Az Ember, 1952 (27. évfolyam, 2-49. szám)
1952-08-02 / 32. szám
AUGUST 2, 1952. AZ EMBER 3-ik oldal Délamerikai üzenet Pfeiffer Zoltánná Irta: JÁNOS ANDOR Tisztelt Uram és Sorstársam a Demokráciában! Engedje meg, hogy innét, nem oly messze a déli saroktól, néhány üdvözlő és gratuláló sort intézzek önhöz abból az alkalomból, hogy egy Ágh István nevű nyilas bandita egy derűs magyar kolóniális pikniken, ahol Anti Ödönnel együtt vendégként voltak hivatalosak, orvul megtámadta és tetleg inzultálta. Ennél megérdemeltebb és szebb érdemjelet nem is kaphatott politikai ellenségeitől, ez a signum laudis örökbecsűvé lesz és az önt követő nagy demokrata tábor felé pedig olyan babérkoszorú, ami csak bátor s győztes vezéreknek jár. Mi régi őszirózsás demokrata ősemigránsok talán jobban tudjuk értékelni e személyi támadás fajsúlyos valeur-jét és kihatását, mint az uj politikai számüzöttek heterogén csoportja, akik a nagy csodálkozástól és megütközéstől szóhoz sem tudnak jutni, vagy kimeredt szemekkel azt kérdik egymástól: hogyan lehetséges és hogyan szabad ennek megtörténni a demokrata Amerikában, hogy egy zöldfülű DP-jövevény, akinek naponta hálaadó istentiszteleteken kellene megjelenni, hogy köszönetét mondhasson az Ur kegyéért, aki az amerikai mennyországba besegítette, ez a hálátlan és elvetemült fickó ököllel csinál ott nyilas propagandát és európai pestis-bacillusokat akar a gyanútlan, öreg magyarokba beoltani. Azok a magyar emigránsok, akik Szálasi Kajetán főtáltos vérfürdői vagy Mátyuska moszkvai hajcsáruralama elől menekültek ki a szabad és boldogabb Nyugatra, azok most joggal vitázhatnak a megtörtént eset fölött, de mi, harcokban edzett és különböző politikai módszerektől kikövezett útvonalunkon már régóta semmin sem csodálkozunk. Minket már lassan hozzászoktatott a harmincéves világvándorlá? a tettlegesség és az ököl használatához is, mi már hasonló derűs incidenseken többször keresztülmentünk, amikor sebeket kaptunk, de főleg mi adtunk gyáva ellenségeinknek. Egyik héten náci oldalról, másik héten kommunista irányból ért az orvtámadás, de mind a kettőre büszkén gondolunk vissza, mert a demokrácia csatamezején ez a sorsa a bátor és soha meg nem alkuvó frontkatonának . . . Az egykori bécsi emigrációnkban hányszor attakiroztak bennünket is a fehér terror felbérelt zsoldosai ... A gyanútlanul sétáló Göndör Ferencet például az Opernring-i korzón támadta meg egy hasonló akasztófavir-Agh, de azok a pribékek mindenkor véres fejjel és meghunyászkodva illantak el és menekültek vissza felbujtóikhoz, akik a vitéz utcai támadások értelmi szerzői voltak. Ez az Ágh István is egy olyan alvilági sakkfigura, amelyet (és nem “akit”) a homályban megbúvó politikai Ali Babák és nyilas alvezérek béreltek fel csengő vérdij ellenébén, vagy ami még valószínűbb, a későbbi fel- j szabadulás esetére komoly ígéretet adtak neki arra nézve, j hogy magas állást fog kapni “hőschi és hazaffyui” cselekede- j téért. Esetleg a honvédelmi minisztériumban egy államtitkári' állást, hiszen a néhai gyepüs rablóvezér uralma alatt Ágh Istvánnál még hétpróbásabb zsiványok is ültek felelős állásokban. Az ezeréves Magyarország jövendő felszabaditása a kommunista és a gyűlölt, idegen uralom alól valóban nemes j cél és tiszteletet igénylő hazafias szándék, amelyért össze kell fogni minden hazáját szerető magyarnak és félretéve minden személyi és politikai különbséget és kishitűséget, oda- j adással és tettekkel ma csak a célt szabad szolgálni. De ez az Ágh-féle bakonyi betyár-módszer volna az eszköz] és tett óhazánk felszabaditása felé? Ezekkel a felelőtlen és megfertőzött politikai szegénylegényekkel lehetséges lenne a legtürelmesebb és a legszélesebb engedményü nemzeti vonalon valaha is együtt operálni? Ezekkel “fogjunk össze” még átmenetileg is, ezekkel “éljen az egység”, ezekkel “szeressük egymást” s ezekkel egy nevezőn haladjunk Magyarország felszabaditása érdekében? Ezekkel a szélsőjobboldali, levitézlett, közveszélyes nyilas álmagyarkákkal, akiket már nem is kisért múltjuk véres árnyéka sem, akik már mindent elfelejtettek, hogy mit müveitek odahaza vészes országlásuk idején és most külföldön — ahol megtűrik, sőt befogadják őket, — ugyanúgy és ott akarják elkezdeni, ahogyan azt odahaza abbahagyták. Az eszközeik is pontosan ugyanazok, mint véres prófétájuk: Szálasi idejében volt. Tipikus példa erre Ágh István módszere. Ez az emigráns terrorlegény, aki “fékezhetetlen hazafiul bánatában” és “fiatalos meggondolatlanságból,” ahelyett, hogy hazájának mai ősellenségei ellen követne el hasonló “vitézi cselekedetet,” előre meggondoltan és előre megfontoltan azok ellen fordul, akik Magyarország felszabadításáért a legnagyobb önfeláldozással folytatják harcukat, nem rettenve vissza a sürü csalódásoktól sem. Premier planban ugrik ki a névtelenségből ez a fickó, amint áldozatára rohan és arcába mer vágni az emigráns közéleti férfiúnak, aki az ezeréves magyar nemzet szebb és boldogabb jövőjét tűzte ki magának életcélul. Ágh István ökölcsapása Pfeiffer felé csak célozva volt, de tendenciában és irányban: a Milotayak, az- Oláhok, a Marschalkók, a Kisbarnaki Farkasok és a Zákó Andrásoknak stb. propaganda-lövésnek szolgált. Azt akarta dokumentálni, hogy övék lesz a közeljövő és ők ma a tettek emberei. Mi Délamerikában .számkivetett demokrata emigránsok is magunkon érezzük az ütést, amit Pfeiffer Zoltánnak, Antinak és a többi frontharcosnak kellett most és kelleni fog majd a jövőben is elviselni felvilágosító, becsületes és nemzetvédő munkájukért. Tisztelettel hajtjuk meg előttük az elismerés és a szolidaritás emigráns zászlaját . . . Frontépités az MHBK ellen Az amerikai magyar sajtó élesen elitéli a fasiszta katonai szervezet tevékenységét Az emigrációban annyi bajt okozó fasiszta katonai szervezkedés, a Magyar Harcosok Bajtársi Közössége ellen, mind szorosabbá válik a demokratikus erők felvonnulása. Amióta nyilvánvalóvá vált, hogy a szervezet vezetői a “politikamentesség” ;k ö p önyege. alatt a legszélsőségesebb politizálást folytatják és kiderült az is, hogy az MHBK valójában a hírhedt Skorzenynek, Hitler bizalmi emberének alapítása, az emigráció széles körei a legnagyobb idegenkedéssel fordulnak el ettől a kétesmultu és zavaros célkitűzésű szervezkedéstől. A becsületes, tisztességes magyarság lesújtó véleményét csak még jobban fokozza az a körülmény, hogy az MHBK válogatás nélkül felvette tagjai sorába a nyilasmozgalmakban súlyosan kompromittált személyeket, sőt olyanok is szerepelnek a tagok között, akik mint a munkásszázadok keretlegényei embertelen kegyetlenkedéseket ,sőt közönséges gyilkosságokat is elkövettek, de sikerült megszökniök a felelősségrevonás alól. Az elmúlt héten az amerikai magyar sajtó több vezető orgánuma foglalkozott az MHBK-val. A Clevelandban megjelenő nagy amerikai napilap, a Gombos Zoltán által szerkesztett “Szabadság” egy hozzáintézett levélre válaszol, miután valaki megkérdezte a szerkesztőséget. hogy az MHBK-tagsága nem veszélyeztetá-e az amerikai állampolgársága elnyerését? A lap kifejti a válaszában, hogy a National Security Act értelmében bármely egyén, aki kommunista, fasiszta, náci vagy bármely más államfelforgató egylet tagja, nem nyerheti el az állampolgárságot, sőt kiteszi magát a deportálás veszélyének. Ugyanez vonatkozik mindazokra, akik olyan katonai szervezethez tartoznak, amelynek tagjai nem az Egyesült Államoknak, hanem egy idegen államnak fogadnak hűségét. Ezejt után a “Szabadság” azt a tanácsot adja* a hozzáfordult érdeklődőnek, hogy sürgősen lépjen ki az MHBK-ból. Rendkívül figyelemreméltó az a nagy cikk, amely ugyancsak az elmúlt héten a "Magyar Bányászlappban, a régi amerikás magyarok tekintélyes detroiti lapjában jelent meg. A hetilap főszerkesztője, Fáy-Fisher Andor vezető helyen foglalkozik az MHBK-val és többek között a következőket írja: — A Magyar Harcosok Bajtársi Közössége Zákó András tábornok szervezete. Ugyanazé a Zákó Andrásé, aki 1944 októberéig Horthy Miklós megbizásából a vezérkar egyik legfontosabb posztját tartotta, de amikor a kormányzó katonáit fegyverletételre szólította fel, előléptetést fogadott el attól a Szálasi Ferenctől, aki Vesenmayer német követ hálószobájában kapta az utasítást és felhatalmazást, hogy Horthy Miklóst elfogja s fogva tartsa mindaddig, amíg tőle egy kinevezést nem tud kizsarolni. — Ma a világhelyzet lehetővé teszi a magyar nyüaskereszteseknek, hogy Szálasit nyíltan ünnepeljék (egyik nyilas lap egyenesen azt a buta és szemtelen hazugságot irta nemrég, hogy ő volt a magyar nemzet utolsó “törvényes uralkodója”) de Magyar Amerika nem változtatja meg a véleményét a magyar "íührerről,” aki magát a nemzet diktátorának tartotta, s aki a német fegyverletétel után is “biztosította a japán császárt” egy Ausztriában tartott koronatanácson, hogy ö pedig a végső “győzelemig” együtt fog a japánokkal a Nyugat ellen harcolni; sem a Szálasi követőiről. — S nem változtaja meg az amerikai magyarság a véleményét azokról a magasrangu katonatisztekről, hadtestparancsnokokról, magasabbrangu vezérkari tisztekről, akik esküjüket megszegve a hadsereg feje ellen fordultak. — Az emigránsok közül sokan félreérthetik azt a szabadságot, amelyet Hitler és Szálasi követői élveznek a szabad világban, ahol ima legfeljebb nevetnek vagy szánakoznak rajtuk, de aki régen* él ebben az országban, az nem hiheti, hogy ma akár Hitlerről, akár iSzálasiról más véleménye lenne akár Amerikának, akármelyik más nyugati nemzetnek, mint amikor szükségét érezték, hogy a hitlerizmust, a diktatúrát, a barna terrort kiirtsák a világból. — A magyar emigrációnak nyilaskeresztes tagjai elhitethetik ugyan önmagukkal, hogy ők csak a bolsevizmus ellen harcolnak, de nem hitethetik azt el a szabad világban élő emberekkel, akik a Nyugat elleni harcot nem tekintik a bolsevizmus elleni küzdelemnek. — Zákó András szoros közelségében ott találjuk Zákó egyik jobbkezét, a szintén németszármazásu Nádas Lajost, a nyilaskeresztes párt katonai “hivatásrend”-vezetőjét. S ha igaz a közmondás, hogy “akasztott emberek házában nem illik kőtélről beszélni” akkor igazán nem kellene Nádas Lajosokkal kapcsolatban arról beszélni, hogy a Bajtársi Közösségnek nem lehetnek tagjai olyanok, akik “olyan cselekményt követtek volna el, amellyel vétettek volna a katonai becsület, vagy a magyar történelmi gondolat ellen.” A “bajtársak politikával nem f o g 1 a lkoznak,, — hangoztatják —, ezzel szemben ma már »informálva vagyunk Z á k ó é k állandó poiitizálásáról, az egyes nyugati hatalmakkal folytatott és folyó tárgyalásaikról, felajánlkozásaikról, és az utóbbi hónapokban a Habsburgokkal való szoros összeköttetéseikről. — Leszögezzük, amit egyszer megírtunk, hogy Magyar Amerika régi tagjai soha nem kívánnak semmiféle külföldi vezetés alatt j lévő testületbe belépni. Az utóbbi időben más amerikai magyar újság is elítélően foglalj kozott az elmúlt években érkezett, szélsőséges személyek káros tevékenységével. A magyarnyelvű saj-. tó világos állásfoglalása csak még, jobban megerősíti és aláhúzza ezt az örvendetes tényt, hogy Amerika magyarságának józan, demokratikus része zárt sorokban vonul I fel a szélsőséges, felforgató elemek és fedőszervük: a Magyar Harcosok Bajtársi Közössége ellen. Légi megfigyelők Arthur W. Wallander, a Polgárvédelmi Hivatal igazgatójának kezdeményezésére, erélyes akció indult meg, hogy New York városában a légi megfigyelők számát 900 fővel szaporítsák. Azonnal szükség van olyan férfiakra és nőkre, akik alkalmasak arra, hogy a levegőben észrevegyenek és felismerjenek repülősé-' l pékét, mert a honvédelmi minisztérium minden várost arra kért, (1952 julius 14-e óta), hogy a nap 24 óráján keresztül álljanak szolgálatban a megfigyelő állomások. Az önkéntesen jelentkezőket a. légi haderő kiképezi arra, hogy a város felett repülő gépeket felismerhessék és osztályozhassák s ezeket az adatokat a légi haderő megfelelő osztályával közöljék, amely öszeveti az adatokat a radar állomások jelentéseivel. Az önkéntesek lakásuk vagy munkahelyük közelében teljesitenek szolgálatot, aszerint, hogyj milyen órákat hajlandók áldozni a célra. Hetenként mindössze 2 órai munkát kell vállalniok. Férfiak és nők egyaránt jelentkezhetnek. Jó látó- és hallóképes-i ségre van szükség és arra, hogy* angolul könnyen meg tudják értetni magukat. Háziasszonyok, akik a nap folyamán otthon tartózkodnak, a megfigyelő osztály nagy szolgálatára lehetnek. Önkéntesek a legközelebbi rendőrőrszobán vagy a polgárvédelmi hivatal toborzó helyiségeibe!* jelentkezhetnek, vagy pedig telefonon: MUrray Hill 8-6940 szám KÖNNYŰ PÉNZT KÜLDENI KÜLFÖLDRE Ha rendszeresen küld ajándékokat külfölci e vagy bizonyos alkalmakra, mint ünnepek, vagy évfordulók, gondolja meg, hogy mennyi előnye van a pénzküldésnek, melyet mindig használhat az, akinek küldi .... és rendkívül kényelmes a küldőnek is. A Manufacturers Trust Company kitűnő szolgálatokkal áll rendelkezésére a külföldi pénzátutalásoknál. Részletes felvilágosításért forduljon New York város egész területén több, mint 100 kényelmesen elhelyezett fiókok egyikéhez. Man^^re^Tmrt^Company “Közvetlen közelében a sarkon!” A Federal Deposit Insurance Corporation tágja Főiroda: 55 Broad Street, New York 15, N. YMINDENKI BANKJA 4 “AZ EMBER” legközelebbi száma SZEPTEMBER hó 6-án jelenik meg,
