Az Ember, 1953 (28. évfolyam, 1-48. szám)

1953-01-10 / 2. szám

JANUARY 10, 1953 AZ EMBER 7-ik oldal A “Hídverők” újra a tiszaesziári vérvádról (Levél a szerkesztőhöz) a boncasztal mellett, véletlenül le­köpte. Rögtön odaszólt a szolgá­nak, utána pedig bocsánatot kért a hallgatótól. Elkövetkezett a szigorlat napja. Az illető hallgató butább volt a hídverőknél is. Erre Genersich: — ügy látom, hogy a jelölt ur nem nagy szorgalommal látogatta az előadásaimat, mert erről a kér­désről több alkalommal beszéltem az előadásaimon. A jelölt: Bocsánatot kérek mél­­tóságos uram, én minden előadá­son itt voltam, sőt egy alkalommal le is méitóztatott köpni. Genersich ránézett és így szólt: — Most már emlékszem önre. de arra is emlékszem, hogy akkor bocsánatot is kértem öntől. Hát kérem, én az: a bccsánatkérést most visszavonom, mert olyan tu­datlan. hogy megérdemelte, hogy leköpjem . . . így vagyok én is veletek Sándor ! és Kálmán testvéreim. Ti cssk vi­­. tatkozzatok tovább erről a hatvan i év előtti témáról, amelybe alkoho­los és gonosz elődeiteknek annak­idején beletörött a bicskája. Ha azonban rám hallgattok, akkor in­kább egy másik, szintén rituális gyilkossággal foglalkoznátok, a­­mely a közelmúltban történt és amely még mines tisztázva és egé­­| szén kivizsgálva. Tudjátok mire gondolok, hiszen a “Hidverők” hi­­vei és követői ebben tettleg és sze­mélyesen résztvettek. A csekély 1 hatszázezerre gondolok. Ezeket a rituális rablógyilkosságckat tár- I gyaljátok inkább! Fogadja kedves Főszerkesztő Ur őszinte nagyrabecsülésemet, a­­mellyel vagyok kész hive: Montreal .Canada, 1953. január 1 (TELJES NÉV ÉS LAKCÍM) Az Cnképzö Egylet tisztviselő-beikíató közgyűlése A New Yorki Első .Magyar Ön­képző Egylet január 5-én tartot­ta tisztviselő - beiktató közgyűlé­sét. Nemcsak az egylet tagjai szá­mára esemény egy ilyen installá­ció, — mely ünnepség keretében megy végbe, — hanem a newyorki magyarság szempontjából is je­lentőséggel bir. Az Önképző Egy­­!et presztízse és szerepe mindig domináló volt a magyar egyletek közösségében. Hacker Lajos, a vi­lághírű Longchamps-éttermek ve­zérigazgatóhelyettese lett az Ön­képző Egylet uj elnöke, akitől ért­hetően igen sokat várnak. Schild­kraut Kálmán, a lelépő elnök nyi­totta meg a gyűlést. Jelentésében beszámolt az elmúlt év tevékeny­ségeiről. Ismertette a tisztviselők s egyes bizottságok munkáját. Fel­sorolta, mit nyújtott az Önképző Egylet az Amerikai Vörös Kereszt­nek, az Infantile Paralysis Foun­­dation-nek, a United Jewish Ap­peal-nek, a nélkülözök segélyzésé­re, a szegény gyermekek karácso­nyi felruházására mit költött stb. Főleg a kultur-, jóléti- és segély­bizottságok munkáját emelte ki. A beszámoló után Schildkraut Kál­mánt percekig melegen ünnepel­ték a tagok. Azután Cukor Mór, az egylet diszelnöke forró ovációkkal körül­ölelve kezdte meg az uj tisztikar tagjainak beiktatását. T. Kondor Mariska énekelte el az amerikai himnuszt, Lichtner Arthur zon-i gorakisérlete mellett. Mrs. Juia Schildkraut és Mrs. Sári Hacker vezették fel az uj tisztikar tagjait a beiktató elnök, illetőleg az ex­­einökök elé, akik valamennyien megjelentek dr. Takaró Géza ref. [lelkésszel az élen, aki az Önképző Egylet tiszteletbeli tagja. Legelőször Schildkraut Kál-­­mánt. a lelépő elnököt iktatta be ifj. Vass Tamás ex-elnök a legfia­talabb ex-einökók sorába. Méltat­ta az elmúlt év nagyszerű, ered­ményes munkáját. Baruch Vilmos ex-elnök iktatta be Wojticzky Mi­hály ajtóőrt és König József ház­nagyot. Schildkraut Kálmán Greenstein Bella jegyzőt iktatta be. melegen méltatva évek óta i végzett értékes munká ját. Charles Brown ex-elnök Goldstein Fridát | a levelező-titkári székbe iktatta be. A további installációt dr. Klein Zsigmond, az egylet tb. orvosa és többszörös ex-elnöke végezte Cu­kor Mór felkérésére, aki elsőnél j Cukor Mór diszelnök érdemeit is­­j mertette és ünnepi beszédre kért« fel. Cukor elérzékenyüiten inon­­! dotta el visszaemlékezéseit az egy­lettel kapcsolatban, amelynek ő 6f ; éve tagja. A közönség és az egyle tagsága felállva helyéről percekis r — mégsem mondott. Azt mondta i ‘ azonban, hogy ez egy zsidólány! j holtteste, mert kezén és lábán na- j ^ gyen finom körmei vannak, nem úgy, mint egy mezi/láb járó. dől- \ gozó cselédlánynak; a haja pedig ;, le volt borotválva, csupán a fülei!" mögött nem volt rendesen lebo- i" rotválva. Ne hazudj tehát Sán- ' dortestvér, inkább valid be azt is, ( hogy Solymosiné is felismerte első , látásra leánya holttestét a hulla- ’ ban. Utána visszament a faluba. Másnap már nem ismerte fel. Bi- j ] zonyosan azért, mert nem volt át- . vágva a hulla nyaka, meg talán ; azok a zsidók piócákkal szívatták j ki leánya vérét a macesz-sütéshez.j A tiszaeszlári zsidókat a várme- | gye tömlöcébe vetették, a sakter tizéves fiát pedig a csendbiztos önhatalmúlag elvette az anyjától és a házánál nevelte. A csendbiz­­toséknál majdnem minden este vendégek voltak, egy kis buckáira, kadarkára, esetleg egy kis szilva­­pálinkára. Mindegyik meg is kér_ dezte, hát ez a gyerek kicsoda? Akkor a csendbiztos elmondotta, hogy ez a sakternak a fia, ez látta, a templom kulcslyukán át, amint Esztert a teknőre döntötték és a sakter a nyakát elvágta. Ezt hal- j lotta a gyerek majd egy éven át minden délben és este. De ne | hidd ám Sándortestvér, hogy min- | dig ő hallgatta. Okos fiú volt, ha ! a csendbiztos rászólt, már ő maga ! is felmondta a leckét, még pedig J — képzeld Sándortestvér — hibát­lanul és folyékonyan, Nem úgy, mint a hidverők a “Szózat”-ot. De nem ám! Eljött azonban a tárgyalás nap­ja. Törvényszéki orvosszakértők voltak: Genersich és Scheuthauer egyetemi tanárok, a kórbor.ctan és törvényszéki orvostan tanárai. Nem szabad rossz néven vennetek Kálmán és Sándor testvéreim, hogy a bíróság jobban bízott- ezek- ! ben a tanárokban, mint a ti or­vosszakértőtökben, a községi or- | vosban. Mindjárt látni fogjátok, I hogy ezek nem zsidóbérencek vol­tak, hanem alkoholmentes tudó- j i sok. A holttestet exhumálták. A tör- [ í vényszék elnöke a két öreg tanárt j a nyitott koporsó mellett meges­kette, hogy csak a szinigaz véle­­[ ményt fogják mondani. A pro- I fesszorok megkezdték a hulla vizs- I gálatát. Megvizsgálták a kezek és Ilábak körmeit, de sajnos csak körömágyakat találtak. A bonckés í nyelével mindegyiket megkopog­­itatták, egyszerre csak megszólalt | Genersich professzor: — Ön azt irta a bonc jegyző­könyvbe doktor ur (nem szólította kollégának, mert gyűlölte a buta j embereket), hogy a holttestnek fi* nőm körmei voltak. Itt azonban j csak finom körömágy van. Hát hol vannak a finom körmök? Községi orvos: Bizonyára lees­­' tek az uj jakról azóta. Genersich: Akkor tehát itt kell lenniök a koporsóban? (Hozattak egy szitát és azzal a havas homokot végigszitálták, de I bizony a koporsóban körmöket ! nem találtak.) Genersich: Hány vizi hullát boncolt Ön már doktor ur? Községi orvos: Hármat kérem. Genersich: Látja kérem, én már háromszázat boncoltam, de a biz­tonság érdekében mindig megko­cogtatom a körömágyakat, hogy ünnepelték az amerikai magyar­ság 84 éves doyenjét. Azután Joseph Marsh ex-elnök Lichtner Arthur p.ü.-i titkárt ik­tatta be. ismertetvén 9 évi ered­ményes munkásságát a titkári po­zíciójában. Kammermayer József ex-elnök installálta Baruch Vil­most pénztárnokot, aki már 11 éve végzi ezt a munkát; VVeisz Sándor ex-elnök Wenetianer Róbert könyvtárost, Láng Richárd ex-el­­nök pedig Gyémánt Sándor, Róth Jenő és Somlyó László bizalmiakat iktatta be, majd Lichtner Sándor ex-elnök dr. Schlesinger Lajost, az egylet uj orvosát iktatta nagy ovációk kíséretében. Az uj alelnö­­köt: Schwartzbart Jenőt Hacker Jenő ex-elnök és az egylet disz­­tagjá installálta be lelkes beszéd­del, amelyre az uj alelnök vála­szolt és megígérte, hogy minden erejét az egyletnek szenteli. Végül dr. Klein Zsigmond mu­tatta és iktatta be Hacker Lajost, az uj elnököt, aki 25 éve tagja az Önképzonek és mint az egylet volt footballcsapatának tagja kezdte meg működését. A legnagyobb si­kerű üzletemberek egyike lett és most ő az Önképző Egylet feje. Hacker Lajost rendkívül meg­hatotta az a hatalmas és meleg ünneplés, amellyel fogadták. Rö­viden ismertette jövő terveit. Leg­első és főcélja lesz az egyleti hely­séget teljesen modernizálni s igy a legnagyobb kényelmet biztosíta­ni a tagságnak. Nagyarányú tag­­szerzési kampányt indil meg az ujamerikások és a második gene­ráció tagjainak bevonására. Egy üdülő-otthon megalapítását is cé­lul tűzte ki az agg és rokkant ta­gok elhelyezésére és a nincstelen gyermekek segélyezését is széle­sebb alapokra fogja helyezni. Az uj elnök célkitűzéseit — megin­­ditóan szép és nívós installá-ics beszédét — zugó taps és szűnni nem akaró forró éljenzés követte. Ezek után a közönség felvonult 3 második emeleti étterembe, ahol gazdagon felszerelt és ragyogóan diszitett büffé várta a publikumot. Longchamps-csemegéket az Ön- 1 képző Egylet hölgytagjai szerví­roztak. Emlékezetes, gyönyörű est volt . . . I ELADÓ — RESTAURANT. Luncheonette with Beer & Wine License. Teljes ár: S8.000. Társak nem egyez­nek. 3rd A ve at 71st Street. Telefonáljon: LU 2 - 0961. köröm-e, amit látok, vagy köröm­ágy. Ezt ön elmulasztotta, innen ; a tévedés, pedig Önnejt tudni kel- i lene, hogy a vizben a körmök le­áznak, a visszamaradó körömágy j pedig úgy néz ki, mintha finom köröm volna. Gyerünk tovább,; nézzük meg a leborotvált fejet. Scheuthauer professzor vette át; a kérdéseket: — Ezen a koponyán a hajszálak ie vannak töredezve. Ez nem Iebo­­rotvált koponya. (A törvényszék !elnökéhez fordulva folytatta:) A ; vizihullák hajszálaira lerakódnak j | a vizben levő homokszemcsék. Ezek j | a hajlékony hajszárakat megszi­lárdítják és törékennyé teszik. Er" röl is, arról Is jön a hullám és tőből letöri a hajszálakat. A füle.