Az Ember, 1953 (28. évfolyam, 1-48. szám)
1953-07-11 / 28. szám
6-ik oldal AZ EMBER JULY 11, 1953 Azurparti panoptikum: MÍSZTRÁL irta: JÁVOR LÁSZLÓ MENTON, 1953 junius rejlőket Izzad, a kapuk vasrácsai“És szökdécseltek a dombok, mint a bárányok, ugráltak a hegyek, mint a kosok és a tenyerek kiléptek medreikből." — Dávid Zsoltárjaiból Az ég hirtelen elhomályosodik, ludbőrös lesz a láztól az epeszinii tenger. Valami borzongó félelem úszik a levegőben. Az Alpok gerincében megfagy a velő, a vén hegyóriás bordái remegve zihálnak, az örök tavasz vidékének virágait a rémület fakóra festi. A végzet közeledik. A macskák szemében a téboly kénsárga fénye foszforeszkál, a kutyák szőre a levegőben vibráló elektromosságtól az égnek mered. Már Marseilles fölött vágtat. . . Mintha láthatatlan ágyúgolyó süvöltene, minden élőlény és holt anyag görcsbe rándul, szükölve, mint a sebzett vad. Nizza fölött tombol . . . A házak teteje behorpad, a templomokban sírnak a Madonnák ,a tornyok meginognak és íeljajdulnak a néma harangok. Monte-Carlo fölött lángol . . . A fák gyökerük körmét a vacogó földbe vájják, ágaikkal reszkető koronájuk felé kapnak, hogy el ne repüljön, a cserjék idegfinom venyigéi ijedten a földre ejtik gutaütött leveleiket. Jaj, Cap Martinhoz ért . . . Még itt sincs, de már egész Memjon táncol. Micsoda tánc! Minden lebeg, remeg, ráng. Öles kőkerítések megpattannak, a repedt falakon lapuló moha ve-F igy elem! MOST VASÁRNAP ESTE WWRL (1600 ke.) Hallgassa meg vasárnap este 8.30-tól 10.30-ig a MAGYAR - AMERIKAI RÁDIÓ SZÍNHÁZ eheti műsorában: Fellegi Teri előadómüvésznőt Mezey Zsigmond operaénekest Bizony Béla és partnere: Ernest Schoen hegedűművészeket dr. Feleky László zongoraművészt ^Cigányzene—világhírű magyar operettek—könnyű klasszikusok — rejtvényhangjáték nak lándzsahegyei vértől csepegnek. Az alagutak kormos torka felsiiíolt, a vasúti sínek zugnak, a szemaforok karjai kilendülnek, a sürgönydrótokon végigsüvölt a hir: — Misztrál! — Misztfál! — Misztrál! A zsalugátereket csapkodja a szél, az ajtófélfák rezegnek, a kapuk rémülten bezáródnak és ömleni, dőlni kezd a fekete zuhatag. Éjjé válik a nap. A felhők fekete dunnája felhasad és fehér pillékben hull a jég. Meglebbentiek a házfedelek, a veres zsindelycserepek szikrázva pattognak, mint a tüzkakas, ugrálnak le a pocsolyába és vissza a sebzett tetőkre az őrület dermesztő tüzében. Harsog a tenger és hörög a föld: Misztrál, Misztrál! . . . A szél, a viz, a iüz a Misztrál háromágú korbácsa. A Napot leüti az égről vele. Mintha Dávid Zsoltárja kelne életre suhogó orkánostora alatt: “Szökdécselnek a dombok, mint a bárányok, ugrálnak a hegyek, mint a kosok és a tengerek kilépnek medreikből.” Tölcsérzik az ür, kergülten forognak a fellegek, fények cikáznak a cafatokban lógó szennyes felhőkből, a fold és az ég összeér, sártenger a villámokat okádó égbolt s ingoványos pocsolya a föld Nincs ég és nincs föld, csak Misztrál van. Csak vihar van, csak jeges orkán van, csak szenynyes sötét vakság van, csak villanó villám van, csak idegeket tépő félelem van, halálos megsemmisülés van. Semmi van. Misztrál van . .. Pokoli színjáték, a borzalom halálos játéka a Misztrál. Szelíd testvéreim: a fák megüszkösödnek, a virágok elájulnak, az állatok megbénulnak. Misztrál. Villámlasszóját forgatja, pergeti reszkető csontvázunk felett. Paskolja a mindig szelíd tengertavat, elönti a bénult fövényt, megkavarja a tenger medrét és sziklákat dobál örjöngve ránk. Mint a veszett bálnák úszkálnak a felhőóriások, jaj, leszakadnak és összezúzzák a világot. Az ég, a föld, a viz rontó szellemei élelrekelnek, ha ö jön. A mentoni temető alatt, az “Öreg Kajon”-kikötő mólójának pittoreszk világítótornya is megőrül. Fenyegető ökölként mered ki a partokat elnyelő tajtékozó habokból, véres öklével a szemembe csap, hogy megvakuljak. A jajongva síró szélben felzokog a lélek. A fűszál, a féreg, az ember a halálra gondol. A Misztrál a halál. A Magyar Zsidók Világszövetsége hírei Megalakult a Világszövetség angliai tagozata A Magyarszármazásu Zsidók Világszövetsége angliai tagozata junius 22-én alakult meg Londonban. Az alakuló ülésen Prof. S. J. Lengyel elnökölt és ismertette az okokat, amiért az Angliában élő magyarszármazásu zsidóknak' a Világszövetséghez csatlakozniok kell. A megjelent alapítók egyhangúlag magukévá tették az érveket, amelyeket Prof. Lengyel nagyhatású beszédében felsorakoztatott s határoeatilag kimondották az angliai tagozat megalakulását. Ezután a gyűlés megejtette a tisztikar megválasztását. Elnök: Prof. S. J. Lengyel, a köztiszteletben álló tudós. A végrehajtóbizottság elnöke Prager Jenő, az Amerikában is ismert londoni könyvkiadó. Alelnökök: Kaezér. Illés iró, akinek nagysikerű regénye az elmúlt hetekben jelent meg Amerikában és dr. S. Roth, a Jewish World Congress londoni irodájának főtitkára. Pénztáros: Rev. Elton. Titkár: dr. E. Eppler. A végrehajtóbizottság tagjai: dr. S. Darvas, dr. J. Jakobovits, K. Knoepfler és dr. M. Weinberger. Az angliai tagozat hivatalosan kérte felvételét a Világszövetségbe s egyúttal megtárgyalta a kérdést, hogyan lehetne a magyarországi zsidóság csatlakozását előksziteni. A gyűlés ugyancsak foglalkozott a magyarszármazásu zsidók kártalanításának kérdésével, amelyet a Világszövetség utján kellene döntésre vinni. Végül az alakuló gyűlés a néhai Hertz József főrabbi tiszteletére felvette az angliai taHoltig hajcsár a jó deák ZT MONDJA VALAHOL egy magyar iró, hogy a munkást kétféleképen lehet megkárosítani, “elvehetik tőle a munka értékét, s elvehetik a munka örömét.” Nemrég a budapesti Kossuth rádióból megismerkedtem az uj magyar munkásmozgalommal, a “Deák János mozgalommal.” Tudjuk, már eddig is több “mozgalom” született odaát; spontán lelkesedésből, azt is tudjuk. Hallottunk már a “Gazda-mozgalom”-ról; Gazda elvtárs a takarékosság prófétája, a selejtmentes munka szószólója, az “akár nyersanyag nélkül is minél több készáru” igehirdetője. No, a “termelj többet ma, mint tegnap” mozgalomról is eleget tudunk. Ezt a tréfát ismerjük még “a cigány lova” idejéből, merthogy a cigány lova is már majdnem megszokta, hogy táplálkozás nélkül is dolgozzék, de mire már teljesen leszokott volna a táplálkozásról, sajnos, megdöglött a szegény. A következetesen végigvitt “termelj többet, mint tegnap” mozgalomnak nem is lehet más eredménye. Tessék csak azt a hajszát elképzelni . . . Megszületett végre a "Deák János mozgalom” is, a legújabb. Deák János elvtárs harcol “a lógósok, £ésönjövök, hiányzók, kényelmeskedők, igazolatlanul távolmaradók” ellen. Ja igen, a lazaságok ellen is harcol, mert holtig harcol a jó deák . . . * * * H, MOST CSODÁLKOZHATNÁNK IS, hiszen a Kossuth-rádió ezzel elismeri, hogy előfordulnak még lazaságok, lógások, kényelmeskedések, távolmaradások a magyar népi paradicsomban. Ki hitte volna? Hálátlanok ezek a magyar munkások, nem értékelik eléggé a Rákosi-állam atyai gondoskodását, a nagy Szovjetunió önzetlen támogatását; nem becsülik eléggé ragyogó jelenüket, sem a csodálatos perspektívákkal biztató jövőt. Hiába minden, lazák ezek a magyar munkások, pedig legalább tiz fizetést kapnak az év tizenkét hónapjában s mindössze egy-két fizetés megy el a háborús békekölcsönre, Koreára, tagdíjra, lapelőfizetésre, Malenkov elvtárs összegyűjtött müveinek diszkiadására. (Szerencsére, alig van mit összegyűjteni!) No, mindegy, nem csodálkozunk, inkább végighallgatjuk, hogyan folyik ez a történelmi jelentőségű uj mozgalom, hogyan képezi ki a Kossuthrádió a Deák-mozgalom deákjait? * * * AZUTÁN BÁCSI RÉGI EMBER, művezető, aki csak “szavakkal dorgált” eddig, hiába magyarázta neki volt tanítványa, a jó Tapota elvtárs, hogy “elnézéssel nem tesz jót senkinek, igy nem dolgozhat tovább!” Hümmögött, hümmögött az öreg Mazután bácsi, ő volt a gyárban a csupasziv ugyanis; mondogatta váltig, hogy: “Jani fiam” (mert neki szabad volt ilyen családiasán szólitgatni a szigorú Tapota elvtársat) “Jani fiaifa, szive is van az embernek még akkor is, ha népi demokrata . . .,” de a Tapota elvtárs sem hagyta enynyiben, nem, ő nem birta a lazákat: “nézze csak, Mazután elvtárs, ha egy gép áll, az napi négy méter textil, az egy hónapban százhúsz, egy évben ezernégyszáznegyven méter, ezt nem lehet, száz év alatt száznegyvennégyezer méter a kár, másként kell bánni az emberekkel, Mazután elvtárs!” Most pedig meséli tovább a Kossuth-rádió: “Kosa Gyuláné áll a gépe mellett, kezét tördeli, nagyon izgatott, fegyelmi elé kerül . . .” Bizony, laza volt ez a Kósa Gyuláné, elkésett, azt mondja nem csengetett a vekker, elaludt. Áll és tördel a fegyelmi bizottság előtt Kósáné, Tapota elvtárs szót sem szól, rábízza Mazután bácsira, aki . . . hát megint csak megdorgálta a Kósa Gyulánét, ejnye-ejnye, nem büntette, nem bírságolta, csak megdorgálta. * * * I OST PEDIG a Tömör Józsefné esete következik. Tömőmé is laza volt, ö is fegyelmi elé került. Tömörné szinte jókelvüen lép a fegyelmi bizottság elé, nem lehet semmi baj, hiszen ott a jószivü Mazután bácsi, majd le-ejnyézi egy kicsit, aztán gyerünk tovább . . . De, lám . . . uj Mazután bácsi ül a fegyelmi bizottságban, a szemöldökét összevonja, a hangja szigorú és megszólal, mintha az ótestamentümi úristent hallanók: — Tömörné! Magának nincs helye közöttünk! Örül a Kossuth-rádió, örül a Tapota elvtárs, Mazután bácsi ledobta magáról az elaggult szociáldemokrata kölöncöt, ime: a magyar- dolgozók pártjának élharcosa lett belőle, a Deák-mozgalom csucsmozgalmistája. És hajcsár. Mert ez kell a sztálini emlőkön táplálkozott rákosi-szocializmusnak: hajcsár kell; terelni kell a munkást, tuszkolni, taszítani, lökni, lódítani, — hajtani, az anyja laza mindenitY Be kell azonban vallanunk, hogy kalodáról, kikötésről, kiseprüzésről s a tradicionális huszonötökről eddig még nem hallottunk semmit a népi demokratikus Kossuth-rádióban. Ennek ellenére is, szeretettel köszöntjük Deák elvtárs uj kezdeményezését és hisszük, hogy a hiányokat pótolni fogja ... (g) gozat akiméül a “Joseph Hertz Society” nevet. Az angliai közéletben jelentős szerepet játszó magyarszármazásu alapitótagok gyűlése lelkes készségét nyilvánította a Világszövetség programjának minél teljesebb megvalósítására. FELHÍVÁS A tavalyi Karnevál Est nagy sikere arra késztet- bennünket, hogy azt 1953 november 28-án, szombaton este, ugyancsak a Hotel Edison nagy báltermében az idén is megismételjük. Még szebbet, jobbat, szórakoztatóbbat kívánunk nyújtani a tavalyinál. A II. Karnevál Est fokozottabb sikere mindannyiurík eygüttmunkálkodásától függ. Ezért arra kérjük: készüljön fel arra, hogy szeptembertől velünk lesz az előkészítő munkában és mindent el fog követni annak érdekében, hogy ott lehessen a II. Karnevál Esten New York város magyarszármazásu zsidósága. Amit e pillanatban kérünk az, hogy már most kezdje meg a szükséges bazártárgyak összegyűjtését s juttassa el azokat a Világszövetség központi irodájába (313 E. 79 St., New York, N. Y.) vagy telefonáljon, hogy érte menjünk: BU 8-8213 számon. A Karnevál Est teljes jövedelmét a Magyarországon kényszerkitelepitettek, a kivándorolni akarók további segítésére és az Izraelben szükölködők további támogatására fogjuk fordítani. Szives üdvözlettel a Magyar Zsidók Világszövetsége Hölgybizottsága: Mrs. Nancy Bán Mrs. Marika Frankié Mrs. Ibolya Göndö.r Mrs. Margaret Görög Mrs. Vally Liszt Mrs. Yolanda Nánási Dr. Gisella Perl Mrs. Lilly Rotkel Mrs. Piri Sényi Mrs. Margaret Silberman Mrs. Ibolya Speed • A Magyarszármazásu Zsidók Vilászövetsége amerikai tagozatának irodája szívesen vállalja Izraelben élő rokonok, barátok felkutatását, cimeik beszerzését. Adott esetekben a rokonok és barátok szociális helyzetének kivizsgálását is elvégzi és az erről beszerzett információt közli. Szivesen szolgál tanáccsal, felvilágosítással gyógyszerek, ruhák, szerszámok, gépek és élelmiszerek Izráelba való elküldési lehetőségéről. Minden közérdekű ügyben interveniál a Világszövetség izráeli tagozata, a H.O.H. központi titkárásga utján. Mindez díjmentesen történik és semmiféle .költséget nem számítunk. Forduljon bizalommal központi irodánkhoz: 317 East 79 St., New York, N.Y., tel.: BU 8-8213. Azonnali garantált szállítás! RIMOFIN—az uj T.B.C.-elleni gyógyszer; streptomicin, penicillin, insulin és minden más gyógyszer!—Szállítunk a világ bármely részébe, MAGYARORSZÁGBA is, ahová az orvosság mellé magyarnyelvű utasítást is küldünk. Nem kell várni export-engedélyre!“ Telefonáljon, írjon árajánlatért: REICHMAN ZOLTÁN v. budapesti gyógyszerész magyar patikájának címére: 1519 First Ave. New York (79-80 St.) Tel: RE 4-9415 Hallgassa rádióműsorainkat: vas. d.u. 5-7-ig WLIB (1190 ke) és vas. déli 12.30-2-ig WBNX- en New Yorkban, szombat d.u. 2-kor Philadelphiában, WTEL. BUY U.S. DEFENDS BONDS