Az Ember, 1952 (27. évfolyam, 2-49. szám)

1952-06-21 / 26. szám

June 21, 1952 kl ÜBER 3-ik oldot M AGYARORSZAGI HÍREK Harc a templomok, könyvek és munkások ellen Rákosiék állandó készenlétet rendeltek el a “komiokát mutogató reakció ellen” (becsen át érkezett eredeti tudósítás) A címben megjelölt hadüze­net május 15-én a Magyar Dolgozók Pártja városi tiszt­ségviselőinek értek ezletén hangzott el. Kovács István, a budapesti szervezetek főtitká­ra harsogta el, mint a párt politikai bizottságának hatá­rozatát. Junius elsején máris olyan események történtek Magyarországon, amelyek ast mutatják, hogy az uj közpon­tosított támadás valóban megindult politikai, társadal­mi, egyházi és irodalmi té­ren egyaránt. Elsősorban a keresztény és a zsidó hitélet ellen törté­nik a konentrált terror-of­­fenziva. A magyar országi templomok és istentiszteletek az Államvédelmi Hatóság (ÁVó) állandó ellenőrzése alá kerültek. Kiküldött gyors­írók jegyzik a lelkészek be­szédeit és helyi, kerületi meg­bízottak irják össze a temp­lomok és áj tatosságok közön­ségének névsorát. Egyetlen vallásfelekezet sem kivétel! Az első órákban riasztási kísérletnek látszó akció ép­pen úgy érvényesült Nagybu­­dapesten, mint a vidéki váro­sokban és falvakban. Jólérte­sült körökből olyan hirek kaptak szárnyra, hogy ezen a “frontszakaszon” sorozatos letartóztatások történtek, igy Kőbányán, a Vízivárosban, továbbá Szombathelyen, Mis­kolcon, Veszprémben és Du­­naföldváron. Révai József közmüvelck*ísi miniszter és népnevelési dik­tátor tanárokból, tanítókból toborzott “szellemi védőrsé­­ge” már május utolsó hetében belekapcsolódott az akcióba s hozzáfogott a közkönyvtárak, egyetemi és közép iskolai könyvtárak végleges megtisz­­. titásához. A támadás jelsza­va: védekezzünk *az irodalmi selejttel szemben! 1949 janu­árja óta hatszor hajtottak végre “tisztogatást” az iroda­lom terén. Megelőzően birtok­ba vették a könyvkiadó válla­latokat, könyvkereskedéseket és antikvárius boltokat. Itt végezték el ugyanazt a szeny­­nyes munkát, amit az SS és az SA-alakulatok kezdtek el Németországban Hitler hata­lomátvétele után. Hitlerék máglyát raktak és elégették a germán klasszikusokat is, ha azoknak származása vagy felekezeti h o vatartozandósá­­ga nem egyezett az ő sötét, műveletlen és embertelen ná­ci felfogásukkal. Ami ott barna színekben a civilizáció megcsúfolására és gyalázatá­ra megtörtént, ugyanennek korhű vörös másolatát kap­tuk Budapesten. A különbség az volt, hogy mig Berlinben az agysérültek máglyát rak­tak a halálraítélt könyvek­nek, a moszkoviták a papir­­zuzóba vitették azokat. De ugylátszik három év alatt sem vélték megoldani a dik­tatúrák vissza - visszatérő problémáját, hogy minden sor írást a múltból, amelynek értelme és iránya ellenük szól, megsemmisítenek. He­lyesebben : sorrendet tartot­tak és most a koranyári of­fenziva során jutottak el a befejezéshez. Molnár Ferenc müvei kö­zül a “halálos Ítéletből” egye­dül az “Éhes Város” csúszott ki, mert ezt a regényt nem ol­vastuk a “selejtezendők” kö­zött. Ezzel szemben a követ­kező Írók minden nyomtatás­ban megjelent munkáját ka­róba húzták, felnégyelték és a papirzuzó krematóriumában pusztították el: Surányi Mik­lós, Kodolányi János, Szabó Dezső, Márai Sándor, Csathó Kálmán, Szomory Dezső, Har­­sányi Zsolt, Bókay János, Bi­­bó Lajos, Kóbor Tamás, Lázár Miklós, Pethő Sándor, Cs. Szabó László, Bánffy Miklós. Ezeket a neveket látjuk a lis­ta élén, a tudósok közül pedig Beöthy Zsoltét, a Pázmány Péter Egyetem félszázadig irodalomtörténet professzo­rát és Berzeviczy Albertét, a Magyar Tudományos Akadé­mia volt elnökét. Krúdy Gyu­la “Festett király és “Mo­hács” cimü remekműveit fut­ni hagyták, lehetséges azért, mert a tragikus korszak oli­garchiáit kegyetlen lelkiisme­retességgel jellemzi. Tamási Áron “Abel Amerikában” cí­mű remekműve is eltűnik a könyvtárakból, ugyanez a sors érte Deák Zoltán “Egyetlen szerep” cimü háború utáni nagysikerű könyvét, valamint Méray Horváth Károly “Ame­rika Cézárja” cimü nem ép­pen irodalmi értékű regényét. A külföldi .remekírók hosszú sorában történt tisztogatási akciónak áldozata lett Flau­bert, Schnitzler Arthur, a két Dumas, D’Annunzio és még sok százan, akik Révai József, Kuczka Péter, Háy elvtárs, Devecseri, Örkény István, stb. mértékét meg nem ütötték. Tanulság': nürnbergiek és a moszkvaiak, a barnák, és a vörösek egy anyaméhben szü­lettek . . . A gyárakban, párthelyisé­gekben, iskolákban Lenin, Sztálin és Rákosi arcképei és beszédeikből való idézetek közé a falakra uj jelszavak kerültek. Dühös és gúnyos megjegyzések a vallásról és a családról. Ezek is az uj nyári támadás irányát mutatják! Egyidejűleg a bolseviki of­­fenziva változatlanul folyik a “szocdem-kelevény” maradék­talan kitisztítása célkitűzésé­vel. Április óta Budapestről és az úgynevezett pestkörnyé­ki ipari övezetből több száz munkást vittek el, akiknek a szociáldemokrata párt ban valamely szerepük volt és ed­dig munkahelyükön marad­hattak. Az ország népének nagy ag­godalma, hogy Rákosiék be­­gyulladása maga után fogja vonni a tömegdeportálások folytatását. A romániai de­portálások hírei amúgy is óri­ási izgalmat keltettek. Külön­ben sem szűntek meg az el­hurcolások; nincs nap, hogy egy-két esetről ne szereznénk tudomást. A reménytelenségig fokozó­dó letargiában, némi vigaszt az elmúlt hetekben azoknak a híreknek köszönhetünk, a­­melvek a Vasfüggöny túlsó oldaláról szivárogtak be. a fő­városba. E hirek szerint nagy­számban és szerencsével szök­tek át honvédek és határva­dászok Ausztria amerikai és angol zónájába. Hír Kővágó József polgármesterről Egy kerülő utón kikerült levél arról tesz említést, hogy Kővágó József, Budapest volt polgármestere Márianosztrán van, ahol újabban nemcsak női, de férfi-fegyencek is vannak. Kővágó Józsefet minden bírói eljárás nélkül hurcolták el a márianosztrai fegyházba. A volt kisgazdapárti polgármester sorsáról eddig ellenté­tes hirek keringtek az emigrációban, sőt volt olyan hir is, hogy Kővágó József a letartóztatása után öngyilkosságot kö­vetett el és meghalt. A megbízható helyről érkezett levél most megvilágítja a kérdést és hi teltér demlően rámutat a nácik és az oroszok ellen egyaránt bátran helytállt Kővágó József szerencsétlen sorsára. Tereptisztitás — osztrák területen Május végén a magyar-osztrák határsávban levő Dajcs és Ján­­dorfa községek közelében fegy­veres magyar határőrök behatol­tak osztrák területre és nyomuk­ban mintegy 30 erdöirtó munkás jött, akik kivágták a fákat és bokrokat közel három kilométer hosszúságban az osztrák határ túloldalán. Az osztrák kormány tiltakozó jegyzéket intézett Magyarország­hoz a durva határsértés miatt, a* | mire magyar részről azzal vála­szoltak, hogy az utóbbi időben uj­­ra gyakoribbá váltak a szökések Ausztria felé és ezért kellett ni szóbanforgó szakaszon a határ másik felén is kiirtani a fákat és bokrokat. A szokatlan tereptisz­tázási manőver indoklását az osztrák kormány nem fogadta cl Orosz katonák kiraboltak egy postahivataltr A tolnamegyei Bogyiszló községben állomásozó szovjet katonák az elmúlt hetekben megrohanták a póstahivatalt, a tisztviselőket súlyosan bántalmazták, majd magukkal vitték a teljes pénzkészletet és bélyegállományt. Az eset után a tolnai rendőrfőnök közleményt adott ki, mely szerint “szovjet egyenruhába öltözött ismeretlen szemé­lyek” követték el a rablást ... A póstakincstár kára jelentős és semmi kétség nem lehet aziránt, hogy a kár soha nem térül meg, annál kevésbé, mert — orosz katonákról lévén szó — semmiféle nyomozás nem indult meg. Munkásokat büntetnek Magyarországon Janicsárokat nevel a pesti Orosz Intézet Az Egyetemi Orosz Intézet 1947- ! ben alakult meg Budapesten az­­|zal a feladatkörrel, hogy tudomá­nyos módszerekkel tanulmányoz­­: za az orosz nyelvet és irodalmat, valamint az orosz történelmet. Az Intézet célkitűzése azonban már a következő évben lényege­sen módosult. Moszkva ugyanis elhatározta, hogy nem elegendő gazdaságilag kizsákmányolni Ma­gyarországot és nem elegendő csak az orosz szuronyokra, meg a kormányban és a pártban helyet­­foglaló ügynökökre támaszkodni, hanem hozzá kell látni a magyar­ság “átneveléséhez.” Ebben az időben indultak meg tömegesen az orosz nyelvtanfolyamok, milli­ós példányszámban jelentek meg az orosz könyvek fordításai, a színházakat és mozikat elárasz­tották szovjet müvekkel, igy akarván szellemi téren előkészí­teni Magyarország teljes gyarma­tosítását és későbbi bekebelezését a Szovjetunióba. A vakmerő bolsi imperialista célkitűzés elérésére az Orosz In­tézetnek nagy szerepet szántak. Kiderült ugyanis, hogy hiába sza­porítják az orosz nyelvtanfolya­mokat, ha nincs elég nyelvoktató, hiába akarnak ezrével fordittatni orosz könyveket, ha nincs elég j forditó, hiába akarják belenevel­­j ni a magyar gyermekekbe az I orosz szellemet, ha a tanítók és tanárok nem alkalmasak és nem is hajlandók erie a feladatra. Az Egyetemi Orosz Intézetnek kellett tehát kitermelni az orosz nyelvtanárokat, egyetemi előadó­kat, fordítókat. Hogy az oktatás megbízható kezekben legyen, 1949-ben Moszkva közvetlen irá­nyításával láttak hozzá a terv keresztülviteléhez. Az Intézet élé­re Pjotr D. Krajevszkij szovjet tanárt nevezték ki, aki az orosz NKVD és a magyar ÁVÓ ellen­őrzése mellett vette fel a megbíz­ható tanulókat. Ezek a janicsár­­nevelésű fiatalemberek ösztöndi­jakat kapnak és katonai fegye­lemben élnek. Moszkva igj^.akarja a maga feltétlenül megbízható ügynökeit kinevelni. Most úgy döntöttek, hogy még jobban kiszélesítik az Orosz Inté­zetet, a szovjet imperializmus magyarországi fellegvárát. Az el­múlt hónap végén Rákosi minisz­tertanácsa határozatot hozott, hogy “továbbfejleszti” ennek az oroszositó központnak működését és ezentúl itt képezik ki az “ideo­lógiai munkaterületen dolgozó funkcionáriusokat is.” Az Egye­temi Orosz Intézet tehát nemcsak tanárokat és fordítókat képez ezentúl ki, hanem pártvezetőket is. Semmi kétség, hogy üymódon Moszkva ügynöki hálózatát bőví­tik ki, magán a párton belül, az orosz NKVD közvetlen ellenőrzé­se alatt. Tömegesen hoznak marasztaló ítéleteket Budapesten és a vidéki ipari gócpontokban olyan mun­kások ellen, akiket valamilyen oknál fogva “fegyelmezni” akar a kizsákmányoló moszkvai rend­szer. Legutób Bakó László vasúti munkást 3 havi, Horváth Béla szabómunkást 7 havi börtönre ítélték, ugyanakkor Német Béla, M üvész-szabadság a gyakorlatban . . . RÓZSA FESTŐMŰVÉSZ ESETE A KOLHOZ - SZAKÉRTŐVEL ÉS A BORJÚVAL Magyarországon a festőművé­szek végre megoldották a “szocia­lista realizmus” nagy problémá­ját. Nyakra-főre festegetik a Ma­gyarországra érkező orosz szakér­tőket, amint a magyar munkáso­kat oktatják, azaz “átadják az utolérhetetlen és felbecsülhetet­len szovjet . tapasztalatokat.” Hogy ezek a festmények csapni­való giccsek, az mit sem számit, mert rendszerint elismerő kriti­kát kapnak a “Szabad Nép”-től, sót gyorsan vevőre is találnak az állami intézmények körében.-Most mégis előfordult Rózsa János festővel, hogy minden igye­kezete ellenére súlyos bírálatban részesült. Rózsa a kivánalmaknak megfelelően választotta meg a témáját: Jegor kolhoz-szakértőt j festette meg, amint éppen nagy szakértelemmel magyarázza a borjunevelés titkait a magyar pa­rasztoknak ... A kép előterében ott látható a kitűnő szakférfiú és mellette egy jólfejlett borjú, kör- | ben pedig ott állnak a magyar j parasztok és átszellemült arccalj lesik Jegor mester szájáról a szót. ; 1 Igazi művészi téma, valódi “szo­cialista realizmus”! A súlyos hiba azonban ott történt, hogy a kriti­ka szerint Rózsa a borjut helyez­te előtérbe a festményen, a szak- [ ! értőt pedig kissé' háttérbe szori­­j tóttá, azaz a borjú nagyobbra si­­! került, mint Jegor szakértő s ez j már viszont szigorúan tilos az uj a “Gamma"-gyár munkása 7 ha­­.vi, Jakab Irén munkásnő pedig if havi börtönt kapott. A “Népsza­va” ezenkívül egész sor" budapesti munkást említ, akiket igazolatlan' kimaradás címén büntettek meg.’ A “Népszava” azt Írja,. hogy HA- ilyen “nevelő intézkedések” célja, hogy intő példaként álljanak a. többi munkás előtt. művészeti szabályok értelmében. I Rózsa János megértette a kri­tikát és állítólag ezentúl csak csirkéket fest majd a szovjet “szakértők” mellé . . . MIAMI BEACH-i nyaralási bargain! — Használja ki le­szállított nyaralási árainkat! Mindenkinek elérhetővé akar­juk tenni a nyári pihenést Bölcskeyék Amerika-szerte ismert hoteljében: Indian Creek Lodge 3 percre a tengerparttól 6981 Indian Creek Drive Phone: 86-6152 Fürdőszobás modern comfort­­tal berendezett hűvös szobák, már heti $12-től. — Mérsékelt áron étkezhet is Bölcskeyéknéb — Swimming Pool Facilities — Vendégeinket megérkezéskor autóval várjuk. Mrs.Herbsts 1437 Third Ave., N.Y.C. Tel. Butterfield 8-0660 VALÓDI, HAZAI JEGESKÁVÉI A legfinomabb készítésű rétesek, sütemények és torták. Hallgassa minden vasárnap d.u. 3-tól 3.15-ig Mrs. Herbst rádié­­óráját: WWRL állomás 1600 ke. HOLLÓS BÖZSI ANGOL-MAGYAR magyar - angol fordítási és be­vándorlási ügyekben segítő irodája készséggel áll az amerikai ma­gyarság rendelkezésére. Cim: 55 West 42 St. (Room 1046) New York 18, N. Y. Telefon: LO 4-3619

Next

/
Thumbnails
Contents