Az Ember, 1952 (27. évfolyam, 2-49. szám)
1952-12-13 / 47. szám
DECEMBER 13, 1952 AZ EMBER 3-ik oldat Várady András levele a Molnár Társaság ügyében * Kedves Göndör! Elolvastam újra gyönyörű megemlékezését Molnár Ferencről és ugyanekkor jól esett látnom, hogy az újra egészséges és aktiv Göndör Ferenc agyában kivirágzott az én kezdeményezéseid, hogy alakítsuk meg a Molnár Ferenc-társaságot. Remélem, hogy vannak még jó egynéhányon, akiknek lelkében égnek még tiszta kultnrtiizek és segítségünkre lesznek ebben az uj kulturtemplomban égve tartani az örök mécsest. Úgy magának, mint feleségének jó egészséget kívánva, szeretettel és tisztelettel, Várady András TITOISTA LAP A “POLGÁRI” CÖNDÖR FERENCRŐL Az Újvidéken megjelenő magyarnyelvű hetilapban, a jugoszláviai magyar irók és újságírók által szerkesztett “7 Nap”-ban olvassuk az alábbi sorokat: “Az Ember még ma is megjelenik, a szerkesztője is ugyanaz a polgári Göndör Ferenc, aki akkor volt, csupáncsak Amerikában jelenik meg ez Az Ember és semmiképen nem osztja a Révai Józsefek véleményét.” A fenti mondat a magyarországi Írók elleni bolsevista intézkedésekről irt cikkben szerepel és a szabad sajtóval kapcsolatban, amely szembenáll Moszkva zsarnoki rendszerével, hozza fel példának ‘‘Az Ember”-t, a polgári magatartásu lapot és szerkesztőjét, aki szembenáll a bolsevizmussal. A titoista lap klasszifikálása épen ezekben a hetekben, amikor Galambos József és egyidejűleg a Szélsőjobboldali alvilág csatornalapjai újra fújják rekedt; trombitájukat lapunkkal és szer- j kesztőnkkel kapcsolatban, különös érdekességgel bir. Fellegi Teri, Mezei Zsigmond és Magyar György ox UHjA szilveszteri bálján Az izraeli magyar zsidóság érdekében inditott élelmiszerakció szolgálatában áll az a Szilveszter esti bál, amelyet a United Hungarian Jews of America rendez december 31-én a Vanderbilt Hotel “Della Robbia Room”-ban, 33rd Street és Park Avenue. A szenzációs bál “Floor show”ján szerepel a népszerű Fellegi Teri, a kiváló dizőz, Mezei Zsigmond bariton, a budapesti Operaház volt tagja, Magyar György, a zenevilág kiválósága és még több elsőrangú attrakció. A tánczenét Szigeti József és zenekara szolgáltatja este kilenc órától hajnali három óráig. Éjféli konfetti és szerpentin csata és még sok más furcsaság teszi majd érdekessé ezt az összejövetelt, amelyen ott lesz a new yorki magyar társadalom szine-java. Jutányos áron szolgálnak majd fel enni és innivalót a szálloda pincérei, bár ez senkire nézve nem kötelező. Asztalokat társaságok részére rezerválhat, ha felhívja a UHJA irodáját: BUtterfield 8-8212 és ugyanott megrendelheti jegyét is. A beléptijegy ára személyenkint négy dollár. Fay Elisabeth a rendező bizottság elnöke és Lőwy Z. Aranka társelnöknő ezúton is kérik “Az Ember” olvasóit, hogy a nemes célra való tekintettel társaságukkal legyenek ott a Szilveszter esti bálon. DR. DEÁK ZOLTÁN: Ahogy viszont latom . Nem szívesen Írom le az alábbi sorokat. Vonakodva, tiinődv« ülök az írógéphez: kell-e, érdemes-e vitázni vicinális kérdésekben, apró személyi torzsalkodásokban, amikor 'mázsás problémák dörömbölnek ajtónkon, köztük nemzeti létünk ijesztő kérdőjele is. A becsületes, hűséges újságíró már hosszú évek óta a legsötétebb rémekkel csatázik. Sátáni erők ostromolják a világot és óriásira tágult torokkal kerülgetik legszebb eszméinket. Az Isten képére formált ember elfordult Istentől és egyszer barna, másszor vörös zászlók alatt menetel a sátán hadseregében, romboló, gyilkoló szándékkal a társadalom békés szigetei ellen. A becsületes, hűséges újságíró pihenés nélküli harcban áll a rontó erőkkel, ott áll a védelmi front első vonalában, tiszta hitét és tiszta tollát emelve pajzsul a gonoszok ellen. Nehéz és véres sebek árán is védeni kell az emberi együttélés egyedüli békés és igazságos formáját, a demokráciát; védeni kell az emberméltóság öröklött kincseit s mindazt a jogot, amit emberré születésünk pillanatában megszereztünk; védeni kel! ősi és nemes hagyományainkat, sokezeréves kultúránkat, szociális felemelkedésünk nehezen megszerzett vívmányait; védeni kell a földet, amely még szabad és védeni kell az embert, aki nem lehet ártatlanul börtönök, gázkamrák, szibériai katorgák, akasztófák szörnyű prédája. S ha az újságíró ezenfelül magyar is, küzdeni kell külön is a balsors által régóta tépett földért és népért, hogy végre-végre jöjjön el számára a “vig esztendő.” RÁGALMAK TÖMEGE Mondom, nem szívesen irom le az alábbi sorokat. Amikor az ajtók előtt a rémek oroszlánorditása hallatszik, kell-e figyelni holmi kis cincogásra? De a cseppben is bennevan a tenger- Az újságíró végigkísérte a sátáni mozgalmak kifejlődését és szerteburjánzását s igy tudnia kell, hogy: hogyan kezdődtek. Kültelki csapszékekben, nyomorult lebujokban indult el a rontás. Kevesen voltak a gonoszság megszállottjai s minthogy nem volt fegyverük, teremtettek maguknak. Majd megírja egyszer egy oknyomozó történész, hogy az első fegyjver a hazugság és a rágalom volt. Ezzel a fegyverrel indult el a táí madás. Nem lehet tehát lebecsülni enne.k az alattomos fegyvernek jelentőségét. Szembe kell fordulni vele, ki kell csavarni a támadó kézből. Ezért ültem le mégis az írógéphez. Miről van szó? Megjelenik itt Amerikában, Clevelandban egy hetilap, a cime: “Katolikus Magyarok Vasárnapja.” Tisztes, jómultu újság, amely azzal az igénnyel indult, hogy az amerikai katolikus magyarság számára hétről-hétre hitbuzgalmi olvasnivalót adjon s hogy emellett a felebaráti szeretet paranccsá tevő katolikus egyház nemes szempontjai szerint kommentálja az eseményeket. Újabban azonban egy Galambos József nevű cikkíró “Ahogy én látom” cimü rovata is helyet kap az újságban és ezt a rovatot dühös perpartvar, veszekedés, gyűlölet, hazudozás és szinte hivatásszerűen végzett rágalmazás borítja el. Nem tudom, milyen érdek húzódik meg amögött, hogy a lap tulajdonosa és szerkesztője teret ad ennek a káros tevékenységnek. Egyházi érdekről nem lehet szó: amit ez a Galambos József végez, az folyamatos merénylet a katolikus egyház alapvető parancsai ellen, többek között az ellen is, hogy “megemlékezzél arról, hogy az Ur napját megszenteljed.” Galambos József az amerikai | katolikus magyarok minden vasárnapját elrontja dühödt acsarkodásával, az Ur napjához méltatlan szitkozódásával, fenyegető ökölrázásával. Legfőképen pedig hazudozásaival és rágalmaival. Én nem követem Galambos Józsefet a szitkozódások terén. Nagyon nyugodt és hűvös szóval mutatom ki, hogy ő a legfelelőtlenebb és legkártékonyabb alkalmi újságírója egész Magyar-Amerikának. Ennél a meghatározásnál természetesen nem veszem tekintetbe az itteni bolsevista sajtó lakájgerincü újságíróit, akik önmagukat zár- 1 ták ki minden magyarvonatkozásu összehasonlításból, minthogy magyar nyelven iró oroszokká képezték át magukat. “AZ EMBER” Galambos József legszívesebben “Az Ember’-rel és annak szerkesztőjével foglalkozik. A kérdést hétről-hétre röviden és sommásan intézi el; “Az Ember”-t és a szerkesztőjét is bolsevistának minősiti. Mialatt ez a lap a legaktivabban harcol a bolsevizmus ellen és bemutatja a rendszer gyűlöletes arcát; leleplező írásaival elősegíti a fogalmak tisztázását és legutóbb is az egész külföldi magyar sajtóban egyedülállóan tárta fel a Mindszenty hercegprímás hősi ellenállását is megtörő gyalázatos vallatási módszerek titkát; mialatt ugyancsak az egész amerikai magyar sajtóban egyedülállóan hadakozik az itteni bolsevista ágensekkel és lerántja á leplet a magyar emigrációban tevékenykedő ötödik hadoszlopról; s mialatt az otthoni bolsevista rendszer a kitiltott magyarnyelvű lapok [listáján .a megtisztelő első helyen szerepelteti “Az Ember”-t: ugyanakkor Galambos József kitartóan és makacsul ismételgeti a fenti vádat. Mi a ténybeli alapja ennek a vádaskodásnak? Hosszú hónapokon át, mint egyetlen hatalmas adut tette le az asztalra Galambos j József azt az állítását, hogy Göndör Ferenc 1919-ben, a Kun Béla| féle véres bolsevista lázadásban a sajtófönöki szerepet töltötte be. Galambos József nem vitásan azt az ingatag okoskodást akarta elvi igazsággá emelni, hogy aki 1919-ben bolsevista volt, az bolsevista ma is és természetesen bolsevista az általa szerkesztett újság is. Ezen lehetne vitatkozni és Galambos Józsefnek sem kellene messze mennie ellenkező példákért. De ezúttal fölösleges minden vita, mert Göndör nem volt bolsevista és nem volt sajtófőnök, olyannyira nem, hogy az egyetlen magyar újságíró volt 1919-ben, aki szembe mert szállni cikkeivel az akkori rendszerrel és legfőbb tartóoszlopaival, a gyilkos terrorfiukkal. Ez a pontos és cáfolhatatlan történeti tényállás. Ezt igazolják azok az okmányok, amelyeket “Az Ember” közzétett. Romanelli ezredes, a Budapesten működött entente-bizottság feje, a bolsevista rémuralom után megujhodott hivatalos újságírói testület és más hivatali tényezők és intézmények állították ki ezeket az okmányokat. Galambos József ezek ellenére is újra és újra ismételgette vádját. “Az Ember’ olvasói nem mindig azonosak a “Katolikus Magyarok Vasárnapja” olvasóival és még kevésbé a nyilas újságok olvasóival: ebből a felismerésből indult ki Galambos József. Az “Ahogy én látom” cimü rovatában tovább rágalmazott és persze, ezt örömmel szajkózták utána a feltámadt nyilaskeresztes alvilág lapjai. BARTHA ALBERT Ezek után jelentkezett egy eleven tanú, az 1919-es idők élő koronatanúja és nyilatkozatot tett. Kijelentette, hogy Göndör Ferenc nem volt sajtófőnök. Bartha Albert volt honvédelmi miniszter és vezérezredes, a mostani emigráció tiszteletreméltó doyenje, mélyen vallásos katolikus ember, Mindszenty hercegprímás volt bizalmasa ez a döntő tanú. Nem régi okmányokról, évek óta holtan porladó tanukról volt tehát szó, hanem egy New Yorkban tartózkodó, szavahihetőségében senki által nem kifogásolható személyről, aki a vallomásának súlyával és erejével a kegyelemdöfést adta a Galambosféle rágalomnak. Az újságírói etika szabályai szerint mit kellett volna tenni Galambos Józsefnek? Csak egyetlen szót leírni. Csak azt, hogy: tévedtem. Nem irta le. Ehelyett megtámadta Bartha Albertet, aki szörnyű bűnt követett el a Galambos-féle különleges morál szerint: az igazságot merészelte megmondani. Ez a furcsa morál nem tűri az igazságot, mert ez a hazugságokon épül fel. Ha azt irta volna Bartha Albert., harakirit követve el önmaga becsületes lényén és az igazságon, hogy Göndör igenis sajtófőnöke volt Kun Bélának, a ií í! ü 1! I) ! M Ü íí ií ri H fi íi I! M Ragyogó! Színes! Herendi porcellán a legszebb KARÁCSONYI AJÁNDÉK BARÁTAINAK. ISMERŐSEINEK, SAJÁT MAGÁNAK Herendi Muzeum MAYER JANOS 692 Lexington Avenue New York 22, N. Y. (Az ,56-57. utcák között) Telefon: FL 8-0607 I ! Íj !! ) I ff íí ff ii »j Ií íí ff ii H ii M Sí Ü ii Ü I íí ii
