Az Ember, 1952 (27. évfolyam, 2-49. szám)

1952-10-04 / 37. szám

i 1 OCTOBER 4, 1952 ftZ EMBER 7-ik »Ma! NEWYORKI NOTESZ Eheti töprengésünk : Többet ésszel, mint fűrésszé!? , ban, a legalkalmasabb személyek I egyike az ellenállási mozgalom j í hiteles történetének megírására,' mert a kivégzett Kiss János altá­bornagy mellett vezető szerepet vitt a mozgalom katonai szerve­zetében. • Mai számunkban dr. Löwinger I Ernő, a kiváló chicagói orvos irt j rendkívül figyelemreméltó cikket SteveríSon kormányzóról, a de­mokratapárti elnökjelöltről. Dr. Lőwinger Ernő mindenképen hi­vatott Stevenson politikai és em­beri portréjának megrajzolására, miután közvetlen ismerője a kor­mányzónak. Dr. Lőwingert fel­kértük, hogy további cikkeiben is mutassa be Stevensont lapunk olvasóközönség ének. • Hollywoodi anziksz: Kertész Gábor nagy szerepet kapott a “The Juggler” cimü most készülő filmben, amelynek Stanley Kra­mer a producere. Más. Jávor Pál hamarosan filmezik: egy Vasfüg­göny mögül menekült embert kell alakítania. Más. Mintegy másfél éve van Hollywoodban Hlatkv Edit, a háborús és háború utáni | évek budapesti színpadainak ki­­| tünőfiatal kómikája. Most komolj '; tárgyalások folynak vele és való­­| szinüleg a közeljövőben star to egy nekivaló mulatságos szerep­ben. Október 6-án a nemzeti emléke­zés a tizenhárom aradi hős és mártír borongó árnyalakját idézi fel. A szabadság hősei voltak ők az elnyomó zsarnoksággal szem­ben s egyben a nemzeti becsület harcosai is, akik életükkel és ha­lálukkal kifogyhatatlan erkölcsi tőkét ruháztak a magyar népre. A bűnös és áruló vezetők idején, amikor a hivatalos ország önkén­tes szolgaságba alázta magát és '■eljátszotta a világ előtt a becsü­let utajsó molekuláit is, a magyar szabadsaghösök példázatával tud­ta a nép igazolni önmagát és azt a tételt, hogy Szálasiék bitorló uralma irdatlan messzeségben áll a magyarság szabadságszerető karakterétől. Ezt követően az 1945-47-es demokrácia tőlük ka­pott erőt és ösztönzést a szabad­ságjogok és á függetlenség védel­mére s ma, az uj zsarnokság ide­jén újra csak hozzájuk fordulunk, •hitet, útbaigazítást, reményt ke­resve . . . esetben, mint a jobbnak és sport­társnak gratulált az orosz ellen­felének. A szovjet sportemberek arcán nem egyszer átsuhant á csodálkozás, amikor nyugati tár­saik feléjük nyújtott kezét látták és talán abban a kiégett lélekben egy percre felpislantott egy apró láng, melynek nehéz lenne nevet adni. Néha azonban a maga bár­­dolatlanságában mutatkozott meg a nevelés, mely gyűlöletre, meg­vetésre tanította a szovjet-em­bert a nyugati világ ellen. Nein egy esetben, amikor nem követ­kezett be a biztosra vélt szovjet győzelem, nem fogadták el a felé­jük nyújtott jobbot és szinte azt gondolta az ember: az oldalához fog kapni, hogy géppisztolyt ránt­son elő. Ez a viselkedés, mely nem fordult elő sűrűn, megmutatta, hogyan nevelték ezeket az embe­­j re két és milyen ferde képekben mutatták be a fiatal lelkek előtt a nyugati világot. A rombolás itt már tökéletes volt. A legszembetűnőbb volt a szov- 1 jet csapat elhelyezése. Távol a világ és a többi sportfiatalok za­jától, Helsinkitől is kilomé te­rekre, Otaniemiben ütötték fel táborukat és idekerültek a vas­függöny mögötti országok részt­­! vevői is. Aki akart, bemehe^ett a | táborba és találkozhatott a sport­­! emberekkel, de egyetlen szó fe­lelőtlenül nem hangozhatott el. j Először több nyugati ország tu­dósítója magához a Helsinki-i orosz-szovjet követhez fordult en­­■ gedélyért, hegy a szovjet tábort ' meglátogathassa, de ott kijelen- I tették: ilyen engedélyre szükség nincs. Ennek a látszólagos sza­badságnak azonban két oldala volt, mert az orosz és vasfüggöny mögötti sportolók nem mehettek el idegen táborokat meglátogatni. I Szóval baj volt avval a sokat han­goztatott szabadsággal és baj volt annyi spiclit is kísérőként elhozni Helsinkibe, mert ordított róluk a foglalkozásuk. # # A Helsinki-i olimpiásznak leg­nagyobb meglepetése a magyar I olimpiai csapat szereplése volt. A I világ sajtója bámulattal adózik | teljesítményeiknek és megállapi­­| tóttá, az olimpiai játékok tulaj­­. donképpeni győztese Magyaror - r j szag, hiszen a két világhatalom, . 1 Amerika és a Szovjetunió hatal­­l 1 más néptömegei mellett elenyé­­. szően kevés a parányi Magyaror­­. szág nyolcmillió lakosa és mégis i — Magyarország H e 1 s i nkibsn A Nemzeti Bizottmány végre­hajtóbizottsága a múlt hét csü­törtökén folytatta sorozatos ülé­seit, Varga Béla elnöklése mellett. Eckhardt kivételével valamennyi tag megjelent és beható tárgyalá­sok alá vették a tárgysorozat kü­lönféle — főleg adminisztratív jellegű — pontjait. Különös ér­deklődés előzte meg az UN előtti eljárással kapcsolatos bejelentést, amely után több felszólaló élesen elitélte Eckhardt szereplését. Az újabb ülés lapzártakor folyik s igy arról csak a következő szá­munkban számolhatunk be. • Politikai körökben egyébként általában megelégedéssel fogad­ták a végrehajtóbizottság össze­hívásának és a demokratikus po­litikusok megjelenésének tényét. Az a többségi vélemény alakult ki, hogy a demokratikus vezetőknek a Nemzeti Bizottmányon belül kell megvívni harcukat és nem szabad a “secessio ad Montem Sacrum” eszközéhez folyamodni az adott helyzetben, amikor a szélsőjobboldal mind jobban def­­fenzivába szorul. Az utóbbi hóna­pokban sok kudarc és vereség ér­te az antidemokratikus erőket és néhány kirívó eset kapcsán — mint például az Ágh-ügy felhá­borító botránya — az emigráció legszélesebb rétegei előtt is egyre visszataszitóbb színben állnak azok, akik még mindig a régi Ma­gyarország restaurálásán eről­ködnek. A demokratikus eszme 'híveinek legteljesebb bizalma kiséri a végrehajtóbizottság azon tagjainak fáradozását, akik a “new deal” elvét képviselik és a demokratikus eszmék győzelméért harcbabocsájtkoztak a Bizottmá­nyon belüli retrográd, feudális, antidemokratikus és a nemzetkö­zi hírnevünket is súlyosan veszé­lyeztető reakciós elemekkel. • Szemes István ezredes, a honvé­delmi minisztérium békeosztályá­nak volt vezetője és a párisi bé­ketárgyalásokon a magyar kato­nai delegáció vezetője könyvet ir megirja a náci megszállókká szembeni magyar nemzeti ellenál­lás történetét. Szemes István, ak már közel egy éve él New York-i Anti Ödön, volt országgyűlési j képviselő ,a magyar izraeliták volt j országos alelnöke néhányhónapos j tartózkodásra Argentínába érke­zett, ahol fontos tárgyalásokat folytat. Argentínai tudósítónk szerint az ottani demokratikus i emigráció számos tagja várta j Antit az érkezésekor. A kiváló; politikus előreláthatólag decem­­' I bér második felében tér vissza ' New Yorkba. A newyorki bolgár emigráció a bolsevisták által kivégzett nagy j ■ bolgár hazafi: Petkov emlékére gyászmisét és ünnepséget rende- j . zett, amelyen magyar részről Var-, ga Béla, Peyer1 Károly, Pfeiffer j Zoltán, Kovács Imre, Bartha Al- ■ bért, Szabó Pál és mások vettek í részt. 1 • i A demokratikus emigráció egyik i! nagyon képzett és értékes tagja, i1 Molnár József érkezett meg a í múlt héten feleségével és kisfiá­- val Európából a newyorki idle­- wildei repülőtérre. Molnár József- {a Parasztpárt fővárosi szervezeté­­s nek titkáraként működött a' há­j ború utáni politikai életben és- I 1948-ban menekült el Magyaror­­ó | szágról. Azóta Svájcban élt és e | tevékenyen résztvett az emigráci­ós Parasztszövetség munkájában. Számos cikke jelent meg különfé­le európai lapokban, amelyekben behatóan foglalkozik a magyar­­országi demokrácia problémáival és különösen a parasztság sors­kérdéseivel. I • Korkép 1952-ben. különös te­kintettel a Magyarországon a há­ború után végbement változások- j gg ra: a múlt héten ugyancsak meg- lg} érkezett az idlewildei repülőtérre ül Európából egy menekült paraszt­­gazda, aki a háború utáni politi­kai életben játszott szerepet. A menekült parasztot egy volt gróf | fogadta a repülőtéren és egy volt i főszolgabíró cipelte utána a bő­röndjeit. Valamikor csendőrök kí­sérték a politizáló parasztot, most a vidéki csendőrök ura, a hajdani főszolgabiró cipekedett a bőrön­dökkel! Millen idők, millen idők... Üzletágaink: Pénzküldés továbbra is a világ minden ré­szébe. Hajó- és repü­lőjegyek elárusitása.— Közvetlen Canadából vám-mentes I K K A SZERETET­­CSOMAGOK továbbítása. Gyógy­szerek átküldése. — Bevándorlási ügyek és elintézése,, stb. — FONTOS BEJELENTÉSI!! Van szerencsénk ezennel bejelenteni, hogy Montreal, Que, Canada városban, 1456 CITY HALL AVENUE alatti több mint 25 éve fennálló irodáinkat, az általunk megvásárolt 1467 Mansfield Si, MONTREAL 2, Que., Can. alatti uj, a lehető legmodernebben felszerelt és berendezett helyiségbe tetük át. Ezzel is üzletfeleinknek és barátainknak óhajtottunk jó szol­gálatot tenni, mert cégünk, amely az elmúlt 25 év alatt minden­kor a legpontosabban, legbecsületesebben és leglelkiismereteseb­ben szolgálta ki a magyarságot, most még az eddiginél is nagyobb kényelmet fog nyújtani mindazoknak, kik hozzánk fordulnak és megtisztelnek bennünket bizalmukkal. Alex A. Kelen Limited ÜGYELJEN MINDENKI AZ MEGADOTT UJ CÍMÜNKRE: ITT PÉNZKt;LDÉSI ÉS UTAZÁSI IRODA 1467 MANSFIELD STREET MONTREAL 2, QUE.. CANADA HELSINKI UTÁN Irta: RÉVFFY LÁSZLÓ Végetértek aj XV. modern olim- Piai játékok küzdelmei s az ered- j t mények az egész világ előtt ismer- ' t tek. Amerika most is győztesen 11 hagyta el a játékok színhelyét, de • ez a győzelem minden eddiginél nehezebb, értékesebb és tanulsá- , gosabb volt. A két gigászi nagy- t hatalom, mely ma eszmeileg viv- J i ja küzdelmét, első összecsapását ( a vértelen csatamezőn vívta meg.1 j Igaz ugyan, hogy az olimpiai i játékok küzdelmeinél nem a győ- : zelem a fontos, hanem a részvé- ! ( 'tel, mégis a sportrajongó, aki fi- | gyelemmel kisérte a küzdelmeket, i í érezte: a salakon vagy az úszó- j i stadionban, avagy a labdarugó- 1 i pályán az egyszerű sportesemé- i nyék mellett más jelentőséggel is : bírnak az olimpiai küzdelmek. . . I # # Érdekes volt figyelni a világ1 sportifjuságát már Helsinki előtt. Soha még országok olyan buzga­­! lommal és izgalommal nem vár- j ■ ták az olimpiai játékok kezdetét,1 ' mint éppen 1952 nyarán. Miért? j J Sokan azt mondják, a sport már | túlságosan nagy méreteket öltött és ez nem indokolt. Mások avval magyarázzák, hogy a gondterhelt világ inkább sportküzdelmek né­­! zésébe temetkezik, mint a hábo­­| rus képzeletek mindjobban kiraj­zolódó képébe. Mindkettőnek iga­­| za van. A világ feszült érdeklődés­­| sei várta az idei olimpiászt és en­­; nek az oroszok voltak az okozói. A megnyitó ünnepségen ott me­netelt a közel 400 főnyi szovjet­csapat és pillanatra elült az em­berek lelkében a kétség, feloldó- I dott a szorongás, hiszen a világ , ifjúságának csapatai között ott , I volt az orosz is, mely eddig nem akart és nem is teremtett kapcso­­, latot a világ sportifjuságával. Ta­lán a sport lesz az a tényező, á­­mely megoldja a tisztázatlan kér- L déseket és —amire a politika kép­­, télén, — a sport lesz a problémá­­, kát megoldó nagyhatalom? . I A szakértők az orosz sporttal . szemben eléggé tisztázatlanul 411- r tak. Hallották ugyan, hogy kitűnő . j eredményeket értek el a sport : j minden ágában és ez természetes­nek is látszott. Egy nép, mely százmilliókból áll, kitermelhet ki­­c tűnő sportolókat. A rejtély csak ott volt, hogy ezek az uj világban j felnőtt és politikai eszmékkel te­­_ letömött emberek hogyan fognak szembetalálkozni ayval a világgal, f | amelyről eddig csak rosszat, kiáb­­_ | ránditót és gyűlöleteset hallottak. Aki figyelt, látott s a tapasztala­­j tokát elfogulatlanul leszűrte, ok- \ i vétlenül feleletet kapott sok tisz- j tázatlan kérdésre. De erről később.! # # Az olimpiai játékok küzdel­meinek eredményeit hivatalosan nem pontozzák. Vezetik azonban a j rangnévsort minden játékon, de j ez a rangsor bár jelentőséggel bir, nem homályositja el Coubertin báró szavait, aki csak részvételre 1 \ szólította fel a világ ifjúságát az olimpiai eszme mellett. A nem hivatalos pontozás az el­­| ső hat helyezettet jutalmazza i | ponttal. Mégpedig: 10-6-4-3-2-1 j 1 arányban. Az első naptól kezdve öldöklő küzdelem volt Amerika és a Szovjet között: Végig az USSR ' | vezetett és volt nap, hogy előnyét 200 pontra növelte az USA előtt. A szovjet sportvezetők és a csatlós sajtó nagy súlyt helyezett erre a | vezetésre, mert állandóan ki­hangsúlyozták evvel a szovjet­­j sport felsőbbrendűségét, amely i természetesen győzni fog nagy I fölénnyel. Amerika figyelte ugyan | az eredmények alakulásával a pontverseny állását is, de' az volt az érzésünk, számára ez másod­rendű dolog. A szovjet-csapat az utolsó napon vesztette el a veze­tést és végeredményben Amerika közel ötvenpontos különbséggel került az első helyre. 1936-ban a náci - Németország­nak volt fontos a mindenáron va­­’ ló győzelem, most a Szovjet akar­■ ta ezt megismételni. Ezúttal ■ azonban nem sikerült . . . Hegy ■ ez mennyire keserűen érintette a ■ szovjet sportvezetőket, mutatja, • hogy a hivatalos szovjetlapok és ; a vasfüggöny mögötti országok 1 újságjai az utolsó nap után már ■ egy szót sem Írtak arról, hogy a Szovjetunió a második helyre szo­■ rult! Közel jár az igazsághoz az, aki ' | úgy jellemezte a Helsinki-i olim­• piászt: a Szovjet előmérkőzést j akar játszani a bajnoki előtt! Ta-i Ián az edzőmérkőzés meggyőzte a- | szovjet trénereket, hogy Nyuga- 5 ton Is edzésben vannak a csapa­­t! tok és talán a játékosok is lát­- j ták, hogy errefelé is tudnak a y labdával bánni . . .- I # # k A szovjet sportemberek feltét­­n i lenül érezhették azt, hogj- j nem idegen légkörbe kerültek, a­­k j mikor mint küzdötársak léptek e J. sportpályákra. A közönség meg­. tapsolta győzelmeiket és a legyő­í. zött n VII ff at? snrvrtnlri minHpr

Next

/
Thumbnails
Contents