Az Ember, 1953 (28. évfolyam, 1-48. szám)

1953-05-09 / 19. szám

%-ik oldal AZ EMBER MAY 9, 1953 MEMBER ÜÖSlyÖR JTUtENC POUTIKJU HETILAPIG 401 THE MAN Editor and Publisher: FERENC GÖNDÖR, szerkesztő-kiadó Published weekly, except the last four weeks in August. — rg-> ■ -----------------------—------------------------------------------------------------------—------------------------­Editorial and Publishing Office — szerkesztőség és kiadóhivatal: S20 East 79th Street New York 21, N. X. Telephone: Butterfield 8-6168 Yearly Subscription Rates: In United States $10.00 In Foreign Countries $10.00 Single Copy 20 cents Vol. XXVII New York, N. Y„ May 9, 1953 No. 19 fieentered as second class matter Aug. 4, 1942, at the post office at New York, N. Y„ under the Act of March 3. 1879. PANOPTIKUM Három pohár fekete Irta: JÁVOR LÁSZLÓ Itt enyhül a szomj és hamvad a kin, A tenger tinta, kávé, nikotin, Hahó! Hahó! Hahó! ... Az öröm: latin, Ma éjszaka, talán a múlt héten, de az is lehet, hogy három hete érkeztem ide Mentonba. Az éjho­mályban előttem borzongott Ad­ria, a tengerek szépségkirálynője a part végtelen virágerdejének parfümétől bódultán. Behunytam a szememet mint egy mámoros, nem tudom meddig álmodtam, ta­lán egy perc, talán egy hét illant tova. A tenger gyakran kék, a parti narancsfák meleg sárgája villan, klasszikus párosodása annak a titoknak ami a szin; a hideg kék és a meleg sárga szerencsés tár­sulása. Ritka boldog házasság. Egy kávéház terraszáról nézem ezt a csodát, amiből a tehetségte­len festők levelezőlapot kérődznek. Kávéház, istenem, istenem . . . Tenger és kávéház. Az örökkéva­lóság mellett — a kávéház. A végtelen mellett a véges, a múl­hatatlan mellett az elmúlás. A kávéház egy letűnt korszak el­nyűtt kellékdarabja lett. Három­száz évvel ezelőtt jött Európába a kávészem, a keleti méreg, amit a nyilvánosság házaiban: Kávé Há­zakban, a török szóból származó kávéházban ittak. A “világosság itala” serkentette a lángészt és a bornirtot egyaránt. A gyertyá­val, olajjal, később gázlánggal vi­lágított egykori café és kávéhá­zakban a pincértől bérelhető csi­­bukokkal, kávé mellett keleties­­kedett a fehér európai, a török dohány és az arab kávé gőzében frissítve áléit vagy zsongó idegét. Egy mítosznak vége! ... A ká­véházból lokál, táncos kávéház lett vagy “American Bar”. A ká­véház formatörténete, születése és halála az elmúlt kor szellem­­történetének, irodalomtörténeté­nek .szokás- és erkölcstörténeté­nek, de magának a forradalmak­nak és az egész múlt kornak, vi­lágtörténetének foglalata. A kávéház-kirakatok üvegsze­mei még ragyognak, de érezzük, hogy a csillogó szemek az agónia lázától égnek Európa éjszakájá­ban. A műfajok megöregednek. Di­vatja múlt az óda és nincs ma uj tragédia -Írónk. Salamon király, a legbölcsebb király gyűrűjébe ezt a két szót vé­­sette: “Minden elmúlik.” Csak a múlandóság, az elmúlás örök? . . . A kávéházi költő sirköve az egykori márványasztal, szemfedő­je pedig a pincér “hangelli”-je lesz, vagy már tán az is, csak nem vettük saját halálunkat ész­re. , . Az eltávozott kávéházi vendég elhagyott asztalához újak ültek. A