Az Ember, 1952 (27. évfolyam, 2-49. szám)
1952-03-08 / 11. szám
March 8, 1952 AZ EMBER 5-ik oldd A Teréz-köruti “merénylet” hiteles története 1946-ban bejárta a világsajtót az a htr, hogy Budapesten az orosz megszálló- haderő békés katonáit a nyilt utcán megölik. A terjedelmes jelentés ismertette a Terézköruti merényletet, amelysek két orosz katona esett áldozatául. Az újságolvasót a hir mindig jobban érdekelte, mint a cáfolat. A hir maradandó, a cáfolat nem szenzáció, tehát érdeklődésre sem tarthat számot. Sajnos, a Terézköruti merénylet szemtanúinak nem állt módjukban a cáfolatot közzétenni a világlapokban, hogy legalább enyhítsék a tömegek elítélő magatartását, mely természetesen kifejezésre jutott.' Akkor még az orosz haderő több szimpátiának örvendett Nyugaton, mint ma. Talán a közönyön túl még a cáfoló szavahihetőségét is kétségbevonták volna, ha egyáltalán akadt volna olyan bátor ember, aki a merényletet megcáfolta volna Magyarországról. A világ a kommunizmus kétszínű játékait ismeri és minden szavát, tettét ma már úgy is birálja el. A Teréz-köruti merénylet óta hat év telt el. Hat év alatt a magyar állam az orosz megszállás teljes állapotába került mind katonai, mind ipari, kereskedelmi, szellemi, művészeti, orvosi és egyéb téren egyaránt. Ezt a tényt is jól ismeri a világ és hazánkat nem mint csatlóst tartja számon, hanem mint a bolsevizmus jármán szenvedő, leigázott országot. A szabad földön élő magyaroknak, akik hangúkat hallatják, kötelességük a világ elé tárni minden olyan eseményt, mely Ma-Irtó: * * * gyarországon történt, s melyeket az oroszok követtek el. A Teréz-köruti merénylet leírásával csak a világ elé kívánom tárni — ime a szovjet politika hogyan használt fel minden kínálkozó alkalmat, hogy terveit ezekkel a mondvacsinált merényletekkel alátámassza és valóra váltsa. Legyen a valóság leírása egyben elégtétel kis hazánk számára is, mely a megszállás első napjától kezdve távoltartotta magát a kommunizmustól és harcol ellene ma is. Mi történt tehát 1946-ban a Teréz-kqruton? Az Edison - kávéház ott állt a Teréz-körut és az Aradi-utca sarkán. A jó békevilágban a márványasztalok mellett sakkoztak, dominóztak, tarokkoztak. Lenn az alagsorban csattogtak a billiárdgolyók és a jó pesti polgár mindezt egy pohár viz mellett élvezhette. Az ostrom után nehezen akarta bárki is elhinni, hogy az összezúzott Edison - kávéházból valaha kávéház lesz újra. A márványasztalok ezer darabra törve hevertek a fapadlón, az üvegtükröknek a kereteit is eltüzelték, a hatalmas üvegablakoknak csak a helyei maradtak meg. A bársonyhuzatokat letépdesték, a székeket ellopták, a forgóajtót kiszerelték . . .A zenekar dobogója mellett egy döglött ló hevert, mellette szalmatörmelék, üres konzervdobozok, emberi ürülék, cigarettavégek. Mégis alig hat hét múlva kinyitott a kávéház. Először csak pótkávés feketét lehetett kapni, pár Március 29-én SZOMBATON ESTE lesz 9 órai kezdettel a HOTEL ROOSEVELT HENDRIK HUDSONTERMÉBEN (MADISON AVE. és 45th STREET! "AI EMBER'; Jubileumi MŰVÉSZESTÉLYE ÉS 1 BALJA i A NEW YORKI MAGYARSÁG SZOKÁSOS ÉVI NAGY ÖSSZEJÖVETELE A MŰVÉSZI MŰSORBAN: i FELLEGI TERI | a legnépszerűbb előadómüvésznő I EDMUND LANGEAIS | a párisi Opera baritonistája I BÉKEFFI LÁSZLÓ 1 KONFERÁL! BARTAL JENŐ tánczenekara Belépőjegyek adóval együtt személyenként 84.80. H Jegyrendelés “Az Ember’’ szerkesztőségében: 320 East 79 St.. ül New York 21, N. Y. — Telefon: BUtterfield 8-6168. nap múlva mindent. A dobogóra újra felült a zenekar és a csoda valóra vált, az Edison-kávéházba visszatért az élet. Aki ismeri a pesti kávéházak belsejét, tudja egy - egy kávéház tulajdonosával, főpincéreivel, pincéreivel, a piccoló-fiuval, a trafikossal és a kény ereslánnyal együtt, természetesen a vendégeket is beleértve—nagy család volt. Ismerte ott egymást mindenki. Az újjáéledő Budapestnek ilyen családi kávéháza volt és lett ostrom után újra az Edison-kávéház. Az elmaradt vendégek visszaszállingóztak, megtárgyalták ki halt meg az ostrom alatt, ki hol van, mit csinál, aztán élték életüket tovább, mint a háború előtt. A