Az Ember, 1953 (28. évfolyam, 1-48. szám)
1953-06-06 / 23. szám
Z-ík oldal AZ EMBER JUNE 6, 1953 Jászi Oszkár: diszdoktor Az Ohio állambeli Oberlin város főiskoláját megtiszteltetés fogja j érni a jövő héten. Az Oberlin College tanító évadjának megnyitó I ünnepétől, junius 8-tól fogva, a főiskola diszdoktorai közé számíthatja majd a magyar gondolat és magyar lelkiismeret büszkeségét, Jászi Oszkár professzort. Ezen az ünnepségen a főiskola öt diszdoktori oklevelet fog kiosztani, de magának a főiskolának hangsúlya szerint, az első ünnepelt köztük Oscar Jászi Professor Emeritus lesz. Jászi Oszkár 1925 óta, amikor a kcmmün és a fehér terror bujdosója gyanánt talált menedéket tudományos munkája és igazság-terjesztő szava számára Ober- Jinben, azóta tanára a College-nak. 1931-ben lett amerikaivá, 1935- től kezdve pedig dékánja, chairman-je a főiskola politikai és államtudományi fakultásának. 1942-ben az előírás szerint nyugalomba kellett vonulnia, de számára ez a “nyugalom” csak fokozott munkát jelentett, tudományos, kutató és ébresztő, felvilágosító agitativ munkát, amelynek sugara az Egyesült Államok közepétől Nyugat és Keíeteurópáig ért. Ha odahaza van, ott él az oberlini árnyas Forest Street-en, írásaiba merülve, küzdelmeinek és törekvéseinek lelkes társával, feleségével. És most többnyire odahaza van. A kor ennek a nem évülő nagy szellemnek testét kikezdte, Jászi Oszkár az utóbbi évek óta beteg, arthritis-e van, azaz régimód, a csuz kínozza, mégpedig olyan egyre fokozódó fájdalmakkal, hogy most már “térdig nehéz vasban” kell járnia. Ezt a készülékét ö “járógépé”-nek mondja, de inkább persze akadályozza a járásban, megbotlik, elesik vele és ilyenkor a vén izmok még inkább fájnak. De ezt is azzal a megadással viseli, mint az élet egyéb viszontagságait és csak teljesiti hivatását tovább, hogy gondolkozzon másokért, mások helyett és dolgozzon. Jászi Oszkár Nagykárolyban született, arra a különös fuvalatu vidékre való, amelyik annyi csirkefogót adott a magyar életnek élükön Milotayval, — ám még azok is tehetségesek voltak — de ahonnan ■egy Krúdy Gyula, egy Szende Pál is kikerült. Jogot és államtudomin.vokat végzett a pesti egyetemen, utazott, megnézte a világot, aztán a Földművelési Minisztérium hivatalnoka lett. Tizennyolc évig dolgozott itt a Földművelésiben, de végül is föl kellett adnia az állását az akkori magyar államnál, tudományos politikai munkássága és egész egyénisége ellenkezett azzal, ami a zsentrivilág államhivatal- j nokának lényege volt. Jászi Oszkár szocialista volt mindig, úgy ahogy i ma is az. Noha eleitől fogva nem volt a marxizmusnak félelmesebb j elméleti és szenvedélyesebb politikai ellenfele, ö a messzire szóló megtestesítője annak, hogy a szocializmust nem foglalhatja le egyetlen, ellentmondásos, ellenzéseket kihívó noha csábos dogma, hanem az az igazságot kereső töprengő emberi gondolatnak és a kényes emberi lelkiismeretnek öröktől fogva élő eszméje. Ebben a mivoltában vett részt Jászi Oszkár a Társadalomtudományi Egyesület megalakításában és a “Huszadik Század” folyóirat megindításában, melynek húsz esztendőn át szerkesztője volt. Egy kicsiny, tudósokból és publicistákból való kör alakult, ahol olyan kérdésekét, tüneteket, nyavalyákat tárgyaltak meg, amik a magyar ír * * X- ****** *- * **** * * * * ***-***X-*- *■ X- X- X-X-XX-X-X-X-X-X- X- X- XX-X-X- I- X-X-X x- X- X- x- X- X-X- * X-X-X- X- X-X-X- X- X- X-X-X-X-X-X-X-X-X* X X **** X X XX X ERRŐL BESZÉL! A