Az Ember, 1953 (28. évfolyam, 1-48. szám)

1953-06-13 / 24. (25.) szám

JUNE 13, 1953 AZ EMBER 5-ik oldal KERESTETÉSEK: Keresem Charles Beer nagybá­tyámat, aki nyomdász New York­ban és Bruno Walner washingto­ni ékszerészt. Címem: Abrahám Berger Horszki és Horszkiné, szül. Beer Edit (Csehszlovákiából valók vagyunk), Kfar Saba, Jerusalem St. 36, Israel. Keresem Friedman Eduard ne­vű rokonomat, aki 1924-ben ván­dorolt ki Románából. Cimem: Friedman Moshe, 17/A, Gordon ßt., Tel-Aviv, Israel. Keresem rokonomat, Hoch Jo­lit, aki Svédországból vándorolt ki, Hoch Janit Kecskemétről, Hoch Sanyit Csehszlovákiából, to­vábbá özv. Hoch Kálmánnát, aki szintén Kecskemétről került fi­véréhez, Grosz Dávidhoz, Brook­­lynba. Cimem: Klodovski Jáfá, Rh. 6-57, Jaffa, Israel. Keresem Nagyváradról Feinsil­ber Lászlót. Cimem: Koller József­­vegyész, Jarkona Síkún 57-a, Israel. Keresem Reiner Izidor és Olga, Reiner Béla és Erzsi pozsonyi tex­tilkereskedőket. Cimem: Drahos Julianna, Mekoru Chajim Sikun “B” 143, Jerusalem, Israel. Keresem unokafivéreimet: dr. Pauncz Árpádot és nejét és dr. Haraszti Zoltánt (egy. tanár Bos­ton, Mass.-ben). Cimem: özv. Darvas Zoltánná, Izr. Rishan Le Zion, Sikun Poel-Hamizrachi 141- A., Israel. Művészi ZENE- és NÉPDALESTÉLY lesz ZETTL Laci prezentálásában junius 12-én, MOST pénteken este 9 órai kezdettel a HUNGARIAN GARDEN RESTAURANT-ban — LÉGHÜTÖTT TEREMBEN — 1528 SECOND AVENUE a 79 és 80 St. között r CROSZ MIKLÓS a világhírű hegedűművész tiszteletére f SZEPESSI IRÉN opera énekesnő MEZEY ZSIGMOND a budapesti Operaház tagjának felléptével | SZŐNYI LÁSZLÓ zongoraművész kíséretével és önálló számaival. DÉNES GYULA iró és operettszerző konferálja be a műsort; ő lesz a Master of Ceremonies — UTÁNA TÁNCMULATSÁG! — MAX FRANSKO kitűnő magyar cigányzenekarával Jegy ára $1.50 Rezerválja helyét, biztosítsa az asztalát erre a kivételesen szen­zációs zenei, népdal- és tánc­estélyre Zettl Lacinál RE 4-9670, vagy Szerényi Simonnál RÍ - 7-3969 telefonszám felhívásán át. HAZAI SZALÁMI és mindenfajta jé hurka, kolbäs«, sonka, szalonna és friss hús, stb., Igazi HAZAI MÓDI — kapható: / MERTL JÓZSEF — MAGYAR HENTESNÉL — 1508 Second Ave. Tel. RH 4-8292 A KELETEURÓPAI FEDERALIZMUS (Legutóbbi számunkban megemlékeztünk arról a nagyjelentő­ségű előadásról, amelyet Felix Gross professzor, a New York University tanára tartott a newyorki Cseh Munkásházban a keleteurópai federációról. Tekintettel a tárgyalt kérdésnek a magyarságot is érintő horderejére, most közöljük a kiváló professzor előadásának szövegét.) Sztálin halálával uj korszak nyilott meg a világpolitikában. A jövendő eseményeit nehéz volna ma megjósolni, ám annyi bizonyos, hogy azok közvetlenül ki fognak hatni Keleteurópára is. Az esemé­nyeknek ebben a fázisában nagy szükség van arra, hogy az emigráció pontosan kidolgozott, tiszta tervekkel készüljön fel a jövőre. A mai helyzet felmérésekor ne kövessük el az 1918-ban elkövetett hibát: a jövőben igenis lesz “erős Németország’’ és “erős Oroszország.’’ Ez adja meg a keleteurópai tervek aktualitását. A német és orosz hatalom árnyékában kell Keleteurópa biztonságosabb jövőjének útját megta­lálni. Olyan utat, amely egyformán megfelel a munkásságnak, pa­rasztságnak és haladó értelmiségnek. 