Az Ember, 1952 (27. évfolyam, 2-49. szám)
1952-07-12 / 29. szám
8-ík oldJi az mun july 12, 1952 Szellemi "óvóhely IRTA: PERNEK! MIHÁLY "Az Ember" kis színházin Valami bűzlik a Dunán,.. Irta: Bogdánéi Sándor Színhely: a Duna - értekezlet tanácsterme. Idő: napjainkban. Szereplők: Morozov, szovjet delegátus; Magyar delegátus; Cseh delegátus; Román delegátus; Jugoszláv delegátus. Morozov: (hadarva, recsegő i hangon): Ezennel megnyitom a Duna-értekezletet, miszerint elsősorban üdvözlöm önmagamat, mint a dicső Szovjetunió delegá- í tusát (taps), annál is inkább, miszerint a dicső Szovjetunió nélkül I a Duna sem folyhatna úgy, ahogy j folyik, azaz másképen folyna, I mint ahogy folyik. Magyar delegátus: Úgy van! Úgy van! Cseh delegátus: Helyes, helyes! Román delegátus: Éljen! Éljen! Jugoszláv delegátus: Szót kérek . . . Morozov: Ki kér szót? Jugoszláv delegátus: Én kérnék szót, a jugoszláv delegáció nevében . . . Morozov: Hogyhogy • a jugoszláv delegáció nevében? Tessék kivárni a sorrendet! Kérem a jegyzőkönyvbe foglalni ,hogy a jugoszláv delegáció akadályozza a Duna-értekezlet munkáját. Hallottak már ilyent, hiszen nekem még fontos közölnivalóim vannak! Magyar delegátus: Halljuk! Cseh delegátus: Csakis halljuk! Román delegátus: Halljuk, csakis! Morozov: Tisztéit delegátusok! A Duna végre szabad. Szabad neki szabadon ringatni a dicső Szovjetunió dicső hajóit. Ennél nagyobb szabadságot egyetlen folyó sem kivánhat magának. Magyar delegátus: Éljen a szabad Duna! Cseh delegátus: A szabad Duna éljen! Román delegátus: A Duna, a zabad éljen! Morozov: Ezek után a Szovjet- J unió nevében ezennel beterjesz- I tem az uj hajózási szabályzatot. Az uj szabályzat röviden a következő: a Szovjetunió hajói hoszszában, a többi állam hajói keresztben hajózhatnak a Dunán. Magyar delegátus: Óriási! Cseh delegátus: Remek! Román delegátus: Káprázatos! Morozov: Mivel azonban a keresztben való hajózás zavarja a hosszában való hajózást, ennélfogva kerülendő. Jugoszláv delegátus: A jugoszláv delegáció nevében tiltakozom . . . Morozov: Döntsön a többség! Szavazást rendelek el az uj dunai hajózási szabályzat ügyében. Mi a véleménye a magyar delegátusnak? Magyar delegátus: Csakis keresztben ! Morozov: Hogyan vélekedik a cseh delegátus? Cseh delegátus: Keresztben csakis! Morozov: És a román delegátus? Román delegátus: Keresztben, azt is ritkán! Morozov: Én a szovjet delegáció nevében keresz'ben-hosszában megszavazom és egyben a szavazat-többséggel elfogadottnak nyilvánítom az uj hajózási szabályzatot. Jugoszláv delegátus: Tiltakozom és szót kérek . . . Morozov: Főtitkári minőségemben tiltakozom a jugoszláv delegátus tiltakozásai ellen. Áttérünk az uj dunai szállítási szabályzatra. (Hangok: halljuk, halljuk!) Az uj dunai szállítási szabályzat szerint Csehszlovákiában, Magyarországon és Romániában történik az áruk berakodása, a Szovjetunióban pedig az áruk .kirakodása. Magyar delegátus: Remek! Cseh delegátus: óriási! Román delegátus: Káprázatos. Jugoszláv delegátus: Tiltakozom . . . Morozov: Szavazásra teszem fel az uj szállítási szabályzatot. Tessék nyilatkozni! Magyarország? Magyar delegátus: Berakodunk! Morozov: Csehszolvákia? Cseh delegátus: Berakodunk! , Morozov: Románia ? Román delegátus: Csakis berakodúnk! Morozov: A szovjet delegáció