Az Ember, 1952 (27. évfolyam, 2-49. szám)
1952-10-04 / 37. szám
i 1 OCTOBER 4, 1952 ftZ EMBER 7-ik »Ma! NEWYORKI NOTESZ Eheti töprengésünk : Többet ésszel, mint fűrésszé!? , ban, a legalkalmasabb személyek I egyike az ellenállási mozgalom j í hiteles történetének megírására,' mert a kivégzett Kiss János altábornagy mellett vezető szerepet vitt a mozgalom katonai szervezetében. • Mai számunkban dr. Löwinger I Ernő, a kiváló chicagói orvos irt j rendkívül figyelemreméltó cikket SteveríSon kormányzóról, a demokratapárti elnökjelöltről. Dr. Lőwinger Ernő mindenképen hivatott Stevenson politikai és emberi portréjának megrajzolására, miután közvetlen ismerője a kormányzónak. Dr. Lőwingert felkértük, hogy további cikkeiben is mutassa be Stevensont lapunk olvasóközönség ének. • Hollywoodi anziksz: Kertész Gábor nagy szerepet kapott a “The Juggler” cimü most készülő filmben, amelynek Stanley Kramer a producere. Más. Jávor Pál hamarosan filmezik: egy Vasfüggöny mögül menekült embert kell alakítania. Más. Mintegy másfél éve van Hollywoodban Hlatkv Edit, a háborús és háború utáni | évek budapesti színpadainak ki| tünőfiatal kómikája. Most komolj '; tárgyalások folynak vele és való| szinüleg a közeljövőben star to egy nekivaló mulatságos szerepben. Október 6-án a nemzeti emlékezés a tizenhárom aradi hős és mártír borongó árnyalakját idézi fel. A szabadság hősei voltak ők az elnyomó zsarnoksággal szemben s egyben a nemzeti becsület harcosai is, akik életükkel és halálukkal kifogyhatatlan erkölcsi tőkét ruháztak a magyar népre. A bűnös és áruló vezetők idején, amikor a hivatalos ország önkéntes szolgaságba alázta magát és '■eljátszotta a világ előtt a becsület utajsó molekuláit is, a magyar szabadsaghösök példázatával tudta a nép igazolni önmagát és azt a tételt, hogy Szálasiék bitorló uralma irdatlan messzeségben áll a magyarság szabadságszerető karakterétől. Ezt követően az 1945-47-es demokrácia tőlük kapott erőt és ösztönzést a szabadságjogok és á függetlenség védelmére s ma, az uj zsarnokság idején újra csak hozzájuk fordulunk, •hitet, útbaigazítást, reményt keresve . . . esetben, mint a jobbnak és sporttársnak gratulált az orosz ellenfelének. A szovjet sportemberek arcán nem egyszer átsuhant á csodálkozás, amikor nyugati társaik feléjük nyújtott kezét látták és talán abban a kiégett lélekben egy percre felpislantott egy apró láng, melynek nehéz lenne nevet adni. Néha azonban a maga bárdolatlanságában mutatkozott meg a nevelés, mely gyűlöletre, megvetésre tanította a szovjet-embert a nyugati világ ellen. Nein egy esetben, amikor nem következett be a biztosra vélt szovjet győzelem, nem fogadták el a feléjük nyújtott jobbot és szinte azt gondolta az ember: az oldalához fog kapni, hogy géppisztolyt rántson elő. Ez a viselkedés, mely nem fordult elő sűrűn, megmutatta, hogyan nevelték ezeket az embej re két és milyen ferde képekben mutatták be a fiatal lelkek előtt a nyugati világot. A rombolás itt már tökéletes volt. A legszembetűnőbb volt a szov- 1 jet csapat elhelyezése. Távol a világ és a többi sportfiatalok zajától, Helsinkitől is kilomé terekre, Otaniemiben ütötték fel táborukat és idekerültek a vasfüggöny mögötti országok részt! vevői is. Aki akart, bemehe^ett a | táborba és találkozhatott a sport! emberekkel, de egyetlen szó felelőtlenül nem hangozhatott el. j Először több nyugati ország tudósítója magához a Helsinki-i orosz-szovjet követhez fordult en■ gedélyért, hegy a szovjet tábort ' meglátogathassa, de ott kijelen- I tették: ilyen engedélyre szükség nincs. Ennek a látszólagos szabadságnak azonban két oldala volt, mert az orosz és vasfüggöny mögötti sportolók nem mehettek el idegen táborokat meglátogatni. I Szóval baj volt avval a sokat hangoztatott szabadsággal és baj volt annyi spiclit is kísérőként elhozni Helsinkibe, mert ordított róluk a foglalkozásuk. # # A Helsinki-i olimpiásznak legnagyobb meglepetése a magyar I olimpiai csapat szereplése volt. A I világ sajtója bámulattal adózik | teljesítményeiknek és megállapi| tóttá, az olimpiai játékok tulaj. donképpeni győztese Magyaror - r j szag, hiszen a két világhatalom, . 1 Amerika és a Szovjetunió hatall 1 más néptömegei mellett elenyé. szően kevés a parányi Magyaror. szág nyolcmillió lakosa és mégis i — Magyarország H e 1 s i nkibsn A Nemzeti Bizottmány végrehajtóbizottsága a múlt hét csütörtökén folytatta sorozatos üléseit, Varga Béla elnöklése mellett. Eckhardt kivételével valamennyi tag megjelent és beható tárgyalások alá vették a tárgysorozat különféle — főleg adminisztratív jellegű — pontjait. Különös érdeklődés előzte meg az UN előtti eljárással kapcsolatos bejelentést, amely után több felszólaló élesen elitélte Eckhardt szereplését. Az újabb ülés lapzártakor folyik s igy arról csak a következő számunkban számolhatunk be. • Politikai körökben egyébként általában megelégedéssel fogadták a végrehajtóbizottság összehívásának és a demokratikus politikusok megjelenésének tényét. Az a többségi vélemény alakult ki, hogy a demokratikus vezetőknek a Nemzeti Bizottmányon belül kell megvívni harcukat és nem szabad a “secessio ad Montem Sacrum” eszközéhez folyamodni az adott helyzetben, amikor a szélsőjobboldal mind jobban deffenzivába szorul. Az utóbbi hónapokban sok kudarc és vereség érte az antidemokratikus erőket és néhány kirívó eset kapcsán — mint például az Ágh-ügy felháborító botránya — az emigráció legszélesebb rétegei előtt is egyre visszataszitóbb színben állnak azok, akik még mindig a régi Magyarország restaurálásán erőlködnek. A demokratikus eszme 'híveinek legteljesebb bizalma kiséri a végrehajtóbizottság azon tagjainak fáradozását, akik a “new deal” elvét képviselik és a demokratikus eszmék győzelméért harcbabocsájtkoztak a Bizottmányon belüli retrográd, feudális, antidemokratikus és a nemzetközi hírnevünket is súlyosan veszélyeztető reakciós elemekkel. • Szemes István ezredes, a honvédelmi minisztérium békeosztályának volt vezetője és a párisi béketárgyalásokon a magyar katonai delegáció vezetője könyvet ir megirja a náci megszállókká szembeni magyar nemzeti ellenállás történetét. Szemes István, ak már közel egy éve él New York-i Anti Ödön, volt országgyűlési j képviselő ,a magyar izraeliták volt j országos alelnöke néhányhónapos j tartózkodásra Argentínába érkezett, ahol fontos tárgyalásokat folytat. Argentínai tudósítónk szerint az ottani demokratikus i emigráció számos tagja várta j Antit az érkezésekor. A kiváló; politikus előreláthatólag decem' I bér második felében tér vissza ' New Yorkba. A newyorki bolgár emigráció a bolsevisták által kivégzett nagy j ■ bolgár hazafi: Petkov emlékére gyászmisét és ünnepséget rende- j . zett, amelyen magyar részről Var-, ga Béla, Peyer1 Károly, Pfeiffer j Zoltán, Kovács Imre, Bartha Al- ■ bért, Szabó Pál és mások vettek í részt. 1 • i A demokratikus emigráció egyik i! nagyon képzett és értékes tagja, i1 Molnár József érkezett meg a í múlt héten feleségével és kisfiá- val Európából a newyorki idle- wildei repülőtérre. Molnár József- {a Parasztpárt fővárosi szervezetés nek titkáraként működött a' háj ború utáni politikai életben és- I 1948-ban menekült el Magyaroró | szágról. Azóta Svájcban élt és e | tevékenyen résztvett az emigrációs Parasztszövetség munkájában. Számos cikke jelent meg különféle európai lapokban, amelyekben behatóan foglalkozik a magyarországi demokrácia problémáival és különösen a parasztság sorskérdéseivel. I • Korkép 1952-ben. különös tekintettel a Magyarországon a háború után végbement változások- j gg ra: a múlt héten ugyancsak meg- lg} érkezett az idlewildei repülőtérre ül Európából egy menekült parasztgazda, aki a háború utáni politikai életben játszott szerepet. A menekült parasztot egy volt gróf | fogadta a repülőtéren és egy volt i főszolgabíró cipelte utána a bőröndjeit. Valamikor csendőrök kísérték a politizáló parasztot, most a vidéki csendőrök ura, a hajdani főszolgabiró cipekedett a bőröndökkel! Millen idők, millen idők... Üzletágaink: Pénzküldés továbbra is a világ minden részébe. Hajó- és repülőjegyek elárusitása.— Közvetlen Canadából vám-mentes I K K A SZERETETCSOMAGOK továbbítása. Gyógyszerek átküldése. — Bevándorlási ügyek és elintézése,, stb. — FONTOS BEJELENTÉSI!! Van szerencsénk ezennel bejelenteni, hogy Montreal, Que, Canada városban, 1456 CITY HALL AVENUE alatti több mint 25 éve fennálló irodáinkat, az általunk megvásárolt 1467 Mansfield Si, MONTREAL 2, Que., Can. alatti uj, a lehető legmodernebben felszerelt és berendezett helyiségbe tetük át. Ezzel is üzletfeleinknek és barátainknak óhajtottunk jó szolgálatot tenni, mert cégünk, amely az elmúlt 25 év alatt mindenkor a legpontosabban, legbecsületesebben és leglelkiismeretesebben szolgálta ki a magyarságot, most még az eddiginél is nagyobb kényelmet fog nyújtani mindazoknak, kik hozzánk fordulnak és megtisztelnek bennünket bizalmukkal. Alex A. Kelen Limited ÜGYELJEN MINDENKI AZ MEGADOTT UJ CÍMÜNKRE: ITT PÉNZKt;LDÉSI ÉS UTAZÁSI IRODA 1467 MANSFIELD STREET MONTREAL 2, QUE.. CANADA HELSINKI UTÁN Irta: RÉVFFY LÁSZLÓ Végetértek aj XV. modern olim- Piai játékok küzdelmei s az ered- j t mények az egész világ előtt ismer- ' t tek. Amerika most is győztesen 11 hagyta el a játékok színhelyét, de • ez a győzelem minden eddiginél nehezebb, értékesebb és tanulsá- , gosabb volt. A két gigászi nagy- t hatalom, mely ma eszmeileg viv- J i ja küzdelmét, első összecsapását ( a vértelen csatamezőn vívta meg.1 j Igaz ugyan, hogy az olimpiai i játékok küzdelmeinél nem a győ- : zelem a fontos, hanem a részvé- ! ( 'tel, mégis a sportrajongó, aki fi- | gyelemmel kisérte a küzdelmeket, i í érezte: a salakon vagy az úszó- j i stadionban, avagy a labdarugó- 1 i pályán az egyszerű sportesemé- i nyék mellett más jelentőséggel is : bírnak az olimpiai küzdelmek. . . I # # Érdekes volt figyelni a világ1 sportifjuságát már Helsinki előtt. Soha még országok olyan buzga! lommal és izgalommal nem vár- j ■ ták az olimpiai játékok kezdetét,1 ' mint éppen 1952 nyarán. Miért? j J Sokan azt mondják, a sport már | túlságosan nagy méreteket öltött és ez nem indokolt. Mások avval magyarázzák, hogy a gondterhelt világ inkább sportküzdelmek né! zésébe temetkezik, mint a hábo| rus képzeletek mindjobban kirajzolódó képébe. Mindkettőnek iga| za van. A világ feszült érdeklődés| sei várta az idei olimpiászt és en; nek az oroszok voltak az okozói. A megnyitó ünnepségen ott menetelt a közel 400 főnyi szovjetcsapat és pillanatra elült az emberek lelkében a kétség, feloldó- I dott a szorongás, hiszen a világ , ifjúságának csapatai között ott , I volt az orosz is, mely eddig nem akart és nem is teremtett kapcso, latot a világ sportifjuságával. Talán a sport lesz az a tényező, ámely megoldja a tisztázatlan kér- L déseket és —amire a politika kép, télén, — a sport lesz a problémá, kát megoldó nagyhatalom? . I A szakértők az orosz sporttal . szemben eléggé tisztázatlanul 411- r tak. Hallották ugyan, hogy kitűnő . j eredményeket értek el a sport : j minden ágában és ez természetesnek is látszott. Egy nép, mely százmilliókból áll, kitermelhet kic tűnő sportolókat. A rejtély csak ott volt, hogy ezek az uj világban j felnőtt és politikai eszmékkel te_ letömött emberek hogyan fognak szembetalálkozni ayval a világgal, f | amelyről eddig csak rosszat, kiáb_ | ránditót és gyűlöleteset hallottak. Aki figyelt, látott s a tapasztalaj tokát elfogulatlanul leszűrte, ok- \ i vétlenül feleletet kapott sok tisz- j tázatlan kérdésre. De erről később.! # # Az olimpiai játékok küzdelmeinek eredményeit hivatalosan nem pontozzák. Vezetik azonban a j rangnévsort minden játékon, de j ez a rangsor bár jelentőséggel bir, nem homályositja el Coubertin báró szavait, aki csak részvételre 1 \ szólította fel a világ ifjúságát az olimpiai eszme mellett. A nem hivatalos pontozás az el| ső hat helyezettet jutalmazza i | ponttal. Mégpedig: 10-6-4-3-2-1 j 1 arányban. Az első naptól kezdve öldöklő küzdelem volt Amerika és a Szovjet között: Végig az USSR ' | vezetett és volt nap, hogy előnyét 200 pontra növelte az USA előtt. A szovjet sportvezetők és a csatlós sajtó nagy súlyt helyezett erre a | vezetésre, mert állandóan kihangsúlyozták evvel a szovjetj sport felsőbbrendűségét, amely i természetesen győzni fog nagy I fölénnyel. Amerika figyelte ugyan | az eredmények alakulásával a pontverseny állását is, de' az volt az érzésünk, számára ez másodrendű dolog. A szovjet-csapat az utolsó napon vesztette el a vezetést és végeredményben Amerika közel ötvenpontos különbséggel került az első helyre. 1936-ban a náci - Németországnak volt fontos a mindenáron va’ ló győzelem, most a Szovjet akar■ ta ezt megismételni. Ezúttal ■ azonban nem sikerült . . . Hegy ■ ez mennyire keserűen érintette a ■ szovjet sportvezetőket, mutatja, • hogy a hivatalos szovjetlapok és ; a vasfüggöny mögötti országok 1 újságjai az utolsó nap után már ■ egy szót sem Írtak arról, hogy a Szovjetunió a második helyre szo■ rult! Közel jár az igazsághoz az, aki ' | úgy jellemezte a Helsinki-i olim• piászt: a Szovjet előmérkőzést j akar játszani a bajnoki előtt! Ta-i Ián az edzőmérkőzés meggyőzte a- | szovjet trénereket, hogy Nyuga- 5 ton Is edzésben vannak a csapat! tok és talán a játékosok is lát- j ták, hogy errefelé is tudnak a y labdával bánni . . .- I # # k A szovjet sportemberek feltétn i lenül érezhették azt, hogj- j nem idegen légkörbe kerültek, ak j mikor mint küzdötársak léptek e J. sportpályákra. A közönség meg. tapsolta győzelmeiket és a legyőí. zött n VII ff at? snrvrtnlri minHpr
