Az Ember, 1953 (28. évfolyam, 1-48. szám)

1953-07-11 / 28. szám

6-ik oldal AZ EMBER JULY 11, 1953 Azurparti panoptikum: MÍSZTRÁL irta: JÁVOR LÁSZLÓ MENTON, 1953 junius rejlőket Izzad, a kapuk vasrácsai­“És szökdécseltek a dombok, mint a bárányok, ugráltak a hegyek, mint a kosok és a tenyerek kiléptek medreik­ből." — Dávid Zsoltárjaiból Az ég hirtelen elhomályosodik, ludbőrös lesz a láztól az epeszinii tenger. Valami borzongó félelem úszik a levegőben. Az Alpok gerincében meg­fagy a velő, a vén hegyóriás bor­dái remegve zihálnak, az örök ta­vasz vidékének virágait a rémü­let fakóra festi. A végzet közeledik. A macskák szemében a téboly kénsárga fénye foszforeszkál, a kutyák szőre a levegőben vibráló elektromosságtól az égnek mered. Már Marseilles fölött vágtat. . . Mintha láthatatlan ágyúgolyó süvöltene, minden élőlény és holt anyag görcsbe rándul, szükölve, mint a sebzett vad. Nizza fölött tombol . . . A házak teteje behorpad, a templomokban sírnak a Madon­nák ,a tornyok meginognak és íeljajdulnak a néma harangok. Monte-Carlo fölött lángol . . . A fák gyökerük körmét a vaco­gó földbe vájják, ágaikkal reszke­tő koronájuk felé kapnak, hogy el ne repüljön, a cserjék idegfinom venyigéi ijedten a földre ejtik gu­taütött leveleiket. Jaj, Cap Martinhoz ért . . . Még itt sincs, de már egész Memjon táncol. Micsoda tánc! Minden lebeg, remeg, ráng. Öles kőkerítések megpattannak, a repedt falakon lapuló moha ve-F igy elem! MOST VASÁRNAP ESTE WWRL (1600 ke.) Hallgassa meg vasárnap este 8.30-tól 10.30-ig a MAGYAR - AMERIKAI RÁDIÓ SZÍNHÁZ eheti műsorában: Fellegi Teri előadómüvésznőt Mezey Zsigmond operaénekest Bizony Béla és partnere: Ernest Schoen hegedűművészeket dr. Feleky László zongoraművészt ^Cigányzene—világhírű magyar operettek—könnyű klasszikusok — rejtvényhangjáték nak lándzsahegyei vértől csepeg­nek. Az alagutak kormos torka felsi­­iíolt, a vasúti sínek zugnak, a sze­maforok karjai kilendülnek, a sürgönydrótokon végigsüvölt a hir: — Misztrál! — Misztfál! — Misztrál! A zsalugátereket csapkodja a szél, az ajtófélfák rezegnek, a ka­puk rémülten bezáródnak és öm­­leni, dőlni kezd a fekete zuhatag. Éjjé válik a nap. A felhők feke­te dunnája felhasad és fehér pi­llékben hull a jég. Meglebbentiek a házfedelek, a veres zsindelycserepek szikrázva pattognak, mint a tüzkakas, ug­rálnak le a pocsolyába és vissza a sebzett tetőkre az őrület dermesz­tő tüzében. Harsog a tenger és hörög a föld: Misztrál, Misztrál! . . . A szél, a viz, a iüz a Misztrál háromágú korbácsa. A Napot le­üti az égről vele. Mintha Dávid Zsoltárja kelne életre suhogó orkánostora alatt: “Szökdécselnek a dombok, mint a bárányok, ugrálnak a hegyek, mint a kosok és a tengerek kilép­nek medreikből.” Tölcsérzik az ür, kergülten fo­rognak a fellegek, fények cikáz­nak a cafatokban lógó szennyes felhőkből, a fold és az ég összeér, sártenger a villámokat okádó ég­bolt s ingoványos pocsolya a föld Nincs ég és nincs föld, csak Misztrál van. Csak vihar van, csak jeges orkán van, csak szeny­­nyes sötét vakság van, csak vil­lanó villám van, csak idegeket té­pő félelem van, halálos megsem­misülés van. Semmi van. Misztrál van . .. Pokoli színjáték, a borzalom halálos játéka a Misztrál. Szelíd testvéreim: a fák meg­üszkösödnek, a virágok elájulnak, az állatok megbénulnak. Misztrál. Villámlasszóját forgatja, perge­ti reszkető csontvázunk felett. Paskolja a mindig szelíd tenger­tavat, elönti a bénult fövényt, megkavarja a tenger medrét és sziklákat dobál örjöngve ránk. Mint a veszett bálnák úszkál­nak a felhőóriások, jaj, leszakad­nak és összezúzzák a világot. Az ég, a föld, a viz rontó szel­lemei élelrekelnek, ha ö jön. A mentoni temető alatt, az “Öreg Kajon”-kikötő mólójának pittoreszk világítótornya is meg­őrül. Fenyegető ökölként mered ki a partokat elnyelő tajtékozó ha­bokból, véres öklével a szemembe csap, hogy megvakuljak. A jajongva síró szélben felzokog a lélek. A fűszál, a féreg, az ember a halálra gondol. A Misztrál a halál. A Magyar Zsidók Világszövetsége hírei Megalakult a Világszövetség angliai tagozata A Magyarszármazásu Zsidók Vi­lágszövetsége angliai tagozata ju­nius 22-én alakult meg London­ban. Az alakuló ülésen Prof. S. J. Lengyel elnökölt és ismertette az okokat, amiért az Angliában élő magyarszármazásu zsidóknak' a Világszövetséghez csatlakozniok kell. A megjelent alapítók egy­hangúlag magukévá tették az ér­veket, amelyeket Prof. Lengyel nagyhatású beszédében felsora­koztatott s határoeatilag kimon­dották az angliai tagozat meg­alakulását. Ezután a gyűlés meg­ejtette a tisztikar megválasztását. Elnök: Prof. S. J. Lengyel, a köz­­tiszteletben álló tudós. A végre­­hajtóbizottság elnöke Prager Je­nő, az Amerikában is ismert lon­doni könyvkiadó. Alelnökök: Ka­­ezér. Illés iró, akinek nagysikerű regénye az elmúlt hetekben jelent meg Amerikában és dr. S. Roth, a Jewish World Congress londoni irodájának főtitkára. Pénztáros: Rev. Elton. Titkár: dr. E. Eppler. A végrehajtóbizottság tagjai: dr. S. Darvas, dr. J. Jakobovits, K. Knoepfler és dr. M. Weinberger. Az angliai tagozat hivatalosan kérte felvételét a Világszövetségbe s egyúttal megtárgyalta a kérdést, hogyan lehetne a magyarországi zsidóság csatlakozását előksziteni. A gyűlés ugyancsak foglalkozott a magyarszármazásu zsidók kárta­lanításának kérdésével, amelyet a Világszövetség utján kellene dön­tésre vinni. Végül az alakuló gyű­lés a néhai Hertz József főrabbi tiszteletére felvette az angliai ta­Holtig hajcsár a jó deák ZT MONDJA VALAHOL egy magyar iró, hogy a munkást kétféleképen lehet megkárosítani, “elvehetik tőle a munka értékét, s elvehetik a munka örömét.” Nemrég a budapesti Kossuth rádióból megismer­kedtem az uj magyar munkásmozgalommal, a “De­ák János mozgalommal.” Tudjuk, már eddig is több “mozgalom” született odaát; spontán lelkesedésből, azt is tudjuk. Hallottunk már a “Gazda-mozga­­lom”-ról; Gazda elvtárs a takarékosság prófétája, a selejtmentes munka szószólója, az “akár nyers­anyag nélkül is minél több készáru” igehirdetője. No, a “termelj többet ma, mint tegnap” mozga­lomról is eleget tudunk. Ezt a tréfát ismerjük még “a cigány lova” idejéből, merthogy a cigány lova is már majdnem megszokta, hogy táplálkozás nél­kül is dolgozzék, de mire már teljesen leszokott vol­na a táplálkozásról, sajnos, megdöglött a szegény. A következetesen végigvitt “termelj többet, mint tegnap” mozgalomnak nem is lehet más eredménye. Tessék csak azt a hajszát elképzelni . . . Megszületett végre a "Deák János mozgalom” is, a legújabb. Deák János elvtárs harcol “a lógósok, £ésönjövök, hiányzók, kényelmeskedők, igazolatla­nul távolmaradók” ellen. Ja igen, a lazaságok ellen is harcol, mert holtig harcol a jó deák . . . * * * H, MOST CSODÁLKOZHATNÁNK IS, hiszen a Kossuth-rádió ezzel elismeri, hogy előfor­dulnak még lazaságok, lógások, kényelmeske­dések, távolmaradások a magyar népi paradicsom­ban. Ki hitte volna? Hálátlanok ezek a magyar munkások, nem értékelik eléggé a Rákosi-állam atyai gondoskodását, a nagy Szovjetunió önzetlen támogatását; nem becsülik eléggé ragyogó jelenü­ket, sem a csodálatos perspektívákkal biztató jövőt. Hiába minden, lazák ezek a magyar munkások, pe­dig legalább tiz fizetést kapnak az év tizenkét hó­napjában s mindössze egy-két fizetés megy el a háborús békekölcsönre, Koreára, tagdíjra, lapelő­fizetésre, Malenkov elvtárs összegyűjtött müveinek diszkiadására. (Szerencsére, alig van mit összegyűj­teni!) No, mindegy, nem csodálkozunk, inkább végig­hallgatjuk, hogyan folyik ez a történelmi jelentő­ségű uj mozgalom, hogyan képezi ki a Kossuth­­rádió a Deák-mozgalom deákjait? * * * AZUTÁN BÁCSI RÉGI EMBER, művezető, aki csak “szavakkal dorgált” eddig, hiába magyarázta neki volt tanítványa, a jó Ta­­pota elvtárs, hogy “elnézéssel nem tesz jót senki­nek, igy nem dolgozhat tovább!” Hümmögött, hüm­mögött az öreg Mazután bácsi, ő volt a gyárban a csupasziv ugyanis; mondogatta váltig, hogy: “Jani fiam” (mert neki szabad volt ilyen családiasán szó­­litgatni a szigorú Tapota elvtársat) “Jani fiaifa, szi­ve is van az embernek még akkor is, ha népi de­mokrata . . .,” de a Tapota elvtárs sem hagyta eny­­nyiben, nem, ő nem birta a lazákat: “nézze csak, Mazután elvtárs, ha egy gép áll, az napi négy méter textil, az egy hónapban százhúsz, egy évben ezer­négyszáznegyven méter, ezt nem lehet, száz év alatt száznegyvennégyezer méter a kár, másként kell bánni az emberekkel, Mazután elvtárs!” Most pedig meséli tovább a Kossuth-rádió: “Kosa Gyuláné áll a gépe mellett, kezét tördeli, nagyon izgatott, fegyelmi elé kerül . . .” Bizony, laza volt ez a Kósa Gyuláné, elkésett, azt mondja nem csengetett a vekker, elaludt. Áll és tördel a fegyelmi bizottság előtt Kósáné, Tapota elvtárs szót sem szól, rábízza Mazután bá­csira, aki . . . hát megint csak megdorgálta a Kósa Gyulánét, ejnye-ejnye, nem büntette, nem bírsá­golta, csak megdorgálta. * * * I OST PEDIG a Tömör Józsefné esete követ­kezik. Tömőmé is laza volt, ö is fegyelmi elé került. Tömörné szinte jókelvüen lép a fe­gyelmi bizottság elé, nem lehet semmi baj, hiszen ott a jószivü Mazután bácsi, majd le-ejnyézi egy ki­csit, aztán gyerünk tovább . . . De, lám . . . uj Mazután bácsi ül a fegyelmi bi­zottságban, a szemöldökét összevonja, a hangja szi­gorú és megszólal, mintha az ótestamentümi úris­tent hallanók: — Tömörné! Magának nincs helye közöttünk! Örül a Kossuth-rádió, örül a Tapota elvtárs, Ma­zután bácsi ledobta magáról az elaggult szociálde­mokrata kölöncöt, ime: a magyar- dolgozók pártjá­nak élharcosa lett belőle, a Deák-mozgalom csucs­­mozgalmistája. És hajcsár. Mert ez kell a sztálini emlőkön táplálkozott rá­­kosi-szocializmusnak: hajcsár kell; terelni kell a munkást, tuszkolni, taszítani, lökni, lódítani, — hajtani, az anyja laza mindenitY Be kell azonban vallanunk, hogy kalodáról, kikö­tésről, kiseprüzésről s a tradicionális huszonötökről eddig még nem hallottunk semmit a népi demokra­tikus Kossuth-rádióban. Ennek ellenére is, szeretettel köszöntjük Deák elvtárs uj kezdeményezését és hisszük, hogy a hiá­nyokat pótolni fogja ... (g) gozat akiméül a “Joseph Hertz Society” nevet. Az angliai közéletben jelentős szerepet játszó magyarszármazá­su alapitótagok gyűlése lelkes készségét nyilvánította a Világ­­szövetség programjának minél teljesebb megvalósítására. FELHÍVÁS A tavalyi Karnevál Est nagy sikere arra késztet- bennünket, hogy azt 1953 november 28-án, szombaton este, ugyancsak a Ho­tel Edison nagy báltermében az idén is megismételjük. Még szeb­bet, jobbat, szórakoztatóbbat kí­vánunk nyújtani a tavalyinál. A II. Karnevál Est fokozottabb sike­re mindannyiurík eygüttmunkál­­kodásától függ. Ezért arra kérjük: készüljön fel arra, hogy szeptem­bertől velünk lesz az előkészítő munkában és mindent el fog kö­vetni annak érdekében, hogy ott lehessen a II. Karnevál Esten New York város magyarszármazásu zsidósága. Amit e pillanatban kérünk az, hogy már most kezdje meg a szükséges bazártárgyak összegyűj­tését s juttassa el azokat a Világ­­szövetség központi irodájába (313 E. 79 St., New York, N. Y.) vagy telefonáljon, hogy érte menjünk: BU 8-8213 számon. A Karnevál Est teljes jövedel­mét a Magyarországon kényszer­­kitelepitettek, a kivándorolni aka­rók további segítésére és az Izra­elben szükölködők további támo­gatására fogjuk fordítani. Szives üdvözlettel a Magyar Zsidók Világszövetsége Hölgybizottsága: Mrs. Nancy Bán Mrs. Marika Frankié Mrs. Ibolya Göndö.r Mrs. Margaret Görög Mrs. Vally Liszt Mrs. Yolanda Nánási Dr. Gisella Perl Mrs. Lilly Rotkel Mrs. Piri Sényi Mrs. Margaret Silberman Mrs. Ibolya Speed • A Magyarszármazásu Zsidók Vi­­lászövetsége amerikai tagozatá­nak irodája szívesen vállalja Izra­elben élő rokonok, barátok felku­tatását, cimeik beszerzését. Adott esetekben a rokonok és barátok szociális helyzetének kivizsgálását is elvégzi és az erről beszerzett in­formációt közli. Szivesen szolgál tanáccsal, felvilágosítással gyógy­szerek, ruhák, szerszámok, gépek és élelmiszerek Izráelba való el­küldési lehetőségéről. Minden közérdekű ügyben interveniál a Világszövetség izráeli tagozata, a H.O.H. központi titkárásga utján. Mindez díjmentesen történik és semmiféle .költséget nem számí­tunk. Forduljon bizalommal köz­ponti irodánkhoz: 317 East 79 St., New York, N.Y., tel.: BU 8-8213. Azonnali garantált szállítás! RIMOFIN—az uj T.B.C.-elleni gyógyszer; streptomicin, peni­cillin, insulin és minden más gyógyszer!—Szállítunk a világ bármely részébe, MAGYAR­­ORSZÁGBA is, ahová az orvos­ság mellé magyarnyelvű utasí­tást is küldünk. Nem kell várni export-engedélyre!“ Telefonál­jon, írjon árajánlatért: REICHMAN ZOLTÁN v. budapesti gyógyszerész magyar patikájának címére: 1519 First Ave. New York (79-80 St.) Tel: RE 4-9415 Hallgassa rádióműsorainkat: vas. d.u. 5-7-ig WLIB (1190 ke) és vas. déli 12.30-2-ig WBNX- en New Yorkban, szombat d.u. 2-kor Philadelphiában, WTEL. BUY U.S. DEFENDS BONDS

Next

/
Thumbnails
Contents