Az Ember, 1952 (27. évfolyam, 2-49. szám)
1952-03-29 / 14. szám
«_A A-ik oldal MEMBER Ü ÖSjyÖJt FERENC POHUKAJ HETILAPJA 401 THE MAN f Editor and Publisher: FERENC GÖNDÖR, szerkesztő-kiadó Published weekly, except the last four weeks in August. — Editorial and Publishing Office — szerkesztőség és kiadóhivatal: 320 East 79th Street New York 21, N. Y. Telephnoe: BUtterfield 8-6168 Yearly Subscription Rates: In United States $10.00. In Foreign Countries $10.00. Single Copy 20 Cents. Vol. XXVII. New York, N. Y., March 29, 1952 No. 14 Reentered as second class matter Aug. 4, 1942, at the post office! at New York, N. Y„ under the Act of March 3, 1879 Most szombaton este “Az Ember” jubileumi ünnepe Március 20-én, most szombaton este kilenc órai kezdettel tartja “Az Ember” negyedszázados amerikai 'i működésének emlékünnepét a Hotel Roosevelt “Hendrick ] Hudson”-termében, Madison Avenue és íö-ik utca sarkán. A New York és környéki magyarság legjobbjai adnak egymásnak baráti és testvéri találkozót ezen az ] ünnepi estélyen, amely valóban a szezon legkiemelke* döbb eseménye lesz. A műsor legszebb és legnívósabb lesz, hiszen olyan ' művészek szerepelnek, mint Fellegi Teri, Edmond Lan) geais és Békeffi László. Az ö értékes közreműködésük | egymagában kiemelkedő művészi esemény. Fellegi Terit } Siklós Tamás, mig Edmond Langeais-t Sándor Árpád kiváló zongoraművész kiséri zongorán. A tánczenét Bartal Jenő elsőrangú zenekara szolgáltatja. Belépőjegyek $).80 (adóval együtt), megrendelhetők 1 “Az Ember” szerkesztőségében, 320 East 79 St. Telefon: j BV 8-6168. Jegyek a szombati estélyen a Hotel Rooseveltben is kaphatók. 1SZEBENYE1Ne Vadul és büntetve tört ránk az j idei tavasz, amely csak a naptár szerint volt tavasz, de valójában szörnyű Ítéletidő. Eső, viharok, a déli államokban tomboló tornádó s nyomában halottak százai. Nem hiszem, hogy akadt volna költő, j aki ezt a tavaszt verssel köszöntötte. A virágboltok kirakataiban az üvegházi ibolyák is reszkettek és a sárga nárciszok életuntán húzták be a nyakukat. Nem, a! Central Parkban még nagyitóiiveggel sem lehetett fölfedezni egyetlen egy zöld rügyecskét sem és az éhes mókusok tolakodóan koldultak mogyorót. Ezen az első tavasziatlan, rut tavaszi napon hagyta el — mindnyájunkat szivenütve — a földi világot Mária asszony, aki hitvese volt SZEBENYEI JÓZSEF amerikai magyar írónak és közel lakott a Central Parkhoz, amely ma is, a természet szabályai ellenére, a hivatalos tavasz dacára is az enyészet képét mutatja. A halotti búcsúztató írójának nehég a helyzete, amikor el kell bucsujztatni Őt, aki a legkedvesebbje egy iró kollegájának. Annak jaz öreg bohém Szebenyei Jóskának feleségét, akinek nagyszerüjirói tehetségét barátai és ellenfeléi egyaránt nagyra tartják. Milyen bántó és illetlen volna egy sablonos nekrológot Írni egy iró asszonyáról. Milyen üresen puffo^ minden dicsérete annak a hölgynek, aki kedves lényével, ragyogó; szellemével és melegen érző leikével a legtöbbet jelentett egy magyar iró életében. Aki úgy odatartozott Szebenyei Jóskához, hogy nélküle el sem tudják képzelni ; szegényt. És Jóska nagy í; . vesztesége, mintha egy kicsit a mienk is volna, akik több mint rokoni vonzalommal ragaszkodtunk ehhez a nem mindennapi jelenséghez, aki Szebenyei Mária volt . . . Hogy egyebet ne említsünk: Szebenyei József a nejét negyvenhat évvel ezelőtt NAGYVÁRADON választotta ki magának, ahol jó magunk is fiatalok voltunk és annyi sok emlék kapcsolt össze bennünket. Lassanként már eltűnnek az emlékek, és eltűnnek az emberek, akikkel együttesen emlékeinket idézzük. Óh, hol ván már Várad? Óh, micsoda messzeség köde borítja már a Kőröspartját, ahonnan Mária, a cívis KLEM-mészáros leánya elindult egy magyar poéta karján Amerikába, a biztos bizonytalan egzisztencia felé. — Várad, Bémertér, Bunyitay- Iiget, Rhédey-kert már mind, mind nagyon messze ment tőlünk. Hozzánk a sir van közel a new jerseyi t e m etöben — mondaná Szebenyeiné, miközben hosszú papirszipkán keresztül a cigaretta füstjét eregeti . . . Ez a megfelebbezhetetlen igazság! Hozzánk a sir van közel . . . Ennek a tudatában ne hánytorgassuk föl, hogy milyen keserves a magyar iró élete Amerikában és hallgassuk el: mennyi küzködés és gond volt Szebenyeiék osztályrésze. De ez az ősbohém, Szebenyei Jóska fölényes humorával átvágja magát minden nehézségen és az asszony hősiesen kitartott mellette. Három leányukat kellett felnevelniök. Negyvenhat óv! Négy év múlva lett volna az aranylakodalmuk. Ezt az ünnepet AZ EMBER Oft,I L 1 már Mária nem várta meg. Otthonában vacsora után könyvvel a kezében egy csöndes sóhajjal összecsuklott. Mire Jóska az Íróasztala mellől hozzásietett, már halott volt. Künn a Central Park kopár fáit kegyetlenül tépte a szélvihar . . . Szombaton délután két órakor temették el Szebenyeinét. Koporsóját virágerdő borította és a halottas kápolna megtelt őszintén gyászoló barátokkal. Dr. Takaró Géza református tiszteletes megható, költői szépségű beszédet tartott a ravatalnál. “Pesten a Kerepesi-uti temetőben — mondotta — van egy nagy költőnk sírja. A sirkövön ez a fölirás: CSAK A TESTE ...” “A test elmúlik, a lélek megmarad,” — ez volt a halotti beszéd végső következtetése. A newjerseyi-temetőben zuhogó esőben a nyitott sir szájánál állván, — amely Szebenyeiné törékeny testét magába fogadta, — titkon irigyeltük a nagytiszteletü urat szép vigasztaló szavaiért. Nekünk, sajnos egyetlen vigasztalást vagy enyhületet adó gondolat sem jutott eszünkbe. Szerző! Szerző! (Levél egy fiatal drámaíróhoz, akitől még nagyon sokat vár a színházi világ!) New York, 1952. márc. 23 Mr. George Tábori c./o. Music Box Theatre Broadway, New York City Kedves Tábori György! Az Ön nagyszerű újdonságát, a “Flight Into Egypt” c. drámát láttam tegnap este. Köszönöm a néhány megrázó cselekményekben gazdag, nagy jelenetekben bővelkedő órát, amit a színházban töltöttem. Hatalmas fejszéba vágta fejszéjét e darab vizumszerzési alapmotívumával. Az amerikai polgár nem ismeri ezt a problémát. Útlevelét simán, 4-10 nap alatt kapja kézhez; utazási irodája pedig automatikusan megszerzi a szükséges vízumokat. Számos államban amerikaiak vizűm nélkül is boldogan látott vendégek. így tehát a Yankee-nek vizumtragédiákról beszélni körülbelül olyan feladat, mint teszem azt a soha sivatagot nem járt, város-ostromot át nem vészeltnek az ivóviz fontosságát hangsúlyozni, avagy a bányászat veszélyeiről mit sem tudónak előadást tartani a levegő nélkülözhetetlen voltáról. Kétségtelen, hogy a “Flight Into Egypt” néhány jelenete után ugyanez az amerikai publikum tökéletesen átérezte mit is jelent egy-egy kis gummibélyegző, egyegy aláírás és egy uj oldal az egyre nagyobb számú menekülő emberiség útlevelében ... és fokozott figyelemmel várta az átfűtött levegőjű dráma újabb fordulatait. A szerző és annak szülőföldjéről való nézők között azonban egykettőre valami láthatatlan, de egyre érezhetőbbé váló extra kapcsolat is létesül az előadás alatt . . . bár a “refugee” szereplők mind osztrákok, a szerző és mi: magyarokat láttunk a színpadon, s amig ezek a “bécsiek” a Burg, Prater, Kaertnerstrasse, Grinzing és Semmeringgel kapcsolatos emlékeikről beszéltek—Tábori és mi a Nagykörút, Vár, Városliget, Váci-utca, Tabán és a Mátrával oly szorosan összefüggő ifjúságunkat vizionáltuk. Éppenugy, amikor a különlegesen elsőrangú alakítást nyújtó szereplők (olyan karaktereket alakítanak, akik egészen 1943-44-ig aránylag jól éltek Bécsben és csak a levert hitleri háború után kezdték menekülni a változó színű, de éppoly kegyetlen diktátor elől) — a szerző és mi jól tudtuk, hogy valójában ezek a refugeefigurák több mint 30, de legalább 14 hosszú év óta menekülnek, szenvednek, izgulnak és nélkülöznek, — amig itt-ott némelyikük előtt meg nem nyílik az ígéret Földjének bűvös kapuja. Bárhogy is alakuljon a “Flight Into Egypt” broadwayi, londoni, párisi és később hollywoodi karrierje, egy biztos: Tábori György igazi drámairó (aminthogy legutóbbi, amerikai tárgyú, “Caravan Passes” c. regénye igazi Írói voltát bizonyitatta!), akitől még igen sokat várhatunk. A nagyszerű Lukács Pál (akinek brilliáns alakításáról a világlapok a legszebb jelzők tömegével emlékeztek meg . . . ) s az egycsapásra sztárrá avanzsáló, bécsi Gusti Huber; Elia Kazan, a tökéletes rendező; továbbá Jo Mielziner, Anna H. Johnston és Irene Mayer Selznick joggal fémjelzett neveit látjuk a szinlapon. Mindez azt bizonyitja, hogy Amerikában első színdarabjával jelentkező Londonban letelepedett fiatal magyar szerző valóban pazar keretben mutatkozhatott be a Broadway-n. Tábori Kornél, a magyar riporterek Auschwitzban “eliminált” néhai “Garnd Old Man”-je büszke lehet György fiára! J. APOR Szerkesztői üzenetek Borsai A. Sydney. Már hetek előtt alkalmunk volt betekintést nyerni a budapesti kormány Washingtonba küldött u.n. Fehér Könyvébe. Gráci tudósítónk juttatta el hozzánk. A könyv olyan légbőlkapot, stupid hazugság-gyűjtemény, hogy nem tartottuk érdemesnek vitába szállni vele. Washington is lomtárba tette, válaszra nem érdemesítette. Miért adjunk amerikai nyilvánosságot a bolsi propaganda fércmüvének? Ennek csak a budapesti hazugsággyár és a moszkovita és egyéb kommunista kémek és ügynökök örülnének. — T. K., London. Köszönjük az anyagot. “Az Ember”-t azonban a vörös gróf és kalandor társasága személy szerint nem érdekli. Bennünket a Free Europe müncheni magyar leadásai foglalkoztatnak. A Free Europe magyar propogandája szerintünk ugyanis nem dilettáns akarnokok, minden kisiklásra kapható kalandorok, kommunista társutasok és Szálasi-boyok magánügye, hanem Amerika és Magyarország legelsőrangu közérdeke. A közérdek védelmében kiállani és az igazságot elmondani fügetlen emberek és független újságok kötelessége! Elég szégyen, hogy akadnak magyar emigráns politikusok, akik éppen olyan jól tudják, mint mi, hogy Münchenben hamis játék folyik és mégis csak négyszemközt, suttogva ismerik be “Az Ember” cikkeinek igazságát és a nyilvánosság előtt ki nem merik nyitni a szájukat. Miért? Mert a Free Europe Committee hatszázezer dolláros dugsegélyét féltik; az ingyenélés fontos nekik, nem a haza, a propaganda és nem az igazság. Úgy halljuk, hogy még a volt ébredő-elnök és a klikkje is legalább olyan súlyosan ítéli meg a müncheni magyar rádió bűneit és balfogásait, mint “Az Ember.” De gyávák, kapzsiak, romlottak! Mit nekik a müncheni közvéleményhamisitás, mit nekik a vasfüggöny mögötti kétségbeesett magyarság tiltakozása: a fő a husosfazék, a munkanélküli megélhetés. — Bronxi olvasó. A bukaresti kommunista kormány bort [a March 29, 1952 BÉKEFFI LÁSZLÓ konferál “Az Ember” március 29-i Müvészestélyén a Hotel Roosevelt “Hendrik Hudson” termében (Mad. Ave. 45 St.). zalmas zsidóüldözéséről részletes ismertetést adunk, amint a már a kontinensről útban lévő hiteles adatok megérkeznek “Az Ember” szerkesztőségébe. — Régi washingtoni olvasó. Az Ön levelében foglalt megállapítások szerint az újpesti Columbus-lovag (Fábián) uj ménje Vajda névre hallgat. Csak nem az a Vajda Pál, aki másfél évig lóvá tette a Free Europe Rádió amerikai vezetőségét? — M.J.B. München. Köszönet az újabb küldeményért. Anynyi értékes és hiteles adatot és hozzászólást kapunk Ausztriából és Németországból a müncheni Free Europe Rádió magyar deszkjének botrányáról, hogy “Az Ember” nyolc oldalán nem tudnuk helyet szorítani közlésükre. Az uj küldeményből újból a Reflektorok és a félórás színdarabok nyerik » pálmát. Ha meggondoljuk, hogy ezt a sok zagyvaságot és hiábavalóságót, unalmat és baedeckerszerü városleirást annak a magyar hallgatóságnak szánták, amely életveszedelemben nyitja ki a ródióját, úgy azt kell hinnünk, hogy a müncheni magyar propagandisták főcéljukul tűzték ki a Vasfüggöny mögötti magyarság elriasztását és leszoktatását a rádió meghallgatásáról. 2.) Az a hire is megható, hogy Székely Andor, többszörösen körözött müncheni magyar propagandista tiszteletére bankettet rendeztek kollégái. Az európai rendőrségeken jól ismert hazánkfiát Szakmári Károly és Zalabéri Horváth János köszöntötték a priuszosok nevében. 000000000000000000000009 Magyar Patika YORE PHARMACY 65-45 99th Street Forest Hills, L. /. Telefon: TW 7-3330 Tulajdonos: Ligeti Jenő Ph. G., évtizedes gyakorlattal bíró amerikai-magyar patikus Speciális Baby Department Sebészeti felszerelések. Orthopédiai-sérvkötő osztály. Laboratóriumi vizsgálatok. Gyógyszert küldünk: MAGYARORSZÁGBA, ISRAEL-be és más országokba! OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOGO)
