Az Ember, 1953 (28. évfolyam, 1-48. szám)
1953-05-30 / 22. szám
MAY 30, 1953 AZ EMBER 3-i< oldal — l Nem kell a lengyel barátság! ECKHARDT A NÉMET ÉRDEKEKRE HIVATKOZÁSSAL ELUTASÍTOTTA PILSUDSZKI LENGYEL POLITIKUS AJÁNLKOZASAT Emigráns politikai körökben élénk szóbeszéd tárgya az a különösen végződött látogatás, amelyet nemrég a legendásnevü Pilsudszki marsall unokaöccse, a Londonban élő hasonnevű lengyel politikus tett New Yorkban Eckhardt Tibornál. M. Pilsudszki a lengyel emigráció egyik legnevesebb tagja, aki fölötte áll az emigráns napipolitika hullámzásainak. Osztatlan tekintélynek örvend és a lengyel emigráció széles köreinek bizalmát bírja. Régi és őszinte barát. ja a magyaroknak. A különféle keleteurópai népek emigráns körei előtt közismert az a felfogása, hogy a magyar és lengyel nép egymásra van utalva az orosz és német közelség következtében. Pilsudszki nemrég Londonból New Yorkba érkezett kifejezetten azzal a céllal , hogy megismerje a magyar emigráció vezetőinek felfogását a két nép jövőbeni közeledésének kérdéséről. A lengyel emigráció is, mint a többi ,keleteurópai és délkeleteurópai népek emigrációi, készül a felszabadulásra, amikor végetér a szovjet elnyomatás és a jelenleg leigázott országok sajátmaguk rendezhetik be állami életüket és szuverén joguknál fogva maguk szabhatják meg külpolitikájukat. A lengyel államférfi azzal a számítással érkezett New Yorkba, hogy a magyar politikai emigráció vezetői a legnagyobb megértéssel fogadják majd a lengyel közeledést, amit később formális megbeszélések is követhetnek a két nép érdekeinek közös megóvására a felszabadulás esetére, a hagyományos lengyelmagyar barátság szellemében. Többekkel való tárgyalás után Pilsudszki felkereste Eckhardt Tibort is, aki a magyar emigráció konzervatív és jobboldali szárnyának vezetőjeként szerepel. A lengyel politikus Eckhardtnál is előadta elgondolását a felszabadulás esetére a két nép baráti együttműködésével kapcsolatban. Eckhardt meghallgatta Pilsudszki fejtegetését és az azzal kapcsolatos őszinte közeledési kívánságot. majd a maga részéről azt a megdöbbentő választ adta, hogy a felszabadulás után Magyarország nem teheti kockára egy magyar-lengyel barátság miatt a németek jóindulatát, tekintettel arra, hogy Németországnak vitás kérdései vannak Lengyelországgal. Magyarországnak német orientációt kéll követnie s ez eleve kizárja a lengyelekhez való közeledést. Pilsudszki megütközéssel fogadta Eckhardt válaszát, amely a lengyelek közeledésének kerek elutasítását jelentette. Eckhardt kijelentéséből az derült ki, hogy a felszabadulás utáni uj Magyarország úgy szerepel elképzeléseiben, mint Németország érdekköréhez tartozó állam, amelynek a németek oldalán való lekötöttsége egész addig terjed, hogy az évszázados tradíciókon nyugvó lengyel-magyar barátságot is fel kel mondania, mert a németeknek vitás kérdéseik vannak Lengyelország] gal. Akire Németország haragszik, I arra majd Magyarországnak is haragudnia kell: ez az eckhardti elképzelésnek és a lengyel politikus számára adott válaszának tö[ mör foglalata. Pilsudszki közölte Eckhardt válaszát honfitársaival. A lengyel politikai emigráció a legnagyobb kiábrándultsággal fogadta a közlést. A magyar demokratikus emigráció köreiben is elterjedt a fenti látogatásnak és lefolyt beszélgetésnek hire. Magyar körökben általános felháborodás fogadja a történtek hirét. A konstruktiv szándékú magyar körök véleménye a«, hogy épen azért kell a keleteurópai népeket baráti szöj vétségbe tömöríteni, hogy ellen { tudjanak állni mind az orosz,, mind pedig a német hatalmi törekvéseknek. Sztálin nélkül Tagadhatatlan, hogy Sztálin halála óta sok minden változott a szovjet világban. Ezek a változások persze inkább csak felszínesek, mint lényegbeliek. Am mégis a legfeltűnőbb változás: Sztálin nevének egyre ritkább emlegetése .. . A moszkvai mozikban hetek óta egyetlen filmet sem mutattak be Sztálin életéről. A Sztálin haláláról és temetéséről készült filmet még mindig nem hozták nyilvánosságra. Sztálin holttestét a Vörös-téri mauzóleumba helyezték el Lenin mellé, de a közönséget azóta sem engedik be a mauzóleumba. A moszkvai “Pravda” Halálos tavasz a magyarországi falvakban ELTITKOLT SZÁRAZSÁG — KENYÉRVÁSÁRLÁSÉRT HATÉVI BÖRTÖN — MENNYI HASZNOT ZSEBELNEK BE RAKOSIÉK —MINDENKIT MÉGSEM LEHET BEZÁRNI . . . KÉRJÜK uj és hátralékos buenos airesi előfizetőinket, hogy évi előfizetésüket János Andor szerkesztőnknél befizetni szíveskedjenek. CALLE MIRANDA 1499 HURLINGHAM, ARG. It MAYOR’S RESTAURANT H M KÖZISMERT MAGYAR KÜLÖNLEGESSÉGEIRŐL Mérsékelt árak. Finom vevőkör. CLIFTON HOTEL 127 West 79th Street Telephone: TR 4-4525 NEW YORK CITY AGYARORSZÁGOT mindig úgy ismerték a világon, mint Európa egyik éléstárát. Még a legválságosabb években is bőven jutott nemcsak a lakosság ellátására, de kivitelre is. Most mégis évek óta állandó az élelemzavar! Amikor 1950-ben látszólag megszüntették a jegyrendszert és állítólagos szabadpiacot vezettek be. az élelmiszerhiány még csak fokozódott és a mai napig állandóan tart. Az annyira dédelgetett Sztalinvárosban (Dunapentelém már hónapok óta takármányburgonyát árusítanak, mint emberi táplálékot. Ebből is mindössze 2 kilót fejenként. A kenyér- és liszthiány szinte ijesztő méreteket ölt. A hús és zsir ára aránytalanul magas a dolgozók keresetéhez. Rákosi propagandája állandóan arról panaszkodik, hogy a “vásárlási láz” okozza az élelmiszerhiányt. Az utóbbi időkben egyenesen “ellenséges elemnek1' nyilvánítják azt, aki néhány kiló élelmiszert vásárol, sőt súlyos-börtönnel büntetik. Minden napra jut egy-egy súlyos Ítélet élelmiszerhalmozás miatt. így például a békésmegyei Gerendásban Kosznai Zsófiát hatévi börtönre, 2,000 forint pénzbüntetésre és vagyonelkobzásra ítélték azért, mert, noha földműveléssel foglalkozik, “rendszeresen vásárolt kenyeret és lisztet.” Az egész rendszer tünete ez, főként pedig a falun folytatott politika következménye. Még fokozta ezt a helyzetet az elmúlt évi nagy szárazság. H OGY milyen veszteségek érték Magyarországot a multévi szárazság miatt, azt teljes homály fedi. Rákosiék gondosan titkolták a szárazság-ckozta károkat. Miért hallgatott a szárazságról Rákosi kormánya? Annál az egyszerű oknál fogva, mert mindenáron be akarta hajtani a parasztságtól az előre kivetett beszolgáltatási mennyiségeket. A legkegyetlenebb eszközzel szedték be az utolsó szem gabonát is, államfegyelemről, hazafias kötelességről tartottak szónoklatokat- és irtak cikkeket, “erélyes és kemény intézkedéseket” követeltek a falusi vezetőktől, csakhogy kifacsarják a paraszt verítékének utolsó cseppjét is. Amikor azonban a beszolgáltatás befejeződött, múlt év szeptemberében a felvásárlási minisztérium szégyenkezve bevallotta, hogy a szárazság okozta károk miatt mutatkozó takarmányhiány fokozatosan veszélyezteti az állatállományt. Novemj beiben már Gerő Ernő is beismerte a szárazságot, ! de persze megint csak a parasztokat támadta meg j és azt állította, hogy a szárazság ellenére többet j termelhettek volna. Rákosi a költségvetési vitáí ban az állattenyésztés aggasztó helyzetéről beszélt j és kijelentette, hogy kizárólag a parasztok fegyel| nézettségétől függ, hogy lesz-e elegendő élelem. 1 Végülis minden felelősséget már jóelőre a pa| rasztokra hárítottak, nehogy a munkásság esetleg j Rákcsiékat okolja az élelmiszerhiány miatt. P ONTOSAN újévkor megjelent az uj felvásárlási rendelet: Az 1953-as rendelet főként a kisparasztokat sújtja, mert például egy 9- i holdas paraszt a rendelet szerint 8 hold termését | köteles átadni az államnak, tehát csak egy hold [ termése marad neki és családjának. A felvásárlási árak nevetségesen alacsonyak. Érdekes összehasonlítani ezeket az árakat az állami üzletek áraival: A disznóhust kilónként 5.10 forintért veszik, mig állami eladási ára 24.40 forint. Marhahús 2.70 és 20.50; zsir 10 és 35; búza kilója 0.60 és 4.60; a tojás darabja 0.38 és 2.10, mig a tej litere 0.70 és 3 forint. ' Érdemes ehhez hozzáfűzni, hogy maga a “Szabad Nép1' beismerése szerint a borsosberényi állami birtokon egy liter tej önköltségi ára 1.62 forint, viszont a parasztoknak 70 fillért fizetnek literenként. Már ez is mutatja, mennyire indokolatlanok a nevetségesen alacsony felvásárlási árak. Könnyű megállapítani, hogy Rákosi mindenható államgépezete roppant hasznokat zsebel be azáltal, hegy egészen alacsony áron “vásárol” a parasztoktól és magas áron továbbadja a városi lakosságnak. A lelketlen és kizsákmányoló államkapitalizmus egyik jellegzetes vonása ez, amely túlszárnyalja még a legpénzsóvárabb magánkapitalista étvágyakat is. Rákosiéknak azonban szükségük van ezekre a nagy összegekre, mert valamiből fedezni kell a szovjet-magyar kereskedelmi mérleg ráfizetéseit, valamint a fegyverkezési költségeket. A magyar paraszt mindezekután elvesztette kedvét a munkához. A termelés állandóan csökken és a paraszt^nem azon töri a fejét, hogy többet termeljen, hanem hogy valamicskét elrejtsen az állami közegek elöl és a feketepiacon értékesítse az eldugott termékeit. Ebben kell keresni a mostani élelmiszerhiány és j a “vásárlási láz” okait. | ÜLT év őszén rengeteg “győzelmi” híradás jelent meg az újságokban az őszi vetés '• eredményeiről. Annál furcsább volt, hogy az 1953 januárjában megjelent kormányrendelet “az őszi szántásvetés fogyatékosságait” emelte ki. A tavaszi vetés befejezését március 31-re tűzték ki. Március 25-én — tehát hat nappal a határidő j előtt — a hivatalos jelentés szerint Bácskiskun-j megye 28.5, Szabolcs-megye 18.3, Csongrád-megye j 15.9 és Tolna-megye pedig mindössze 11.1 százalékban teljesítette a vetési tervét. Mégis: március 28- án a budapesti rádió azt jelentette, hogy a vetést az egész országban befejezték! Arról nem tájékoztatták a rádióhallgatóságot, hogyan volt lehetséges 3 nap alatt pótolni az óriási lemaradásokat. Hogy mennyire hamis volt ez a hivatalos jelentés, az .kiderül abból is, hogy a kormány nagy pro- 1 pagandát indított, hogy április 4-ét IMagyarország felszabaditási napját) úgy ünnepeljék meg a falvakban, hogy egész nap dolgozzanak és pótolják a tavaszi munkálatok lemaradását. Rákosiék nemcsak erőszakos eszközökkel, államkapitalista módszerekkel lépnek fel a falvak népe ellen, hanem az úgynevezett “szocialista versenymunkát” is rendszeresítették. A legutóbbi rendelet szerint aki a legtöbbet hajtja be a parasztoktól— vándorzászlót kap. Ezenkívül pénzjutalomban is részesül. Ebben a versenyben a párttitkárok, falutitkárok, állami birtokok igazgatói, szövetkezeti elnökök és felvásárlási megbízottak vesznek részt. AZ ERŐSZAK persze csak bizonyos határig érvényesülhet. A hurt csak addig lehet feszíteni, amig meg nem pattan. Rákosiék is rájöttek, hogy hiábavalóak a büntetések, bebörtönzések, a parasztnak már nincs mit beszolgáltatnia. A parasztság teljesen eladósodott az államnál és a fennálló rendeletek értelmében a falvak lakosságának túlnyomó többségét le kellett volna tartóztatni és bebörtönözni. S most kiderült, hogy a parasztnak még vetőmagja sincs, és a bajokat tetézi a vészes méreteket öltő száj- és körömfájás, amely ezrével pusztítja az állatállományt. A parasztság a multévi hátralékok fenyegető terhével, megtizedelt állatállománnyal, vetőmag és kenyér nélkül néz az uj mezőgazdasági idény elé. Amit az államtól kapott kölcsön, azt tízszeresen kell visszafizetnie. Valóban halálos tavasza ez a i magyarországi parasztságnak ... (J. P.) | vezércikkei azelőtt hemzsegtek Sztálin nevétől és az idézetektől beszédeiből és müveiből, most viszont egyre ritkábban emlegetik, sőt teljesen kihagyják. A “Pravda” vezércikkeiben — a legutóbbi közkegyelemről, az árucsökkentésről, az orvosok szabadonbocsátásáról — egyetlen egyszer sem fordult elő Sztálin neve. Az Eisenhower beszédére irt válaszcikkben szintén egyetlen szóval sem említik Sztálint, vagy a sztálini békét, a sztálini béketábort, amire régebben az egész, szovjet külpolitika és propaganda épült. A sztálini alkotmány sem sztálini többé, hanem egyszerűen “szovjet alkotmány.” Legalábbis a “Pravdá”-ban és a szovjet lapokban. Ezzel szemben még Budapesten semmi sem változott. Akár a budapesti rádiót hallgatja, akár % “Szabad Nép”-et, vagy más pesti sajtóterméket forgat az ember, még mindig a régi hangnem, a régi frázisok, a sztálini szótár dominál. Jellemző, hogy például a Budapesten megjelenő “Csillag,” a Magyar írók Szövetségének folyóirata áprilisi számában 35 verset, novellát, karcolatot és tanulmányt közöl és mind a 35 kivétel nélkül Sztálinról szól. Ugylátszik a pesti újságírók még nem kaptak uj utasításokat Moszkvából és ezért dolgoznak még mindig a régi kaptafára, avagy a magyarországi lakájok a szokás szerint annyira tulbuzogtak a talpnyalás terén, hogy még nem tudták lelassítani a nyelvcsapások ütemét . . . 1 KEEP COOL UVE LONGER in hot, heart-straining weathei WITH TEDDERS NEW ROOM AIR CONDITIONER AMAZING BUILT-IN WEATHER BUREAU! Press a button for the cool weather yo» want. See it! Try it!.. . today! COOLS! The cooling power of 15 refrigerators for less than the price of one. Circulates air! Ventilates! Never a draft! CLEANS! Oversize filters catch dust, dirt* pollen. Help relieve miseries of hay fever* asthma. Keeps rooms cleaner. DEHUMIDIFIES! Removes up to 30 quarts excess moisture a day. keeps air healthfully dry. No pipes or rf» jL fl ducts needed. ^ “íf YOURS FOR AS LOW AS A W1C. BILLEN Engineering And Sales Co. i 38 West 34th Steet Telephone: PE 6-2094 / DAJKOVICH FERENC ' SALESMANAGER L BUY U.S. DEFENDS BONDS »
