Az Ember, 1952 (27. évfolyam, 2-49. szám)

1952-11-01 / 41. szám

NOVEMBER 1. 1952 AZ EMBER 7-ik oldat Azonnali garantált szállítás! RIMOFIN — az uj t.b.c.-elleni gyógyszer, streptomicin. peni­­cilin, Ínsulin és minden más gyógyszer! — Szállítunk a világ bármely részébe, igy Magyar­­országba is,ahová az orvosság mellé magyarnyelvű utasítást mellékelünk. Nem kell várni exportengedélyre! Sürgöny óz­zon, hívjon, írjon árajánlatért: REICHMAN ZOLTÁN v. budapesti gyógyszerész magyar patikájának elmére: 1519 First Ave. New York (79-80 St.) Tel: RE 4-941 5 Hallgassa rádióműsorainkat: vas. d.u. 3-4.30-ig WWRL-en és vas. déli 12.30-2-ig WBNX- en New Yorkban, szombat d.u. (a velük a kultur Európát éppen úgy, mint Latin-Amerika dzsun­­geljeit, amelyek régletünt kultú­rák emlékeit tartották fogságban, j Most egy olyan ut fáradalmait pihenik ki, amelyen az eddig gyűj­tött kincseket osztogatta széjjel Amerikának a világsikert elért magyar. Az év első felét amerikai és kanadai egyetemeken és mú­zeumokban tartott előadásokkal töltötte el. A főbb állomások Chi-1 cago, Denver, Santa Fé. Albuquer- I que, Tucson, San Diego, Los An­geles, San Francisco, Seattle, Van- 1 eouver, Toronto voltak. j HAMUPIPŐKE LOVACJA j Kelemen egész kivételes karri­erjének megértéséhez tudnunk j kell a Firenze-i románc mellett 1 még egy másikról is. A Harvard-) egyetem régi múzeumában bele- ; j botlott egy csaknem elfelejtett | Maya-gyűjteménybe. “A szépség ■ |szinte kiabált felém!” Félóra alatt; egész életpályája uj irányt vett. j í Amit eddig senkinek a szeme ész- j 1 re nem vett, az egy magyar miivé­­szettörténészt bűvöletbe ejtett. Hamupipőkéből Kelemen elővará­zsolta a szépséges királykisasz­­szonyt, akinek mindjárt rabjává) is lett. Utána ment Vucatanba, j majd újabb és újabb utjain Latln- Amerika minden részébe, le égé-! szén Peruig, valahol csak maya, j azték, inka nyomokra akadt. Fe- | lesége olyan fényképfelvételek százait készítette ez alatt, amelyek miiértők és könyvkiadók állandó 1 bámulatát váltják ki még ma is. Lehet, hogy eleinte sokan úgy néztek Kelemenre, mint a puszta- I szeri ásatásokat néző Móra Fe­­renere az ő egyszerű kedves ma­­j gyarjai, akiktől a munka befe­jezésekor megkérdezte: — Mit gondolnak, miért csiná­lom én ezt? I Nagy hallgatás. Senki nem mert szólni. Hosszas unszolásra I végre egy öreg megszólalt: , — Hát, mert ilyen bolondnak is köll lönni. i I Meg Pál apostol se sértődött meg, mikor a müveit görögök azt ; mondották az evangéliumra: “bo­­! iondság.” Kelement is igazolták a ; következmények. A napban tiin­­í döklő épületek, melyeket Cortez és Pizzarro láttak, már régen romok­­! ban hevertek, de az alkotó mtt­­| vész-szellemet Kelemen életrehiv­­! (a. Először két albumalaku kötet­­| ben “Medieval American Art” ci­­: men közel 800 oldalon tárta a bá­­j múló világ elé, mint kutatásainak ! első eredményét. Érdemes meg- I említeni, hogy a sokszor éles kriji - i kával támadott “kulturátlan” j Amerikában az első kiadásban ©1- j csobban, S22.50-ért árusított | könyv egyszerre elfogyott. A fel­emelt áron is már harmadik kia­­! dásban fogy. I A Columbus előtti amerikai mü­­'■ vészét feltárása után "Baroque and Rococo in Latin America'’ cí­mű albumában ($16.50) a spanyol hóditást követő művészetet mutat­­: ja be. Az egész európai mii vés zét - ; tel, igy a spanyollal, El Greco-val, Goya-val is -közeli ismerős ma­gyar műtörténészre várt a feladat, hogy rehabilitálja Latin-Amerika művészetét, melyet a hóditó anya­ország mindig úgy szeretett fel­tüntetni, mint az ő saját művé­szetének függelékét; A hódítók nyomában elhelyezkedett papság és uralkodó osztály minden mun­kát a bennszülöttekre hagyott, igy Az alábbi történet igaz, a sze- i mélyi adatai százszázalékosak. ; A szín: a Helsinki-i olimpiász 1 uszóstadionja. A 100-méteres női j gyorsuszásban olimpiai világbaj- i nokságot nyer egy 15 éves gyö- ] nyörü. bamahaju, nyúlánk ma- i gyár leányka; Szőke Kató. Né- l hány nappal később pedig a 4X100 méteres női staféta-úszásban, a győztes magyar csapat 4-ik tag- < jaként üt be elsőnek a célba! i A nézőtéren a világ összes ki- , valóbb vizisportolói sereglettek össze. Az argentin úszók csoportja közepén egy őszülőhaju, izmos, barna férfi ül, fején félrecsapott vizipóló-sapka. De ha mezítelen lenne és nem melegítőben, akkor is csurgó izzadtságban fürödne— j hát még igy . . .! A férfi bensejében irtózatos vi-; har dúl, a feszültség benne nem tud feloldódni, mert érzelmeinek nem engedhet szabad folyást. A! francia Boiteux-papa ruhástól ug- ! rótt a vízbe, hogy megcsókolja! győztes csemetéjét a 400 méteres ’ 1 férfi gyorsuszás megnyerése után. De a mi emberünk még csak azt lsem merte mondani, hogy “ez a ; kislány, a kétszeres olimpiai baj­nok, az én leányom!” Lehet-e egy sportember-apának dicsőségesebb érzése, még a saját, régi dicsősé­­! généi is nagyobb — mint a cseme­téjének olimpiai világbajnoksága? Mi sportemberek tudjuk csak ezt teljesen átérezni. De ez az apa 'nem árulhatta el magát, mert mint sokszoros rab­lógyilkos nyilas pártszolgálatos, a 1 a háborús bűnösök listáján szere­pel és még Finnországban is köte­­| les a helyi hatóság letartóztatni, j ha valaki felismeri. Amint az már i egyszer majdnem megtörtént vele I az innsbrucki pályaudvaron. | Ez az ember, az argentin vizi­­| póló csapat trénere a büenos-ay- | resi nyilas kolónia oszlopos tagja. I a többszörös bajnokságot nyert j I magyar vizipolózók egykor világ- i hirü tagja, sokak szerint — szerin­tem is — a maga idejében a világ [ legjobb vizipoló - játékosa: Hom­­monai-Hlavacsek Márton. Hommonai - Hlavacsek szerep- j 1 lése a Szálasi-féle Hungarista- [ mozgalomban lélektani rejtély. Iskolai évei alatt és után a zsidók támogatták és egy zsidó emelte ki i őt a szerény házmester - családi , keretből s anyagi gondoktól men­tes gyönyörű ifjúságot biztosított | neki azzal, hogy szakértő szemmel I felfedezte benne a tehetséget és I ! ugyancsak szakértő kézzel, mint j ! trénere a világ legkiválóbb játé- i kosává képezte ki. Ez a zsidó em­ber — kinek "Sunyi” mindent kö­szönhetett — Komjádi Béla, a ÓRÁN BELÜL kiutaljuk rendelését VÁMMENTESEN A MAGYAR KORMÁNY engedélyével MAGYARORSZÁGBAN budapesti raktárunkból KÁVÉ ,TEA, KAKAÓ N YLONK ARISNYÄ és ÖSSZES EGYÉB VÁMMENTES MAGYARORSZÁGI SZERETETABOMÁNY nálunk megrendelhető Arieavzékkel késxse’aael szobaiunk GLOSS TRADING CORP. 61 BROAC'.Vjy, NEW YORK 6 Teí. BOwling Green 9-4164 1 Dr. Földy Károly 205 E. 85 St. New York City Tel. TR 9-5339 Room 201 Hiteles fordítások minden nyelvből minden nyelvre. Magyar fáklya — COMENDADOR KELEMEN — Irta: TAKARÓ GÉZA A N’ew England-i hegyek tiszta levegője csap arcunkba, mikor ki­szállunk a vasúti kocsiból. Az autó még feljebb visz, ezer lábbal ma­gasabbra, mint a kis állomás fek­szik. Amint közeledünk a legma­gasabb ponthoz, az erdő fogadót# zottsága, a fehérbe öltözött babér­bokrok szegélyezik kétfelöl a ka­nyargós utat. Fenn a kis tisztás ide pázsitja, dús páfránya és a környező erdők zöldje leheletszerű, finom árnyalatokkal megy át a távolabbi hegyek kéklö ködébe, melyen túl a White Mountains te­tejét is megpillanthatjuk olykor. A kis vasútállomás neve Canaan, jobban illik erre a helyre, itt Mas­sachusetts állam közelében. A régi magyar kúriákra emlé­keztető ház és az erdő között fa­oszlop védett fülkéjében kicsi, rftr gi Madonna-szobor. Egyetlen kül­ső jel, amely elárulja, hogy itt müértő ember lakik. Erről a hegytetőről sokkal mesz­­szebb ellátni, mint a szemhatár Nemcsak térben, de időben is. A házigazda kiadásra készülő nap­lója visszavisz Budapestre, amikoi még a Váczi-utcában kiséret nél­kül sétált II. Vilmos német csá­szár az elegáns kirakatok előtt és amikor egy serdülő magyar diái minden szabad órájában a Szép­művészeti Múzeumba sietett. Visa. szavisz a beszélgetés a Szajna partjára, ahol egy fiatal ujságiri megismerkedik Rodin-nal. Vissza visz az első világháborúba, amel; neki külön sebeket is okozott az *al, hogy idegen országok barokk és rokokó - kastélyait istállónál kellett használni. Visszavisz Firen aébe, ahol találkozik az ő Beatrice jével, aki azonban Amerikábc jött oda és Elizabethnek hívták é aki most a mi kedves háziasszo nyűnk. Művész énekben, zenéber és a képzőművészetek rajongója Kelemen Pál élet-, munka- és úti társra talált benne. A művészet hez való közös szomjúságuk járat alakult ki a Mestizo-művészet mint önálló népművészet. A FŐ-CONQUISTADORi Ezt a nevet a “The London Times” irodalmi melléklete ru­házta Kelemenre. “Valóba;: fő­­conquistadora egy uj világnak, a­­mit odahelyezett a műtörténész elé ... Ez a mü csakugyan egy egész enciklopédia.” Hasonlóan Írnak róla a többi angol lapok és folyóiratok, valamint az európai kontniens kritikusai is Belgiumtól Olaszországig. Egész garmadája fekszik előttem Latin-Amerika lapjai nak, szakirodaimának, Mexikótól Chiléig. Végiglapozga­tom az öt nyelven megjelent bírá­latokat a világ különböző részein kiadott újságokban, folyóiratok­ban és művészi szaklapokban, a USA-ban 40 napilap nyilvánítot­ta Kelement rendkívüli kvalitá­sokkal megáldott úttörőnek. A “Saturday Review of Literature,” a “Time” többhasábos cikkben számolnak be a műről. A Wash­ingtonban háromféle kiadásban— angol, spanyol és portugál nyel­ven — megjelenő “Américas,” a Pan American Union hivatalos orgánuma külön nagy illusztrált cikkben “feature”-ölte. A “The Journal of Esthetics” szerint “egyedülálló esemény amerikai tanulmányok terén, hogy egyetlen ember alapvető müveket adhas­son ki úgy a praecolumbusi, mint Latin-Amerika gyarmati művé­szete mezején.” Azt Írják, hogy a következő 50 évben mindenütt á világon forrásmüveknek fogják használni ezeket a hatalmas mü­veket. A kongresszusi könyvtár "Book Review”-ja “rendkívül gaz­dag, bámulatos mü”-nek nevezi. Az amerikai Franciscan Academy szerint “ez a mü nagy mérföldjelző kő. Szerzője fenntartásnélküli el- 1 ismerést érdemel. Minden olvad­ja adósa marad szerzőjének.” Min- I den kritikusa úgy érzi, hogy csak hódolat illeti, nem birálat és azt ! írja müvéről: “it is a must” Jól járna egy filatelista, ha le- 1 szedhetné a bélyegeket azokról a j levelekről, amelyeket a világ min­­; den részéről kiváló egyéniségek Ír­tak a szerzőhöz, Perutól Buda­pestig. Berenson, a müvészettör- 1 ténészek doyenja azt írja Firenzé­ből: "úgy jött ez a mü, mint imád­­! ságra felelet, minden várakozást I felülmúlva.” Angliából Sitwell, a i nemzetközileg elismert barokk- i szakértő a legmélyebben gratulál I a. “brilliáns és legcsodálatosabb teljesítményhez.” Még Curacao - ból, a nyugatindiai szigetekről Is ; részletes tájékoztatást kért egy j könyvkiadó. Számos egyetemtől kapott meg­hívást, mint “visiting professor,” ) vagy hosszabb lekötöttségre, de i Kelemen jobban szereti szabadsá­­| gát és függetlenségét, mint hogy lekösse ma gát bárhol is. A Texas­­■ állami egyetemen végzett hallga­tóknak mégis adni fog egy 48-órás szemináriumot a jövő év első szemeszterében. MAGYAR FÁKLYA A "Who’s Who" felsorolja tiszt­ségeit (meg van említve tisztelet- i beli presbitersége is a newyorki református egyházban) és kitün­­j tetőseit, melyek mellé most egy újabbat kapott. Ecuador köztársa - 1 ság elnöke az amerikai államok , közötti megértés és kulturkapcso­­latok ápolásának elismeréséül a I nemzeti becsületrend Comenda­­dor-fokozatával tüntette ki. Most már van egy Sir Kordánk mellett egy Comendador Kelemenünk is. De Kelemen sokkal többet adott, mint kapott. Aránylag kevés ma­gyar tud arról, amit az egyetemes emberi művelődésnek nyújtott, de arról mar minden magyarnak il­lenék. tudni, amit a magyarság kapott tőle. Egy-egy este vacsora után a i szomszéd szobában magyar dal hangzik fel, “Rácsos kapu, rácsos ablak . . Átfhegyünk és végig­hallgatjuk Kodály “Háry János”­­át. Aztán Magyari Imre zendit r*5 gyönyörű dalaira. Száll a magyar I dal ki a hallgató erdők felett a I csendes éjszakába, ahol “fürdik a holdvilág az ég tengerében.” . . . A hangulat elmúlik, de a gondolat ) megmarad. Kelemen a gondolat embere, ezzel használ ma legtöb- 1 bet a magyarságnak. Nem láttam 1 egyetlen müvét, könyvét vagy cik­két, sem pedig müveinek ismerte­tését, melyben ki nem emelné vagy emeltetné származását. Pompás S házát, — amelynek szive köralaku I könyvtára, — úgy építtette, hogy' i megszálló vendégekre is számított. Figyelem, hogy miféle emberek I jönnek ide: tegnap a perui köz­társaság alelnöke, ma egy episz­­kopális püspök családjával ül az asztalnál, holnap egy magyar fes-II tómüvéfczt várnak feleségével Flo­ridából. Most egy délamerikai ex­pedíciót előkészítő, ambiciózus, fiatal német-amerikai házaspár van itt tanácsát kikérni, majd egy sorsüldözött magyar intellektuel fordul hozzá segítségért. A magyar látogató felbátorodik a sikeren, amit Kelemen elért, az amerikai és külföldi vendég megtudja: ilyen magyar is van a világon. Ma magyarnak lenni nehéz vagy leg­alább is nem népszerű ezt a szár­mazást inegvallani. Mindig töb­ben vannak, akik árnyat vetnek a magy'ar névre, mint akik széppé Igyekeznék tenni. Kelemen egy­maga annyi fényt árasztott rá, hogy százezrek által ráhozott szé­gyent ellensúlyozni tud, éppen azokban a komoly körökben, ahol az emberek véleménye számit. A magunkfajta emberek legjobb szándékunk mellett is csak egy­­egy szerény gyertyaszál vagyunk az elsötétülő világban. Kelemen egymagában magasra tartott fák­lya. Még ennél is több: viharban is kiolthatatlan világítótorony. Regény — amit az élet irt.,. Magyar vizipolóspert -igazi meg­alapítója és naggyátevője volt, a­­íinek a sírjánál —még 1942-ben is! — minden évben ő is beszédet mondott, amikor ifj. Horthy Mik­lós veeztésével az összes neves aszók kivándoroltak a zsidó teme­tőbe Komjádi emlékének áldozni. Dehát tartsunk időrendet. A Barcsay-utcai gimnáziumban érettségizett fivérével együtt Hl,-;? racsek Márton. Osztálytársai ad-

Next

/
Thumbnails
Contents