1918 óta sok minden változott. A történelem óramutatóját nem lehet visszaállítani. Napjaink uj politikai szervezeteket alakítanak ki. A Schuman Terv, az Európai Szén- és Acél Közösség, az Európai Vé­delmi Szövetség: ezek azok az uj intézmények, amelyek az európai politikai fejlődés jövendő irányát mutatják. Sokféle rendszer, sokféle terv kísérelte meg Keleteurópa problé­máját megoldani. Egyik sem sikerült. A Habsburg Monarchia megbu­kott, mert nem volt demokrata, nem volt népszerű. Politikai módszere csak még jobban megnehezítette az egyes nemzetek egymás iránti megértését: a nemzetiségeket egymás ellen játszotta ki, egymásnak ugratta. • A felbomlott Monarchia helyébe kis, önálló államok léptek. Am a wilsoni teória is megbukott. Wilson és Masaryk tévedtek, amikor azt hitték, hogy a Népszövetség képes lesz a nemzetközi biztonságot megteremteni. Locarno valójában Franciaország határait garantálta a keleteurópai határok terhére. A két háború közötti időszak sem po­litikai, sem gazdasági, sem nemzetközi biztonságot nem tudott nyúj­tani a keleteurópai államoknak. Ami a politikai biztonság hiányát il­leti: Csehszlovákia kivételével mindenütt diktatúrába torkollott az ut. Könnyű ma azt mondani, hogy a náci vagy német diktatúrával összehasonlítva ezek az apró diktátorok “enyhék” voltak. Ha a mai összehasonlításban enyhébbnek is tűnnek, a maguk idejében diktatú­rák voltak. Ami a gazdasági biztonság hiányát illeti: a viszonylagosan túlnépesedett és gazdaságilag visszamaradt országok nemzeti jövedel­mük jelentős részét hadseregre, fegyverkezésre költötték. A nép élet­színvonala alacsony és ingadozó maradt. Ami végül a nemzetközi biztonság hiányát illeti: fényes példa marad erre az, hogy egyetlen eyg nemzetközi szerződés vagy védelmi szövetség sem realizálódott, amikor — Münchenben és később — a náci terjeszkedés kiteljesedett. Ezekután három korszak követte egymást Keleteurópában: a “náci-bolsevista együttműködés kora,” amelyet aztán a náci, majd a bolsevista uralom korszaka követett. Ha felállítanék a statisztikai mérleget, megállapíthatnánk, hogy a huszadik században — az embe­riség fejlődéséről és a humanizmusról hangoztatott jelszavak vilá­gában, — 12-15 millió embert öltek meg a különböző diktátorok, Hit­ler egymaga kiirtott nyolcmillió embert, a horvát usztasák több mint félmilliót, a kínai kommunisták csak a legutóbbi években több mint két és félmilliót . . . Egy eszme jóságát akár biológiailag lemérhetjük: hány ember kellett, hogy életével fizessen érte? Hány emberélet kel­lett évente Hitlernek, Sztálinnak, Mao-Cse-Tungnak? Egy ilyen “költségvetés” is kellene a politikai programmok és pénzügyi büdzsék mellé. Keleteurópa mindezekből a megpróbáltatásokból kivette részét. Császárok és katonák tűntek el. A hamis óriások és igazi törpék kor­szaka ez, amelyhez — bizonyos szempontból, — a Szovjetet is hoz­zásorozhatjuk. A történelmi tanulság: Keleteurópa nemzetei nem képesek arra, hogy egyenkint, a maguk erejéből ellenálljanak a füg­getlenségüket veszélyeztető nagyhatalmi nyomásnak. Amikor a jövendő útját kutatjuk, olyan alapvető filozófiai bázist kell találnunk, amely nemcsak a szociáldemokraták, hanem minden demokrata számára elfogadható. Aki a két-pártrendszerü amerikai vagy angol külpolitikát ismeri, tudja, hogy van