Az Ember, 1953 (28. évfolyam, 1-48. szám)

1953-06-06 / 23. szám

i-ik olda AZ EMBER JUNE 6. 1953 ba tömörülve festményeket, pla­kátokat és dekorációkat gyárta­nak a kommunista párt számára. A sajtó- és propagandaosztályok kitűnő pszichiáterekből álló veze­tői pontosan tudják, hogy ha va­lakinek arcáról millió és millió plakátot látnak az emberek na­ponta, az agyakba az arcnak azok a jóságos vonásai vésődnek be, amelyeket a festőművész megal­kotott. S ha valaki ezek utált nézi az arc élő tulajdonosát, reflex­­szerüen olyannak lát ja,amilyen­nek azt a plakátok ábrázolják. SPECIÁLISÁN SZABOTT RUHÁK A TESTI FOGYATÉKOSSÁGOK ELTÜNTETÉSÉRE . . . Hogy ne legyen túlságosan nagy kontraszt a képek és a valóság között, Rákosi a legkiválóbb pesti szabót bízta meg azzal: alkosson speciális ruhákat számára. Ha az ember szónoki emelvényen látja Rákosit, hála a speciálisan sza­bott ruháknak nem veszi észre testi fogyatékosságait. S ha vé­gighallgatja őszinte, szívből, jövő hangon elmondott beszédeit, el sem tudja hinni, hogy ez az em­ber valótlant is állíthat. Két esz­tendőn keresztül véletlenül sem ígért olyasvalamit, amit ne váltott volna azonnal valóra. Ö volt a “jó embeij,.’’ A véres munkát más­ra bízta. Ez is hozzátartozott a népszerűségi taktikához . . . “SZEREZZ PÉNZT A PART SZÁMÁRA S TEDD AZ EGYÉNT VAGYONTALANNÁ!” Az országnak két nagy problé­mája volt: a háborús események során lerombolt hidak, vasútvo­nalak és utak gyors újjáépítése és a háborút nyomon követő, fan­tasztikus méretű infláció megál­lítása. Rákosi a fáradhatatlan munkabírású Gerő Ernőt állította a közlekedésügyi minisztérium élére. S percnyi pontossággal épültek a hidak, vasutak, utak. Pontosan úgy, ahogy Rákosi be­jelentette . . . Ugyanez volt a helyzet az in- j fláció megállításával. Rákosi az Angyalföldön elmondott beszédé­ben, 1946 közepén megígérte: Művészi ZENE- és NÉPDALESTÉLY lesz ZETTL Laci prezentálásában junius 12-én, pénteken este 9 órai kezdettel a HUNGARIAN CARDEN RESTAURANT-ban ' 1518 SECOND AVENUE a 79 és 80 St. között [ CROSZ MIKLÓS a világhírű hegedűművész tiszteletére £ SZF.PESSI IRÉN opera énekesnő MEZEY ZSIGMOND a budapesti Operaház tagjának felléptével SZŐNYI LÁSZLÓ zongoraművész kíséretével és önálló számaival. ■ H DÉNES GYULA író > és? .operettszerző konferálja be a műsort; ő lesz a Master of Ceremonies — UTÁNA TÁNCMULATSÁG! — MAX FRANSKO kitifnő1 magyar cigányzenekarával Jegy ára $1.50 Rezerválja helyét, , biztosítsa az asztalát erre a kivételesen szen­­záci&sr zenei, népdal- és tánc­estélyre Zettl Lacinál RE 4-9670, vagy Szerényi Simonnál RÍ - 7-3969 telefonszám felhívásán át. — Megállítom az inflációt! 1946 ősz elején megszületett a százbilliárdos kényszerbankjegyek helyén az uj magyar pénz, a fo­rint, amelynek értékállóságában még a gazdasági szakemberek sem kételkedtek. S főképp nem kétel­kedett a nép, amely látta, hogy az uj pénzért egyszerre minden­féle árukat lehet kapni. S utcákon, tereken, üzemekben, ahonnan az emberek nem láthat­tak a titkos ajtók mögé, egyre többen kezdték kiabálni: — Éljen Rákosi, éljen a ma­gyar nép szeretett bölcs vezére! Éljen a kommunista párt . . . S a nagy éljenzés közepette csak kevesen vették észre, hogy a bölcs és népszerű vezér maga szí­totta az inflációt, csak azért, hogy a pénzügyi zűrzavarokban szinte éhbérért felépítéssé a munkásság­gal a hidakat, vasutakat, lerom­bolt gyárépületeket . . . S az elégedetlenkedők tömegei­re támaszkodva teljesen kifossza azt a réteget, amely a háborús események ellenére, vagy talán épp azért, meg tudta őrizni va­gyonát. A