Az Ember, 1952 (27. évfolyam, 2-49. szám)
1952-09-27 / 36. szám
! SEPTEMBER 27, 1952 AZ EMBER 3-ik oldal EMLÉKEZÉS A NAGY HALOTTRA Bartók Béla halálának (1945 szeptember 26) évfordulójára Irta: BALOGH ERNŐ Fáj a szivem és nehéz üzennem És mindeneket meg nem mondhatok, De nagy halott, holt testvérem bennem Úgy éh mint a Gondolat igaza . . . (ADY) Itt élte utolsó éveit New York városában két sóhaj között: hazavágyott és müveit óhajtotta volna hallani. Nem arra a hazára,vágyott, amit amiben ifjúságát töltötte. Férfikorának azon éveire vágyódott, amikor a budai Csalán-utcai villában zavartalanul dolgozhatott és népdalkutató útjaira mehetett bármikor és bárhová. Ezt a munkásságát, a népdalgyűjtést az alkotómüvészeténél is fontosabbnak tartotta. Ő ezt többször említette és egy nekem irt és eddig kiadatlan levelében is leszögezte. Szerinte — ez is nagy szerénységére vall — mások is szereznek zenét és jó zenét. De végtelenül kevés azoknak a száma, akik kifejlesztették a népdalgyűjtés tudományát és ezért eme keveseknek hivatásbeli kötelességek a kihalóban levő még autentikus népdaloknak a megörökítése és megmagyarázása. Bartóknak megvolt óriási tehetségén kívül az a végtelenül ritka erénye, amit úgy neveznek, hogy “művészi lelkiismeret” és a hivatásának szóló felelősségérzet. Távol állott mindentől, ami “önkultusz” és “karrier-vadászás,” amely pedig a legtöbb tehetséges vagy kevésbé tehetséges művész velejárója, Bartók művészi hőmérője például szolgálhat minden kor és mindenfajta művészet ifjúságának. Se öröm, se bánat, sem siker, sem gúny, sem elismerés, sem mellőzés, sem csúfolódás, sem csodálat nem tudta Bartókot saját lelkiismeret -óra mutatójától eltántorítani. Pedig életében éppen elég része volt gúnyban, mellőzésben, csúfolódásban és lekicsinylésben — Magyarországon és Amerikában is. A pesti Béldi Izoroktól kezdve a newyorki Béldi Izorokig, az újságok zenei pápái az utolsó 45 esztendőben lekicsinyelték és fel nem ismerték Bartók nagyságát. Helyszűke miatt most nem fogjuk idézni őket, de egyszer majd érdekes és érdemes lesz papírra vetni, mind a már kimúlt “szakértők” kritikai tévelygéseit, mind a jelenleg is működő, Olympuson ülő “tévedhetetlen tekintélyek” hirtelen pálfordulását és köpönyegforgatását. Bartók bűne az volt, hogy uj utakon járt és járatlan ösvények után kutatott, ahogyan ezt kortársa és kedvenc költője oly találóan megírta önmagáról: . . . Nem kellenek a megálmodott álmok, Uj kínok, titkok, vágyak vizén járok. Repülj hajóm, Nem kellenek megálmodott álmok. Én nem leszek # szürkék hegedőse, Hajtson szentlélek, vagy a korcsma gőze: Repülj hajóm, Én nem leszek a szürkék hegedőse. (“Uj vizeken járok-’ — ADY) j Bartók sohsem volt a szürkék I hegedőse. Bartók követői túlnyomóan fiatalok voltak egész életében és halála után is. A legfiatalabb amerikai vonósnégyes, a Juilliard String Quartet volt, amely először merte itt egy ciklusban előadni Bartók összes (6) vonósnégyesét — a koncert zsúfolásig megtelt túlnyomóan ifjú közönséggel— és ugyancsak a Juilliard String Quartet fogja ezt a ciklust ezen az őszön megismételni. Az akkor alig 31 éves Rudolf Ganz, a svájci születésű amerikai zongoraművész volt, aki 1908-ban először mutatta be Amerikában Bartók zongoramüveit és a nem magyar születésű dirigensek között az akkor 39 éves angol Barbirolli volt az, aki először mutatott be Amerikában egy uj Bartók Melynek volt - sodra vad sással nőtt tele, Fájva vigyázlak. . . . - Mert elmondani még sokat akarok, I Mert kellenek még az esős hajnalok zúgva, zuhogva. enckari müvet, a New York-i Fii- | íarmónikusokkal a “Music for Strings and Percussions”-t 1938- j »an. A B a r t ó k-hangversenyeknek i íemcsak az előadói, de a közönsége is főleg fiatalokból toborzó- 1 lőtt. * Fiatalok, Forró, páratlan hadseregem, Nem baj, ha meghalok. Enyém az ország S a tietek A legszentebb hivatalok . . . . . . Vitézek, Fiatalok, Előre . . . — Ti vagytok az örökség, A jutalom, Ti vagytok a dalom S fiatalok, fiaim, Szép lesz elesni értetek Majdnem-majdnem Fiatalon. ADY: “Az én hadseregem’’ Bartók élete egy állandó és áldatlan küzdelem volt gyenge fizikumával, folyton lappangó különféle betegségekkel és a hivatalos zenei körök elismerésének a hiányával. Ami ezt ellensúlyozta, az volt az alkotásának értékébe vetett csalhatatlan hite és az a kicsi, benne törhetetlenül hivő és bízó ifjú gárda, mely serkentette őt lankadatlanul a jelenlevő ne- j hézségek ellenére is a munkára. Ezért volt képes élete utolsó két évében, fogyó erővel bár, de fokozott lelkesedéssel négy nagy müvet alkotni. Mintha megérezte volna a megszámlált éveket és hónapokat, amelyeknek minden percét kifacsarta munkája javára. Életem szegény és apadó ere, El nem apadhatsz még életem ere, Tele van a vérem, lelkem, torkom tele: ( Áradni fogsz még. ADY: “Életem apadó ere’' Mindenfelé, ahol fiatal muzsikusok vannak, felbugyog Bartók lelkének ellenállhatatlan zengései és zsongása. Többen és többször játszották ebben az országban az elmúlt esztendőben az ő müveit, mint bármelyik neves kortársáét. A fiatal zenészek most már hatalmasra nőtt gárdája magasan lengeti azt a diadalmas zászlót, amelyre a Bartók halhatatlan muzsikája van hímezve — n e mi selyemszállal, de az indulatok lázas vércseppeivel és a mélyenszántó gondolatok kitörölhetetlen acélfonalával. h Évről-évre több müve kerül előadásra, számos alkotását veszik fel lemezekre és az eladott kotta-példányok is óriási emelkedést mutatnak. i Érdekes néhány összehasonlítást tenni a halála után hirtelen szentté avatott és ma már “népszerű” Bartók-müvek kelendőségéről. j Ragadjuk ki, például, egyik zongorakötetét, melyből Bartók életében, 1941-ben öszesen száz példány kelt el Amerikában. Ugyanebből 1945-ben, halála évében I I II |( ii ii ti tí H ti i í U H ii íi M ii ti ii M ii íi H ii ií ií íi Ragyogó! Színes! Herendi porcellán i " Kedves Mr. Cinabár: Kiállítás lesz herendi szobrokból október 4-töl 9-ig. Kiszemelheti Magának a legszebb darabokat, aztán október 10-én — pénteken — leadhatja ' árajánlatát és ha ott lesz időben, megveheti azt a szobrot, vagy kulacsot, vagy az edényeket, amennyiért csak akarja . . . Csak ott legyen időben, nehogy másvalaki kapja meg, amit Maga akar. Ilyen alkalom ritkán adódik, jó lesz nem elmulasztani. * ' A KIÁLLÍTÁS SZÍNHELYE: PARKE-BERNET GALLERIES 980 Madison Ave., N.Y. ,(a 76 és 77 utcák közt) Kérdezze o portostól a HERENDI KIÁLLÍTÁST és 3 kiállításon kérjen útbaigazító katalógust. MÁYER JÁNOS herendi lerakata Tel. PL 8-0607 692 Lexington Ave. N. Y. ♦ ií t ÍI it ii ii 11 H ü i i ií I Í! H fi ff T
