Az Ember, 1952 (27. évfolyam, 2-49. szám)
1952-10-04 / 37. szám
OCTOBER 4, 1952 kl EMBER 3-ik oldal Az Ágh-rémregény fejleményei Szegény Aghot még “Az Ember” is hozza... A KANADAI NYILASOK “SZIMPÁTIA-GYŰLÉST” TARTOTTAK A KOMÁROMI HÓHÉR MELLETT (Torontoi tudósitónktól) — A megborzadás hullámai "Az Ember” leleplező cikke kapcsán — átcsaptak immár Kanadára is, ahol a tisztességes gondolkozásu magyarság az undor és felháborodás párosult érzelmeivel pertraktálja a nagy port felvert ügyet. Nagy általánosságban az a vélemény alakult ki, hogy a borzalmak színházának, a párisi “Grand Guignol”-nak még a legkiérdemesült szerzői is témákért fordulhatnának Ágh Lászlóhoz, az ördögnek ehhez a doktorához. “Az Ember,” mely több mint- negyedszázada vívja már vak^rcát Amerikában a szélragy szélsőbaloldalról ér■íbertelenségekkel szemben, biztosan számíthat mind»szinte hálájára, akikben él meg egy szemernyi lelkiismeret. Felettébb vigasztaló, hogy ezek képezik a magyarság túlnyomó részét. Miértis senki sem lepődött meg itt Torontóban, hogy az Ágh László “védelme” céljából megtartott gyűlésen csak négyen jelentek meg mindössze. Még pedig három marcona keretlegény és egy hervatag keretleány . . . Ez a rendkívül nagyszámú jelenlét is csak azért jöhetett létre, mivel épp zsidó ünnep volt aznap, amikoris az izraelita cégek a keresztény vallásu alkalmazottaikat sem szokták foglalkoztatni. Ugyanis mondanunk sem kell, hogy a nyilas gyászvitézek a jó fizetés reményében heti 40 órán át suba alá rejtik “hungarista” meggyőződésüket . . . Ott ültek a torontoi “gyűlésen” reménytvesztetten, rokonlelkekre várva. Úgy érezték, hogy négyen nem lesznek határozatképesek. Óh, ha legalább heten lennének! Mint a gonoszok . . . Idegesen izegtek-mozogtak tehát. És aztán beszéltek összevissza, tücsköt-bogarat. Akárcsak a hajdani “nemzetvezetőjük.” — Milyen idők! Milyen erkölcsök! — sopánkodtak. — Az a rothadt demokrácia ágaskodik a szegény Ágh Pista ellen! Meg kellene őt menteni . . . Csakhogy p, “testvérek” nagy részének máson járt, úgy látszik, már az eszük. És lassacskán cserben hagyták az Eszmét. Hajaj! Kidült a nagy fa — még hozzá mandulástól. Mert minden Ágh korhadt volt rajta . . . És erre a négy nyilas gyászvitéz: három keretlegény és egy keretleány szedte szépen a sátorfáját és aztán igazi sváb honfibútól nyomottan, lassacskán haza felé bandukolt. — Nyomorult élet! — keseregték. — Hát még zsidó ünnepeken sem örülhet már az ember? "Az Ember”! “Az Ember”! És vicsorogni kezdett a foguk... BORDÁS SÁNDOR tói. Mi kanadaiak — öregek és fiatalok — ki akarjuk venni részünket ebből a tisztogatási bemutatókból, erkölcsileg és társadalmilag akarjuk magunkat elkülöníteni ezektől az MHBK- gangsz terektől. Gyermekkoromban történt, hogy egy elszász-lotharingiai helyőrség német parancsnokának valamilyen afférja támadt a garnizón francia hatóságával. A német trónörökös akkor azt üzente a német parancsnoknak: “Feste druf!” Keményen oda vágni! Ezt üzenjük mi is, öreg és uj kanadaiak Göndör Ferencnek! Jól tudom, hogy Anti Ölön és Göndör Ferenc viharedzett kezeiben jó helyen van a nyilas banditák ügye. Őszinte nagyrabecsüléssel kész hive: Montreal, 1952 szept. 21 (TELJES NÉV ÉS CÍM) BENTON SZENÁTOR: (( “FESTE DRUF!” Levél a szerkesztőhöz az Ágh-botrány ügyében Amerika polgárai soha nem felejtik el a magyar szabadsághösöket!” Kedves Főszerkesztő Ur! Az Ágh-botránnyal kapcsolatban örömmel regisztrálom, hogy ez egy oly folyamat, amely leleplezi az emberbőrbe bujt bestiák priuszát, kiteregeti ezeknek a vérengző duvadaknak múltját. A folyamat megindult és eljött végre a cselekvés ideje. Válasszuk el végre a tiszta búzát az ocsutól, a bevándorlási törvények durva kijátszásával Amerika földjére becsempészett szemétdombot a becsületes régi amerikás magyarokig m ton szenátor, Connecticut állam demokratapárti jelöltje a szenátor választáson, a következő üzenetet intézte az október 6-i gyászünnep alkalmából az ottani magyarsághoz: — A vasfüggöny mögött elnyomatást szenvedő népek között Magyarország egy évszázad alatt már másodszor vesztette el szabadságát. 1848-ban fegyvert ragadott a magyar nép, hogy elűzze zsarnokait, szabadságharcát az orosszal szövetkezett elnyomó azonban, elfojtotta. A zsarnok bosszúja ezrével szedte áldozatait és betetőzésül 13 magyar tábornokot gyilkoltatott le, szószegően, orgyilkosok módjára. E napról azóta is gyászünnepségek során emlékszik meg a magyarság és gyászában résztvesznek a föld szabad népei mindenütt. — Amerika polgárai soha nem felejtik el a magyar szabadsághősöket, Kossuth Lajos lánglelkü katonáit és Mindszenty hercegprímás szabadságszerető magyarjait. Száz esztendő előtt Kossuth Lajos Amerika segítségét kérte eltiport hazája felszabadításához. Connecticut-ban tartott gyűlésein magyar és amerikai eredetű polgárok fogtak össze támogatására. Ma, az újra eltiport és rabszolgaságba döntött magyarok is1 mét felénk, szabad népek felé tekintenek. Amig egy szabad ember él a földön, nem szabad csalódniok vágyakozásukban. — Connecticut magyar-amerikai polgárainak mély együttérzéssel küldöm a gyászünnep napjára köszöntésemet. Büszkévé tesz, hogy az emberi szabadságjokért folytatott küzdelemben ma sorainkban tudhatom őket. ígérem, soha nem szünök meg velük együtt harcolni mindaddig, mig minden nemzet — közte szülőhazájuk, Magyarország — el nem nyeri szabadságát. Az aradi tizenhárom vértanú emléke minden szabad embert egyformán kötelez. A nagy magyar költő, Vörösmarty szavaival élve: “Az nenn lehet, hogy annyi szív hiába onta, vért . . Ragyogó! Szines! SS «I Ili H ti ti !í tt I tt ti ti ti ti Ili Ji 1 t! li Herendi parádé Kedves Mr. Máyer: Köszönjük a herendi kiállításról szóló értesítését. Minden bizonnyal ottleszünk, úgy a kiállításon, ami okt. 4-én, szombaton kezdődik, mint a kiárusítás napján, 10-én, pénteken, korán d.u. 1.30-kor. Ha nem veszi rossz névem, viszek néhány jó barátot, hadd kapkodjanak ók is . . . ilyen kapkodás mint ott lesz, már régen nem volt — csak odaérjünk időben! Nékem egy “Matyó Menyecskére” fáj a fogam, a Zebulon sógorom, aki nőtlen ember, egy “Libás Lányt>> akar venni, a húgom, a Pintyőke pedig a “Húsvéti Locsolásról” ábrándozik. Remélem mindegyikünk megkapja a magáét . . . Tisztelettel: CINABÁR ISTEN MENTS, NEHOGY ELFELEJTSÜK A CIMET: PARKE-BERNET GALLERIES 980 Madison Ave., N.Y. ,(a 76 és 77 utcák közt) — ÚTBAIGAZÍTÓ katalógust kérjen a helyszínen — MÁYER JÁNOS herendi lerakata Tel. PL 8-060? 692 Lexingion Ave. N. Y. C Y ti ít II fii .1 f ♦