népszerű Rákosi ezzel min­den fennakadás nélkül sikeresen végrehajtotta a taktika négyes számú parancsát: “Szerezz pénzt a párt számára s tedd az egyént vagyontalanná! ” (FOLYTATÁSA KÖVETKEZIK) (Copyright by Keystone Agency and Béla Petrovits, Paris, France, 1953) Gyors ceruzarajz egy vidám weekendröl Kedven Olvasó, be kell számolnom Neked arról a weekendröl, amelyet a Decoration Day alkalmá­ból ('.atskill gyöngyében, a Liszt V ally-féle Westholm­hotelben töltöttünk. Az idő­jósul', sül a hivatalos mete­orológiai szervek is ragyogó időt jósoltak, minélfogva zord északi szél süvöltött és olyan hideg volt, hogy a köl­tő szavai jártak eszemben: “hol a boldogság mostaná­ban? Barátságos meleg szo­bában.” De mit számított a rossz idő, amikor a barátsá­gos meleg szobákat megta­láltuk a Westholm - hotel­ben! Iiégi kedvenc helyünk felfrissülve, az aj szezon lá­zának szépségében várt ben­nünket. Három dolgot álla­pítottunk meg: 1. A koszt' remekebb, mint valaha. 2, A [ kiszolgálás olyan körülte­kintő és a figyelmességnek olyan magasiskoláját mu­tatja, hogy az már szinte nem is igaz. .1 A hangulat löbb mint pazar és olyan elbűvö­lő, amilyennel az ember csak nagyon ritkán találko­zik az életében. Az édes Fel­legi Teri szórakoztatott ben­nünket az ö utónozhatatlan művészetével, a kitűnő Sik­lós Tamás zongorakisérete mellett, azután Marschal Vik­tor ült a zongorához és öm­­löttek keze alól az elragadó magyar nóták. Bevallom, reggelig fentvoltunk és va­lamennyien daloltak a ma­gyar nótákat, szűnni nem akaró ambícióval. Sokan, nagyon sokan voltak ezen a weekenden, a newyörki ma­gyar társaság általánosan ismert tagjai közűt. Annyi autó állott a hotel előtt, hogy utoljára az Angol Park előtt láttam ennyit, csak az volt a különbség, hogy itt Cadillac Cadillac hátán szorongott. Szép weckend volt, gyönyö­rű weekend volt, felejthetet­len weekend volt . . . FRIED PÁLNÉ Csak a nyilasok tették ezt... Kanadai tiltakozó hang az amerikai katonák gyalázása ellen — Levél a szerkesztőhöz — (Lapunk más helyén foglalkozunk azzal a minősíthe­tetlen és otromba támadással, amelyet Galambos József, a “Katolikus Magyarok Vasárnapja” cikkírója követett el az amerikai hadsereg hős katonái ellen. Montreali levelezőnk eheti írása — mely az alábbiakban következik — az olva­sók táborának őszinte felháborodását tolmácsolja a példát­lan merénylet miatt. Szerkesztőségünkbe számtalan tilta­kozó levél érkezett ebben az ügyben; egyelőre az alábbi le­velet közöljük, teljes terjedelmében.) Kedves Főszerkesztő Ur! Galambos József köziró újra egy történelmi helyreigazításra kész­tet. Már egy alkalommal megál­lapítottam, hogy “ahogy ö látja”, rosszul látja és egy szemorvoshoz utasítottam. Háziorvosom azon­ban azt mondja, hogy a köziró nem csupán azért lát rosszul, mert szembaja van, hanem az sincs kizárva, hogy rosszullátásá­­nak valami gyomorbántalom az okozója. Az utóbbi hónapok fo­lyamán ugyanis a köziró ismétel­ten gyomorpanaszokat hangozta­tott. Ha a disznótoros vacsorák­ról Írtam, émelygései voltak, ha ő irt az angol királynő által ren­dezett udvari ebédről, akkor hányingerről panaszkodott, vagy ha — mint május 3-án is — az “Amerikai Magyar Népszavá”­­ban és a “Szabadság”-ban meg­jelenő “Menekült Magyarország” cimü cikksorozatról végzi eszme­­futtatásait, akkor étvágytalanság, nyelési nehézségek jelentkeznek nála. Háziorvosom következteté­sét logikusnak tartom, mivel gya­kori eset, hogy a gyomorbetegek mindent sötéten látnak. Ezt a zsiványuralom alatt Féja Gézánál birói Ítélet is szankcionálta. Horthy azt irja könyvében, hogy “örült a lelke, amikor ken­­deresi birtokán a népviseletban aranykalászt arató parasztok nó­­tás jókedvében gyönyörködhe­tett.” Voltak viszont Írók és költők, mint József Attila, Kovács Imre vagy Féja Géza, akik az éhező és rongyos parasztok jaj­kiáltásainak adtak hangot. Ezek persze akkoriban, mint felforgató elemek biróság elé kerültek. Akadt biró, aki Ítélete indokolásá­ban nem szégyenlette Írásba fog­lalni, hogy Féja Géza gyomorbaja miatt látta sötéten a magyar pa­rasztság helyzetét. Azt mondja Galambos J. köziró, hogy a jobboldali magyarság az ö oldalukon van. Ha a jobboldali magyarság alatt a nyilasbanditá­kat érti, akkor igaza van, ámbár ezek közül is sokan, nagyon so­kan is kiábrándultak már belő­lük. De hol legyenek, ha senki másnak nem kellenek? Törpe mi­noritás ez a tisztességes és be­csületes másik oldalhoz viszonyít­va, nem beszélve az óhazai ki­­lencmilliós magyarságról. De óva­tos is ám kijelentésében a lel­­köm-galambom. nem merte ki­mondani azt, hogy szerinte a jö­vendő magyar politika csakis nyi­las lehet, hanem azt mondja óva­tosan, hogy annak jobboldalinak kell lenni és pedig keresztény nemzeti alapon. Én az esetleges újabb keresztény kurzus bekövetkezését lehetet­lennek tartom, miután már ezt kipróbálta szegény, elárvult és el­árult hazánk. A kurzus a tisztikar nagy tömegének, a csendőrségnek, a magasabbrangu köztisztviselők­nek, főispánoknak, szolgabirák­­nak, leventefőoktatóknak egészen , szép és testhezálló volt, de a nép­nek, a munkásságnak, a szegény-1 parasztságnak éhséget, szenve­dést, nyomort és nélkülözést je­lentett. Kovács Imre ezt irja erről a kurzus-korszakról: “A szükséges reformok helyett, a tetemrehivó sorskérdések megoldása helyett a neobarokk idillbe menekült ural­kodó osztályok a keresztény nem- j zeti kurzus cégtáblája mögött le­játszották a politikai elaljasodás J és erkölcsi züllés teljes skáláját, j Ahhoz nem voltak elég bátrak, [ hogy az ezeréves tragédia utolsó nagy jelenetében egyemberként vessék magukat a vörös hadsereg elé, amint az fogadkozásaik után várható volt és a sirt, hol nemzet sülyed el, valóban a megrendült népek vegyék körül.” De nem ám Galambos köziró uram, hanem az történt, hogy ezek a gyávák és becstelenek fut­va menekültek és messze túl a lő- j távolon, az ausztriai és németor­szági táborokból üzengették ne­künk, hogy kitartani az utolsó patronig és utolsó emberig. így vezetett ez a kurzus az EME, Hal­ler István, Gömbös-Knöpfler Gyű- j la, Szálosján Ferenc és a többi j fajmagyaron át, a numerus nul­­luson, panamákon, korrupción, frankhamisításon, Újvidéken. Mo­­nén - Münén, Manszon - Fanszon, stróhmannokon, Aladárokon, faj­­gyalázáson keresztül hazánk sir­­batételéhez. Az otthoniak már is­merik a kurzust és a kurzus által | teremtett erkölcsi züllést, amely százezerszámra tette földönfutó­vá a magyar falvak és városok I népét. Sajnos elég későn ugyan, de most már Horthy'is belátja, hogy' jobb lett volna, ha negyedszáza­dos országlása alatt ő csinálja meg a földreformot! Rátérek ezek után Galambos J. közíró elmefuttatásának második részére, amely a fenthivatkozott “Menekült Magyarország” cimü kitűnő rovattal kapcsolatban a "Népszavá”-nak és a “Szabad­­ság”-nak addresszálva Himler Mártonnal, a dicsőséggel teljes amerikai hadsereg ezredesének személyével és katonáival foglal­kozik. E célból idéznem kell a köziró elmeizzadmányának né­hány sorát: “Nem akarjuk bizo­nyos politikusok prédikálását ama újság hasábjairól hallani, a­­mely újság pár esztendővel ezelőtt szabad teret adott Himler Már­tonnak, akinek hajcsárjai