Az Ember, 1952 (27. évfolyam, 2-49. szám)
1952-10-11 / 38. szám
Z-ik oldal AZ EMBER OCTOBER 11, 1952 nak 19-ik kongresszusán a nézetek teljes azonossága fog megnyilvánulni és mindent egetverő közfelkiáltással, egyhangúan fognak megszavazni. NEM MINDIG VOLT EZ ÍGY az orosz kommunisták pártkongresszusain. A pártkongresszusok története visszanyulik a múlt százat utolsó éveibe, amikor a cári szolgaság ellen valóban a szabóság vágya fütötte azokat, akik a mozgalom alapjait lefektették, j Aztán a cári Oroszország utolsó évein át fut a pártkongresszusok története a világháborúig és a forradalmakig. Amig Lenin élt, a kongresszusokat évenkint tartották. 1918-tól 1925-ig minden évben tavasszal összeült a kongreszszus. Sztálin győzelme után a kongresszusok megritkulnak. A szovjet diktatúrában a régi demokratikus sablonok is elhalványodnak. Az uj cárizmusnak nincs szüksége a pártkongresszusokra. 1925-ig, a párt történetének első negyedszázada alatt, 14 kongresszust tartottak. Azóta az uj negyedszázad alatt most tartják az ötödiket. Sztálin uralma óra 1927-ben, 30-ban, 34-ben és 39-ben voltak kongresszusok. A távolság a .kongresszusok között egyre nagyobb lett. Két, három, négy, öt év — s végül, 1939 és 1952 között, 13 év. A sztálini önkényuralom arányában ritkultak a pártkongresszusok. A pártkongresszusok története nemcsak a kommunista uralom oroszországi történetét tükrözi vissza, hanem Szralin uralmánajt hódítását is Oroszország és a kommunista párt fölött. AMIT A KOMMUNISTA PÁRT ELSŐ KONGRESSZUSÁNAK neveznek, az 1898-ban volt Minszkben. A kongresszust tulajdonképpen az orosz szociáldemokrata munkáspárt tartotta. Ez a párt először két részre szakadt, a mensevik és bolsevik frakcióra, később a bolsevik frakcióból' született a kommunista párt. Az eredeti orosz szociáldemokrata párt semmiben sem hasonlított a későbbi kommunista párthoz. A nyugati szocialista eszmék inspirálták a pártalapitást, a nyugati szabadságeszmék hatották át a párt alapitóját, Plekhanovct, aki élete végéig a demokratikus mensevikek vezére maradt és éles harcban állt a diktatórikus bolsevikokkal, s vezérükkel, Leninnel. Plekhanov száműzetésben, Svájcban fejezte be életét, akárcsak a párt másik kiemelkedő alakja, Zaszulics Vera, aki, mint annyian az orosz polgárság és nemesség tagjai közül, a forradalomnak, az elnyomottak felszabadításának szentelte életét. Nyugateurópa az üldözött orosz forradalmárok menedékhelye volt—Lenin és szükebb köre is Svájcban élt sokáig — a második, harmadik, negyedik és ötödik pártkongresszusok is mind nyugati országokban ültek össze: Brüsszelben, Londonban, Stockholmban. Sztálin a negyedik, stockholmi pártkongresszuson jelent meg előV I T A ILLYÉS GYULA VÉDELMÉBEN! Lombjuk sincs és virágban állnak | a körte- s almafák. Bimbók kis bombái lövelnek életet — nem halált. I i Dudva és búza araszonként ! szökken, ahcgy kikel. Pihegnek szinte a vetések: i sietni kell. v Tegnap fejünket nyomta s mára tetőtlenül tág az ég. 1 Tornyokig lépne el az ember, ahogy a faluból kilép. , Ozora hegyét járom újra I kitárul a vidék: mint rég, hajdanta rég, a Sió-völgy elembe nyújtja Simontomyát, Cecét. Az utolsó szakasz a leg jellem- 1 zőbb és egyben a