Az Ember, 1952 (27. évfolyam, 2-49. szám)

1952-02-23 / 9. szám

£-ik oldal AZ EMS£ft February 23, 1952 NEW YORKI NOTESZ Peyer Károly visszaérkezett Európából, ahol résztvett az Egyesült Európa Mozgalom kelet­európai osztályának londoni kon­ferenciáján, majd pedig Párisban folytatott fontos tárgyalásokat. • Deésewffy Gyula newyorki “tár­gyalásai” befejeztével a Free Europe Radio meghívta a Nemze­ti Bizottmány tagjait abból a cél­ból, hogy meghallgassák Des­­sewffy beszámolóját a müncheni és newyorki rádió munkájával kapcsolatban. A különféle jobbol­dali árnyalatok képviseletében Eckhardt, Fábián, gróf Teleki Bé­la, Acsa.v, Varga, gróf Bakách- Bessenyey és mások vonultak fel, akik buzgón helyeseltek Des­­sewffynek, úgyis mint grófnak, úgyis mint nyílt szövetségesüknek. A demokratikus tábor részéről Peyer Károly, Pfeiffer Zoltán, Ba­­rankovich István, Bartha Albert és Eröss Gyula vett részt a beszá­molón és valamennyien kifejtet­ték súlyos kifogásaikat Dessewffy szakszerűtlen és a n t i demokrati­kus manipulációi miatt, hangoz­tatva, hogy a Dessewffy által ve­zetett rádió nem az otthoni ma­gyar nép érdekeit szolgálja. Nagy Ferenc és a Magyar Parasztszö­vetség emigrációs szervezete távi­ratilag fejezte ki tiltakozását. • A fenti értekezlet izgalmas at­moszférájának volt azért egy bo­­hózatbaillő pillanata is. Amikor Peyer Károly, az otthoni magyar munkásság nagynevű vezetője és hivatott külföldi reprezentánsa arról beszélt, hogy a Dessewffy által vezetett rádiónak s általá­ban az emigrációban nyüzsgő jobboldali politikusoknak semmi kapcsolatuk nincs a magyar néppel, Fábián Béla közbeszólt és önmaga igazolására kijelentette, hogy “az emigráns Kossuth La­josnak sem volt annak idején a néppel kapcsolata.” Mi volt ez a fábiáni megnyilatkozás? Tiszta burleszk! Hát Fábián már Kos­suth Lajossal hasonlítja össze magát? A törpe az óriással? Ar­ról nem is beszélve, hogy Kos­suthnak olyanannyira szoros kap­csolata volt az egész magyar nép­pel, hogy minden magyar szive együttdobogott az övével és az emigráns Kossuthnak puszta ne­ve is a legelevenebb hatóerő volt Magyarországon. Ahogy mi ezt a csak milliméterekben kifejezhető Fábiánt ismerjük, még képes ma­gát beleheccelni holmi kossuthi pózba és képes elhinni magáról, hogy most már csak kossuthi mértékkel mérhető. Tökéletes blaszfémia . . . • Losangelesi anziksz: Kertész Gábor március 23-án müvészestét rendez s ezen ünnepli meg hu­szonötéves színészi jubileumát. Hatalmas sikerrel mutatták be a hollywoodi Vogue - színházban Székely István uj filmjét, amely­nek cime: “Stronghold’’ s amely Miksa mexikói császár életét dől- | gozza fel. A film egyik női fősze­repét Székely István felesége, a tragikus gyorsasággal meghalt Ágai Irén játsza, a felvételek úgyszólván közvetlenül a halála előtt fejeződtek be. Ez a szerep Ágai Irén hattyúdala . . . Szom­bathelyi Blanka, a Vigszinház volt színésznője nemrég magyar rádió-órát szervezett, de az adá­sok máris megszűntek, részint a hozzáértés hiánya, részint az át kos anyagiak miatt, • Rákossy Tibor és Gypsy Count­ess Julia a Hungarian Gardenben minden csütörtök, péntek, szom­bat és vasárnap este! 1528 Second Ave. Telefon: RE 4-9670. • Március 13-án mutatja be a Music Box Theatre Tábori György “Flight into Egypt” clmü szinjá­­tékát. A főszerepet Lukács Pál játsza! A bemutató nagy new­yorki eseménynek számit s te­gyük hozzá: nagy magyar siker­nek is. A darab méltatására an­nak idején visszatérünk és meg­írjuk kritikánkat a feltehetően brilliáns Lukács-alakításról is. • Eheti budapesti viccünk: A népiaemokvatikus iskolában a tanitó tőmondatokat diktál a nebulóknak: — Az úri bitangok idején Ma­gyarországon elnyomták a népet. Pont. A háborúba vitték- Pont. A vágóhídra kergették. Pont. A ma­gyar nép Rákosi Mátyást várta. Pont. Ebben a pillanatban észreveszi, hogy Móricka egészen mással fog­lalkozik és nem figyel oda. Rá­kiált: — Móricka, ismételd meg az utolsó mondatot! — Izé ... A magyar nép pont Rákosi Mátyást várta . . . Ez viszont emigrációs vicc: Két bacillus beszélget. — Mondja kolléga ur, csatlako­zott maga Eckhardthoz? — Nem. / — Hát akkor hogy akar fer­tőzni? . . . • Valódi juhturó H. Roth & S'on­­nál, 1577 First Ave,, New York 28. (Corner East 82nd St.) Szerkesztői üzenetek Somlyódi B. Paris. — Családi ügyekkel, privát ügyekkel nem foglalkozunk. Az, hogy valaki er­kölcsileg nem kifogástalan csa­ládból származik, attól még be­csületes, derék ember lehet. A le­velében aposztrofált személy va­lóban sötét alak. De ezt nem if­júsága és nevelése, hanem saját egyénisége indokolja. Mi nem hi­szünk a kommunista u.n. környe­zet elméletben. Ez semmirekellő, hazug fecsegő, aki összetéveszti a demokratikus Amerikát a feudális Magyarországgal. Hólyag. Ha tüt szúrnak beléje—kipukkad. F. I. Washington. — Igaza van, Nagy Ferenc nem állott szóba vele. Meg sem ismerte, mert alaposan kiis­merte 1945-48 között. Kiváncsiak vagyunk, vájjon továbbra is tag­ja marad-e a Parasztszövetség­nek? Vagy kipöndöritik onnan is? . . . Frankfurt—“Mya” néven Me­gyei? Ella irdogál a' Hontalan Magyarok Lapjában. Ez a nyilas nő össze nem tévesztendő Megye­­ry Sárival, a Párisban élő kiváló költővel és Írónővel. L. I. — A megállapodás szövegét szívesen vesszük. Kérjük továbbá az 1945 tavaszán folytatott tárgyalások pro memóriáját. Tanulságos vol­na, jellemzés okából, a lap buda­pesti és vidéki kiadásainak világ­nézeti eltéréseit dokumentálni. A vidékre expediáit lapok nyilas ' irányzata már a beküldött két ve­zércikkből is megállapítható. K. ludith, Linz. — Sajnos igaza van. Minden emigrációnak van sze­net je! Még a Rákócziénak és a Kossuthénak is. Ezeknek a kor­szakoknak századok vagy' évtize­­iek múlva vált közismertté török, nuszka és habsburgi uszálya: a térnek és a titkos szolgálatba ál­ók névsora. Ma, a technika szá­­:adában előbb kapjuk tetten a be­­;urranó gazfickókat! És előbb al­apítjuk meg az összefügéseket. izek a kutmérgezők nem kerülik il a nyilvánosságot. Gyűlnek az idatok és majd olvas róluk “Az ímber”-ben. Köszönjük utbaiga­­itását és szolidaritását! HOLLÓS BÖZSI s SHIRLEY ROSS angol-magyar s magyar-angol fordítási és be­­ándorlási ügyekben segítő irodája észséggel áll az amerikai ma­­yarság rendelkezésére.—Cim: 53 V. 42 St„ (Room 1046) New York 8, N. Y. — Telefon: LO 4-361t Igen figyelemreméltó cikk je­lent meg a “Krónika" cimü legi­timista lap legutóbbi számában. Bizonyságául “Az Ember” min­denkor abszolút tárgyilagosságá­ra, ezennel kijelentjük, hogy a szóbanforgó cikk sok állításával teljesen azonosítjuk magunkat! A cikk a budapesti kommunista kormány által legutóbb kiadott u.n. Fehér Könyvvel foglalkozik, amelyben tudvalévőén azzal vá­dolják meg Amerikát, hogy tá­mogatja a magyar emigráció fe­udális, reakciós és fasiszta ellen­­forradalmi mozgalmait. Beszámol a “Krónika” arról, hogy a Fehér Könyv tele van a Nyugaton meg-JÖVEDELMI ADÓÍVEK SZAKSZERŰ ELKÉSZÍTÉSE FEBRUÁR 22-ÉN (Washington Day) NYITVA EGÉSZ NAP! PÉNZKÜLDÉS BÁRHOVA! TÜZ-, ÜVEG-, BALESET-, AUTOMOBIL­ES MINDENFÉLE BIZTOSÍTÁS GARTNER UTAZÁSI IRODA 207 East 84th Street New York 28, N. Y. (Third Ave. sarkán) Telefon: REgent 4-7068 jelenő szélsőséges magyar újsá­gokból vett idézetekkel, amelyek bői kiderül, hogy ezek a lapok fa siszta, feudális és reakciós céloka szolgálnak, tehát ma is épenolyai ellenségei a demokráciának, ágin hajdanán. A “Krónika” ehhe; Ijozzáfüzi, hogy biztos tudomás: szerint otthon kiilönlenyomatoka készítenek ezekből a káros emig ráns újságokból s azt bőven- osz­togatják kisembereknek, mond­ván: “lássátok, mi volua, ha a m rendszerünk megbukna; vissza Jönne a feudalizmus, a reakció é: utánuk a fasizmus következne.' Kétségtelen — állapítja meg a “Krónika”—hogy a magyarnyelvű 'Fehér Könyvet azzal a céllal ad­ták ki, hogy az otthoniak közötl elrettentő propagandául szolgál­jon. Mindezek után pedig a ’Krónika" megállapítja, hogy a magyar népnek már elege volt a feudalizmusból, az erőszakból, az uborkafás diktátorokból és a kó­­tyagos szélsőségek tragikus lejtői­ből, majd igy folytatja: “fájlal­juk, hogy vannak laptársaink, emigráns irók, újságírók, politi­kusok, akik írásaikkal, cselekede­teikkel alkalmat adnak a kom­munistáknak, hogy azokat saját propagandájuk számára kiaknáz­nak. Nem örülünk, de bosszanko­dunk azon, hogy nekik segítenek és ártalmára vannak a szabad magyarság demokratikus hírnevé­nek s az igazi felszabadulásnak.” Szóról-szóra, betüről-betüre iga­zak a fenti megállapítások. • A fenti ügyben egyébként az a pikantéria, hogy az idézett záró­passzus kifejezetten Eckhardt Ti­bornak van adresszálva s a “Kró­nika" szerkesztői a szélsőséges posványba merült eckhardti poli­tikát leckéztetik meg a fenti mó­don. ,Idők jele! Tudvalevő, hogy a mindenféle kalandos vargabetűt megtett és ma már végérvényesen hitelét vesztett Eckhardt legutóbb Habsburg-ipropagandistának csa­pott fel. Dehát ma már a politikai elemisták is tudják, hogy jaj an­nak, akit Eckhardt támogat! A legitimistáknak nincs szükségük erre a veszedelmes támogatásra, mint ahogy józan ésszel senki nem társulhat ezzel a korszerűt­len, lejárt politikai figurával. Csak hirdesse Eckhardt a maga sajátságos méltóságos “ur-elmé­­letét,” csak cimboráljon a fasisz­ta célkitűzésű MHBK-val: igy ad adut az otthoni kommunisták ke­zébe! Igazán nem csoda, hogy a “Krónika” sem lelkesedik Eck­hardt magatartásáért s a fenti súlyos megállapításokkal adja ki az útját Eckhardtnak, úgyis, mint a legitimizmus fogadatlan prókátorának . . . • • Békeffi László szellemes, szik­rázó konferansza vezeti be “Az Ember” jubileumi báljának mű­vészi programját. Békeffi fellépé­se mindig nagy élményt és feltét­len értékgyarapodást jelent . . . • A Párisban töltött emigrációs évei után nemrég érkezett New Yorkba Hanzély Győző, a mene­kült munkások szakszervezeti tit­kára. A fiatal politikus a múlt héten súlyos operáción esett ke­resztül, de ma már jobban van és hamarosan teljesen visszanyeri egészségét. • “Az Ember” jubileumi bálja iránt máris óriási az érdeklődés! Nem vitás, hogy ez lesz a new­yorki szezon legnagyobb, legláto­gatottabb és leg színvonalasabb társadalmi összejövetele. Kitűnő műsor, remek tánczene, fesztelen hangulat az előrelátható bom­basiker biztosítékai — ugye önök is ott lesznek ezen a felejthetet­lenné váló báli éjszakán? . . . Több érdeklődés érkezett szer­­! kesztőségünkbe, hogy ki az a fia­­j talenfber, akiről legutóbb, mint a helye/sirási hibák legfőbb matado­ráról emlékeztünk meg s aki bi­zonyos külföldi körök tévedése folytán elég jelentős pozícióba verejtékezte fel magát, ám a “nyugta” szót még mindig “nyuk­­tá”-nak Írja . . . Nos, nem állhat­tunk ellent a tömeges kiváncsis­­kodásnak és ezennel megírjuk, e jeles fiatalembernek nevét: gróf Dessewffy Gyuláról van szó, a Free Europe Radio magyar osz­tályának átmeneti vezetőjéről. A napokban egyébként kezünkbe került a nemes grófnak egy leve­le, amely mindössze nyolc sorból áll, de négyszer fordul elő ez a kitétel: "lekivánom szegezni,” s ezen kívül is hemzseg a germa­­nizmustól és egyéb stilisztikai hi­­hától. Milyenek legyenek a rádió alkalmazottai, ha a főnök ilyen? • Montreali anziksz: Már száz­ezernél több magyar van Montreal városában és közvetlen környé­kén. amióta a DP-hajók ontják az uj kanadaiakat. Takaros bot­rány zajlott le a Harsányi-espres­­sóban: Nagy Gábornak, az emig­rációban megjelenő “Nemzeti Sport” szerkesztőjének felesége alaposan felpofozta Béres Józse­fet, az “Akarat” cimü nyilaske­resztes csatornalap szerkesztőjét. A lapok nagy elismeréssel írnak dr. Gözsy Béla biokémikus pro­fesszorról. Szondy Biri hangver­senyturnén vesz részt. Eckhardt Tibor itteni előadását gyatra ér­deklődés fogadta, előadásában több olyan passzus volt, amelyet jobbnak látott kihagyni a sajtó­ban napvilágot látott szövegből. (Ez utóbbira alkalmasint még visszatérünk!) • Több amerikai magyar újság érkezett el 1952-vel' a jubileumi évéhez. A kitűnő költőnek ismert és elismert Tarnóczy Árpád új­ságja, az “Akroni Magyar Hír­lap” a 40-ik évfolyamába lépett az idén s ugyancsak a 40-es jubi­leumát ünnepli a “St. Louis és Vidéke” is, amelyet Káldor Kál­mán kollégánk szerkeszt. Tiz év­vel hátrább áll az ünneplő lapok sorában, azaz fennállásának 30- ik évét ünnepli Brown Charles élénk, eleven hetilapja, az "Egy­leti Élet.” Valamennyi jubiláló laptársunkat kollégiális szeretet­tel üdvözöljük! Március 29-é SZOMBATON en ESTE lesz "AZ EMBER' MÍÍVÉSZESTÉLYE ÉS BÁLJA a ROOSEVELT HOTEL-ben amikor lapunk 25 éves amerikai évfordulóját ünnepeljük. Szeretettel várjuk a jubileumi ünnepségre és bálra “AZ EMBER” barátait. ■ MŰVÉSZI MŰSOR és BARTAL JENŐ ZENEKARA Bj

Next

/
Thumbnails
Contents