-: mögött azért van a fej — mint a ; boncjegyzőkönyv tudatlanul mondja — rosszul leborotválva, i mert a fülcimpa védte a hajat a hullámcsapásoktól Nézte Ön mik­roszkóppal a fejbőrt vagy a haj-| szálakat doktor ur? | A doktor úgy állott ott és csak | bámult maga elé. de nem felelt. Erre a boncszolgák kivették a mikroszkópot; a hullakamrában elhelyezték a boncasztalon, a pro­fesszorok bemutattak egy törött és egy metszett hajszálat és bemu­tatták a törvényszék elnökének is, aki belenézve a mikroszkópba, a fejét csóválta. Ismét Scheuthauer professzor vette át a szót, eldobta a jegyző­könyvet. azt mondta mérgesen: — Lelkiismeretlen, vétkes köny­­nyelmiiség! Ezzel véget is ért az orvosszakér-! tői szemle. Ugye Sándortestvér, ! milyen okos volt Bary “szakorvo­­; sa” és milyen buta és lelkiismeret­­! len zsidóbérenc volt a két hites i orvosszakértő? 1 Következett a tárgyalás a vár­­megyeháza tanácstermében. Ott volt az egész díszes társaság: a csendbiztos, ölében a gyermek ko­ronatanúval, Bary vizsgálóbíró, a községi orvos stb. Kozma elnök a 11 éves Scharf Móricot, a koronatanút szólitja maga elé. A gyermek előlép s szin­­! te hadarva, folyékonyan elmondja, hogy mit látott a templom kulcs­­'; inkán keresztül, utána odaszalad a csendbiztoshoz. Eötvös védő az elnökhöz: Mél­­| tóságos uram, szíveskedjék a ta­­. nut felszólítani, hogy az egész val­­. I iomását mondja el nekünk vissza- I felé. Óriási derültség az egész terem­­. jben. Eötvös folytatja: Helyszíni ! szemlét kének. Az elnök elrendeli és az egész i bíróság átvonul a templomhoz és képzeld Sándortestvér: a II éves „ koronatanú nem ért fel a kulcs­­í í lukhoz, amelyen keresztül egy év előtt már figyelte a történteket. _ Erre ugyanis az egész -gonosz tár­­c saság nem gondolt. “Ahogy én lá­tom. egy zsidó vagy zsidóbérenc belopódzhatott a csendbiztos kú­riájára és mesterségesen visszafej- 1 iesztette a koronatanút” — mon- 1 dotta Eötvös. Utána elhangzottak a perbeszé- 1 tíek. Eötvös hat órán át beszélt és 1 izzé-porrá zúzta a vácfat, Bary fő­ügyészt, az orvosszakértőjét, a csendbiztost. Utána felállt az ügyész és elejtette az egész vádat. ‘ A többi nem érdekes. Éppen itt van nálam a háziorvo- 1 í som. aki annakidején Genersich e . tanár hallgatója volt. Nagyon sze­­t rette az öregurat. Elmondja, hogy Gen^ich boncolás közben, ha va­­t lamit tompán akart szétbontani, ajkai közé vette a bonckést és az ujjaival szedte szét a vizsgálandó r szervet. Utána kivette ajkai közül- a kést, köpött egyet s folytatta a- boncolást. Egy ilyen alkalommal y az egyik medikust, aki ott figyeli I IU.lllillliliM liUil.lilÜ.liM!!' I "'"lll'i 11I I111! )......i'l! Most Needed Gift for Korso— is Your BLOOD flllilll lil'tl l l l I IM I I I l l li l i li l 1:11:1 I II I 111 11 Iliiül! Kedves Főszerkesztő Ur! Ez alkalommal egyszerre két hídverő testvér jött be az utcám- | ba. Mindketten a tiszaeszlári vér­vádról mondják el gyengeelméjű véleményüket. Szegedi Kálmán testvér az mondja, hogy Solymosi Esztert a Tiszába dobták. Érdekes, hogy a nyaka nem is volt elvágva. Bizonyára zsidóvallásu piócák szívták ki vérét több mint 60 év­vel ezelőtt. A másik testvér, Szől­­lössy Sándor meg azt állítja, hogy a Tiszából kifogott holttest nem is a 14 éves Solymosi Eszteré volt, hanem egy 20 év körüli prostitu­ált nőé. Azért mondottam, hogy a két j testvér a legjobbkor “jött be az ut- j cámba,” mert épp az imént olvas- j tam el ötödször Eötvös Károlynak “A nagy per” cimü háromkötetes könyvét. Ha ezek a tudatlan test­vérek csak egyszer is elolvasták volna ezt a mély bölcsességgel megirt könyvet, akkor hallgatná-; nak e tárgyról. Hogy mégis legyen valami gyakorlati haszna az egész" nek, közölnöm kell a testvérekkel, hogy volt valaha egy nagy magyar író. Úgy hivták, hogy Eötvös Ká­roly. Regényei 20 kötetben jelen­tek meg, egyik szebb, mint a má­sik. Az “Utazás a Balaton körül” cimü kétkötetes regénye a magyar regény eddig felül nem múlt re­meke. Ügyvéd volt és országgyűlési képviselő. Minden este ott ült az Abbázia - kávéházban. Körülötte irók, politikusok, ügyvédek, orvo­sok, tanárok, mérnökök, hírlap­írók stb. Eötvös életének okos és bőséges tapasztalatairól mesélt hallgatóságának, a leggyönyörűbb magyarsággal egész éjfélig. Pótol­hatatlan kára és vesztesége a ma­gyar irodalomnak, hogy ezeket az örökszép reminiszcenciákat és hu­moros elbeszéléseket senki sem je­gyezte le. Ez az Eötvös Károly volt a ti- Ezaeszlári per fővédője. Az egyik testvér, Szőlősy Sándor olyan bu­ta, hogy azt állítja: Eötvös L. volt a vád képviselője a perben. Ez a pupák összetéveszti a szezont a fa­zonnal! Sándortestvér, Eötvös L. nem is szerepelt ebben a perben! Volt ugyan a világon egy Eötvös L,.. a világhírű báró Eötvös Lóránt dr„ az Akadémia elnöke, volt kul­tuszminiszter, az egyetemen a kí­sérleti fizika tanára, a torziós inga világhírű feltalálója, akinek nevé­ről a tudomány “Eötvös-törvény”­­nek nevezte el a felületi feszültség törvényét. Na, de mindegy ez a '‘Hídverők” olvasóinak, szezón­­fazón, Eötvös L„ vagy Eötvös K.! Tutajos tótokról is írnak, pedig tutajos tót nincs és soha nem is volt a Tiszán, lévén a Tisza ere­dete Mármarosban, ahol rutének laknak és úsztatják a szálfát a Ti­szán lefelé. Látod-látod Sándor­testvér, ez volt a mi átkunk: az egész zsiványuralom alatt ilyen tudatlan és félmüveit alkoholisták vezették a népet és írták a lapo­kat. “Az Ember” a múltkoriban meg is irta, hogy m,ég a magyar nemzet imádságát, a “Szózat"-ot sem tudjátok hibátlanul . . . De térjünk vissza Sándortestvér bizonyítékaira. Szerinte a kifogott holttest nem a 14 éves Solymosi Eszter cselédlány hullája volt. ha­nem egy 20 éves prostituált nöá Sándortestvér, ez hazugság, e' nem igaz. Ilyesmit az a község: orvos, — bár nagyon tudatlan vol:

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents