Az Ember, 1952 (27. évfolyam, 2-49. szám)

1952-07-19 / 30. szám

JULY 19, 1952 AZ EMBER 3-ik oldal "ANNUSRA” Szelíd elmélkedés Pauker Annáról Irta: PERNEKI MIHÁLY Pauker Annát is elvitte az ör­dög. Pont, uj bekezdés, kérdőjel: Hová? De ez nem is annyira lényeges, hol, mikor, milyen ren­deltetéssel szórta ki az ördög Ro­mánia e fekete angyalát zsákjá­ból. Máskülömben is a szovjetördö­gök utjai kiszámíthatatlanok. Le­het, hogy valami kén- és szurok­­árugyárba került főkóstolónak.. . Megizlelni, milyen is az a maguk­főzte népidemokrata csemege? Mint házassági hirt, úgy lehet­ne közölni, hogy Sztálin József orosz kalifa (mert csak a kalifák uralmában szokott a politikai, vallási és katonai uralom egy személyben összpontosulni) elje­gyezte Pauker Anna műlovarnőt, aki a bukaresti cirkuszban két paripán lovagolt egyszerre, job­ban mondva csak szeretett volna, mert közben lepottyant és kitörte a nyakát. Úgy látszik, már édespapájának sem lehetett nagy bizalma, kedves leánya politikai tehetségét illető­leg, aki ahelyett hogy mellette maradva tejbe - vajba fürdött volna, oly magasra repült a szovjet égen, hogy magasabbra már nem lehetett. A bukaresti Calea Victoria visszhangzott a lelkes tömeg orditásától: “An-na Pau-ker! An-na Pau-ker!” Am a jó öregur azon elv alapján, hogy már látott életében néhány hul­ló csillagot, hallott kétféle kép­­pen ilyen lelkes bömbölést: egy­szer mikor vállára kapta az önfe­ledt tömeg a hőst; majd, amikor még vállánál is magasabbra fel­emelve felnyujtotta az akasztófa létráján álló hóhérnak. Az öreg Pauker szedte a hátizsákját s ön­kéntes emigrációba vonult kül­földre, saját gyerekének uralma elől. Igaza is volt s előrelátása nem csalt, mert idők múltával “An-na Pau-ker!”-ből ismét csak Anna Pauker lett, felkiáltó- és ütemjel nélkül, majd esetleg időelőtti hullajelölt. Az emberek nem tudnak meg­halni anélkül, hogy “lelkiisme­­ret-könnyités” címén, erejük utolsó megfeszítésével valami szamárságot oda ne kotyogjanak az ágyuk körül lábatlankodó lel­ki vagy testi hullamosónak, ami már rajtuk ugyan nem segit, el­lenben másoknak, — akik még szeretnének élni, — annál többet árt. Ez történt Dimitrovval is. Mi­előtt kifújta volna utolsó szuflá­­ját a moszkvai “szanatóriumban,” Beria egyik GPU-val felkent pó­pája megkérdezte tőle, hogy mi­előtt Lucifer taligáján átzötyögne a másvilágra, nem lenne-e haj­landó borravaló fejében, na, meg emlékként neki adni azt a kis ér­téktelen vackot, ami már csak felesleges teherként nyomja a lel­két s legyen tekintettel a kordéra s gebére is, amelyek állandóan túl vannak terhelve és fáradtak, ko­pottak hasonló súlyos lelkek oda­­átra való cipelésétől . . . “na, meg a világbékét is szolgálná ve­le” tette hozzá jelentőségteljesen. “Mocorgálásáról úgy látom — folytatta, — valami amerikaiak által Balkánra dobott bacillussal fertőzött lehet ... Ki tudja ki­ben mennyi mászkál belülük arra maguk felé? Géppisztolyaink épp most vannak halántékfertőtleni­­tőszer-töltés alatt. . . “Szólt valamit? . . . Semmit? . . . Bocsánat, mintha Pauker nevet hallottam volna . . és Moszkva e türelmes ügynöke már lecsukta a haldokló szemét.. A Kreml kopói nyomot szima­tolva, a csapásra vetették magu­kat. Kiszaglászták, hogy részben Annuskában is élnek a magyar Rajk-féle elgondolások, részben a román kommunistapártnak és főleg a vezető személyeinek 700 milliónyi svájci frank vagyona van Zürichben egy Bahnhofstras­­sei bankban, amiről még a min­­denttudó, mindent látó, minde­nütt ottlevő, mindenkit ismerő Sztálin kalifa sem tudott. Hosszadalmas lenne kitérni rá, milyen pénz volt ez, hogy ke­rült oda? Fontos, hogy volt. Több sem kellett a már biztos nyomon tapogatódzó kopófalká­nak. Egy Kitzenau nevű ügynököt bíztak meg, hogy valamiképpen kaparja napfényre azoknak a bol­­seiviki “fejeseknek” a nevét és pénzét, akiknek betétjük van Svájcban. Az egy minden hájjal megkent főcsahos volt, értette a csíziót, hogy fogjon hozzá. Rövi­­debb-hosszabb időközökben meg­jelent a bankban azzal a mesével, hogy tartozik N.N. vagy X.Y. ro­mán honfitársának, amit szeret­ne az illető ottani folyószámlájá­ra íratni ... ha csak betétje van az illetőnek, akkor ahoz csatol­­tatni. A bankoknak megvan az a jó tulajdonságuk, ha befizetésről van szó, nagyon előzékenyek. Nem sokat bogarásznak a dolog felett. A “kifizetésnél” már jobban a körme hegyére néznek az illető­nek. így hát felütötték Kitzenau ur előtt a szokásos könyvet, s ha KÖNNYŰ PÉNZT KÜLDENI KÜLFÖLDRE Ha rendszeresen küld ajándékokat külföldre vagy bizonyos alkalmakra, mint ünnepek, vagy évfordulók, gondolja meg, hogy mennyi előnye van a pénzküldésnek, melyet mindig használhat az, akinek küldi ... és rendkívül kényelmes a küldőnek is. A Manufacturers Trust Company kitűnő szolgálatokkal áll rendelkezésére a külföldi pénzátutalásoknál. Részletes felvilágosításért forduljon New York város egész területén több, mint 100 kényelmesen elhelyezett fiókok egyikéhez. Manufacturers Trust Company EVERYBODY'S BANK ‘Közvetlen közelében a sarkcin!” A Federal Deposit Insurance Corporation tagja Főiroda: 55 Broad Street, New York 15, N. Y. MINDENKI BANKJA volt az illetőnek folyószámlája, vagy betétje, akkor elfogadták a befizetést. Ha nem volt, akkor udvarias bocsánakérések között elutasították a befizetést. Nincs ebben semmi különös vagy feltűnő. Közben mindazokat, akiknek nevére való befizetést a bank el­fogadta Svájcban, csendben le­tartóztatták Romániában s ki­verték belőlük cinkosaik nevét, azonkívül egy meghatalmazást a banknak címezve, hogy a Svájc­ban levő pénzét teljes összegében fizessek ki — mondjuk Szedr­eseknek, aki nem volt más, mint egy másik szovjetkopó. Hogy meddig folyt ez a ki- és befizetési játék, azt nem tudom. Elég az hozzá, hogy végre a bank is gyanút fogott erre a román ja­vak körüli nagy mozgásra, az ese­tet bejelentette a rendőrségnek. A rendőrség figyelte egy ideig a dolgok folyását, majd fülöncsipte Kitzenau urat. Az tagadott egy ideig. Nemzetközi jogra s a jó ég tudná megmondani mire nem hi­vatkozott, amik alkalmazását — mint tudjuk — mennyire kínosan megköveteli a szovjet a maga ré­szére, s mennyire nem alkalmaz­za másokkal szemben, saját ál­lampolgárairól nem is beszélve. .. De a bizonyítékok annyira kézen­fekvők voltak, az ellentmondások I annyira durvák, hogy végül is a vádlott beadta derekát és vallott szép sorjában elmondva mindent. Alaposan beáztatta Annuskát, úgyhogy mint csillagot azonnal leütötték a szövget égről, s “An­na Pau-ker!” majd “Anna Pau­­ker” után “ana pauker” lett csu­pán . . . kisbetűkkel, helyesírási hibával és várakozási állomány­nyal beutalták a legfelsőbb szov­jetügyek intézőjének, Halál elv­társnak előszobájába vérfelmosó­­nak, mig le nem Írják saját tu­lajdon életét is. ★ Eddig tart az elbeszélésem An­­l miskáról. Túl kicsiny és túl jelen­téktelen ahoz, hogy érdemes len­ne a tollat tövig koptatni, a ten­­tát fenékig fogyasztani érte. Egy szövetből volt szabva, egy mintá­ra, egy cérnával összevarrva azok­kal a — túlzás lenne mondani forradalmárokkal — fészkelődők— kel, akik mint a kukacok nyü­zsögnek minden rendszerváltozási kovászában. Múltja csak kis mo­­corgás volt egy nagy mozgalom­ban, semmi több. A szovjet szu­ronyok hozták lendületbe, tent saját népe. Nem a halál az, ami pontot tesz léte után, hanem ér­téktelen élete. Majd “védőügyvédje” hatalma»' hallgatás után szűkülve megkéri a bíróságot, engedje meg, hogy védence jegyzeteit használhassa,' s legyenek tekintettel a tyúksze­mére, figyelmeztessék a hóhért, nehogy az akasztásnál rálépjen. Mire a “bírák” a népidtmokratá elvek magas szellemétől áthatva1 rábólintanak: “úgy legyen!” Bevégeztetett . . . Általános felháborodás a Pfeiffer Zoltánt ért nyilaskeresztes támadás miatt Eljárás indult a merénylő Ágh István ellen A Pfeiffer Zoltán ellen el­követett alattomos fasiszta támadás hírét — amelyről “Az Ember” az elmúlt heti számában elsőnek számolt be — az amerikai közvélemény legszélesebb körei a legna­gyobb felháborodással fogad­ták. Általános a vélemény, hogy a legnagyobb eréllyel kell eljárni az Amerikába be­lopakodott nyilasok ellen, a­­kik rövid ideig tartó lapulásuk után most elérkezettnek lát­ják az időt a legszemérmetle­nebb provokációkra s nem ri­adnak vissza a tettleges orv­támadásoktól sem a magyar emigráció demokrata vezetői­vel szemben. — Itt az ideje—hangoztat­ják mértékadó helyeken, — hogy felülvizsgálat alá vegyék j azoknak a dipiknek beván­­| dorlási ügyét, akik elhallgat- I va nyilaskeresztes múltjukat valótlan vallomást tettek a vizumügyük elintézésénél és kijátszva a törvény szigorú rendelkezését, jogtalanul ju­tottak az amerikai vízumhoz. Ha ezek az elemek őszinte megbánást mutattak volna a múltjukért és becsületes tö­rekvéssel magukévá igyekez­tek volna tenni a demokrácia eszméit, elnéző jóindulattal lehetett volna kezelni ügyü­ket, de amikor a tapasztalat azt mutatja, hogy a javulás legkisebb jele sem mutatko­zik náluk és Amerikában is az ököljog módszereivel akarnak fenegyerekeskedni, a törvény legteljesebb szigorával kell eljárni ellenük! A gyalázatos orvtámadást az amerikai magyarnyelvű sajtó legszámottevőbb orgá­numai rendre elitélték s csak azok a lapok hallgattak mé­lyen, amelyek politikájukkal előmozdították a zavartkeltő elemek szervezkedését. A me­nekült politikusok is sorra el­ítélően nyilatkoznak, kivéve azt a néhány személyt, aki politikájával a szélsőjobbolda­li törekvések szövetségesének bizonyult. Pfeiffer Zoltán egyébként megtette a törvényes lépése­ket a merénylő Ágh István ellen. Ágh István a Kisbarna­­ki Farkas-féle szélsőséges mozgalom newyorki megbí­zottja és