odaát annyi jó magyart juttattak bőr- j tönbe! Himler Márton a ‘Szabad­ság’ hasábjain ontotta gyűlöletét a menekült magyarok ellen és ma ugyanaz az újság akar prédikálni j azoknak a magyaroknak, akik kő- í zül sokan bujkáltak, hogy Himler vérebei meg ne találják őket, j Uraim, itt vannak kezek, ame- : lyekhez magyar vér tapad és mi nem akarjuk, hogy eme véres szó­székről szóljanak hozzánk olya­nok, akiknek a keze szintén véres az otthon viselt dolgaik miatt.” Galambos köziró, elsősorban is a legerélyesebben tiltakozom az ellen, hogy Ön az amerikai had­sereg egyik magasrangu tisztjét és annak katonáit sértegesse. Az amerikai katonák sohasem voltak sem janicsárok, sem pedig vér­ebek, Himler ezredesnek pedig több és nagyobb érdeme van a magyarság körül, mint Önnek volt, van és az életben valaha is lesz. Az amerikai hadsereg tisztjeit és katonáit eddig csak a nyilas - banditák sértegettek annakidején odahaza. Légigengsztereknek ne­vezték őket, azt Írták róluk, hogy a gyermekek részére csalétekként robbanó babákat és töltőtollakat dobálnak le. Plakátokat terjesz­tettek, amely Páger Antal gyer­mekének képét ábrázolta leszakí­tott karral, alatta az irás, az uszí­tó írás: “hát én is hadicélpont vagyok?” Pedig még csak sebesült sem volt. Ennek volt a következ­ménye, hogy a fellázított nyilas csőcselék annakidején azokat az amerikai pilótákat, akik motor­hiba folytán a nagykovácsi réten kényszerleszállást végeztek, bun­kókkal agyondorongolta. Ez történt Galambos köziró, ezt az amerikai hadsereg megbízottai ki is vizsgálták. De az, hogy a di­cső amerikai hadsereg egy tiszt­jéről és vitéz katonáiról valaki és valaha is igy merészeljen írni, Amerika földjén, amely önnek hazát és menedéket nyújtott, még egy hecckáplántól is sok. Jegyezze meg Magának egyszer és mindenkorra, hogy a dicső amerikai hadseregben vasfegye­lem uralkodott. Ott nem volt egyéni akció. Az amerikai hadse­regben nem adtak 15-16-éves-nyi­­las suhancok kezébe puskát, mint az a Szálosján-hadseregben tör­tént, ahol a fegyver hosszabb volt a nyilas suhancnál. Ott a katonák nem ártatlan asszonyokon és gye­rekeken gyakorolták a céllövésze­tet és végezték tarkólövészet for­májában a Dunaparton az egyéni akciókat. A dicső és fegyelmezett amerikai hadseregben a főpa­rancsnokság kiadta a parancsot, hogy a háborús bűnösök összefo­­gandók, ennek megtörténte jelen­tendő. Amikor ez megtörtént, jött a parancs: a foglyok hazaszálli­­tandók, egyben parancs ment, hogy a hadseregfőparancsnokság tudta és beleegyezése nélkül halá­los Ítélet végre nem hajtható. Még csak két mondatára kívá­nok reflektálni. Az egyik, hogy sok magyar bujkált, nehogy Him­ler emberei elfogják őket. Ez igy is volt. A mondatból csupán a bi­tang jelző hiányzik. A másik, hogy itt vannak kezek, amelyek­hez magyar vér tapad és pedig kezek, amelyek véresek az otthon viselt dolgaik miatt. Ezt mi úgyis tudjuk. Az Ágh Lászlóknak, Al­­másy Barnáknak sikerült elkerül­ni Himler ezredes karámját és az igazságszolgáltatást is. Egyelőre... Még valamit. Azt is irja a köz­író, hogy Himler emberei sok jó magyart juttattak börtönbe. Ha a köziró csak egyetlen jó magyart is megnevez ezek közül, mindent visszavonok, még a hecckáplán címet és jelleget is. Főszerkesztő urnák őszinte nagyrabecsüléssel kész hive: Montreal, 1953. május 24 (TELJES NÉV ÉS LAKCÍM) Kiadó bungalow egész szezonra KINGSTON és WOODSTOCK N. Y. között. Minden modern felszerelés. Halászás, fürdés saját folyónkban. Érdeklődni lehet telefonon: N. BROWN HA 9-0351

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents