Az Ember, 1952 (27. évfolyam, 2-49. szám)
1952-03-15 / 12. szám
A negyedszázados évforduló bálja Alig két hét az idő és eljön a newyorki magyarságnak, hu barátainknak legnagyobb társaságbeli eseménye, “Az Ember'’ bálja és müvészestélye. Ez az esemény az idén különösen érdekes lesz, mert most tölti be ez a missziót teljesítő lap — kapocs minden jó érzésű amerikás magyar egybefogására — amerikai életének huszonötödik évfordulóját. A negyedszázadra való visszaemlékezés a szokottnál is melegebb és bensőbb hangulatot biztosít majd ennek az összejövetelnek, amely “Az Ember” barátainak igaz, meghitt, kellemes ünnepe lesz. A ragyogó bálnak és müvészestélynek dí túrna: március 29-e*, szombat este 9 óra. Színhely, mint eddig is: a Roosevelt Hotel “Hendrik Hudson”-terme, (Madison Ave. és 45 St. sarkán). Ott találkozunk valamennyien, hogy kezet szorítsunk és néhány igazán meleg, hangulatos, szép órát töltsünk együtt “Az Ember’’ jegyében és szellemében. New York magyarságának legjobbjai lesznek együtt ezen a felejthetetlen estén. A műsorunk ismét a legelső, ami New York művészeiből kitelik. Fellép valamennyiünk kedvence és büszkesége. Fellegi Teri, a dalnak, temperamentumnak és Vd aaiNosn ■gWOH N3THÍH8 miHJMSS* sor CÖNDÖR EERMNC POLITIKAI Reentered as second matter Aug. 4, 1942, at the post office at New York, N. Y., undy the Act of March, 1879 SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: 320 Rast 79ST., NEW YORK, 21, N. Y. Phone: BUtterfleld 8-ttlb« VOL. XXVII No. 12 NEW YORK, N. Y„ MARCH 15, 1952 EGYES SZÁM ÁRA 20 CENT MOSOLY A KÖNNYEK KÖZT Irta: DR. SULYOK DEZSŐ FELLEGI TERI művészi előadásnak utolérhetetlen mierpretálója. Azonkívül, ezen az estén mutatkozik be egy csodálatosan szép és hatalmas énekhang a newyorki közönségnek: Edmond Langeais. a párisi Opera Magyarország életében még nem volt olyan fordulat, mely a kormányzás belső rendszerét és személyi felépítését olyan mértékben változtatta volna meg, mint a nemzetiszocia lista Németország háboruvesztése a szövetséges hatalmak ellenében. A német támadó háború hullámainak .Magyarország területéről nyugat felé történt visszahúzódása 1945 tavaszán mindenestől magával rántotta az 1920 óta felépült magyar államszervezetet is. Egy világ egyszerűen elmerült és egy másik bukkant fel helyette a hullámokból, hogy azt is hamarosan elnyelje a szovjet-tenger. Ennek a rövid ideig élt uj világnak történelmi értékelésénél mindenek előtt számba kell vennünk, hogy mi volt a megelőző korszak hagyatéka, amit az uj magyar rezsimnek szükségképpen át kellett vennie, akár akarta, akár nem. Osszuk fel a megelőző 25 év hagyatékát okszerű szempontokhoz igazodva, három csoportra. Nemzetközi helyzetünk és kapcsolataink szempontjából vizsgálva a kérdést, az elmerült kor ezeket a tényeket hagyta hátra az őt felváltó demokratikus rendszer számára: Bárdossy László miniszterelnök hadüzenete és annak folytán a Szovjet ellen vívott sikertelen német háborúban való részvételünk orosz megszállás alá vetette Magyarországot. Ennél brutálisabb, kíméletlenebb és embertelenebb megszállás már aligha lehetséges. A nyugati hatalmak ellen történt egészen ostoba hadKMép’sünk pedig (színben Bárdossy müve) “enemy alien”-né tett bennünket a Nyugat szemében, akinek sorsával a kezdet kezdetén — mig az első háborús merevség fel nem engedett — nem sokat törődtek. Miután a jaltai és potsdami megállapodások idején ez a hangulat a Nyugat oldalán még erősen érvényesült velünk szemben, a Szövetséges Ellenőrző Bizottság Magyarország felett akként alakult meg. hogy abban a döntő szó — akkor jóformán ellentmondás nélkül — a Szovjet megbízottjáé lett. A két bécsi döntés és a Délvidék ellen intézett támadás következtében az országhoz csatolt peremrészek a fegyverszüneti szerződés értelmében egyszerűen leváltak rólunk és visszatértek korábbi államkötelékükbe, ahol ezeknek a területeknek magyar lakosságát a legkegyetlenebb üldözések várták. Különösen áll ez Jugoszláviára, amelynek komrtiunista partizánjai Újvidékért akartak rajtunk revánsot venni és vettek is százszoros mértékben. Azok a kísérletek, melyeket a háború alatt több magyar kormány is abban az irányban hajtott végre, hogy a hivatalos külpolitika irányával szemben kapcsolatokat teremtsen a szövetségesek felé, tökéletesen csődöt mondtak és inkább ártottak mint használtak az országnak. A belső állapotokat tekintve a Horthy-kor hagyatéka ez volt: 25 éven keresztül megoldatlanul hagyta a földkérdést. holott legalább 2(1 olyan éve volt. amikor nyugodtan, okosan és igazságosan meg lehetett volna ezt a legnagyobb nemzeti problémát oldani. Munkaszolgálatban alkalmazott embertelen módszerekkel, deportálásokkal és közvetlenül végrehajtott gyilkosságokkal elpusztított az ország zsidó származású polgáraiból mintegy 400,000 embert. Ezzel a világ jelentékeny részének ellenszenvét, sőt haragját vonta az ország fejére. De megmérgezte ezzel a magyar társadalom egész légkörét is. A visszavonuló német haderő és a vele tartó nyilas kormány, továbbá az orosz hordáktól való nem indokolatlan félelem nyugatra sodort közel egymillió magyar menekültet, katonát, civilt vegyesen. Az orosz csapatok “hadifogságnak*’ nevezett emberrablása kivitt az .országból és mérhetetlen szenvedésbe döntött tiőbb mint 600,000 embert, nagyobb részben civilt, köztük sok nőt. A háború teljesen feldúlta az országot, megsemmisítette a termelő eszközök túlnyomó részét (amit a németek már előbb el nem vittek nyugatra) és tönkretette közlekedését. A szovjet-csapatok rablása úgyszólván minden családot kifosztott. Valutánk leromlott, gazdasági stabilitásunk elenyészett. És erre a nyomorult oi-szágra nehezedett 300, 000,000 aranydollár jóvátétel a Szovjet javára, aminek a2 árfolyamát az oroszok úgy számolták el. ahogy akarták. Végül a kibontakozási lehetőségek szempontjából, dt különösen az országban-érvényesülő kommunista nyomás szándékainak könnyebb érvény esi thetése szempontjából nézve a képet, a 25 éves ellenforradalom végzetes hagyatéka ez: kész internálási rendszert hagyott a rendőrség kezében, melyet a belügyi igazgatás két évtizeden keresztül mesterien kifejlesztett. A kommunista magyar kormány ma is ugyanazon rendeletek alapján internáltat, amelyeknak alapján minket a német megszállás alatt a Toloncházba vittek. Meghonosította Magyarországon az ott eddig nem ismert deportálás intézményét. Ma a kommunisták ugyanazon rendeletek alapján deportálnak, amiknek az alapján Imrédyék 1944-ben eljártak. Még a deportálások szomorú “emberanyaga” is csak részben változott. Megvalósította — különösen büntető ügyekben — az osztály- és pártbiráskodást. Surgoth. Töreky. Szemák, Sehadl. Méhes vagy Pálffy tanácselnökök Ítélkezésének szelleme semmiben sem vagy alig különbözött a Jankó Péterek s Olthy Vilmosok Ítélkezésének szellemétől. Ma a “kulák” nem kap védelmet a bíróságnál, akkor a vadkárosult zsellér nem tudta az uradalom vadjai által okozott kárát a hitbizomány ellen érvényesíteni. Az ellenforradalom megcsinálta a maga védelmére az államvédelmi törvényt, a nemzetgyalázás és kormányzósértés törvényét. A kommunistáknak csak applikálniok kellett ezeket a maguk hatalmának védelmére. A Sztójay-kormány gazdasági minisztere, Imrédy Béla bevezette a térítés nélküli vagyonelkobzást. 7-9,900.000.000 pengő (2.5 billió dollár) értékű zsidó vagyont rabollak el térítés nélkül, a legbrutálisabb személymotozás árán is. A kommunistáknak csak meg kellett maradniok Imrédy utján, nem volt szükségük “reformra.” Az ipar. kereskedelem, sőt a földmÍvelés jogát is engedélyhez kötötték, ezeket az engedélyeket aztán akként és annyiszor revidiálták, amikor csak az egyre erőszakosabb diktatúra csavarja kívánta. Amikor később a kommunisták a maguk érdekében cselekedték ugyanazt, csak a kitaposott utón kellett tovább menniük. Gömbös Gyula óta a kontraszelekció olyan mértékben érvényesült Magyarországon, hogy annak ércfalán keresztül csak kevesen tudtak betörni a közéletbe. Ezért nem alakulhatott ki egy iskolázott, tapasztalt demokratikus vezető-réteg, mely a változás után kellő számban állott volna a nép országának rendelkezésére. A magyar kormány már 1931-ben beyezette a parlament félretételét és a rendeleti kormányzást. (33-as Országos Bizottság.) A diktatúrára törekvő kommunistáknak ezen a téren is csak ezeket a törvényeket kellett kiásniok és újra életbe lépte\.iiök. Szálasi kormánya egyik utolsó hatalmi aktusával meggyilkoltatta Bajcsy-Zsilinszky Endrét, aki 1945 után a magyarság természetes vezére lett volna. A demokrácia vezetői ebbea beteg-agyba feküdtek nele. mert nem volt más választásuk. És mégis, akik a rom*lást okozták, de saját bőrüket Nyugatra mentve a fortéimét már csak a nyugati zónák biztonságából nézték, azt kívánták az uj magyar kormányoktól, hogy akként vezessék az országot, miként egykor Hunyadi Mátyás vezette. Ők gyújtották fel a házat, majd elfutottak belőle s most messziről nézve a tüzet, mindent kifogásoltak, amit a tűzoltók csináltak. Könnytengerré vált ekkor az ország. Meggyalázott nők, tehetetlen apák és férjek, elárvult gyermekek, hozzátartozóikat kereső vagy sirató családok, kifosztott emberek és az elhurcoltatás elöl bujkált) menekülők könnyei folytak egybe. És bennünket, akiket akkor a nép vezetőinek ismert el. egy titkos rettegés tartott fogva: vájjon nem lett-e a magyar nép mindezeknek a hatása alatt lelkében kommunistává? Szorongva vártuk az 194o. november 4,-i országos választás eredményét: mi fordul ki az urnák mélyéről? Aggodalmunk alaptalannak bizonyult. Az országos választásokon 4,719,000 ember szavazott: maga az egész magyar nép. amelynek soraiból még sohasem járultak ennyien az urnákhoz. Megdöuthetetlenül igazolja ez a szám. hogy ez a választás a magyar nép legsajátabb, tudatosan vállalt és minden magyar számára parancsot jelentő megnyilatko;ása volt. Az úgynevezett jobboldal ma szeretné elhitetni, EDMOND LANGEAIS énekese, akiről megsúghatjuk, bogy magyar eredetű fiú. Az egyébként is pazar műsort Békeffi László ismert, szellemeíségében is mély konferanszai fogják kísérni. A szórako’ ‘•«.tó tánczenéról Bartal Jenő b nagyszerű zenekara gondoskodik. A jegyrendelések már javában folynak. Jegyek szerezhetők “Az Ember” kiadóhivatalában, 320 East 79 St„ (telefon: BU 8-6168). A belépő ára, adóval, $4.80. Készüljünk tehát New York legjobb, legértékesebb magyar társaságának e benső derűs öszsze jövetelére: “Az Ember” idei müvészestélyéfe és báljára. Viszontlátásra a ROOSEVELT Hotel “Hendrik Hudson”-termében, 29- én, szombaton, este 9-kor!