ilyen közös bázis a keieteurópai pártok számára is. A két diktatúra elleni harc megvál­toztatta a demokratikus pártok egymás közötti viszonyát: sok elvi ellentét és még több apró viszály tűnt el. Az ellenállás ma is neveli a pártokat. Az egyik ilyen közös elv, amely ma összeköti a különböző politikai mozgalmakat, hogy a cél az ember és nem az állam. Keleteurópa az utolsó évtizedben állam-imádatban élt. Az államot valósággal me­tafizikai fogalommá emelték. Ennek az etatizmusnak vége. Az állam kell, hogy*szolgálja az embert. Ez az elv igen közel állt az angol-ame­rikai államelmélethez, Lock, Jefferson stb. megállapításaihoz. Egy másik nagy elv annak belátásából születik, hogy az állam képtelen immáron polgárait megvédelmezni. Csak magasabb testüle­tek, uj politikai formációk képesek erre. Kétségtelen, az egyes álla­moknak önként át kell adniok szuverénitásuk egy részét ezeknek a magasabb testületeknek. Korunkban láthatjuk, hogy a legnagyobb államok így tesznek: az USA, Anglia, Franciaország. A megoldást kétségkívül olyan formák közt kell keresni, amelyek megfelelnek Keleteurópa demokratikus tradícióinak. És itt találkozunk a federáció gondolatával, amely 1848 óta úgyszólván minden nemzet nagyjainak vezető eszméje, Palaczkyn, Kossuthon, Sztambulinszkyn, Meserykon, Venizeloson keresztül egészen Sikorszkyig. A Balkán-ál­lamokban a szociáldemokraták különösképen hivei voltak a federáció gondolatának, már 1860-70 körül. Egy ilyen federációra alkalom nyi­­litt a Habsburg Monarchia idejében is. Az osztrák és magyar uralkodó osztály azonban — az 1867-es kiegyezéskor — a federalizmus helyett a dualizmust választotta. A federáció a jövő egyetlen, igazi megoldása. Ez az, ami Kelet­európa polgárainak biztonságot, védelmet nyújthat. Ennek érdeké­ben, természetesen, az egyes államoknak fel kell áldozniok valamit politikai és gazdasági hatalmukból. A második világháború alatt — 1943-44-ben — az akkori lengyel, csehszlovák, jugoszláv és görög emigráció már nagyon közelinek érezte a federáció megvalósulását. A Szovjetunió azonban élesen ellene fog­lalt állást. Akkoriban, amikor ezek a federációs tervek __ ugyanúgy mint ma — aktuálisak voltak, erősen vitatott kérdés volt, hogy vájjon Keleteurópa egyszerűen betagolódjék egy — az egész kontinenset ma­gába foglaló — európai egységbe, vagy attól függetlenül, illetve azt megelőzve, regionális federációt hozzon létre? Mindkét álláspontnak sok hive akadt, ám megállapítható, hogy a regionális federáció hivei többségben voltak. Kétségtelen, hogy a cél: az igazi Európai Unió megteremtése. En­nek sorsa azonban a nagy nyugati országok álláspontjától függő és kérdéses, hogy Keleteurópa megvárhatja-e egy kontinentális egység lassú létrejöttét? Az elmondottak értelmében aligha. A he­lyesen feltett kérdés tehát az, vájjon legyen-e a kontinentális Unión belül egy regionális, keleteurópai federáció? A válasz csakis igenlő lehet. A keleteurópai nemzeteknek számos olyan közös jellemzője van, amely együvétartozásukat természetessé teszi. Ilyen összetartó erő a német és az orosz hatalomtól való félelem. A kiirtott nyolcmillió ember emléke. Akiket Hitler és Himmler nem egyedül gyilkoltak meg. Többszázezer ember segítségére volt szüksé­gük. Ezek az egykori segítőtársak még megvannak, sőt politikailag tevékenyek. A keleteurópai demokratákból nem a bosszuállás beszél, hanem annak felismerése, hogy ezeknek a hatalomba való visszatéré­sét mindenképen meg kell akadályozni. A “balance of power,” az európai erők egyensúlya is ad egy fon­tos érvet. Európa három nagy nehézipari centruma: a Rajna-vidéki, sziléziai és doni ipari terület. Aki ezt a három centrumot birtokolja, — Európa felett dominál. Ezért is kell a kelet- és középeurópai egység, amely azáltal, hogy a rajnai és doni nehézipari termelés egy hatalom kezében való egyesítését megakadályozza, nagyban hozzájárul az egészséges erö-egyensuly kialakulásához. Rapallonak nem szabad még egyszer megismétlődnie! Sajnos, az európai egység kialakításában az egyes munkásmoz­galmak nem valami nagy aktivitást mutatnak. A két legnagyobb nyu­gati párt, az angol Labour Party ót. a német Szociáldemokrata Párt is inkább vonakodnak ettől a kérdéstől. Pedig nagy és népszerű moz­galmakra van szükség, ahhoz, hogy az uj politikai kereteket megfelelő szociális és gazdasági tartalommal töltse ki. Az Európai Szén. és Acél Közösség csak együttműködési forma, amely épugy lehet — tartalmát tekintve — az európai dolgnzók jótevője, mint legnagyobb ellensége is. Ezért kell, hogy a federációs formákat demokratikus és szociális tartalommal töltsük meg. Ezért nem lehet a problémák megoldását kizárólag diplomatákra bizni, — bármilyen kitünően lássák is el fel­adatukat. A feladatot a nép, a széles néptömegekért dolgozó mozgal­mak kell megoldják, ha a régi rend helyébe végre egy demokratikus, humánus társadalmat akarunk megteremteni. Az emigráns munkásmozgalmak aktivitása sem elegendő ezen a területen. Bennünket idealistáknak tartanak. Mások azzal érvelnek, hogy még ma úgysem lehet tudni milyen körülmények között fog Keleteurópa felszabadulni . . . Schlieffen, Clausewitz, Seeckt és a német nagyvezérkar évekkel, évtizedekkel dolgoztak előre s készültek fel minden eshetőségre. Nem maradtunk el egy kicsit a katonák mögött? Keleteurópa számára véget ért egy korszak. A nacionalizmus kor­szaka. Véget ért nemzetközi vonatkozásban is, mert az amerikaiak és a nyugati országok fáradtak már hallani is a keleteurópai-kis or­szágok területi vitáit, torzsalkodásait. Végétért a Vasfüggönyön belül is. Keleteurópa embere ma egyszerűen szabad akar Jenői, békésen, befolyásmentesen. Annyi megpróbáltatás után nem meghalni, hanem élni akar a hazájáért. A Keleteurópai Federáció talán az utolsó történelmi lehetőség erre. The Pennsylvania SPRING LAKE, N. J. 412 Ocean Rd. Gyönyörű fekvésű hotel a tengerparton Asbury Park mellett. Teljesen privát beach és külön úszómedence sós vízzel. — Elsőrangú konyha — Kellemes atmoszféra. AMERICAN PLAN EUROPEAN PLAN Információért forduljon a tulajdonoshoz: Mrs. Elizabeth Tompa Bielow Hotel Pennsylvania — 412 Ocean Road Spring Lake, N. J. Tel.: SPringlake 2-9852 vagy: Ernest Hodossy, (N. Y, City) Tel.: MU 2-4239 ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ MAGYARORSZÁGBA ruhacsomagokat csak a teljesen megbízható EASTERN PARCEL CO. utján küldjön 132 NASSAU ST. New York 38, N. Y. Telefon: REctor 2-1258 — KÉRJEN ISMERTETŐT — York vilié Iroda: TRANSLATION SERVICE 205 East 85 St. (Room 204) Telefon: TRafalgar 9-5339

Next

/
Thumbnails
Contents