odakiáltjuk Önnek: — Főtisztelendő Ur! Eddig és ne tovább!! PRO MEMÓRIÁM Csaknem naptári pontossággal: egy évvel ezelőtt, “Az Ember” ju­­liusvégi, szünet előtti utolsó szá­mát még néhai Ligeti Gyula ké­szítette el. Pár nappal később, 1952 augusztus 5-én ragadta el hirtelenül a kérlelhetetlen Kaszás. Ligeti Gyula barátunk — akinek nyomdájában készül évtizedek óta lapunk — hűséges hive volt “Az Ember”-nek és annak szerkesztő­tőjével, munkatársaival minden­kor közeli kapcsolatot tartott. így talán érthetőbb, hogy “Az Ember” szükebb gárdája hétről-hétre fel­idézi néhai Ligeti barátunk nevét és halálának első évfordulója al­kalmával is néma emlékezéssel rója le kegyeletét. A legjobb hirdetés! Mi a legjobb reklám a világon? Erre a kérdésre igazán könnyű felelni: a régi és állandó vevőktől nyert információ! Ez az oka an­nak, hogy a Packard-automobil­­vevők tíz- és százezrei hathatósan és egyre jobban kiveszik részüket a Packard - kocsik kellő nép­szerűsítésében. Az egyik legna­gyobb newyorki Packard-cég, a Packard-Inwood, Inc. (5065-5069 Broadway, a 216 St.-nél) éppen a HARRY DAVIS a Packard Inwood Inc. alelnöke megelégedett vásárlóktól nyert válaszok alapján ezt Írja a cég 1953-as “Clipper’’-kocsijáról: — Végre egy automobil, ami az ég világon mindent megad a tu­lajdonosának! A Packard- féle “Clipper” - kocsiujdonság mind­összes pár száz dollárral drágább, mint a legolcsóbb tipusu autó. Te­hát, amikor uj automobilra van szüksége feltétlenül tekintse meg e szakemberek által ajánlott uj kocsit, ami az elegáncia minta­képe is lehetne. A Packard-Inwood cég példátla­nul előzékeny vezetői: Peter Pippo elnök és Harry Davis alelnök el­követnek mindent, hogy a venni szándékozók alapos demonstrálás és tapasztalat után döntsék el: vájjon ezért a vételösszegért még megközelitően hasonló autót kap­hatnak-e valahol? A cég telefon­száma LO 9-4600. (H.) ENDREY Jenő és PÁDLY MARGIT 22 éve fennálló rádióműsora!!! j WLIB (1190 ke.) ÁLLOMÁSON VASÁRNAP d.u. 5-től 7-ig! ELEVEN! ÖTLETES! VIDÁM! Figyeljen a címre! Csomagküldés Magyarországra! A Magyarországra küldendő csomagokkal kapcsolatban mi min­dent elintézünk Önnek, ha a csomagokban küldhető árukat kakaó, kávé, tea, csokoládé, rizs, fekete bors és a többi fűszerárut nálunk vásárolja. A csomagban küldhető használt ruhanemüekhez szükséges fer­­tőtlenitési igazolványt önköltségi áron beszerezzük, a csomagot becsomagoljuk és postára adjuk, úgy hogy Onnét semmiféle további gondja nincs. Ezért jöjjön és vósóroljan nálunk! H. Roth & Son, Importers 1577 First Ave., Cor. 82nd St., New York 28, N. Y. Tel: REgent 4-1110

Next

/
Thumbnails
Contents