halhatatlan magyar irodalom csodálatos kivirágzása az emigrációban: MARAI SÁNDOR II MINDENKI ★ ★ ★ ★ kk ' kk kk kk ★ ★ ★★ ★ ★ kk ★ ★ ★ * kk kk ★ ★ ★ ★ kk ★ ★ kk kk kk kk kk ★ ★ ★ ★ ★ ★ ★ ★ BEKE ITHAKABAN TW k kk kk kk kk k k kk kk kk kk kk kk kk kk kk kk kk kk kk kk kk kk kk k k kk kk kk kk kk kk kk kk kk kk kk kk kk kk kk kk kk kk kk kk ★ ★ kk kk kk kk kk kk kk cimii remekműve Ulysses életregénye a trójai háború után — de a könyv minden oldalán a mai ember izgalmas vallomása lüktet életről, halálról, szerelemről, nőkről férfiakról. ÍJ \COLKS-PH A GER-K1ADA S, LÓK DON a Megrendelhető: AZ EMBER” kiadóhivatalában 320 EAST ”9th STREET NEW YORK CITY Telefon: BU 8-6168 AZONNALI SZÁLLÍTÁS! Ára gyönyörű kötésben $2.80, portóval együtt $3 NÉHÁNY NAP MÚLVA MEGJELENIK: ZILAHY LAJOS: «17 • ,* r 1 • 'I » Krisztina es a király cimü remekműve is! + *■ •¥-* *-¥■ •¥-* + *■ ¥¥■ + + ** ** ** ** »* X****************************-***-************» »XXXXXXXXXXOXXXXXxOéXXXXXXXXXXXXXXxxxXXXXXX közélet számára nem voltak kérdés, mert se a való magyar politikára, se üzletre, se közéleti nyüzsgésre nem tartoztak, és ebben a körben dolgozott, működött Jászi Oszkár, mig ott abban a néki természetesen kijáró vezető helyre került. Ez a szűk visszhangtalan bölcsek köre, amit semmi sem támogatott — tán csak a szabadkőmivesség egy szakasza — amit enyhén lemosolyogtak, néha meg-megugattak mint egy nem oda, Magyarországra való Mars bolygó-beli társaságot, ez azonban történelmi munkát végzett. A magyar munkásmozgalommal együtt, ók, Jásziék, mint valami áldott szu, végül tönkre rágták a régi Magyarország korhadásra Ítélt gerendáit. Jászi Oszkár volt egyik vezetője annak a felejthetetlen forradalomnak, amely az első világháború kitörése, 1914 előtt, vagy tiz esztendeig gyönyörűen lángolt nálunk, ami eltaposódott Októberben és ami után, máig — az 1945- 47-es évektől eltekintve — csak az ellenforradalmak sora következett. Könyvet könyvre irt Jászi. Nem lehet amerikai könyvtárba menni, hogy ott ne találjuk Jászi Oszkár könyveit, angoléi, magyarul és németül, akárhány közülük szétolvasva, a kézikönyvtárakban. Irt bölcseleti müveket, társadalom-kutatásokat, de fő gondja életének, korunk izlámja, a vakbuzgalommá fajult nemzeti, nacionalista szenvedély volt, amely értelmetlen elnyomja a más nemzetüt; és ha az felszabadul, a volt rab-nemzet ugyanoly szenvedélyességgel válik idegen-falóvá. Jászi érzésében és tudatában ez volt a fő-okozója a monarchia és benne Magyarország katasztrófájának, a nemzeti kérdés, és erre csak egy józan és becsületes megoldást talált Közép-Kelet Európa ama össze-vissza dobált nemzetiségi rejtvény-játékában: a federációt. Szabad kis népek és néptöredékek szabad összefogását, egymás kímélésére, egymás emberi megbecsülésére. A Dunai Kanföderációt, amit az emigrált Kossuth nyomán újra meghirdetett. Amikor az októberi Károlyi-kormányban nemzetiségi miniszteri tárcát vállalt: ezt kínálta fel a háború révén felszabadult, győzedelmes utódállamok népeinek. Kudarcot vallott vele. Az elnyomatásért való megfizetést lihegő, újon szerzett hatalmuktól feszitö volt nemzetiségek, azok politikusai, hallani sem akartak az együttmaradásról, semmilyen formában. Azonfelül, azonban, nem is bíztak a magyar szellemben, hogy az valóban megváltozott. De Jászi Oszkár tudta hogy néki történlmien igaza van, és ettől fogva munkájának, működésének központjává tette a dunai és balkáni, a Közép-Kelet Európai Federáció