a Hattayer-Erényi-Balog-Hilbert - féle nyilaske­resztes klikk beltagja. Közis­mert a gyűlölködő, uszító ma-: gatartása Amerikával szem­ben, állandóan lázitó beszé­deket tart a demokratikus magyar emigráció szereplői ellen és nyiltan folytatja az. antiszemita izgatást is. Fivé­re: Ágh László az MHBK amerikai f ő csoportvezetője, akinek a Szálasi-uralom alat­ti győri magatartása tisztá­zásra vár. A felháboritó ügyben ha­marosan törvényes fejlemé­nyek várhatók. , r r~---------------------------------------V Felkérünk mindenkit, » akinek adatai vannak a bu­dapesti Dohány-utcai zsi- ’ nagóga ellen elkövetett , kézigránátos merényletről, főleg a merénylők szemé- \ lyéről, szíveskedjék az ada- ' tokát haladéktalanul kő- 1 zölni velünk! •' * V___________________________J Kovács Imre ünnepibeszéde Daytonban Dayton (Ohio) mintegy ötezer­főnyi magyarsága minden évben a julius 4-t követő vasárnap Ma­gyar Napot rendez, hogy a régi hazájára emlékezzék és az uj ha­zája mellett őszinte hitet tegyen. Az összes egyházközségeket és társadalmi szervezeteket felölelő Daytoni Magyar Nagybizottság mindig egy-egy menekül politi­kust kér fel az ünnepi beszéd el­mondására; Varga Béla és Nagy Ferenc után ezidén Kovács Im­rét hivták meg a daytoni magya­rok ünnepi szónoknak. A fiatal irót és politikust érke­zésekor a nagybizottság agilis elnöke, Kelemen János és a de­mokrata meggyőződéséért otthon börtönt szenvedett református lelkipásztor, Hamza András fo­gadták. Kovács Imre a mindvé­gig feszült érdeklődéssel kisért magvas ünnepi beszédében a ma­gyar történelem nagy emigránsai­ról, Rákóczi Ferencről és Kossuth Lajosról emlékezett meg és arra kérte hallgatóságát, hogy a sza­badság és a zsarnokság, a de­mokrácia és a diktatúra örök el­lentétében azok mellé álljanak, a­­kik a magyar népnek szabadságot és demokráciát akartak és akar­nak biztosítani. Kovács Imre daytoni tartózko­dása alatt a Kiwanas Club - ban Hamza András tartott színvona­las előadást. A klub elnöksége Kovács Imrét is bemutatta a kö­zönségnek és mindkettőjüket lel­kesen ünnepelték, amint elfoglal­ták helyüket a diszemelvényen. Kovács Imre végiglátogatta a környékbeli magyarság vezetőit és Hamza András társaságában dr. Jászi Oszkár egyetemi tanárnál is tisztelgett Oberlinben. Az Ameri­­ka-szerte ismert és megbecsült tudós, a nemzetiségi kérdés kitű­nő szakértője és a federalizmus lelkes apostola előtt kijelentették, hogy az uj magyar politikus nem­zedék igen nagyra értékeli a munkásságát és keményen elitéli azokat, akik még mindig a Hor­­thy-idők szellemében vélekednek róla és a közreműködését nélkü­­lözhetőnek tartják egy demokra­tikus Magyarország felépítésénél. Egy hetes keletközépamerikái J körútja után Kovács Imre Han­­cock-ba repült, ahol a nyár folya­mán egy nagyobb munkáján dol­gozik s majd csak szeptemberben tér vissza New Yorkba végleges tartózkodásra, * FAMOUS OPEN AIR. AMPHITHEATRE Sn íAe 7/eaht /Ir/itortdaeÁá Chompionshif Courts, .Ten ^8 Handball, .Courts, Scaroon Manor HOTEL : • OH SCHRGON CAKE N Y FRIEBER BROTHERS Proprietors DR. FÖLDY KÁROLY Fordítási Irodája 205 E. 85 St. New York City Tel. TR 9-5339 Room 204

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents