Az Ember, 1952 (27. évfolyam, 2-49. szám)

1952-12-13 / 47. szám

DECEMBER 13, 1952 5-ik oWoJ Hunkában a “Széchenyi Sajtóalap’ Szemák Jenő, Szálast kúriai elnöke készíti elő “jogilag” az uj nyilas organizációt (Németországi tudósítónktól.) Legutóbb hírt adtunk azokról a bizalmas tárgyalásokról, amelyek A nyilasok legújabb szervezkedé­sével kapcsolatosak: “Széchenyi Bajtóalap” néven egy anyagilag kellően alátámasztott propagan­da-intézményt akarnak létesíteni, amely az egész világra kiterjedő hálózatával a felforgató nyilaske­resztes politika központi szerve lenne. Az alakuló ülést a közeli napok­ra tervezik. Alföldi Géza a “Híd­verők’ hirhedt szerkesztője meg­bízta Szemák Jenőt, Szálasi volt kúriai elnökét, a nyilasok jogi “pápáját” a “Széchenyi Sajtó­alap” jogi előkészítésével. Szemák egy Székely János nevű kalandor társaságában fekteti Írásba az uj nyilas organizáció szervezeti sza­bályzatát. Közben szorgalmasan készitik elő a pénzadományokat kérő le­veleket is. Az alakuló ülést a “Hidverők” szerkesztőségében tartják meg és azon a nyilas alvilág minden Né­metországban tartózkodó “hang­adó” tagja megjelenik. G YORS MŰTEREM - VIZIT FRIED PÁLNÁL, AKINEK “SIKERÜLT” ÉS AKIT A LÁZAS IDEGESSÉG A “LEVEGŐBE REPÍT” “Neki sikerült” — általában ezt mondják Fried Pálról, a né­hány évvel ezelőtt Amerikába ér­kezett festőművészről, aki mért­­földjáró csizmákkal haladt előre A népszerűség és elismertetés ut­ján és ma már a legkeresettebb amerikai portréfestők közé tar­tozik. Sokan vannak a hivatottak, de kevesen a beérkezettek: igy lehetne a régi mondást amerikai viszonylatra átformálni. Fried Pál a kevesek között szerepel és ez a beérkezés milyen tüneménye­sen rövid idő alatt történt! ’ A napokban érkezett vissza new yorki lakására a Georgia­­állambeli Atlantából, ahol a hi­res General Clay feleségét fes­tette és mindjárt a tábornok bátyjának, Rayburn Clay bánya­­tulajdonosnak feleségét is. Az atlantai és környéki újságok ha­sábos cikkekben számoltak be a művészi és társasági eseményről: Fried Pál odaérkezéséről, a két dáma portréjának festéséről és arról a százszemélyes estélyről, amelynek keretében a Clay-há­­zaspár bemutatta az elkészült festményeket barátaiknak és amelyen lelkesen ünnepelték a képek alkotóját, “a világhírű Fried Pált,” amint az estély nyom­tatott meghívója közölte. Utoljára Budapesten találkoz­tunk egymással, ahol Fried Pál akkor már magyarországi pályá­jának zenitjére érkezett. 1946 vé­gén jártunk, a felhők sűrűsödni kezdtek a demokrácia szépen zsendülő .vetése felett. “Vihar előtti csend” — mondotta a min­denki által ismert, hórihorgas Fried Pál és hozzátette: “kicsit el kellene menni valamerre Nyugat­ra, ez jót tenne az egészségem­nek . .’ Mikor újra kerestem, már csak hült helyét találtam. Elment és Amerikáig meg sem állt. S most, hogy az atlantai új­ságban elolvastam a lelkendező riportot, eszembe jutott, hogy folytatni kellene a félbeszakadt beszélgetést. Az East River partján, a va­donatúj épületkolosszusban van a lakása és műterme, itt ülünk egymással szemben. Semmi nem változott! Ugyanaz az atmoszféra, mint a régi, pesti műteremben, köröskörül a tüzesen szines Fried­­vásznak, a könnyedségnek és ele­venségnek szuperlativuszával, a i vonalak megvesBtegető elegan­­, ciájával, a kompozíciók egyszerü­nek ható raffináltságával. Ugyan­az a Fried Pál, a derűs és bölcs művész, aki szerényen hárítja el a dicsérő jelzőket és mosolyogva mondja: “véletlenül történt min­den.” S ugyanaz a Fried Pálné, a (tökéletes művész-feleség, aki egyszemélyben menedzser, titkár, modell, ösztönző erő és a házi jókedv soha ki nem apadó, bővizű forrása is. — Szóval öregem — mondja Fried Pál — akkor eljöttem, mert ez volt az okosság parancsa. Meg­érkeztem ide és azonnal jelent­kezett a véletlen, ami végigkísér életemen. Még Budapestről ki­került néhány képem külföldre, volt idő, amikor csapatostól jöt­tek a külföldi ügynökök a pesti festők képeiért. Valahogyan egyik képem elkerült Amerikába is és egy washingtoni képkereskedés kirakatában volt látható. Na most, figyelj jól ide. Adva van egy Darwin Martin nevű buffaloi szál­lodatulajdonos, aki jegyben jár egy leányzóval. Egy napon üzleti ügyben ez a szállótulajdonos be­utazik az anyjával Washingtonba és meglátják a kirakatban a ké­pemet. A mama felsikit: “mintha csak a menyasszonyodat látnám, tökéletes a hasonlóság!’’ Azzal be­siet az üzletbe és megveszi a ké­pet a fiának ajándékul. Megtör­­| ténik a házasságkötés, a kép be­kerül a fiatal pár hálószobájába. “Hasonlit, hasonlit, de mégsem te vagy’ — mondja a szállodás az ifjú nejnek. Elhatározza, hogy* felkutatja a festőt és megfesteti vele a feleségét. Gondosan lemá­solja a kép sarkából a festő ne­­j vét, “Fried Pál” és mozgósítja a műkereskedőket. Nem ismerik ezt a nevet Buffaloban sem, Wash­ingtonban sem. Évek múlnak el, a szállodás sokat utazik, Amerika nagyvárosain kívül bejárja Ka­nadát, Mexicot, Venezuelát és mindenhol érdeklődik utánam. I Közben megérkeztem és egy kis­­| méretű képemet az egyik műke­reskedő kiteszi a Madison Ave­­[ nuen. Aznap a buffaloi hoteltu­lajdonos épen New Yorkban tar­tózkodik és a feleségével a Madi­son Avenuen sétál. Meglátják a képet. “Ejnye, mintha csak az a festő festette volna” — mondják egyszerre. Kiböngészik a képen nevemet. Berohannak az üzletbe. “Hol van ez a festő?’ — támadnak rá a kereskedőre. “Épen most ér­kezett Európából, egyébként az előbb ment ki innen” — hangzik a válasz. Még aznap felkerestek. Másnap Buffaloba repültem és megfestettem a portrét. Hát igy indultam itt el... Az első portré után jött a má­sodik, a harmadik, a tizedik, a huszadik. Mint a láncszemek, úgy kapcsolódnak az ilyenek egy­másba. Nézegetem a fényképeket a megfestett arcképekről, ilyen neveket látok köztük: Lehman szenátor felesége, Mrs. Harry Guild, Mrs. Hinkley, az ABC-rádió elnökének felesége, Tonlinson bu­­torgyáros fia, a Remington-iró­­gépgyár tulajdonosának felesége, Best Meyerson, a volt szépségki­rálynő, Metzman vezérigazgató­nak, a Grand Central System fe­jének leánya, Baraccini cukorka­gyáros édesanyja, Mrs. Victor Hammer, Lenard Wolff bankár felesége, Mrs. Walter Florei, Con­rad Hilton, George Sanders és hogy magyarok is legyenek: a Gábor-család valamiennyi tagja és Schwabach bankárék. De nemcsak a portrék lettek ilyen kapósak. Sok más Fried-kép került öt év alatt az amerikai mű­gyűjtők és képkedvelő családok tulajdonába. Ma már olyan neve van a Fried-képeknek, hogy : AZ EMBER balett-témájú festményekről szí­nes nyomatokat is csinálnak, mint Degas, vagy Cidney reme­keiről. Ezeknek a művészi nyo­matoknak nagy konjunktúrája van New Yorkban, lépten-nyomon találkozik velük az ember a kira­katokban. Fried Pál ballerinái is a magyar művészet sikeréről ta­núskodnak az amerikai közönség előtt. — Semmi boszorkányság nem volt ebben — mondja a jó hazai mérgességü feketekávé mellett Fried Pál. — Nem forszíroztam a dolgokat, nem volt ügynököm, nem volt publicity-emberem és ma sincsenek ilyenek. Csak a vég­telen bizodalmám volt meg, ezt hoztam magammal Budapestről. Azonkívül tudtam, hogy a vélet­lennek döntő szerepe lesz. Ma már nem lehet, feltartóztatni a dolgokat, több a rendelésem, mint amennyit el tudok vállalni. Most is len tmaradhattam volna hóna­pokig Georgiában, egyik megbízás jött a másik után. Elhárítottam valamennyit. Majd lemegyek egy­szer később, most visszakivánkoz­­tam ide ebbe a lakásba és műte­rembe. Nemrég sürgöny jött Iowa-ból, Marshalltown-iból. Már onnan is akad portrérendelőm, de ez kellemes volt, ide jöttek utá­nam. Itt a sürgöny, le is másolom: “Mrs. Wolfe and I will arrive december one for one week would like appointment during that time please advise. Kenneth R. D. Wolfe.’ Mr. és Mrs. Wolfe megérkeztek és egy életnagyságu portréval tá­voztak. — Arra is volt már példa, — hangzik tovább a rövid összefog­laló — hogy valaki Palm Beach­­ben külön stúdiót akart felállítani nekem egy újonnan megnyíló gal­­lerie mellett. Nem vállaltam el, mert ez már robotban Való dol­gozást jelentett volna. Nem lehet szériában gyártani a képeket és nem lehet parancsszóra. Ma már portrét is csak akkor vállalok, ha kedvem van hozzá. Ez a tökéle­tes függetlenség a művész legna­gyobb jutalma, amit az élettől kívánhat. Kiderül, hogy valami baj azért mégis csak van. — Amilyen nyugodtnak látsz most — hangzik a magyarázat,— olyan ideges vagyok, ha festek Ha többet dolgozom, a lázas ide­gesség szinte a levegőbe repít mintha nitroglicerin nyargalna az ereimben. Az alkotás láza neír blöff és csak az utánzók tagad­ják az erejét. Engem valósággal lever a lábamról és már csak ezért sem szabad fokozni a tempót. S hozzáteszi, egyben a beérke­­zettség legfőbb törvényeként is: — Hát nincs igazam, amikoi egy csomó rendelést visszautasí­tok? ... «I SZILVESTER ESTI BÁL HOTEL VANDERBILT (DELLA ROBBIA ROOM) 33 rd Street és Park Avenue DECEMBER 31 UNITED HUNGARIAN JEWS OF AMERICA T rendezésében az IZRAELI ÉLELMISZERAKCIÓ javara! FELLEGI TERI dizőz MEZEI ZSIGMOND a budapesti Operaház tagja MAGYAR GYÖRGY zeneművész SZIGETI JÓZSEF és zenekara! Belépti jegy ára: négy dollár. Asztal rezervációért és jegyért hívja: BUtterfield 8-8212. A MAGYAR ORVOSOK BÁLJA A téli szezon egyik kiemelkedő eseménye a magyar orvosok ha­gyományos évi bálja, amit 1953 február 21-én rendeznek meg a Plaza Hotel báltermében. A bál előkészítő bizottságának elnöke dr. Borota Sándor és a női.bizott­­ság vezetését dr. Iinksz Arthur felesége, Linksz Magda vállalta el. A belépőjegy (vacsorával együtt) $15.00. A női bizottság e heti gyűlésén már a program összeállításán dol­gozott és nagyon nívós, szórakoz­tató műsort terveznek, hogy a közönség jól érezze magát és az­tán kitűnő zene mellett táncol­hasson reggelig. KARNEVÁL-EST MOST SZOMBATON ESTE A HOTEL EDISONBAN ' Felhívjuk a magyar társadalom figyelmét arra, hogy most szom­baton este lesz a magyar zsidók Világszövetsége női osztályának Karnevál-est-je a Hotel Edison nagy bál-termében. Tánc — amihez a zenét egy kiváló cigány zenekar szolgáltat­ja, — hatalmas bazár, tele a leg­szebb és a legértékesebb ajándé­kokkal, szórakoztató játékok, mirtd olyan attrakció ami egy felejthetetlen estét fog a vendé­geknek biztositani. Beszámoltunk már a múlt hé­ten a bazár-bizottság elnöknőjé­nek jelentése alapján arról, hogy milyen értékes ajándékokkal hal­mozták el a rendezőséget a ba­zár részére. Most pedig a büffé­­bizottság elnöknője, Liszt Vali ér­tesít bennünket arról, hogy ; ugyancsak nemes adakozók jóin­dulatából olyan gazdag büffé lesz, hogy még a legkényesebb gyom­­ruak is megfogják találni ottan a legjobb ennivalókat. Amint azt már többször hang­súlyoztuk, a belépés úgyszólván ingyenes, mert az öt dolláros ado­mány ellenében minden vendég 5,000 dollár értékű játékpénzt) kap, amiért vehet értékes bazár­tárgyakat, finom falatozni valót | és kedve szerint táncolhat. Ne mulasszuk el tehát ezt a kitűnő alkalmat, legyünk ott mindannyiap a magyar zsidók Világszövetsége női osztályának karneválján most szombaton este a'Hotel Edison nagy báltermében, 228 West 48th Street, New York City. (EREDETI NAGYSÁG) Lepje meg Őt és Magát JOLIÉ GÁBOR-tól egy dupla dimenzióju álomszép brossal, értékes brilliáns-utánzat, közepén egy nagy valódi tenyésztett gyönggyel $9.50 adóval együtt! Hozzávaló fülbevaló $12.50 j Postán is rendelhető Money Order vagy csekk ellenében, nincs külön költség! Jolié Gabor 699 MADISON AVE. New York, N. Y. Telefon: TE 8-3896 Buy U* S. Defense Bond!

Next

/
Thumbnails
Contents