Az Ember, 1952 (27. évfolyam, 2-49. szám)

1952-12-27 / 49. szám

2-ik oldat AZ EMBER DECEMBER 27, 1952 és legtöbbször hazugul hamisító propagandája folytán a legtöbb 1944- ben kijött magyarnak fogalma sincs arról, mit jelentett az ország életében s hogyan zudult ránk 1947 katasztrófája? Az emigráció el- Ienfcrradalmárai mindent megtettek annak érdekében, hogy elhites­sék a kintiekkel: az 1945-ös demokrácia mát kommunizmus volt s a magyar demokrata politikusok egyszerűen eladták az országot az oroszoknak ... Jó eset, ha száz 1944-es emigráns közül kettő van, aki látja a határvonalat 1945 és 1947 között s alig akad egy is, aki tudná, hogy az 1947-es puccs hirtelen sikeréért nem Nagy Ferenc, nem Varga Béla meg a többiek a felelősek, hanem egyedül Kisbarnaki Far­kas Ferenc, Zákó András és mindazok, akiknek most Eckhardt Tibor lett a vezetője. Miért sikerülhetett olyan simán a kommunisták hatalomátvétele? 1946 telén,közvetlenül a békeszerződés aláírását követően, amikor még arról volt szó, hogy az oroszok kivonulnak, Mlhályfi Ernő, az Uj­­ságircszövetség akkor még kisgazdapárti elnöke egymás után kérte fel a szoc.dem. és polgári lapok munkatársait: utazzanak el Nyugatra lőleg Ausztriába és Németországba s Írjanak színes tudósításokat arról hogyan élnek és miben reménykednek azok, akik 1944-ben menekültek el. S-egymás után jelentek meg az őszinte beszámolók a “Hírlap,” a “Kis Újság,” a “Magyar Nemzet,” a “Haladás,” a “Dolgozók Világlap­ja” meg a “Világ” hasábjain arról, mennyire elszakadt az időtől ez az emigráció s a kimenekült régi vezetők milyen jövőt szánnának árra az esetre, ha sikerülne fegyveresen visszatérniük. A kommunista lapok ki sem nyitották & szájukat. Rábízták a köz­vélemény kialakítását azokra az újságírókra, akikről mindenki tudta, hogy féltő gonddal őrködnek a magyar nép és az ujszülöft magyar de­mokrácia sorsán. S ezek az újságírók őszintén beszámoltak arról, mi­lyen uszító agitáció folyik a katonai táborokban; megírták, hogy a zárt kötelékben Nyugatra vezényelt magyar katonákat Zakó tábornok, meg Kisbarnaki Farkas Ferenc egyszerűen nem engedi' hazajönni. kit azonnal a bíróság elé állítanunk, ha azzal gyanúsítható, hogy a régi gyászos rendszer visszaállításán működik. Ha az emigrációban rohamozó szélsőjobboldal vezetői tanul- j mányoznák az akkori helyzetet, láthatnák, hogy sok más tényező mellett a tőlük való iszonyat is közrejátszott abban, hogy a történelmi megújhodást remélő nemzet akarata ellenére a kommunisták hálójába zuhant. Ezt tudják nemcsak a Nyugatra menekült demokrata politikusok és újságírók, de tudják azok is, akik otthonmaradtak. Tudják, hogy a j magyar tábornoki kar lelkiismeretét nemcsak 1944 március 19-nek lázitó gerinctelensége, nemcsak 1944 október 15-nek szennyes árulása terheli, hanem övék a felelősség amiatt is, hogy a kommunisták 1947- ! ben logikus ütőkártyát tudtak kijátszani az oroszok kivonulását kö­vető érvek ellen- S ha az ember mindezeket a tényeket ismeri, akkor talán uj értelmet kap a kérdés feltevése: ki akar majd hazamenni annak idején . . . Tény az, hogy az otthoniak még ma is félnek egy MHBK-szerü katonai alakulattól; tény az is, hogy a kinti ellenforradalmárok egye­dül ettől remélik sorsuk jobbrafordulását s a hazajutás mellett a po­zíciók s a vagyonok visszaszerzését is. Ezzel szemben mi lesz majd a valóság? A felszabadulás — akár háborúval, akár anélkül következik be — nem lesz olyan, amilyennek Eckhardt, Zákó és Kisbarnaki elképzelte, i Az országot amerikai hadsereg fogja megszállni, magyar hadsereg legjobb esetben valahová beékelve indulhat csak hazafelé. \ Bevezetik a katonai közigazgatást, amelynek irányitói ugyancsak amerikaiak lesznek. Elfogják a még el nem menekült kommunista vezetőket s majd kineveznek egy ideiglenes kormányt. Vájjon el tudja képzelni Eckhardt Tibor, hogy ennek az ideiglenes kormánynak ő lesz a miniszterelnöke? Ő, akiről John Gunther, a nem­zetközileg eléggé jónevü újságíró “Európa igazi képe” címen megjelent könyvében a 320. oldalon a következőket irta 1947-ben: Mindez 1946-ban volt, amikor javában folyt a földosztás, amikor j még haajszála sem görbült annak, aki igazolta, hogy zárt kötelékben, parancsszóra hagyta el az országot s amikor még minden becsületes magyar azt hitte, valóban egy boldogabb jövendő hajnala virradt reánk, j Vájjon miért ágált annyira Kisbarnaki Farkas, meg Zakó a ie- J génység és az elhurcolt leventék hazamenetele ellen? A fiait szerető atya gondossága beszélt belőlük? Otthon világosan látta mindenki, hogy Kisbarnakiék azért aka­dályozzák meg a szerencsétlen sorkatonák és leventék hazajutását, hogy velük rohanják le az országot az oroszok kivonulása esetén és hogy velük kapartassák ki a gesztenyét a saját számukra. Az ország, amely épp hogy belekóstolt a demokráciába, formálisan megijedt. Ez a íélelmi pszichózis tette lehetővé, hogy Rajk László hadsereggé szervezhette a rendőrséget, hogy Németh Dezső hozzálát­hatott a határvadász-alakulatok megerősítéséhez s hogy egymás után születhettek meg a különböző fegyveres szervezetek, forma sze­rint a demokrácia védelmére, gyakorlatban már akkor ellenünk. Ha nem lett volna Kisbarnaki Farkas, ha nem lettek volna Zákó tábornokok, mindez nem következhetett volna be oly simán. Az igazi Nyugat talán idejében felfigyelt volna a magyar tragédiára, nem oly későn.. . . De a nyugatosok árnyékában megrendezhették a kommu­nisták az első összeesküvési pert, amely végülis a hatalom átvételéhez vezetett. Csak nagyon kevesen vették észre a kommunista taktikát Kovács Béla elhurcolása előtt. A közvélemény hangulatát legjobban Supka Géza, a “Világ” főszerkesztője fejezte ki Kisbarnaki Farkas Ferenc tábornok ellen irt vezércikkében, amely szerint kötelességünk minden­±2 = A író«1 ííaIt n/ mA/rf Yilf am 1 1 EE Mdl SOK pt mi megidKaman = D | = • H s 1 akkor írjon azonnal ingyenes ÁRJEGYZÉKÉRT és fi § hasonlítsa össze másnak az árainál. s 1 MÁR MEGÉRKEZETT: a frissen importált DOZZY szalámi 1 g Hunyadi János ásványvíz 1 Zománeedények n ü Pergetett Zita akácméz 1 Mák- és diedarálók P Uj édes mák darálva, szitálva j Dekás mérlegek M SE Karácsonyfa csokoládék j í Kávés bögrék ~ M Szalóncukorkák Talkedli sütők M s Szegedi paprika 1 | Tök- és káposztagyaluk H Dió és mandula Gyurótáblák — magyaros ü == Mézeskalácsok í Pogácsaszaggatók §ü g Ital-izesitök í Csigatészta csináló §f == Likőrös csokoládék í Fakanalak H p \ ekvárok — Hecsedli stb. S j £ Spékelőtü 1 n Ttudas vanília Mozsarak M Liptói túró (juhturó) Tortasütők 1 HÍMZETT NŐI BLÚZOK, SZEGEDI PAPUCSOK OLCSÓ ÁRON fi i Minden más óhazai importált áru. §Ü 'Kérjen árjegyzéket ! Vigyázzon a címre! == § H. ROTH & SOI i IMPORTERS 8 i 1577 FIRST AVE. New York 28. N. Y. 1 g 82-ik utca sarok Telefon: RE 4-4110 Ü n Hallgassa a WBNX (1380 h.) rádióműsorunkat H 1 minden vasárnap déli 12:30-tól. 1 czn — Az ellenzék Magyarországon igen szervezetlen s a nyílt választási rendszer következtében a parlamentben nincs szava; a szigorú gyülekezési és szervezkedési korlátozások pedig egyéb megnyilvánulásait is megnehezítik. Amellett jellemző, hogy az ellenzék vezére, Eckhardt Tibor, a Független Kisgazdapárt veze­tője, ugyanolyan antiszemita, a városi és falusi proletáriátusnak ' ugyanolyan ellensége, mint amilyen Gömbös volt. • Magyarországon a felszabadulás pillanatában a néhányszázezer i életbenmaradt entellektüel mellett nem lesz más népréteg, mint városi | és falusi proletár. Elképzelhető, hogy ha John Gunther ujságiró 1937- ben ilyen jól volt informálva Eckhardtot illetően, az amerikai kormány i Magyarország felszabadításának pillanatában kevésbé jól lesz infor­málva s épp Eckhardtnak tartja fenn a miniszterelnöki széket? Ezt csak azok hihetik, akik az ő miniszterelnökségétől várják ál­lamtitkári kinevezésüket . . . Akik ugyebár “mindenkit, aki kiszolgálta a kommunistákat, felakasztanának személyazonosságuk megállapítása után.” Hát hogy is állunk majd ezzel az akasztatással? Az ideiglenes kormány működése alatt természetszerűen kiírják majd a választásokat s megrendezik az első szavazást-Egyik oldalon állanak majd a demokrata politikusok, akik az emigrációban is valóban a nép érdekéért küzdöttek, a másikon Eek­­hardték, — akiknek ténykedése nem merül ki másban, mint a negy­venötös rezsim nemzetközi befeketitésében s az ellenforradalom elő­készületében. Vájjon milyen programmal léphet fel ez a társaság? Az antiszemita, antidemokratikus jelszavakon, odahaza már ma átlát min­denki. Nekünk ez már meg volt. S különben is, mire az ország felsza­badul, az antiszemitizmust Hitlernél sokkal nagyobb tökéllyel járatja le maga Sztálin . . . Mi marad tehát? Az üres Ígérgetés, a hazug frázisok puffogtatása, amiben óriási a gyakorlat. De elképzeli az emigrációs elien: jrraúaiom, hogy azok a régi újságírók, akik már a Horthy-rezsim alatt elkezdték háborújukat a haladásért, nem rohannak-e szélsebesen haza, nem nyitják ki szájukat, nem Írnak meg mindent, mindent mindenről, ami az emigrációban történt? Nem orditják bele az emberek fülébe, hogy vigyázzatok, ezek azok, akik már háromszor megásták a sirt számotokra? . . . S elképzelhető, hogy az agyongyötört magyar nép. ha majd élhet ; a választás jogával, nem azokat a börtönökhől, koncentrációs táborok­ból, emigrációból hazatérő vezetőit választja, akik az országot a de­mokratikus fejlődés utján elindították, hanem Eckhardt Tibort vagy | az eckhardtszerü szélkakas-figurákat? S akkor láthatják majd tisztelt ellenforradalmárok, hogy az or- . szág felszabadulása valóban az lesz, amit az emigrációs lapok oly sok­szor leírtak. Magyar feltámadás. Amelynek során az otthoniák megkérdezik majd a hazatérőktől: — Édes fiam, mit tettél te a keserves emigrációs esztendők alatt a mi felszabadulásunk, a mi jobb jövőnk érdekében? . • . S annak ellenére, hogy az ellenforradalom idekint ma még szép sikerrel működik, odahaza mégis azoknak lesz forró a Iába alatt a ta­laj, akik erre nem 'tudnak majd egyebet válaszolni, csak azt, hogy: — Kérem szépen, én az Eckhardt őméitóságáékat szolgáltam s beléptem az MHBK-ba . . . 0 m m f r 0 i: 0 0 m t\ t\ t\ t\ 0 0 0 0 r Nagy választék SZILVESZTERRE és ÚJÉVRE A LEGFINOMABB ITALOKBAN GRAND LIQUOR STORE 300 East 79th Street, N. Y. C. — Lie. L-816 Corner Second Avenue. — Phone: BUtterfield 8-4459. t-# W ; i ( ; W ; J it I \t \ .t ,9 it t Í j iß Ji A romlás éneke IRTA: JÁVOR LÁSZLÓ Minden lazul, Romlik, bomlik, Testem csnrba Törött lombik. Almok, bűnök, Foglalatja Szertehullott Száz darabra. Ezer részem Kerek, egy volt, Nem is igaz, Olyan rég volt. Szemem előtt Üveglencse, Messzelátó,— Balszerencse. Megfehérült ? A hajszálam, Bus, magányos Éjszakámban. Kezem ólmos, Bizonytalan, A könyököm Hogy mozgassam? Két friss csikóm, Két jó lábam Megsántult A vad vágtában. Rongy tüdővel, Tépett szívvel Minden ut Lefelé ivei. Idegen kert, Idegen szó; Idegen rossz, Idegen — jó. * Holnap majd a Senki Földje Von szivére Mindörökre. Páris, 1952. december PATAKY JENŐ Súlyos veszteség érte a liberális amerikai magyar sajtót. Meghalt Pataky (Prockl) Jenő, a South Bend, Ind.,-i “Városi Élet” cimü magyar hetilap kiadótulajdonosa és szerkesztője 70 éves korában. Sokat küzködött, végigjárta az összes magyar telepeket és mint kitűnő nyomdász kereste meg ke­nyerét New Yorktól San Francis­­co-ig . . . ahol csak magyarnyelvű lap létezett. Mindenütt dolgozott és élete végéig megmaradt a gép­szedők szakszervezetében. Másfél évtizeddel ezelőtt South Bend, In­­diana-ban telepedett meg, ahol virágzó nyomda vállalatot alapí­tott és kifejlesztette lapját, a “Vá­rosi Élet”-et-A magyarság nagy részvéte mel­lett kisérték utolsó útjára decem- 16-án. Elhunytat özvegye, hozzá­tartozói, szaktársai és barátai gyászolják. BOLDOG ÚJÉVET KÍVÁNNAK Mr. & Mrs. Terhes BUDAPEST RESTAURANT 1503 SECOND AVENUE N-sar 78th Street NEW YORK 21. N. Y. SZILVESZTERKOR egész éjjel nyitva! — Rendes árak!

Next

/
Thumbnails
Contents