nevében a berakodást és kirakodást egyaránt megszavazzuk. Ezennel szavazattöbbséggel elfogadottnak nyilvánítom az uj szállítási szabályzatot. (Csönget) Áttérünk a dunai halászat szabályozására. Jugoszláv delegátus: Tiltakozom ... Morozov: 'tessék jegyzőkönyvbe foglalni, hogy Jugoszlávia akadályoza a dunai halászatot. (Csönget) Ezennel szavazásra teszem a halászati javaslatot! Hangok: Megszavazzuk! Jugoszláv delegátus: De hiszen nem is ismertette a javaslatot. . . Morozov: Opp pardon . . . (Csönget) Mivel nálunk demokrácia van, még az elfogadás előtt ismertetem a javaslatot. Az uj dunai halászati szabályzat röviden a következő: a kihalászott halak közül minden egyes nőstény-csuka a Szovjetunióé, & kancsuka pedig a többi dunamenti államé. Magyar delegátus: Óriási! Cseh delegátus: Remek! Román delegátus: Igazi testvéri osztozkodás! Jugoszláv delegátus: Tiltakozom . . . Morozov: Kérem jegyzőkönyvbe foglalni, hogy Jugoszláviának [nem kell kancsuka, minek folytán a dicső Szovjetunió a Jugoszláviának járó kancsukákat is egyforma arányban nagylelkűen átengedi Magyarországnak, Csehszlovákiának és Romániának. Hange,!:: óriási! Igazi testvéri segítség! Jugoszláv delegátus: (Összeszedi iratait és kimegy) Morozov: Áttérünk a dunai tutajforgalom szabályozására . . . ’De hol van a jugoszláv delegátus? t , Hangok: Hazautazott. Morozov: Akkor fölösleges topább üléseznünk. Menjetek a fenébe haza, majd megkapjátok Moszkvából az utasításokat. Hangok: Remek! óriási! Igazi testvéri segítség! . . . 1 FÜGGÖNY. j kiabálták: “nézzék, nézzék, jelt ; ad az ellenséges repülőknek!” Persze a nyűgöd’an gondolkodó {ember hiába figyelt jobbra-balra, , úgy az erkélyek, mint az ablakok feketén meredtek az elsötétitési ! rendelet következtében, a lég pe- i 1 dig csendes volt, sehol semmi re- 1 : pülőgépmotor-zugás. j Se szeri, se száma nem volt a különféle rémhíreknek, amik iz- I galomban tartották a város lakosságát, s országszerte gyengítették az ellenállóképességet. De a “főrémhirt” maguk a németek dobták a köztudatba. Mikor ellenséges területre értek, hivatalos előljárósági vagy vasúti távbeszélőn felhívták a környező helyiségeket s tudatták velük, — persze, I mint “legális hollandok,” vagy j “franciák,”—hogy a nácik meg- [ I érkeztek, gyilkolnak, rabolnak, I l kegyetlenkednek . . . meneküljön jki merre tud! Holott akkor még jnem volt szó ilyesmiről, vagy legalább is nyilvánosan nem. | Ez azután betetőzte a francia ellenállás sorsát. Tízmillió ember kerekedett útnak, elárasztva az utakat, megbénítva a csapatok mozgását. Teszem, hiába akart volna a katonai tartalék a szorongatott egységek segítségére sietni, az országutak teljes szélességükben el voltak árasztva menekülőkkel, lehetetlen volt rajtuk szabadon közlekedni. A menekülők tömege útjában szószoros értelemben felevett mindent s nem egy helyen kütta a fenékig a kutak vizét. Néhány repülővel százezrek életét ki lehetett volna oltani. Állítólag az olaszok itt-ott közéjül: bombáztak, de általában hagyták őket nfenni útjaikon, legfeljebb, amikor a tömeg két rajvonal közé került, ez a pozíció közülök is számos áldozatot követelt. Mondanom sem kell, hogy haladni ezeken az elözönlött utakon nemcsak ellenkező irányba, de előre is alig lehetett a zsúfoltságtól. Lovasszekerektől gyermekkocsin át a talicskáig minden huzó- és tólójármü képviselve volt a gyalogosokig. Az autósok 10-15 km.-nél többet nem tudtak haladni naponta. Soknak kifogyott { a benzinje vagy a motor mondta j fel a szolgálatot. Persze, sem az j egyiken, sem a másikon nem tud- 1 tak az utasok segíteni. A tömeg | az elhagyott autókat az árokba j fordította, hogy ne akadályozza aj többieket az előhaladásban, s igy folyt tovább az ember- és járműáradat. Ahogy haladtak, ügy terjesztették Útjukban a rémhíreket, többek közt, hogy Paris rommá van bombázva, nincs Eiffel-torony, Notre-Dame, stb. Háború közepette a rémhírek j ellen szinte lehetetlen harcolni. { Hiába adnak ki cáfolatot a hivatalos helyek, — olaj a tűzre, — senkisem ad azoknak hitelt, mindenki inkább a különféle öregasszonyoknak, vagy az 5-ik hadosztálynak hisz. A demokratikus hatalmak bizonyos hátrányban vannak a rémhírek terjesztése elleni harcban. Az oroszoknál és az általuk leigázoíl országokban ha egy óvóhelyen, vagy máshol valaki rémhírre merné nyitni a száját, nemcsak magát a terjesztőt, de az egész pincét vagy annak környékét “eliminálnák,” hogy a hir ne terjedjen tovább. A demokráciában mindez ismeretlen. Egyetlen hatásos védekezési mód: az állampolgárokat már most felvilágosítani, hogy a mai ipari fejlettség állása mellett milyen veszélyekre lehetnek elkészülve ellenséges támadás esetén, s ha rémhírt hallanak, azzal a tudattal vágják ketté a hir pánikkeltő hatását, hogy 1) vagy nem igaz, 2) ha pedig igaz, akkor s a kellő ellenintézkedéseket már DÉM7T takarít r ErlJL ! NADEL - mái NYÁRI RUHÁK $29.50 és feljebb SPORT KABÁTOK $12.75 és feljebb NADRÁGOK $5.95 és feljebb —— ICAZITÁSOK Hilf A MAFWF íóJl INGYEN nUiiU NAULL férfi 104 FIFTH AVENUE rúna kereskedő New York City (a 15. és 16. utcák között, fent a 15-ik emeleten) Telefon; CHeísea 2-5666 és CHelsea 2-5355 — NYITVA: NAPONTA ESTE 6-IG — napvilágot. Ebben az izmosodó szellemi áradásban külön helyet foglal el János Andornak, a kitűnő elbeszélőnek, “Az Ember” régi munkatársának nemrég megjelent könyve, amely az “Éjféli kaland Monte Carloban” címet viseli és amelyben a jelenleg Argentínában élő- szerző néhány pompás elbeszélését gyűjtötte össze. Jóizü, vidám írások ezek, János Andor éles szemének ás az élet mélyét kissé groteszkül analizáló hajlamának bizonyítékai, telve humorral, az élet habzsoló szeretetével, helyenként mély lírával és mindig: őszinte, megbocsájtó bölcsességgel. A szerző színes, lüktető stilusa csak még ékesebbé és élvezetesebbé teszi a könyvet, amelyet nagy örömmel olvastunk végig cs amelyet mindenkinek őszintén figyelmébe ajánlunk. Vásároljunk Bond-ot! Paris, 1952. junius 28 A háború esetére fizikai óvóheyeket létesíteni nem tartozik a álág legnagyobb feladatai közé De ha a fizikai óvóhelyek mellé rém építik ki a szellemi védőrendezkedéseket is, az előbbi csak léi megoldásnak bizonyul. Példa írre a legutóbbi háború. Egy j ó 1 ^helyezett rémhír olyan pánikat ;ud előidézni, hogy minden ellenséges beavatkozás nélkül az emberek az óvóhelyek helyett a szél rány vonalát veszik utjuknak, fagy olyan bolondságokat csinállak, amik végül a hadvezetésre is elhathatnak. A háború kitörésekor egycsa:ásra megváltozik az emberek elki világa. Érthetetlen módon .lvesztik helyes ítélőképességüket, imi, sajnos a háború végeztével lem áll helyre olyan gyorsan, aint amilyen gyorsan elveszett. Közismert történet, hogy az :gyik Rothschild miképpen alapozta meg vagyonát. 1815-ben, a traterloi-csata idején a helyszin•e ment, hogy a harc lefolyásáról nindjárt értesülve legyen. A csaa eldőlte után, jól megfizetett sérelt bárkán átkelt a csatornán, váltott lovakkal meg sem állt jondonig. Ott a tőzsdén köztulatba dobatta embereivel a rémurt, hogy Bonaparte Napoleon örkreverve a szövetségesek haderegét, fényes győzelmet aratott: Crre oly pánik tört ki, amilyene a londoni tőzsdén addig még lem volt példa.-A részvények ár•clyama sohsem ismert mértékben zuhant, amit a bankár azonlyomban felvásároltatott, s néiány napra rá, amikor megjött a űvatalos értesítés, közölve az elerjedt hírek ellenkezőjét, az árolyamok értéke, amilyen mérékben zuhant, ugyanolyan mólon emelkedett. Ekkor túladott ■aj tűk Rothschild, s csillagászati zamokkal kifejezhető összeget :eresett ezzel a manőverrel. Ismerjük az 1914-es háborulozta lelkiváltozást, amikor minlenki minden ismeretlen szenélyben kémet látott. De a szer•ezett rémhírterjesztés akkor még iem volt, hiányzott ez a borzalnas fegyver a hadviselők kellékáxábcl. Az 1939-45-ös háború volt az, hol minden oldalon harcbadobák ezt a szellemi romboló fegyert. A nácik kezdeti sikereket, iajd pedig, hogy öt éven át tarani tudták magukat, nem kis aértékben a jól elhelyezett rémlireiknek köszönhették. Ahogy megindultak 1940-ben német nácik, úgy indultak vejjc pánikkeltő híreik! Kezdődött z ejtőernyős mesékkel. Tele volt elük Paris városa. Egyik a Basille, másik a République - téren jjel ledobott német ejtőernyőükről tudott, harmadik a Saintiermaine-erdőben és igy tovább. Hacsak kicsit gondolkoznak, a árisiak sajátmaguk is rájöhettek olna a hírek lehetetlen voltára, llvégre a két tér, minden nagyig dacára, tulkiesiny ilyen müeletre. Mindkét tér közepén szoor áll, vaskerítéssel övezve, éj»1-nappal forgalom bonyolódik le tt, villanyáram- s egyéb huzalok eresztezik, nem szólva a St.iermaine-erdőről, aminél alkalmsabb helyet el se tud képzelni gy ejtőernyős, ahol az ágakba il akadva, azoktól felnyársalva dja ki ejtőernyős lelkét . . . Még éjjel sem nyugodtak ezek lelkes párisi rémhirterjesztők. zerte a városban különféle ablaokból, főleg vénasszonyi hangok jó előre megtették az arra illetékesek. Az állampolgárok bizalmát már jó előre biztosítani kell saját vezetőivel és hatóságaival kapcsoj latban. De magukat a hatóságokat is nevelni kell a rémhirelháritás feladatára, a közönség feltétlen bizalmának megnyerésére. Erre a nagy feladatra legalkalmasabbak egyik oldalon a technikusok, akik az anyagot, másik oldalon az irók és újságírók, akik az emberi lelket ismerik. S ha a két oldal között az összhang megvan, nem kell félni a romboló hatású rémhírektől. János Andor : “Éjféli kaland Monte Carloban” A külföldi magyar könyvkiadás egyre terebélyesedik. Az Egyesült Államokban, Délamerikában, Izraelben, Franciaországban újabb és újabb magyar könyvek jelennek meg, hogy el ne feledkezzünk Jugoszláviáról sem, ahol — éppen “Az Ember” egyik legutóbbi tudósítása szerint — hatalmas virágzásnak indult a magyar könyvek kiadása és a magyar szellem leg kiválóbb reprezentánsainak örökbecsű müvei látnak sorra