kávéházat még a kilencszázas évek első negyedében is halhatat­lannak hittük. Úgy jártunk va­lamikor az egykori kávéházakban, mint a halhatatlanság csarnokai­ban. A dolgok túlélik az embert. Kávéház? ... Ez volt az igazi csalfa, vak remény! A mi generációnkat nem a min­ket világrahozó és éltető kávéház temette el. Nem. Túléltük mi magunk a halha­tatlan kávéházat. Önmagunkat és egy korszakot temettünk el vele . . . ELSŐ POHÁR FEKETE: SOSE HALUNK MEG Mindig kedveltem az orvosokat. Önzetlenül. A nők egy csoportja gyakran az orvos rendelőjébe me­nekül a vénségtől, a ráncoktól, a halál jeleitől való félelmében. Nem úgy néztem az orvosokra, mint titokzatos szektára, akik fe­hér uniformisban a legnagyobb és egyetlen ellenség: a halál ellen küzdenek érdekemben. Ifjú ko­romban sose féltem, mert minden félelem alapja a halálfélelem s húsz évemmel elképzelhetetlen­nek tartottam a halált. Kedveltem az orvosokat modo­ruk miatt, mert a medikusok — nők, férfiak — már ifjúságuk ele­jén pirulás nélkül nevén nevezik a dolgokat, ostoba álszemérmes j szemforgatás nélkül. De főleg j azért vonzottak ők, mert az orvos és a művész rokon. Mindkettőnek anyaga az emberi test és a lélek. Ügyvédbarátom sose volt. Mégis egy ügyvéd hatott rám erősen és szavai tudatosították meg bennem azt, amit addig csak derengő ér­zésként élt bennem. Az ügyvéd öreg fiú volt, kissé elhanyagolt külseje ellenére tisz­ta ember benyomását tette. Ko­pottra kefélt kabátja belső zsebé­ből mindig hófehér zsebkendőt vett elő, olyant ami a mosodák | klórjában ronggyá szakadozott. A jogtudor nem kötött érdekházas­ságot, érdektelent se. Agglegény maradt, otthona a kávéház lett. Éjszaka járt kávéházba. Ez na­gyon fontos. Álljunk meg egy pil­lanatra. Tessék tudomásul venni: az Is­ten nem négyféle embert terem­tett: fehéret, feketét, barnát és rézbőrüt. Csak kétfélét: éjszakai és nappali embert. Egyik éjszaka, egyik pesti ká­véházban az éjszakai ember: az ügyvéd igy kiáltott felém: — Ifjú barátom, üljön gyorsan mellém, a véletlen kezembe adta az öröklét titkát. Sose halunk meg! Nézze! . . . Kiterítette elém az esti újság friss számát és lelkesen olvasta: AjZ ORSZÁGOS STATISZTIKAI HIVATAL FÉLÉVI JELENTÉSE A cikk hivatalos szaknyelven beszámol a születés, a házasság, a válás országos statisztikájáról s egyéb mozzanatok után a halál rovatát hozza. Az ügyvéd szóta­golva olvasott, hogy minden szót az emlékezetembe véssek. A cikk után mélyen leszívta a cigaretta füstjét és halkan, mint aki nagy titkot közöl, felém hajolt: — Hallotta? A halálozási rovat első helyén az otthon boldog családi ágya szerepel, mint a ha­lál fészke. Tanulság: ne feküd­jünk sokat otthon az ágyban. A második helyen kórház, klinika, szanatórium szerepel. Kerülni kell ezeket a halál által gyakran látogatott helyeket is. Harmadik: . . . üzemi balesetekből származó halálesetek. Hanyagoljuk el az üzemeket . . . Jármü-szerencsét­­lenségek . . . Kerüljük a jármü­veken való közlekedést, a forgal­mas pontokon való őgyelgést, kó­szálást. Hirtelen halál: nyilvános helyeken, kávéház stb., 0.73%!!! Megragadta karomat a lelkes ember: — Az örök élet titka a kávéház! Itt kell ülni, ide nem jár be a halál. Aki kávéházban él és fe­ketét iszik, a halál ellen szed or­vosságot és cigarettafüsttel űzi el az ördögöt. Szónoklata végén elnevette magát a jogász. De az volt az ér­zésem, hogy nem tréfás megálla­pításán nevetett, hanem a halált akarta kikacagni. MÁSODIK POHÁR FEKETE: JEGYGYŰRŰ A MÁRVÁNYASZTALON Egyik kollégám megnősült. Az volt a közhit: boldog családi éle­tet él, azért maradt ki a kávéház­ból. Kollégám egyik éjszaka be­toppant a kávéházba, végigsétált az oszlopok mellett és szótlanul Magyarországba ismét küldhető ruha- és élelmiszer-csomag — posta utján A csomagok átvételét, fertőtlenítését, postára szállítását vállalja—newyorki ügyfeleihez a csomagokért érte küld FÖLDES IRODA 1523 First Avenue (betw. 79-80 Sts.) New York, N. Y. Phone: BU 8-4990 Irodai órák: köznap 9-7-ig szombaton 9-2-ig. Telefonon vagy levélebn Kérjen tájékoztatót. leült mellém. Én nemrég érkez­tem, kiáltottam a felszolgálónak: — Pincér, pincér! . . . A pincér a zsongó zajban nem hallotta hivásomat, más irányba sietett tovább. Ifjú házas barátom, a boldog férj mosolyogva tenyerét a már­ványasztalhoz ütötte. . . . élesen csattant a márványlaphoz verődő jegygyűrűje. A pincér felkapta a fejét és az asztalunkhoz rohant. — Fekete . . . — Fekete . . . — Kettő fekete pohárban, igen is . . . A néma asztaltárs megszólalt: — Mégis csak öröm a házas­ság .. . _ o — Őrült előny. Jegygyűrűmmel kopogva könnyebben, tudom hiv­­ni a pincért . . . HARMADIK POHÁR FEKETE: A “ZÜLLÖTT” KÁVÉHÁZ ÉS A “SZŰZI TERMÉSZET” RANGSORVITÁJA Első kávéházi emlékeimet a hu­szas idők mocskolták be. Minden­kor a kávéház volt a szabad szel­lemek gyülekező helye az egész világon, a versa illési Muller-ká­véháztól a pesti Pilvax-ig 1848- ban, vagy az Astoriáig 1918-ban. A világ kávéházai lámpáiban a szabadság lángjai lobogtak. A zsarnokság az éjszakában világitó fényeket akarta eltiporni. Utolsó pesti kávéházi emlékem — 1937 — a következő: —- Piszok egy hely a kávéház— mondta egyik újságíró kollégám, akit az uj idők, a szemetet fel­kavaró örvény sodort fel Pestre. Mezei hadak ültek a kávéházban s a feketelábu barom szidta to­vább a kávéházat a márványasz­talok fölött. Halmi József, a jubiláns újságíró Negyven éve forgatja a tollat Halmi József, a jelenleg Izráelben élő újságíró. Negyven év hatal­mas idő ebben a robotos szak­mában, amely minden nap és a napnak minden órájában zord és mégis gyönyörű rabságban tartja az újságírót. A rotációsgép fa­lánk bestia: állandóan etetni kell, cikkel, riporttal, száz- és százféle szellemi termékkel, az újságíró agyának és idegeinek izes gyü­mölcseivel. Negyven éven át meg­állás nélkül végezni ezt az önté­pő munkát, a “fogyó napok nö­vekvő lázában” etetni a telhetet­len nyomdagépeket, Budapesten, Bécsben, Berlinben, Londonban, Buenos Airesben, Tel Avivban, mindenütt, ahol az újságíró idő­legesen megtelepszik: óriási tel­jesítmény! 1 A jubileum alkalmával köszön­teni kell a kollégát, a szakmai kartársat, aki negyven esztendőn át harcos betűket vetett a papír­ra, izzó lobogással, önmardosó he­vületben. Voltak tévedései is a jubilánsnak ,de az vesse rá az el­ső követ, aki még nem tévedett életében. A tisztességes ember nem restelli bevallani tévedését s megtagadni a rossz utat, amely­re rátévedt a lába. Halmi József azok közé tartozik, akik a túlfű­tött temperamentumuk és a jó­zan ész parancsa között megtalál­ják az egyensúlyt. A tisztesség vezeti Halmi József tollát és ez a döntő. Mi politikailag sokszor nem ér­tettünk egyet vele. De mindig el­ismertük becsületes emberi motí­vumait és kiváló szakmai tudá­sát. A negyven év határkövénél kollégiális szeretettel köszöntjük a jubilánst; eredményekben gaz­dag további munkát kívánva neki. — Kávéház, fekete, aszfalt-iro­dalom . . . — Petőfi is az volt — válaszol­tam. — Petőfi Sándor kávéházi költő volt .... Láttam Vörösmar­­tyhoz irt levelének borítékját. Feladó: Petőfi Sándor — Pilvax­­kávéház. Csavargásaiban hü tár­sának: vándorbotjának a feje egy kávéházi billiárdgolyó volt. Pető­fit a költőt és a képviselőjelöltet a falu, az Alföld a sárba rántot­ta és a pesti kávéház emelte fel. Petőfi is Európával, Parissal, a kávéházza! volt magyar. Mi lett volna Petőfiből a nevelő kávéház nélkül, a kávéház horizontja nél­kül? — Petőfi a puszta költője volt! — ordított a Kolozsvári-Borcsa­' növendék és egy kisfröccsöt ren­delt. — A János vitézt Pesten irta ... és Petőfi sosem ivott kis­fröccsöt. A tehetségtelen “közíró” és köz­barom szidta a “züllött” várost, dicsőítette a pusztát, a szűzi ter­mészetet, itta kisfröccsét és ak­korákat köpött a kávéház szőnye­gére, mint egy levesestál. S köz­ben ilyeneket böfögött: föld­­' szag . . . A hittel szemben a leggyengébb fegyver az érv. Tréfára fordítot­tam a szót: — Nézze kérem, mi városi em­berek kávéházba járunk. Az élet rövid, mindenre nincs idő. Ha meghalunk, a föld alatt lesz föld­­szag, sirunkon fü zsendül, talán virág is fakad. Magához ölel a “szűzi” természet, minden szép­ségében bővelkedhetünk, de . kiálthatunk ott: Pincér, egy fél­langyos kávé habbal . . .? Ez hatott. A “köziró” elnevette magát. — Hát ez igaz — mondta és még egy fröccsöt rendelt. Mrs. He 1437 Third Ave., N.Y.C. Tel. BUtterfield 8-0660 Valódi, hazai jegeskávé! A legfinomabb készítésű rétesek, sütemények és torták. Hallgassa minden vasárnap d.u. 5-től 7-ig Mrs. HERBST rádió­­óráját: WLIB állomás: 1190 ke. Azonnali garantált szállítás! RIMOFIN — az uj t.b.c.-elleni gyógyszer, streptomicin, peni­­cilin, insulin és minden más gyógyszer! — Szállítunk a világ bármely részébe, igy Magyar­­országba is.ahová az orvosság mellé magyarnyelvű utasítást mellékelünk. Nem kell várni exportengedélyre! Sürgönyöz­­zön, hivjon, Írjon árajánlatért: REICHMAN ZOLTÁN I v. budapesti gyógyszerész magyar patikájának cimére: 1519 First Ave. New York (79-80 St.) Tel: RE 4-9415 Hallgassa rádióműsorainkat: vas. d.u. 3-4.30-ig WWRL-en és vas. déli 12.30-2-ig WBNX- en New Yorkban, szombat d.u. 2-kor Philadelphiában, WTEL. | NEW YORK ESEMÉNYE MRS. TERHES uj BUDAPEST RESTAURANTJA 1481 Second Ave. (77th Street sarkán) a legmodernebb Ízléssel berendezett MAGYAR VENDÉGLŐ Asztal’.foglalás: RH 4-9169

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents