Az Ember, 1952 (27. évfolyam, 2-49. szám)

1952-11-01 / 41. szám

NOVEMBER 1, 1952 AZ EMBER 5-ik oldal Az AFL a menekült demokratikus politikusé mellett! AMERIKA LEGNAGYOBB MTJNKASSZERVEZETE, AZ AMERICAN FEDERATION OF LABOR A LEGUTÓBB TARTOTT NEWYORKI KONGRESSZUSÁN A VASFÜGGÖNY MÖGÖTTI NÉPEK FELSZABADÍTÁSA ÜGYÉBEN A KÖVETKEZŐ NAGYJELENTŐSÉGŰ HATÁROZATOT HOZTA; Amerika népe óhajtja és reméli a kommunista Oroszország, Kina és a Szovjet európai csatlósai le­igazolt népeinek felszabadítását. A totális zsarnokság szenvedő áldozatai iránti rojconszenvünk­­nek kifejezést adva, ezúton kí­vánjuk biztosítani a Vasfüggöny mögötti népeket, hogy számíthat­nak támogatásunkra abban a tö­rekvésükben, hogy a a demokrati­kus ellenállás erőit megerősítsék s ezáltal a Szovjet-uralom alóli fel­­szabadulást elősegítsék. Ezzel a támogatással kapcsolatban szük­ségesnek ítéljük, hogy kormá­nyunk jelentse ki mindazon meg­állapodások és egyezmények ér­vénytelenségét, melyeket a Szov­jet-diktatúra a népek teljes nem­zeti függetlenségének és demok­ratikus jogainak megsemmisítésé­re használt fel—uralma alá kény­szerítve ezeket a népeket. A Nemzetközi Szabad Szakszer­vezetek az emigrációban (Inter­national Free Trade Union Center in Exile), a Nemzetközi Paraszt­szövetség (International Peasants Union), valamint a többi bona fi­de, száműzetésben élő Nemzeti Bi­zottmányok által folytatott har­cot a demokráciáért, a nemzeti függetlenségért és a világbé;kéért folytatott küzdelem szerves részé­nek kell tekintenünk. Ezekhez az értékes erőkhöz fűződő kapcsola­tainkban el kell kerülnünk a fe­lettes - alárendelt megalázó mód­szereit és gyakorlatát, lévén ez a totális rendszernek jellemzője. A holnap szabad világára irányuló elképzeléseinkben nincs helye Amerika vagy bármely más ország “csatlósai” gondolatának. Világosan és soha meg nem sziinően éles különbséget téve a totális zsarnokság, valamint an­nak a Vasfüggöny mögötti áldoza­tai között, szükségesnek tartjuk biztosítani az elnyomott népeket nincs szó arról, hogy mai elnyomó kormányzati rendszerük valami más, reakciós kormányzattal cse­réltessék fel vagy hogy valami elő­re elhatározott gazdasági, politi­kai vagy szociális rendszert erő­szakoljanak rájuk. A kommunista rezsim rabságá­ból való felszabadulás után ezek a népek teljesértékü garanciát fog­nak nyerni, hogy gazdasági, poli­tikai és szociális rendszerüket a | demokratikus eljárás elveinek megfelelően szabad választás alapján maguk fejleszthessék ki. | Fenti elgondolásokkal párhuza­mosan szükségesnek tartjuk, hogy kormányunk az elnyomott népek­nek csak valóban demokratikus képviselőit részesítse támogatás- • ban és hogy gondosan elkerüljön mindent, ami azt a látszatot kelt­hetné, hogy mi bárminemű kap­csolatban állnánk a feudális és elnyomó rendszerek maradvá­nyaival, azokkal az erőkkel, ame­lyek korábban uralkodtak ezekben az országokban és amelyeknek maradi és reakcionárius politiká­ja valójában előkészítette a talajt a Szovjet zsarnokság számára — lehetővé téve az egyik elnyomatás behelyettesítését a másik által! Ilyenek ők... NÉGY RÖVID ADALÉK AZ MHBK KÖRÜLI VITÁHOZ Irta: Révffy László “Az Ember” az utóbbi időben élesen és állandóan támadja az MHBK nevű katonai szervezetet. Megpróbálok ehhez a témához olyan kézzel nyúlni, melyet a jó­szándék vezet, az elfogulatlanság­gal párosítva. Amiről szólni fogok, arról nem állítom, hogy igazság, hanem csak elmondott szavakként rögzitem azokat. Akik a szavakat elmondták, azokról szintén nem állítom, hogy nyilasok vagy fa­siszták, hanem magyar nyelven beszélő menekült magyarok. Az elhangzottak után majd ki-ki saját maga alkossan véleményt, hogy jogos-e “Az Ember” kiroha­nása az MHBK ellen, vagy sem. • • • Furcsa kis jubileumot ültem meg a napokban, öt éve múlt, hogy hontalanná váltam. Az 1947- es fordulópontot jelentő évben hagytam el Magyarországot olyan vádakkal a nyakamban, mely fel­tétlenül kellemetlen volt részem­­re.Én úgy éreztem fiatal fejjel, hogy 1945 után egy nemzet fellé­legzett és azt hitte, most már sza­badon építheti hazáját, mentesen minden külső és belső befolyástól. Ezért mint parányi hangya mun­kálkodtam annál a pártnál, mely BRONXI MAGYAROK! November 4-én szavazzatok a magyarszó rmozósu M. MALDWIN FERTIG. Surrogate Court-i birójelöltre! Franklin Delano Roosevelt elnök és Herbert H. Lehman kormányzó volt személyes jogtanácsosa! Becsületes, megbízható, liberális független demokrata! Szavazzon Row “C” az ötös oszlopon! A mi szavazatunktól függ, hogy magyar legyen a bronxi árvaszéki, hagyatéki bíróság vezetője! DOZZY -szalámi valódi importált magyaros szalámi Hollandiából EGYEDÜLI és kizárólagos jogú elárusítója egész Amerikában; H. ltom & SOY IMPORTER S 1577 FIRST AVE. (cor. 82nd St.) NEW YORK 28, N. Y. SOK SZÁZ ÚJONNAN ÉRKEZETT IMPORTÁRU! — Kérje ingyenes, 400 képpel ellátott árjegyzékünket. — VIGYÁZZON A CÍMRE: 82-ik utca és Első Ave. sarok. Hallgassa a WBNX (1380 hullámhossz) rádióműsorunkat minden vasárnap délután 12.30 tói. részesévé vált az 1945-ös válasz­tási diadalnak. A harc elveszett, mert az ár­mány ellen tiszta fegyverekkel küzdeni nem lehet, a túlerő pedig orgyilkosokból állott és nem ne­mes ellenfelekből. Ezért a mene­külés nem nevezhető patkányvi­selkedésnek a sülyedő hajó elha­gyásakor. Bár az 1944-es esemé­nyeket két látó szemmel láttam, eltekintek attól, hogy ezeket jobb­ra vagy balra bírálattal illessem. Nem erről van szó. A menekülés első napjai után, amikor a futás lecsillapodott a szabad földön, szállás után néz­tem. így jutottam el egy menekült magyar táborba. A magyar szó hallatára örömmel léptem volna be a tábor kapuján, ha két mar­cona alak nem állja el az utamat. Megmagyaráztam, hogy hova igyekszem, mire mint a rabot be­kísértek egy fakalitkába, ahol egy gyomorbajos kinézésű, szenvtelen ember fogadott. Előadtam mon­­dókámat, kiteregettem papírjai­mat. Válasza a következő volt; — Engem N.N. őrnagynak hív­nak. Én vagyok a tábor parancs­noka. Természetesen nem veszem fel a táborba. — De miért? — kérdeztem. — Maga most jött ki az ország­ból, ergo a kommunistákat segí­tette. Ráadásul még egy olyan pártnak volt a tisztviselője, mely­j nek vezetői rohadt szovjet béren­­j cek és hazaárulók, akik még lógni í fognak az első fán. Csodálom bá­torságát, hogy idemerészkedett. — De uram — ellenkeztem — hogyan beszélhet igy egy magyar ember a hazájától százkilométe-I rekre, amikor az otthoni esemé- i nyékét nem ismerheti, tehát vé­leményt, mely elfogulatlan volna, nem mondhat? És külünben is, ha aki ma menekül, az csak kommu­nista lehet, mit szólna ehhez a 8 millió magyar, aki ma otthon él rettegésben? Az őrnagy mosolygott: — Hogy én mit tudok és mit nem, azt bízza rám. Katonák va­gyunk, tehát módunk van az iga­zat tudni hogy jelenleg hogyan ■ élnek otthon, az engem nem érde­­j kel. Egyszer módot adtunk a ma­­; gyár népnek, hogy elhagyhassa hazáját és menekülhessen a szov­­| jet horda elől minden vagyonával, de nem tették meg. Inkább hit­tek a BBC-nek, meg az “Amerika j Bangjá”-nak. Most igyák meg a j levét. I — Önnek élnek odahaza hozzá­tartozói? — kérdeztem. — Azok­ról is ez a véleménye? ' — Igen. Szó nélkül kifordultam a kapun és máshol kerestem fedelet fejem alá, ahol nem kérték számon tő­lem, miért csak 1947-ben mene­kültem el Magyarországról. Ea volt az első találkozásom egy katonai rangot viselt magyarral, aki később az MHBK oszlopos tagja lett és ma is az. Ha ezeket a sorokat ma elolvassa, magára ismer . . . » * ♦ Meghívtak egy összejövetelre, mondván, megbeszéljük itt a világ folyását. Nem a világ folyásáért, hanem magáért a magyar szóért elmentem az összejövetelre. Lehet­tek vagy húszán a társaságban. Bemutatkozásnál különböző kato­nai rangokat hallottam, bár mind civilruhában volt és idegen or­szágban. Először közömbös szemé­lyi témákról volt szó, majd a poli­tika is szóbakerült. A vendéglátó ország szidásával múlt el az első félóra. És én bár Magyarországon körülbelül 15-20 százalék analfabétáról tudtam, most arról értesültem, hogy ez a nagy vendéglátó birodalom tulaj­donképpen csak egy gőgös bekép­zelt semmi, mert olyan hülye és agyalágyult embereket hordoz a hátán, hogy nálunk még birka­­pásztornak sem keltek "Volna el. Arra gondoltam, hogy az urak egyike sem járt a magyar birka­­pásztorok között, akik sajnos bi­zonyos oknál fogva nem voltak ily müveitek, ezért a téma felett szót­lanul elsiklottam. Nem tudtam azonban szó nél­kül megállni Z.B. ur érvelését, aki 2 vagónnyi vagyonnal hagyta el az anyaországot és most avval fenn­héjázott, hogy neki még követe­lései vannak a magyar állammal szemben, melyet hazatérése után érvényesíteni kivan. — Bocsánat — szóltam közbe— nem értem, mi jogon követelhet ön egy kétszer kifosztott országon olyanvalamit, amit el sem veszí­tett?. . . — Mit — horkant fel, — amit el sem vesztettem? Tudja ön ki vagyok én? Z.B. vámhivatali fő­felügyelő, tartalékos százados. Először is: elmaradt a kinevezé­sem, mellyel elnyertem volna a méltóságosi rangot. Másodszor: a lakásom, bútorom maradt otthon és ez magánvagyon. — Talán ezeket a veszteségeket Hitler Adolfon kellene követelnie — feleltem halkan. Jeges csend lett a válasz. Isme­rősöm, aki idecipelt, bocsánatké­rőn nézett körül, hogy ő erről nem tehet. Én csak befejeztem a meg­kezdett mondatot, mielőtt elhagy- i tam volna a jómagyarok szállását: — Uraim, önök sajnos úgy lát­ják a hazatérést, hogy ami elve­szett azt visszakapják; vagyis minden ott fog folytatódni, ahol abbamaradt. Remélem a halottak életét, a meggyalázott aszonyok becsületét és az ország hitelét is visszaszerzik először nagy igyeke­zetükben, mert ez magyar szem­pontból legalább olyan szükséges­nek látszik, mint Z.B. ur méltó­ságosi rangja és ebédlő-szoba bú­tora . . . Z.B. ur azóta oszlopos MHBK- tag'és kitűnő hangorgánuma ele­ve predesztinálja arra, hogy egyetlen összejövetel ne múljon el felszólalása nélkül. Vájjon ez az ur milyen esz­mékért küzd s elgondolásai meny­nyiben hasznosak a nemzet ér­dekében? * * * Fegyveres nyilas pártszolgálato­sokkal nagyon régen találkoztam. Az emigrációban viszontláttam őket, természetesen civilben. Egy-NOVEMBER { az Igazi Győzelem Napja Kedden, november 4-én Amerika népe az urnák elé járul, hogy megválassza az uj Elnököt és Alelnököt. Dwight D. Eisenhower elnökké és Richard Nixon alelnökké választása november 4-ét az igazi győzelem napjává fogja avatni az amerikai nép részére. A republikánus lista győzelme a következőket biztosítja: 1. Erős, hatásos külügyi politi­kát, a szabad világ áthatol­­hatolhatatlan védelmét, uj reményt nyújt a rabszijra fűzött népeknek. 2. Véget vet az amerikai kor­mányzatban a korrupciónak, tiszta s mindenben megfelelő nemzeti kormányzatot létesít. 3. Meghozza az igazi prosperitást, az adók leszállítását és véget vet az inflációnak. SZAVAZZON OKVETLENÜL NOVEMBER 4-ÉN VÉGIG AZ “A” VONALON! Eisenhower — Nixon — Ives Hungarian Division All American Committee New York State Republican Committee ÜZLETÁGAINK Pénzküldés továbbra is a világ minden részébe. Hajó- és repülő-jegyek elárusitása. Közvetlen Canadából vám­mentes IKKA - SZERETET-CSOMACOK továbbítása. — Gyógyszerek átküldése. Bevándorlási ügyek és közjegyzői okiratok elintézése, stb., stb. ALEX A. KELEN LIMITED PÉNZKÜLDÉSI ÉS UTAZÁSI IRODÁJA Ügyeljen mindenki az itt megadott UJ CÍMÜNKRE: 1467 Mansfield St. Montreal 2, Que., Canada A saját épületében!

Next

/
Thumbnails
Contents