beosztással élő kistisztviselő most is csak zónapörköltet ebédelt, a zsörtölődő háromszor is visszaküldte kávéját és igy tovább. Ment minden úgy, mint régen. . . Az 1946-os esztendő már derűsebben köszöntött a pesti polgárra, mint az előbbi. Volt már élelem, ruha, cipő; a színházak, mozik játszottak és a lebombázott házak helyébe újak épültek. A Teréz-körui fák ágai vidáman zöldeltek, a hatos bolondosán csilingelt, a nyári nap ontotta sugarait. Béke volt . . . Az Edison-kávéház terraszain sütkérező emberek ültek. Benn a női zenekar játszott. A nyugodt hangulatot négy orosz katona megjelenése vágta ketté. Bementek a kávéház belsejébe és a magukkal hozott nővel együtt leültek egy asztalhoz. Rendeltek.és inni kezdtek, mint minden orosz. Az első óra rendben múlt el. Csak később, amikor a fogyasztott alkohol már megtette hatását — változtak meg pillanatok alatt. Tulorditották a zenekart, szódásüveggel verték a márványasztalt és nagyokat röhögtek. Az egyik orosz — egy főhadnagy — magához húzta a velük mulatozó nőt és megcsókolta. Ez még nem lett volna baj, de a többiek is részt kértek és kaptak. Sőt, az egyik olyan nyiltan kezdte ölelgetni a nőt, hogy többen a kávéház vendégei közül felálltak'és elmentek. A főhadnagy is észrevehette a kényes helyzetet, mert erélyesen rászólt temperamentumos bajtársára. Az csak leintette. Erre ez felállt és zubbonyánál fogva felrángatta helyéről a másikat. Az pisztolyához kapott, de a főhadnagy megelőzte. Két lövés csattant és átlőtt mellel zuhant az orosz a márványasztal alá. A másik kettő a főhadnagy ellen fordult. Az kihátrált a kávéházból, de közben lövöldözött. A terrasz előtt azonban leteritette egy golyó és azonnal meghalt. A keletkezett zűrzavarban a nő az egyik oroszszál eltűnt, hátrahagyva két halottat és egy súlyos sebesültet. A kávéház pillanatok alatt kiürült. A kíváncsiskodó #tömeg a másik oldalról nézte a halott oroszt, aki a kövezeten feküdt'. Perceken belül megérkezett a zöldsapkás orosz katonai rendőrség. Megszállták a kávéházat, többen az utca tömegét oszlatták szét. A környező házak ablakaiból ezernyi fej nézett ki. Erre a katonai rendőrök sorozat lövéseket adtak le a házak emeleti ablakai felé, figyelmeztetésül — mindenki csukja be az ablakot. A magyar politikai rendőrség is megérkezett. Csoportokra szakadozva bementek a házakba és lakásról-lakásra menve, Igazoltattak mindenkit. Ha történetesen valaki vendégségben tartózkodott ott, azt felszólították, menjen velük. Akik nem a környező hazak lakásainak lakói voltak, azokat mind"’”beterelték az Andrássy-ut 60-ba. Itt tüzetes vizsgálat után engedték csak azokat szabadon, akik személyazonosságukat igazolták. Többeket ott tartottak. -Senki nem tudta miért, legtöbbnek fogalma sem volt, mi történt . . . A politikai rendőrség egyik ilyen igazoltató csoportja eljutott a Teréz-körut és az Oktogon-tér sarkán lévő házba. Nagy fontoskodva végigjárták a lakásokat, majd felmentek a padlásra. Az egyik tetőnyilás alatt a fapadlón ott feküdt egy 15-161 éves fiú. Arca szétroncsolva. Halott volt. A lövöldözés zajára szaladt fel a padlásra és a tetőnyiláson kinézett, ahonnan jól lelátott a Körút másik oldalán lévő Edison-kávéházhoz. Amikor az orosz katonai rendőrök riasztó sorozatokat lőttek a házak ablakai felé, egy lövés arcon találta a fiút és megölte. A politikai rendőrség emberei idegesen leszaladtak. Több orosz tiszttel tértek vissza és élénk beszélgetés indult meg köztük. Az egyik nyomozó körüljárta a padlást. Kis idő múlva több kispuskával tért vissza. Ilyennel gyakorlatoztak háború előtt a leventék. Ártatlan fegyver volt. Az egyiket leteritették a halott fiú melléj percek múlva megérkezett a hivatalos fotóriporter — a többi már ment magától, mint a karikacsapás. Másnap a kommunista lapok eK ’ső oldalon öklömnyi betűkkel hirdették: “GYILKOS MERÉNYLET HŐS FELSZABADÍTÓINK ELLEN!” ott a fénykép is, a kisfiú szétroncsolt arcával, melyet megmagyaráztak avval, hogy a merénylete elkövetése után gyáván agyonlőtte magát. A halott fiú édesapját letartóztatták, volt leventeoktatót, aki kimustrált légpuskáit a padláson tartotta — megfenyegették, ha a szája jár. Három nap múlva megtörtént a díszes temetés. Katonai pompával vitték végig a két orosz koporsóját az Andrássy-uton, mögöttük a kormány egyes tagjai lépkedtek, fekete ruhában, komoran . . . Diszszázad menetelt és a gyász indülő fenséges akkordjai szálltak... Az ut két oldalán embertömeg. Inkább a kíváncsiság csalta őket ide, mint a részvét. A temetési menettel együtt a járdán orosz fegyveres katonák szaladgálnak fel-alá. Puskatussal verik le a férfiak fejéről a kalapot, lökdösik, rugdossák a nőket, férfiakat egyaránt s közben szitkozódnak, káromkodnak. A házak ormán fekete zászlót lenget a szél . . . Ismét két nap múlva a “Szabad Nép” bejelenti, a belügyminiszter közel kétszáz reakciós ifjúsági egyesületet, egyetemi tömörülést, sportklubot oszlatott fel és vagyonukat elkobozta, helységüket bezáratta. Az okot a Teréz-köruti “merénylet” szolgáltatta! Hatmillió zsidó mártír amerikai emlékműve — LEVÉL A SZERKESZTŐHÖZ — A mi komiténk azzal a céllal alakult, hogy előteremtse azt az öszszeget, amely a nácik által meggyilkolt hatmillió »zsidó mártír emlékére állítandó emlékmű költségét fedezze. Ezt az emlékművet a New York városa által felajánlott helyen a Riverside Parkban, a 83 és 84-ik uccák közt fogjuk felálitani, hogy hirdesse a testvériséget és figyelmeztessen a tiranizmus és diktatúra borzalmaira s jelezze, hogy az emberiség csak az örök erkölcsi törvényekhez ragaszkodva létezhetik. A városi művészeti bizottság elfogadta Eric Medelsohn építész és Iván Mestrovic együttes tervét. A terv szerint az emlékmű témája a Tízparancsolatot tartalmazó táblák, amelyeket Mózes adott a népének és amelyek parancsait annyi üldöztetésen keresztül követni ez a nép nem szűnt meg. Mi bizton hisszük, hogy az Ön nagybecsű lapjának tisztelt olvasói, akik a náci rémségekről tudomással birnak, az elsők között lesznek, akik adományaikkal az emlékmű létesítéséhez hozzájárulnak. Ezért kérjük levelünk és az adakozásra szóló felhívásunk szives közlését. A gyűjtést április 15-én zárjuk le és az adományokat nyilvánosan nyugtázzuk és azt reméljük, hogy tisztelt Főszerkesztő Ur is hajlandó lesz az adakozók névsorát becses lapjában közölni. Előre is nagyon köszönjük szives közreműködését és hisszük, hogy az Ön olvasói a legnagyobb lelkesedéssel vesznek részt akciónkban. A. R. LERNER, ügyvezető elnök A magyar társadalmi élet központja a New Yorki < Önképző Egylet Ez az egyedüli magyar egyesület, melynek saját székháza van a magyar központban: a 323 East 79th Street címen. Az amerikai magyarság legfontosabb kulturális és társadalmi egylete, mindéi} művészi, irodalmi és jótékonysági mozgalom hathatós támogatója. Klubhelysége, könyvtára és olvasóterme, játék- és gyülésterme. sőt konyhája is van tagjai kényelmére. Az Önképző Egylet nem politizál. Politikai és vallási kérdések gyűléseken soha szóba nem kerülhetnek. Tagja lehet bármilyen vallásu, becsületes, tisztességes férfi vagy nó. Tagjai között a társadalom minden rétege képviselve van, a szegénytől a gazdagig, a munkástól a gyárosig, az ápolónőtől, a kórházi főorvosig. És ami a legfontosabb, mindenkinek egyforma jogai vannak. Tagjai két egymást kiegészítő csoportba tartoznak: Rendes tagok, akik a felvételkor 45-ik életévüket még nem töltötték be és pártoló tagok 45-től. Az Önképző Egylet elhatározta, hogy tekintettel a nagyszámban kiérkezett magyarokra, akik még küzdenek a kezdet nehézségeivel, a következő 6 hónap alatt 35 éves életkorig az uj tagok nem fizetnek felvételi dijat. Uj és régi magyarok szívesen látott vendégei ennek az egyesületnek, melynek klubhelyisége a hét minden napján déltől éjjel 1 óráig nyitva van. Sonia Sekula kiállítása E hó 10-én nyílik meg a Betty .Parsons Gallery-ban (15 East 57 Street) SONIA SEKULA képkiállitása. A rendkívül tehetséges fiatal művésznő legújabb festményei kerülnek bemutatásra. A kiállítás, amelyet nagy érdeklődés előz meg, március 29-ig marad nyitva. Vásárlási utalványok az Izráelben élő rokonok megsegítésére Paprikás Weissnél (1504 Second Ave.)! (H.)
