Az Ember, 1953 (28. évfolyam, 1-48. szám)
1953-06-13 / 24. (25.) szám
JUNE 13, 1953 AZ EMBER 5-ik oldal KERESTETÉSEK: Keresem Charles Beer nagybátyámat, aki nyomdász New Yorkban és Bruno Walner washingtoni ékszerészt. Címem: Abrahám Berger Horszki és Horszkiné, szül. Beer Edit (Csehszlovákiából valók vagyunk), Kfar Saba, Jerusalem St. 36, Israel. Keresem Friedman Eduard nevű rokonomat, aki 1924-ben vándorolt ki Románából. Cimem: Friedman Moshe, 17/A, Gordon ßt., Tel-Aviv, Israel. Keresem rokonomat, Hoch Jolit, aki Svédországból vándorolt ki, Hoch Janit Kecskemétről, Hoch Sanyit Csehszlovákiából, továbbá özv. Hoch Kálmánnát, aki szintén Kecskemétről került fivéréhez, Grosz Dávidhoz, Brooklynba. Cimem: Klodovski Jáfá, Rh. 6-57, Jaffa, Israel. Keresem Nagyváradról Feinsilber Lászlót. Cimem: Koller Józsefvegyész, Jarkona Síkún 57-a, Israel. Keresem Reiner Izidor és Olga, Reiner Béla és Erzsi pozsonyi textilkereskedőket. Cimem: Drahos Julianna, Mekoru Chajim Sikun “B” 143, Jerusalem, Israel. Keresem unokafivéreimet: dr. Pauncz Árpádot és nejét és dr. Haraszti Zoltánt (egy. tanár Boston, Mass.-ben). Cimem: özv. Darvas Zoltánná, Izr. Rishan Le Zion, Sikun Poel-Hamizrachi 141- A., Israel. Művészi ZENE- és NÉPDALESTÉLY lesz ZETTL Laci prezentálásában junius 12-én, MOST pénteken este 9 órai kezdettel a HUNGARIAN GARDEN RESTAURANT-ban — LÉGHÜTÖTT TEREMBEN — 1528 SECOND AVENUE a 79 és 80 St. között r CROSZ MIKLÓS a világhírű hegedűművész tiszteletére f SZEPESSI IRÉN opera énekesnő MEZEY ZSIGMOND a budapesti Operaház tagjának felléptével | SZŐNYI LÁSZLÓ zongoraművész kíséretével és önálló számaival. DÉNES GYULA iró és operettszerző konferálja be a műsort; ő lesz a Master of Ceremonies — UTÁNA TÁNCMULATSÁG! — MAX FRANSKO kitűnő magyar cigányzenekarával Jegy ára $1.50 Rezerválja helyét, biztosítsa az asztalát erre a kivételesen szenzációs zenei, népdal- és táncestélyre Zettl Lacinál RE 4-9670, vagy Szerényi Simonnál RÍ - 7-3969 telefonszám felhívásán át. HAZAI SZALÁMI és mindenfajta jé hurka, kolbäs«, sonka, szalonna és friss hús, stb., Igazi HAZAI MÓDI — kapható: / MERTL JÓZSEF — MAGYAR HENTESNÉL — 1508 Second Ave. Tel. RH 4-8292 A KELETEURÓPAI FEDERALIZMUS (Legutóbbi számunkban megemlékeztünk arról a nagyjelentőségű előadásról, amelyet Felix Gross professzor, a New York University tanára tartott a newyorki Cseh Munkásházban a keleteurópai federációról. Tekintettel a tárgyalt kérdésnek a magyarságot is érintő horderejére, most közöljük a kiváló professzor előadásának szövegét.) Sztálin halálával uj korszak nyilott meg a világpolitikában. A jövendő eseményeit nehéz volna ma megjósolni, ám annyi bizonyos, hogy azok közvetlenül ki fognak hatni Keleteurópára is. Az eseményeknek ebben a fázisában nagy szükség van arra, hogy az emigráció pontosan kidolgozott, tiszta tervekkel készüljön fel a jövőre. A mai helyzet felmérésekor ne kövessük el az 1918-ban elkövetett hibát: a jövőben igenis lesz “erős Németország’’ és “erős Oroszország.’’ Ez adja meg a keleteurópai tervek aktualitását. A német és orosz hatalom árnyékában kell Keleteurópa biztonságosabb jövőjének útját megtalálni. Olyan utat, amely egyformán megfelel a munkásságnak, parasztságnak és haladó értelmiségnek. 1918 óta sok minden változott. A történelem óramutatóját nem lehet visszaállítani. Napjaink uj politikai szervezeteket alakítanak ki. A Schuman Terv, az Európai Szén- és Acél Közösség, az Európai Védelmi Szövetség: ezek azok az uj intézmények, amelyek az európai politikai fejlődés jövendő irányát mutatják. Sokféle rendszer, sokféle terv kísérelte meg Keleteurópa problémáját megoldani. Egyik sem sikerült. A Habsburg Monarchia megbukott, mert nem volt demokrata, nem volt népszerű. Politikai módszere csak még jobban megnehezítette az egyes nemzetek egymás iránti megértését: a nemzetiségeket egymás ellen játszotta ki, egymásnak ugratta. • A felbomlott Monarchia helyébe kis, önálló államok léptek. Am a wilsoni teória is megbukott. Wilson és Masaryk tévedtek, amikor azt hitték, hogy a Népszövetség képes lesz a nemzetközi biztonságot megteremteni. Locarno valójában Franciaország határait garantálta a keleteurópai határok terhére. A két háború közötti időszak sem politikai, sem gazdasági, sem nemzetközi biztonságot nem tudott nyújtani a keleteurópai államoknak. Ami a politikai biztonság hiányát illeti: Csehszlovákia kivételével mindenütt diktatúrába torkollott az ut. Könnyű ma azt mondani, hogy a náci vagy német diktatúrával összehasonlítva ezek az apró diktátorok “enyhék” voltak. Ha a mai összehasonlításban enyhébbnek is tűnnek, a maguk idejében diktatúrák voltak. Ami a gazdasági biztonság hiányát illeti: a viszonylagosan túlnépesedett és gazdaságilag visszamaradt országok nemzeti jövedelmük jelentős részét hadseregre, fegyverkezésre költötték. A nép életszínvonala alacsony és ingadozó maradt. Ami végül a nemzetközi biztonság hiányát illeti: fényes példa marad erre az, hogy egyetlen eyg nemzetközi szerződés vagy védelmi szövetség sem realizálódott, amikor — Münchenben és később — a náci terjeszkedés kiteljesedett. Ezekután három korszak követte egymást Keleteurópában: a “náci-bolsevista együttműködés kora,” amelyet aztán a náci, majd a bolsevista uralom korszaka követett. Ha felállítanék a statisztikai mérleget, megállapíthatnánk, hogy a huszadik században — az emberiség fejlődéséről és a humanizmusról hangoztatott jelszavak világában, — 12-15 millió embert öltek meg a különböző diktátorok, Hitler egymaga kiirtott nyolcmillió embert, a horvát usztasák több mint félmilliót, a kínai kommunisták csak a legutóbbi években több mint két és félmilliót . . . Egy eszme jóságát akár biológiailag lemérhetjük: hány ember kellett, hogy életével fizessen érte? Hány emberélet kellett évente Hitlernek, Sztálinnak, Mao-Cse-Tungnak? Egy ilyen “költségvetés” is kellene a politikai programmok és pénzügyi büdzsék mellé. Keleteurópa mindezekből a megpróbáltatásokból kivette részét. Császárok és katonák tűntek el. A hamis óriások és igazi törpék korszaka ez, amelyhez — bizonyos szempontból, — a Szovjetet is hozzásorozhatjuk. A történelmi tanulság: Keleteurópa nemzetei nem képesek arra, hogy egyenkint, a maguk erejéből ellenálljanak a függetlenségüket veszélyeztető nagyhatalmi nyomásnak. Amikor a jövendő útját kutatjuk, olyan alapvető filozófiai bázist kell találnunk, amely nemcsak a szociáldemokraták, hanem minden demokrata számára elfogadható. Aki a két-pártrendszerü amerikai vagy angol külpolitikát ismeri, tudja, hogy van ilyen közös bázis a keieteurópai pártok számára is. A két diktatúra elleni harc megváltoztatta a demokratikus pártok egymás közötti viszonyát: sok elvi ellentét és még több apró viszály tűnt el. Az ellenállás ma is neveli a pártokat. Az egyik ilyen közös elv, amely ma összeköti a különböző politikai mozgalmakat, hogy a cél az ember és nem az állam. Keleteurópa az utolsó évtizedben állam-imádatban élt. Az államot valósággal metafizikai fogalommá emelték. Ennek az etatizmusnak vége. Az állam kell, hogy*szolgálja az embert. Ez az elv igen közel állt az angol-amerikai államelmélethez, Lock, Jefferson stb. megállapításaihoz. Egy másik nagy elv annak belátásából születik, hogy az állam képtelen immáron polgárait megvédelmezni. Csak magasabb testületek, uj politikai formációk képesek erre. Kétségtelen, az egyes államoknak önként át kell adniok szuverénitásuk egy részét ezeknek a magasabb testületeknek. Korunkban láthatjuk, hogy a legnagyobb államok így tesznek: az USA, Anglia, Franciaország. A megoldást kétségkívül olyan formák közt kell keresni, amelyek megfelelnek Keleteurópa demokratikus tradícióinak. És itt találkozunk a federáció gondolatával, amely 1848 óta úgyszólván minden nemzet nagyjainak vezető eszméje, Palaczkyn, Kossuthon, Sztambulinszkyn, Meserykon, Venizeloson keresztül egészen Sikorszkyig. A Balkán-államokban a szociáldemokraták különösképen hivei voltak a federáció gondolatának, már 1860-70 körül. Egy ilyen federációra alkalom nyilitt a Habsburg Monarchia idejében is. Az osztrák és magyar uralkodó osztály azonban — az 1867-es kiegyezéskor — a federalizmus helyett a dualizmust választotta. A federáció a jövő egyetlen, igazi megoldása. Ez az, ami Keleteurópa polgárainak biztonságot, védelmet nyújthat. Ennek érdekében, természetesen, az egyes államoknak fel kell áldozniok valamit politikai és gazdasági hatalmukból. A második világháború alatt — 1943-44-ben — az akkori lengyel, csehszlovák, jugoszláv és görög emigráció már nagyon közelinek érezte a federáció megvalósulását. A Szovjetunió azonban élesen ellene foglalt állást. Akkoriban, amikor ezek a federációs tervek __ ugyanúgy mint ma — aktuálisak voltak, erősen vitatott kérdés volt, hogy vájjon Keleteurópa egyszerűen betagolódjék egy — az egész kontinenset magába foglaló — európai egységbe, vagy attól függetlenül, illetve azt megelőzve, regionális federációt hozzon létre? Mindkét álláspontnak sok hive akadt, ám megállapítható, hogy a regionális federáció hivei többségben voltak. Kétségtelen, hogy a cél: az igazi Európai Unió megteremtése. Ennek sorsa azonban a nagy nyugati országok álláspontjától függő és kérdéses, hogy Keleteurópa megvárhatja-e egy kontinentális egység lassú létrejöttét? Az elmondottak értelmében aligha. A helyesen feltett kérdés tehát az, vájjon legyen-e a kontinentális Unión belül egy regionális, keleteurópai federáció? A válasz csakis igenlő lehet. A keleteurópai nemzeteknek számos olyan közös jellemzője van, amely együvétartozásukat természetessé teszi. Ilyen összetartó erő a német és az orosz hatalomtól való félelem. A kiirtott nyolcmillió ember emléke. Akiket Hitler és Himmler nem egyedül gyilkoltak meg. Többszázezer ember segítségére volt szükségük. Ezek az egykori segítőtársak még megvannak, sőt politikailag tevékenyek. A keleteurópai demokratákból nem a bosszuállás beszél, hanem annak felismerése, hogy ezeknek a hatalomba való visszatérését mindenképen meg kell akadályozni. A “balance of power,” az európai erők egyensúlya is ad egy fontos érvet. Európa három nagy nehézipari centruma: a Rajna-vidéki, sziléziai és doni ipari terület. Aki ezt a három centrumot birtokolja, — Európa felett dominál. Ezért is kell a kelet- és középeurópai egység, amely azáltal, hogy a rajnai és doni nehézipari termelés egy hatalom kezében való egyesítését megakadályozza, nagyban hozzájárul az egészséges erö-egyensuly kialakulásához. Rapallonak nem szabad még egyszer megismétlődnie! Sajnos, az európai egység kialakításában az egyes munkásmozgalmak nem valami nagy aktivitást mutatnak. A két legnagyobb nyugati párt, az angol Labour Party ót. a német Szociáldemokrata Párt is inkább vonakodnak ettől a kérdéstől. Pedig nagy és népszerű mozgalmakra van szükség, ahhoz, hogy az uj politikai kereteket megfelelő szociális és gazdasági tartalommal töltse ki. Az Európai Szén. és Acél Közösség csak együttműködési forma, amely épugy lehet — tartalmát tekintve — az európai dolgnzók jótevője, mint legnagyobb ellensége is. Ezért kell, hogy a federációs formákat demokratikus és szociális tartalommal töltsük meg. Ezért nem lehet a problémák megoldását kizárólag diplomatákra bizni, — bármilyen kitünően lássák is el feladatukat. A feladatot a nép, a széles néptömegekért dolgozó mozgalmak kell megoldják, ha a régi rend helyébe végre egy demokratikus, humánus társadalmat akarunk megteremteni. Az emigráns munkásmozgalmak aktivitása sem elegendő ezen a területen. Bennünket idealistáknak tartanak. Mások azzal érvelnek, hogy még ma úgysem lehet tudni milyen körülmények között fog Keleteurópa felszabadulni . . . Schlieffen, Clausewitz, Seeckt és a német nagyvezérkar évekkel, évtizedekkel dolgoztak előre s készültek fel minden eshetőségre. Nem maradtunk el egy kicsit a katonák mögött? Keleteurópa számára véget ért egy korszak. A nacionalizmus korszaka. Véget ért nemzetközi vonatkozásban is, mert az amerikaiak és a nyugati országok fáradtak már hallani is a keleteurópai-kis országok területi vitáit, torzsalkodásait. Végétért a Vasfüggönyön belül is. Keleteurópa embere ma egyszerűen szabad akar Jenői, békésen, befolyásmentesen. Annyi megpróbáltatás után nem meghalni, hanem élni akar a hazájáért. A Keleteurópai Federáció talán az utolsó történelmi lehetőség erre. The Pennsylvania SPRING LAKE, N. J. 412 Ocean Rd. Gyönyörű fekvésű hotel a tengerparton Asbury Park mellett. Teljesen privát beach és külön úszómedence sós vízzel. — Elsőrangú konyha — Kellemes atmoszféra. AMERICAN PLAN EUROPEAN PLAN Információért forduljon a tulajdonoshoz: Mrs. Elizabeth Tompa Bielow Hotel Pennsylvania — 412 Ocean Road Spring Lake, N. J. Tel.: SPringlake 2-9852 vagy: Ernest Hodossy, (N. Y, City) Tel.: MU 2-4239 ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ MAGYARORSZÁGBA ruhacsomagokat csak a teljesen megbízható EASTERN PARCEL CO. utján küldjön 132 NASSAU ST. New York 38, N. Y. Telefon: REctor 2-1258 — KÉRJEN ISMERTETŐT — York vilié Iroda: TRANSLATION SERVICE 205 East 85 St. (Room 204) Telefon: TRafalgar 9-5339