legskomorubb. olyan, mint egy sóhajtás: "mint rég, hajdanta lég . . Ezek a sorok a "Puszták népe” szerzőjét ■ idézik az olvasók elé, az igaz írót j és igaz költőt és ez a remek vers arról is tanúságot tesz, hogy Ilylyés Gyula mindeddig nem tanult meg hazudni. ‘‘A művészi alkotás legbiztosabb ismertetőjele s egyben büszkesége — mondja egy j helyen Illyés — hogy minél művészibb, annál kevésbé birja a j hazugságot.” Egy másik helyen, j pedig ezt irta: “Irodalmon kivüli (hatalmak megalázhatják vagy j megnyerhetik az Írókat, de az irodalmat nem, legfeljebb elpusztíthatják.” Igen, Illyés nem hódolt be, ö még költő. Lehet, hogy majd később megtanul hazudni s a rendszer a keblére öleli, de akkor már nem lesz költő. Tisztelő hivük: DR. ARÁNYI TIBOR New York HERZ-SZALÁMI! VALÓDI! IMPORTÁLT! (Jelenleg Hollandiából.! Yorkville-ben kizárólag PAPRIKÁS WEISS 1MPORTERNÉL kapható! 1504 SECOND AVE. 78 és 79 utcák között NEW YORK 21, N. Y. Telefon: BU 8-6117 Vidékre pontosan szállítunk. Kérjen ingyenes árjegyzéket. j kongresszus hajlandó megbocsáj tani az ellenzéknek, ha a vezérel bevallják “tévedésüket.” Kamenev és Rakovszky visszavágnak: í bolsevista tradíciókat emlegetik azzal érvelnek, hogy önmaguka aláznák meg és a párt megvetésé hivnák ki maguk ellen, ha meghunyászkodnának, j A vita még a régi bolseviki idői emlékét idézte vissza, de a vita vége már az idők változását jelezte a mindent eltipró sztálini parancsuralom diadalát. A kongresszus kimondta, hogy j az ellenzékhez való tartozás öszszeegyezhetetlen a párttagsággal : Hetvenöt vezető kommunistát zártak ki a pártból. A szovjet börtönökben egyre nagyobb számbar tűntek el a hétpróbás kommunisták, akiknek főbenjáró bünük as volt, hogy szembe mertek szálln: Sztálinnál. A 15-ik pártkongreszíszus 1927-ben az uj cár, Sztalir győzelmét hirdette a kommunista párt fölött. A SZTÁLINI DIKTATÚRA SZÖRNYŰ VÉRENGZÉSE a kommunista párt soraiban a 16-ik és 17- ik pártkongresszus között eltelt öt évre esik. 1934 és 1939 között nem ült össze a pártkongreszszus. Ez volt a nagy tisztogatás időszaka. Pártkongresszusok her lyett Sztálin nagy pereket tartott, Ahány év. annyi per. 1935 január, 1936 augusztus, 1937 január és 1939 március a nagy perek dátuma. A kommunista forradalom nagy nevei “árulókká,” "gyilkosokká,” "kémekké” váltak. Sztálin paranctára olyan régi bolsew.k.ok. mint Kamenev, Zinovjev, Bucharin, Rykov, Jagoda, Tukhacsevszky költöztek a szovjet paradicsomból a másvilágra. Sztálin bérgyilkosa Trotckyt Mexikóban érte utol 1940-ben. 4 A nagy neveken kívül a despotizmus névtelen áldozatainak milliói voltak a jeltelen sírokban és a lassú halál förtelmes módszereivel dolgozó büntetőtáborokban. Ennél alkalmasabb időpontot Sztálin keresve sem találhatott volna az uj alkotmány kihirdetésére, amely a papíron az emberi jogok, és szabadságok legbecsesebbjeit gyűjtötte csokorba 1936- ban ... 1939 márciusában ült össze a 18- ik és utolsó kongresszus. A háború már elörevetette árnyékát és Sztálin a hazaszeretet húrjait pengette egyre erősebben. A k é t zsarnok, Hitler és Sztálin szövetsége következett, majd a háború. A háborúban a hazaszeretet lángja valóban magasra csapott Oroszországban, de a történelemben kevés olyan téves szereposztás történt, mint amikor Sztálin a szabad nemzetek koalíciójába került a második világháború alatt. TIZENHÁROM ÉV MÚLT EL az orosz kommunista párt utolsó kongresszusa » óta. Most, amikor összeült, a 19-ik kongresszus, sokszáz millióval több szabadságra szomjuhozó ember sínylődik kommunista zsarnokság alatt, mint tizenhárom évvel ezelőtt. Ez nyilván a jól végzett munka büszkeségével fogja eltölteni a zsamoko- , kát, akik ünnepelni fogják önmagukat és egymást. • De a tirannizmus terjedése eddig még mindig a tirannizmus ellenségeinek számát szaporította. A népek szabadságvágyát még ! egyetlen zsarnoknak sem sikerült | kiölni az emberiség szivéből. És | ezen a 19-ik pártkongresszuson a j világuralomra törő szovjet-zsar, nokság a szabad világgal találja szembe magát, amely sohasem jvolt még oly egységes és eltökélt a bolsevista imperializmus elleni harcban, mint ma. HUNGARIAN GARDEN RESTAURANTBAN 1528 Second Avenue New York City MAXIE FRANSKO és hires cigányzenekara KIVÁLÓ KONYHA!! ZETTi. LACI tulajdonos Telefon: RE 4-967* szőr 1906-ban. A pártban akkor még Koba néven ismerték Dzsugaszvilit, a későbbi Sztálint, aki Ivanovics álnéven érkezett Stockholmba. a kaukázusi Bakuból. A stockholmi kongresszuson Dzsugaszvili-Koba-Ivanovics-Sztalin a szociáldemokrata párt bolseviki frakciójához tartozott és Lenint követte, ellenben az agrárpolitikai vitában Leninnel szemben a kisiparasztbirtokok védelmére kelt. Később Sztálin nemcsak beismerte “tévedését,” hanem a parasztbirtokoknak tüzzel-vassal való államosításával a parasztság legförtelmésebb ellenségévé vált. 1919 MÁRCIUSÁBAN az orosz demokratikus forradalom megbuktatta a cárizmust és 1917 nyarán volt a hatodik párt.kongreszszus, egyben az első, amit a szociáldemokrata pártból kivált bolseviki párt már önállóan tartott. A kongresszus közvetlen azután ült össze, hogy Kerenszky meghiúsította Lenin első kísérletét a demokratikus orosz forradalmi kormány megbuktatására. A kongresszust Sztálin szervezte. Lenin búvóhelyen volt s Sztálin sajátkezüleg borotválta le vezére jellegzetes bajszát és szakállát, hogy felismerhetetlenné tegye. 1918 márciusában volt a következő, a hetedik pártkongresszus, egyben az első, amit a kommunista párt uralomrajutása után tartottak. 1917 októberében a bolseviki forradalom kivégezte az orosz demokratikus forradalmat, amelynek örök érdeme marad, hogy 1917 márciusában megbuktatta a népeltipró cárizmust. Lenin győzelmével a népeltiprás uj tragikus korszaka kezdődött, de ahhoz képest, hogy mivé vált a szovjet rezsim később Sztálin alatt, Lenin diktatúrája még valóban liberálisnak számíthat. A pártkongreszszusokon még virágzik a vita. Ha a kommunizmus határain belül is, de még van szólásszabadság. A pártkongresszusokat is évenként tartják. LENIN 1924-BEN BEKÖVETKEZETT HALÁLA UTÁN az 1925 decemberében tartott 14-ik pártkongresszus már az utódlásért folyó ádáz küzdelem jegyében ült össze. Az egyik oldalon állt Sztálin, 1922 óta a párt főtitkára, a másikon az “uj ellenzék” Trotcky, Zinovjev, Kamenev vezetésével. A ; küzdelem két évvel később, 1927 őszén, a következő pártkongresz- , szus előestéjén érkezik el a krízishez. 1927 november 7-én az októberi forradalom tízéves évfordulóján Trotcky és Zinovjev, híveikkel együtt, külön felvonulást rendeztek Moszkva és Leningrad utcáin. Sztálin, aki főtitkári pozíciójából a pártot uralja, elérkezettnek. látja a leszámolást. Trotckyt és Zinovjevet azonnal kizárják a pártból. Decemberben összeül a pártkongresszus, amelyen az ellenzék | másik, két vezére, Kamenev és Rakovszky támadják Sztálin diktatórikus módszereit és a szólásszabadság jogára hivatkoznak. A Tisztelt Szerkesztőség! Elolvastam Tábori Pál legutóbbi cikkét, amely idézi a szomorúsorsú Zsolt Bélának egy régi írását s amelyhez Tábori hozzáfűz a maga megjegyzéseit is. Mellőzví néhány helyt nem álló megállapításának bírálatát, ezúttal csupár Illyés Gyulával kapcsolatban szeretnék néhány reflexiót tenn: Tábori azon mondatára, mely szerint: “Illyés a mai kommunista rendszernek még mindig kedvence.” Miért akarja Tábori Pál ilyen igaztalanul elmarasztalni a legnagyobb élő magyar költők egyikét és miért akarja őt pellengére állítani az emigrációs közvélemény előtt? Mert a fenti állítás egyszerűen nem felel meg a tényeknek! Aki figyelemmel kiséri az otthoni eseményeket, az jól tudja. I hogy Illyés nem hódolt be a jelenlegi rendszernek és a tengernyi nehézség ellenére is megmaradt igaz költőnek és igaz magyarnak. Révai József és a rendszer többi moszkovitája állandóan, támadja Illyést, kifogásolják, ! hogy nem tud, vagy nem akar beleilleszkedni a “vonalas” irodalomba, sőt egy-egy versével tüntetőén mutatja ki különállását a dogmatikussá és sematikussá züllesztett mostani verseléstől. Kérem soraim közlését a tájékozatlanok felvilágosítása céljá- I ból is, egyébként vagyok a tárgyilagos ellenvéleményt mindig meghallgató “Az Ember” és szerkesztője iránt a legnagyobb tisz'.elettel JUHÁSZ ALADÁR New York MÉG EGY VÁLASZ TÁBORI PÁLNAK I Tekintetes Szerkesztőség! Szeretnék hozzászólni Tábori [ Pál két héttel ezelőtt közölt cikké: nek azon megállapításához, hogy Illyés Gyula “kedvence” az otthoni kommunista rendszernek, j Azt hiszem, Tábori Pál súlyos té- I védésben van. Illyésről elismeri I ugyan az otthoni rezsim, hogy abszolút költői kvalitás, sőt az otthoniak közt a legnagyobb, de az irodalmi Sztalin-dijat mégse ő kapta, hanem egy Aczél Tamás nevű költő süvölvény, aki a legtehet,ség- i telenebb iró-intellektuelek közé I tartozik. Illyés a verseiben semmiféle engedményeket nem tesz a rendszer felé—és ez a jelenlegi helyzetben igen nagy szó, sőt több anjnál: hitvalló bátorság! Itt van [előttem Illyés egyik legújabb ver| se. A költőt a versein keresztül le- i hét lemérni, még politikailag is. A | mai magyarországi verselés Sztaj linról, Rákosiról, a traktoros lányokról, üzemi tanácsokról, faliújságokról, a munkaversenyekről, i felajánlásokról, Koreáról, az amerikai aggresszorokról stb. szól. Ezzel szemben Illyés, nem prostituálva magát, “Gyors tavasz” címen a következő gyönyörű sorokat j írja: Egy perc csak a tavasz minálunk, tél van s utána nyár. . Tetszik ez a havat virágra cserélő gyors határ. Tegnap didergett. ma ingujjban szánt kint a földmives. Fölötte reggel jég fütyölt és délben csíz zengedez. Ez a tavasz Magyarországon. Nem lassú fakadás; Buja zsendülés jő azonnal, szikrázás, robbanás.