gondolatát. Amikor Budapesten, állami védnökséggel zsidófiukat vertek az egyetemen és államilag frankot hamisítottak, Jászi Oszkár 1925-ben, meghívással, amerikai egyetemen hirdette és tanította a magyar jövő egyetlen leheíö megváltását, összefogásban a környező népekkel, a federáció gondolatát. És ezzel is úgy volt, mint élete egyéb nagy szándékaival. Ami akkor, amikor ő először akarta átvinni politikai cselekedetbe a sokak által régen pedzett eszmét, ami akkor naiv kísérletnek látszott, — az máig elkerülhetetlenül szükséges közhellyé érett. Jásziban magában bizonyos keserűség maradt az októberi csalódás után. Nem birt belenyugodni, hogy az embereket — és persze a történelmet — nem a napnál is világosabb belátások vezetik, hanem szenvedélyek ösztönei. Most azonban meglehet az elégtétele, hogy mire ő emeritus-á lett, tanítása végig győzedelmeskedett. A nácizmus és bolsevizmus szörnyű megpofozásai után, annak a világnak, aminek ő élete munkája jó részét szentelte, ama világ népeinek szabadon lévő képviselői, mind egyhangúan követelik a federáeiós megoldást. Eszméit 1942-ben való nyugalomba vonulása után talán még nagyobb intenzitással terjesztette, mint azelőtt. A Clark University-n .tanított látogató professzor gyanánt, a Williamstown- Institute of Politics, a Virginia Institute of Public Affairs, az American Historical Association hallgatta az előadásait. Magyarországra szólott gyakran rádión; bár hitünk szerint nem elég sokszor. 1947-ben még egyszer ellátogatott a szivéhez nőtt dunai népekhez, bár persze akkor már Magyarországra nem mehetett. Ezt az utazását a Social Science Research Council meg az American Philosophical Society szervezte, Jászi Oszkár ma angol iró, a leginkább is “sophisticated” politikai, erkölcsi és lélektani gondolatok angol nyelven való közlésének csodált és irigyelt mestere. Csak ha beszél, hallik még szárnyaló és gondosan árnyalt angol előadásában a nyírségi magyar ropogás kiejtése; hiába, ha az otthon meg is tagadja a prófétáját, a próféta nem tagadhatja meg otthonát. Amerikai tanítványai rajongással veszik öt körül, urbánus, előzékeny lénye, szelíd humora mindenkit lenyűgöz. Bizony, mi nagy hálára vagyunk kötelezve Amerika iránt, hogy annyi hajótöröttünknek és nemzeti feltámadásunk reménységének is, adott szabad révet, — azt hisszük, leróttuk hálánk egy részét azzal, hogy a sokszoros tatárjárással dúlt Magyarországból ilyen férfiút adtunk Amerikának, mint Dr. Oscar Jászi. • • p Ez történik Magyarországon “KIZSÁKMÁNYOLÁSI TÁRSASÁG’’ Noha köztudomású, hogy Magyarországon a Rákosi - kormány és a Magyar Dolgozók Pártja, sőt az úgynevezett szakszervezetek és minden egyéb állami és pártintézmény csak közönséges végrehajtó szerve az orosz imperializmusnak, Moszkva ugylátszik ezt sem tartja elegendőnek és egyre újabb módszereket agyai ki, hogy minél teljesebbé tegye Magyarország gyarmatosítását. Az utóbbi időben a magyar-szovjet társaság az a szerv, amely fontos feladatot kapott orosz gazdáitól. Ennek a szervezetnek Budapesten székelő országos titkársága szinte állam I az államban. Szovjet utasításra a magyar-szovjet társaság nemcsak kulturális tevékenységet folytat, hanem beavatkozik az ország életébe. főleg a gazdasági kérdésekbe. Mivel jelen pillanatban a bányászatban mutatkozik a legnagyobb lemaradás, ez a társaság teljes erejével rávetette magát a bányászokra. Nemcsak minden bányában, de minden tárnában is megalakították a magyar-szovjet társaság alapszervezetei;;. A budapesti ‘Uj Világ” cimü lap a következőkben jelöli ki az alapszervezetek feladatait: ismertetni a szovjet bányászok példáját, megszilárdítani a munka fegyelmet, bevezetni a ciklusos munkaszervezést, megteremteni a műszaki értelmiség és a fizikai dolgozók szorosabb együttműködését stb. Már ezekből a röviden vázolt “feladatokból” is kiderül, hogy a magyar-szovjet társaság a kormányzat s a párt tennivalóit végzi. Nyilván arról van szó, hogy a Kremlin még alaposabbá akarja tenni a magyar munkások kizsákmányolását és nincs szüksége I holmi kulturszervezetekre, hanem I csakis olyan társaságokat lát szívesen, amelyek elősegítik ezt a ki! zsákmányolást. VOLKSBUND-VEZETŐBŐL LESZ A JÓ BOLSEVISTA! A most lezajlott ’“választásokon" a Baranya-megyei listán szerepelt Teppert Józsefné villányi lakos is, mint a bolsevisták hivatalos jelöltje, akit természeteden az egyhangú választáson meg is választottak országgyűlési képviselőnek. Mi volt a különös érdeme ennek a Teppertnének a képviselőségre? Ő is, a férje is a háború alatt a Volksbund nevű magyarellenes vad náci-alakulat megyei vezető tagjai voltak Baranyában . . . Jelkép van ebben a képviselőségben: igy fog egymással keze: a magyarság két nagy ellensége, a nácizmus és a bolsevizmus! ÚJABB INCIDENSEK A MAGYAR-JUGOSZLÁV HATÁRON Május 5-én Góla falutól északnyugatra, a koprivnicai járás területén, a magyar határőrök tüzeltek a járőrszolgálatot teljesítő jugoszláv határőrökre. A magyar határőrök géppisztolyokból is tüzeltek, úgyhogy a jugoszláv határőrök kénytelenek voltak lövészárkekba vonulni és önvédelemből válaszolni a tüzelésre. Később ugyanezen a határszakaszon ismét tüzeltek a jugoszláv határőrre, amely száz méterrel a határvonaltól a jugoszláv terület belsejében haladt. A jugoszlávok válaszoltak erre a tüzelésre. Nem sokkal ezután a helyszíni e érkezett egy nagyobb csoport magyar katona, akik géppuskát és nehéz aknavetőt is hoztak magúkkal. Ugyanaznap Podravszki Podgajci falutól északnyugatra egy 4-motoros magyar repülőgép a jugoszláv légitérbe hatolt, majd a határvonal felett repült Moszlavina faluig. Később két MIG-15-tipusu magyar repülőgép hatolt a jugoszláv légitérbe és Terezino Polye falutól északkeletre 6 kilométerre repült- á jugoszláv terület fölé. A jugoszláv határőrház fölött körözve egészen Sopje faluig hatolt, ahonnan visszarepült Magyarországba- A magyar gépek 4-500 méter magasságban köröztek a jugoszláv terület fölött. JAJ NEKED SHAKESPEARE! Az irodalomhamisitó hadjárat során most már Shakespeare halhatatlan müve, a “Romeo és Júlia" sem kerülhette el sorsát: a bolsevista rezsim átdolgoztatta a csodálatos költői alkotást olykép, hogy a kapitalizmus és feudalizmus ellen dörögnek a szereplők fülszaggató frázisokat a szinpadno. Az ifjú szerelmesek az átdolgozott darab szerint a vérszomjas Montague- és Capuletcsalád elleni közös harc miatt egyesülnek . . . KITŰNŐ FÉRFI EZ A HORVÁTI FERENC . . . A szombathelyi bíróság Morvát Ferencet, a bel ügyminisztérium g a b onafelvásárlási hivatalának igazgatóját tízévi börtönbüntetésre ítélte. Horvát 36.000 forintot zsarolt ki a parasztoktól azon a címen, hogy nem teljesítették kukorica - beszolgáltatási kötelezettségeiket. Ezen a pénzen aztán motorbiciklit, zongorát és egyéb dolgokat vásárolt. £2 HAZAI MERTL JÓZSEF — MAGYAR HI NTÉSNÉL — 1508 Second Ave. Tel. RH 4-8292 HAZAI SZALÁMI és mindenfajta jé hurka, kolbásx, sonka, szalonna és friss hús, stb.. Igazi MÓDI — kapható:
