Az Ember, 1953 (28. évfolyam, 1-48. szám)
1953-05-23 / 21. szám
2-iik oldail AZ EMBER May 16, 1953 nek köszönni előre összevágott bokával és könnyed meghajlással és legyen kitől ugyanezt elvárni az ezeréves úri etikett magukkal hozott törvényei szerint. De komolyan azt gondolni, hogy a nyugatiaknak e pillanatban más gondjuk sincs, mint a Habsburg-birodalmat feltámasztani, még egy háború árán is> éppen olyan irreális, mint á restauráció bűvkörén kivül tesett, a jobboldali eltolódásban Szálasival kiteljesedett “hungarizmus” emigráns kalandorai által vallott “kitartáshoz” a nyugatiak segítségét elnyerni. Eisenhower tábornok nem azért szabadította fel Európát Hitler zsarnoksága alól, hogy most a hitlerfiókák újabb vérgőzös készülődéséhez igazitsa az amerikai külpolitikát. * * * Az egyetlen reális emigránspolitikai program az lenne, ha a nagyhatalmak-vállalta kötelezettségek keretébe illesztenénk bele a magyar ügyet. A magyar nép szerencsétlenül és tragikusan a szövetségesek ellen harcolt, a háború végén azonban pontosan és pompásan eleget tett a nyugatiak ama kívánságának, hogy szabadon válassza meg azt a kormányformát, amely alatt élni akar. 1945 november 4-én a lakosság hatvan százaléka teljesen zavartalanul szavazhatott — csak ■a vezető fasisztáknak nem volt választójoguk és a fasiszta pártokat nem engedte indulni a Szövetséges Ellenőrző Bizottság — és az ötmilliónyi szavazóból négymillióháromszázezer, azaz 83 százalék a nemkommunista pártokra szavazott. Hiába volt ott a Vörös Hadsereg, hiába erőlködtek az elvtársak, hogy trükkökkel, csalással, mindenféle Ígérgetéssel vagy fenyegetéssel a imiaguk oldalára állítsák a magyar népet, a Kommunista Pártra csupán hétszázezren szavaztak, ami 17 százaléknak felelt meg. A fiatal magyar demokrácia egymásután hozta azokat intézkedéseket, amelyekkel a népet és önmagát akarta megerősíteni. A legfontosabb kétségtelenül a földreform volt; 630,000 nincstelen paraszt végre földhöz jutott és 150,000 szegény paraszt házhelyet kapott. A “hárommillió koldus” eltűnt és az uj gazdák az életükkel töltötték ki a nagybirtokok •ötmilliós holdnyi területét, nehogy a Szovjet a maga népeivel telepíthesse be az üresnek tetsző, vármegyényi foltokat és ezzel betetőzze a Kárpát-medence közepére szorult magyarság etnikai tragédiáját. / A felosztott földeken meggyökeredzett parasztság a kommunisták kollektivizálási terveit eredményesebben akadályozza meg, vagy legalábbis késlelteti, mintha a birtokokat egyszerű rendelkezéssel kolhozokká alakították volna át és az uradalmi cselédek meg a részes munkások sorsában semmiféle változás nem történik. A magyar demokrácia évszázadok mulasztásait nem tudta egyik napról a másikra behozni, de annyira mégis megerősödött, hogy a kommunisták csak a Vörös Hadsereg támogatásával dönthették ímeg 1947-ben, amikor Moszkva irányításával végig a keleteurópai országokban az államcsínyek jólismert sorozatával átvették a hatalmat. A demokrácia utján az első lépéseket sikeresen tette meg a magyar nép, a Nyugat is a háború utáni két évet tekinti a demokratikus berendezkedés kísérletének Magyarországon, diplomáciai jegyzékekben tiltakozott annak idején a kommunista puccsok ellen, s ime most Eisenhower elnök deklarációjával egy újabb szabad választásban jelölte meg a maga békefeltételeit a Szovjetunióval szemben. A második háború alatt a szövetségesek önzetlenül kinyilatkoztatták, hogy nem hódítási szándék vezeti őket, amikor Hitler ellen fegyvert fogtak: a szabadságért tették és sok amerikai magyar fiú is feláldozta az életét azért, hogy Európa szabad legyen. A yaltai egyezményt lehet támadni a végrehajtásáért, de abban a célkitűzésében, hogy demokratikus intézményeket és kormányokat ígért létesíteni Keleteurópában, aligha támadható, vagy legfeljebb csak az antidemokraták részéről, ami viszont érthető s ha most Amerika a nagy haditechnikai fölényével rászorítja a Szovjetuniót, hogy járuljon hozzá szabad választások tartásához, akkor nekünk ezt a programmot a legnagyobb lelkesedéssel kell vállalnunk. Egy kis nép szabadságát nagyon könnyű eljátszani és igen nehéz visszaszerezni. A csehszlovák köztársaság megteremtője és első elnöke, Masaryk Tamás példát mutatott arra, hogy hogyan kell okosan, politikusán és céltudatosan dolgozni-az emigrációban s intelligenciával és nagy energiával a Toppesfield Manor- Csak 3 órányira New York Citytől — ÜDÜLŐ PARADICSOM! ÖSSZKOMFORTOS LUXUSHOTEL (2800 láb magasan!) A SZÉP ONTEORA-PARKBAN —• 150 ACRE SAJÁT ERDŐSÉG! • Európai-amerikai konyha • Luxus-szobák és fürdők • Terraszok, kilátók • Háztól-házig szállítás Csodálatos vidék Szórakozás, bár, tánc Sportok. Úszás: North Lake * • Ingyen autójárat a tóhoz í: (.Greyhound. Adirondack-autóbuszok) Felvilágosítás, helyfoglalás hi'ösurák: Írjon, vagy telefonáljon: BU 8-4990, Tannersville 245 4 ámos Vilmos Űíj'us mZ, 1571 SECOND AVE. — 81-82 St. között — (KARAVÁN REST.) Udvari bejárat, alsó terem. Minden hétfőn, kedden d.u. 4-kor 4-10 éves gyermekek: ballet, magyar szóló. Este 8-kor felnőttek: valcer (lassú-gyors), foxtrott, tangó, rumba, samba, lindy, polka, csárdás. Garantálva. 12 kétórás lecke $20 — 200 dollárt ér! Privátlecke déli 1 órától: telefon: REgent 4-9448, megbeszélésre. lehetetlent is valóra váltani. Frakkot öltött és úgy tárgyalt a washingtoni, párisi és londoni szalonokban Csehszlovákia összetákolásáról, aztán halinacsizmát húzott és a szibériai hadifogoly-táborokban megszervezte a csehszlovák légiót, hogy legyen hadsereg a “felszabadításra” és újdonsült állama megvédésére az első világháborút követő zűrzavaros években. ■K * * Halina csizma és frakk! — ez legyen a mi j elszavunk, a mi programmunk is. Okos, ha kell ravasz, ügyes, körültekintő,de azért merész politikai és “diplomáciai” akciókkal teremtsünk hangulatot a magunk reális igaza mellett és közben szervezzünk meg legalább egy partizánzászlóaljat, hogy magyar lövés is eldördüljön Magyarország felszabadításáért. Ne mi legyünk mindig a dunavölgyi politika balekje, az utolsó csatlós, mert hovatovább a rossz hírünket nem lehet rendbehozni a nagyvilág előtt. A múlt háborúban a csehek a hónuk alá vették a szlovákokat, a szerbek a horvátokat és az ő németbarátságukat elfelejtette a Nyugat. A románok hamarább és ügyesen kiugrottak: mi maradtunk Hitler mellett, amikor már a németek sem hittek benne. Tito már kivül van a Vasfüggönyön, a cseheket, lengyeleket és a baltiakat tárt karokkal várja a Nyugat, különbenis nemzetközi szerződések biztosítják a szövetségesi státusukat, a románok legalább területi integritásuk birtokában várhatják a változást, de nekünk kétszeres felszabadítást kell előkészítenünk: a kommunista uralom alól kell felszabadítanunk az országot és lehetőleg etnikai egységében kellene a jobb jövőt biztosítani a magyar nép számára. Hagyjunk fel az irreális politizálással, az álmodozással és a csodavárással. Keressük meg múltúnkban azokat a hagyományokat, amelyekkel nemzeti érettségünkről és reális politikai érzékünkről valóban tanúbizonyságot tehetünk. A Habsburg-monarchiát az első világháború előtti nagy történelmi dagály elmosta s azok csinálták jól, akik a dagállyal és nem ellene eveztek az idő tengerén. Ma az európai egység megteremtése a cél, federációkat tervezünk a szétszabdalt kontinensre, hogy annyi viszálykodás után a népei békében és biztonságban élhessenek. A mi időnk és a mi szerepünk, nagy hivatásunk most jött el. Egyetlen nép sem tett olyan sokat a nemzetiségi békéért a történelme folyamán és a dunavölgyi konfederációért az utolsó században, mint a magyar. Elő kell venni az Eötvös-féle nemzetiségi törvényt vagy a Kossuth- Jászi-féle terveket és kísérleteket s fényesen bizonyíthatjuk, hogy a divatbajött konfederációs politika pionírjai mi voltunk. Legalább ezt a problémát már illett volna könyvalakban angol és francia nyelven a nyugati közvélemény elé tárni, hogy a történelem uj dagálya minket emeljen be a szimpátiájába. Nem kis ügyről van szó, a legnagyobb és legfájdalmasabb kérdés megoldása vár reánk; Magyarország felszabadítása. Ehhez, aki frakkban tud hozzájárulni, hát szolgálja a nagy ügyet, frakkban, akinek van mersze és kedve halinacsizmát huzni, szánja el magát rá, a nagyszerű és lelkesítő feladat megvalósítására azonban a külföldi magyarság legjobbjainak kellene összefogni. Itt többé nem az a kérdés, hogy ki képviseli a magyar népet, hanem az, hogy ki tesz többet a felszabadítás érdekében. A neves emigráns tudósok, művészek és irók, az ismertebb politikusok és diplomaták, az egyházak és a társadalmi egyesületek köztiszteletben álló vezetői kötelessége lenne most már egy felszabaditási bizottság alakítása a politikai, diplomáciai és az esetleges ellenállási tevékenységösszehangolására és irányítására. Egy ilyen bizottság munkájából az amerikai magyarok is tevékenyen kérhetnék a részüket állampolgári jogaik feladása nélkül, a meglevő szerveiktől függetlenül és azok autoritásának érintetlenül hagyásával. A felszabadult magyar nép azután majd eldönti, hogy milyen államformában és kinek, vagy kiknek a vezetése alatt kíván élni s bárhogy dönt is, ahhoz tartani kell magunkat, ahogy az már a demokráciákban szokásos . . . Az uj newyorki magyar rádió kritikája és dr. Tatár László producer nyilatkozata Néhány hete a már meglevő két rádióállomás mellett egy harmadik magyarnyelvű rádió is működik New Yorkban, amely különösen művészi műsoraival hívja fel magára a közfigyelmet. Az uj rádióállomásnak dr. Tatár László a producere, akinek neve a hollywoodi filmkörökben is jólismert. Az uj állomás eddigi műsorain a New Yorkban élő magyar művészek számos kiválósága szerepelt már. Gafni Miklós csodálatos tenorja hangzott itt fel és szerzett igazi művészi élményt a magyar kolóniának. A nagy művész ritkán szerepel a newyorki közönség előtt, mert óriási sikerű külföldi turnéi az év nagyobb részében távoltartják öt New Yorktól. Annál nagyobb örömmel regisztrálta az itteni magyar kolónia, amikor Gafni szárnyaló tenorját iszertevitte az uj rádióállomás a newyorki és környéki otthonokba. Itt lépett fel a legutóbbi vasárnap Fellegi Teri, aki teljes félórán át ragyoghatta kivételes előadómüvészetét és a daloknak, a finom és érzelmes sanszónoknak és az utánozhatatlanul előadott bécsi melódiáknak káprázatos csokrával örvendeztette meg a rádióhallgatókat. Kapitány Anny, az amerikai swingek, songok gordonkahangu dizőze ismételten is szerepelt már, Ugyanúgy Rákossy Tibor, az operettáriák és dalok közkedvelt tolmácsolója. Czobor Erzsébet, Uatal művészgárda nagyon tehetséges tagja, a Vígszínház volt művésznője a modern klasszikusokat szólaltatta meg ismételt fellépései során: Adyt, Babitsot, Kosztolányit, Juhász Gyulát. Külön nagy értéke az uj rádiónak dr. Feleky László zongoraművész állandó foglalkoztatása. Ügyes tréfák, zenei rejtvények, jó felolvasások tették eddig még színesebbé, még változatosabbá a műsorokat. Megállapítható, hogy ez az uj állomás a könnyed szórakoztatás mellett a magasabbrendü művészi igények kielégítésére is törekszik. Az uj állomás elsősorban New York kúltur-magyarságához akar szólni, ahoz a réteghez, amely annak idején Budapesten a színházak állandó látogatója volt s amely külföldön is ápolója a művészeteknek. Dr. Tatár László a következőkben ismertete az uj rádióállomás célkitűzéseit: — A WWRL rádióállomás vezetőségével egyetértésben olyan magyar műsort kísérelek meg adni, amelyben a századforduló óta több hullámban ideérkezett magyarság minden rétege örömet talál, sőt az amerikai rádiók nívójához szokott második generációt is meg akarom nyerni a magyar rádió híveinek. A rendelkezésre álló legjobb művészeket vesszük igénybe: azokat, akik a bőséges magyar szinházi és zenei kultúrát maradéktalanul tudják a közönség elé tárni. Ez az uj magyar program elsősorban az ittélő magyarság igényeit szolgálja, de egyúttal merész kísérlet arra is, hogy az amerikai nagyközönség jobban megismerje a magyarság kulturális értékeit. Szeretném, ha fáradozásom nem lenne meddő. Az eddigi jelek nagyon biztatóak: magyar és külföldi részről egyaránt máris nagyon sok elismerést kaptunk . . . Azonnali garantált szállítás! RIMOFIN — az uj t.b.c.-elleni gyógyszer, streptomicin, penicilin, insulin és minden más gyógyszer! — Szállítunk a világ bármely részébe, így Magyarországba is,ahová az orvosság mellé magyarnyelvű utasítást mellékelünk. Nem kell várni exportengedélyre! Sürgönyözzön, hívjon, Írjon árajánlatért: REICHMAN ZOLTÁN v. budapesti gyógyszerész magyar patikájának címére: 1519 First Ave. New York (79-80 St.) Tel: RE 4-9415 Hallgassa rádióműsorainkat: vas. d.u. 3-4.30-ig WWRL-en és vas. déli 12.30-2-ig WBNX- en New Yorkban, szombat d.u. 2-kor Philadelphiában, WTEL. i NEW YORK ESEMÉNYE MRS. TERHES uj BUDAPEST RESTAURANTJA 1481 Second Ave, (77th Street sarkán) a legmodernebb Ízléssel berendezett MAGYAR VENDÉGLŐ Asztal:foglalás: RH 4-9169 Magyarországba ismét küldhető ruha- és élelmiszer-csomag — posta utján A csomagok átvételét, fertőtlenítését, postára szállítását vállalja, newyorki és vidéki gyfeleihez a csomagokért küld > GARTNER LAJOS UTAZÁSI ÉS PÉNZKÜLDÉSI IRODA 207 ®ast 84th Street New York 28, N.Y. Telefon: RE 7-7126 Irodai órák: köznap 9-7-ig szombaton 9-2-ig. Telefonon vagy levélben kérjen részletes információt.
