Az Ember, 1952 (27. évfolyam, 2-49. szám)

1952-06-14 / 25. szám

June 14, 1952 tl EMBLR 7-ik o d<3| SIRMEZÖ goira fordított kiáltványt bocsá­tott az amerikai néphez 1850 ja­nuár 1-i kelettel, és az mainap is olvasható a New York Public Library-ban. “El kellett szakad­nunk hazánktól, mondja ebben Ujházy, mert meggyőződésünk el­lenállhatatlan szavára hallgat­tunk. Április 14-én ünnepélyes esküt tettünk arra, hogy függetle­nek leszünk. A királyságot örök időkre eltöröltük és megtagadtuk, mint az emberiség átkát. Hűtle­nekké váltunk volna szent es­künkhöz, ha megmaradtunk vol­na Ausztria uralma alatt. Na­gyobbra becsültük republikánus elveinket mint feláldozandó anya­gi érdekeinket. Ily nézetekkel, nem volt kérdés mi lesz a válasz­tásunk. Megragadtuk a vándor­­botot, mert inkább akartunk ve­­rejtékes munkával szegényen de szabadon élni, mintsem hogy ott­maradjunk mégoly jómódú rab­szolgáknak. Igenis, szegényen jöttünk ide. mindenünket felál­dozva a forradalom ügyének; ámde, a jobbágyság eltörlésével, hét millió embernek, jobbágyok­nak, biztosítottuk földjük birtokát és az osztrák uralkodóház ettől a joguktól nem bírja többé meg­fosztani őket. Bár nem sikerült nékünk a republikánus szabadság alapjait megvetnünk, de legalábt halálos csapást mértünk az arisz­tokrácia gazdasági hatalmára arisztokrácia híján pedig, at uralkodóházak sem tudják fenn­tartani uralmukat. Tehát mégii csak volt sikere küzdelmünknek nincsenek többé jobbágyok Ma­gyarországon, de mindenki a ma­ga földjében dolgozik. Ez a tu dat, hogy hét millió ember javán volt a harcunk, ez kárpótol ben nünket minden veszteségünkért.' Ezt, a hat falu határában gaz­dálkodó nagybirtokos őszintéi hitte s vallotta. Volt is benne va­lami, vagyis inkább: lehetett vol­na. Dhhát ott nyüzsgött, mélyen i sárosi főispánnak alatta, a hire: sárosi csirkás zsentri csürhéje. É: olyan magyar világ jött, ahol ez : csürhe lett a férfias hős; a sárosi főispán fajtájának még az emlé­két is meggyalázta aztán Mik­száth Kálmán csámcsogó kedé­lyeskedése. BUDAMÉRTÖL l’J BUDÁIG Dus-Amerikában nemcsak ün­neplés járt ki a szabadságért buj­dosóknak, hanem mindig mind­járt járt a kalap is és gyűjtöttek. Ujházy hajóján vele együtt jött ki Reményi Ede, a világot járt hegedűművész, aki jól tudott an­golul. Meg egy különös asszony, “Jagelló Apollónia” lengyel nő, aki betegápoló vagy mi volt Ko­márom várában. Mentében, se­lyematillában állt ki ez a fura je­lenség az emigránsok csoportjá­ban és az akkori amerikai sajtó számára ez kész falás volt. Sokat foglalkoztak vele. Igazi nevén Eisfeldt Júliának hívták, utóbb férjhez ment Tochmann doktor­hoz ,a régebbi lengyel emigránsok egyik vezetőjéhez, akik összedol­goztak Kossuthal és a magyar emigrációval. A gyűjtésekből jó néhány ezer dollár került ki. Eb­ből Ujházy földmives telepet akart szervezni valahol még szűz amerikai földön, mert akkor még néki magának nem volt semmi más pénze. Az volt a terve, hogy az érkező magyarokat egy telepen gyűjti össze, és azt kezük mun­kájával felvirágoztatja. Ebből lett a nevezetes és szo­morú sorsú New Buda. Ujházy félt a zimankótól és ezért lehető­én délre akart volna menni. Vi­szont a világért sem arra a vidék­re, ahol már a rabszolga-gazdál­kodás kezdődik. Ezért az uj Iowa államot szemelte ki, annak is De­catur county-ját. Ott elkeríthe­tett magának annyi földet, amennyit csak akart, és a kon­gresszus a földek árvereztetését ottan egyelőre hallgatólagosan felfüggesztette. Burlington mező­városból indultak útnak. Az ősz Ujházy ide-odanyargalászva szer­zett be magának ökröt, tehenet, Mitagadás: nem szeretnek ben­nünket, nem szeretik Amerikát. A magyarok sem. még a szabadság­­hü tisztességes magyarok sem: és mivel a szovjetéket természetesen utálják, hát innen az a “neutra­­lista” hangulat, ami bénítja Európát. De ez nem volt mindig így. Kevesen tudják, és ez még művelődés-történeti feldolgozásra szorul, micsoda óriási lelkesítő hatása volt a fiatal amerikai de­mokráciának a magyar ébredező gondolkozásra, 1830-tól egészen a kiegyezésig. Az értelmiségi vezér­lő réteg falta az ifjú Amerikáról érkező híreket. Bölöni Farkas Sándor amerikai beszámolója csodálatos könyvsiker volt: két kiadást, vagy húszezer példányt ért meg. Tocquevilíe magyar for­dítása valóságos kézikönyv volt ezekben a körökben. Haraszty Ágoston, módos magyar birtokos még 1840-ben vándorolt ki, vi­rágzó vállalatai voltak Wiscon­­tól Californián át egész Délamé­­rikáig; az ő Írásait is nagyon ol­vasták, bár inkább a szabadság­­harc utáni időkben. A negyvennyolcas idők demok­ratikusan és republikánus mód forradalmi szárnyát az ifjú Ame­rika példázata ugyancsak termé­kenyítette. Az arisztokráciának volt egy része, amelyik a modern 25 éves jubileumod alkalmával szeretettel üdvözöl és a jövőre egészséget és erőt kíván • r lO Női ruhák alakítása, igazítása, helyrehozása a legutolsó divatnak megfelelően. Hívja: Tel. SChuyler 4-9843 -- kérje ♦ Miss Ethel-t. Kívánatra házhoz jön. M Hímzett l!illllllillIHIIIII!lllllllll!lllllllliHlllltllIinmiv,,IBIÜlllÍlliliillllltÍHIIIH!HIHtlí!lll1ffimiliHjHI _________ szegedi papucsok, Hunyadi János ásványvíz, akácméz, j u h t u r ó‘ LIBAMÁJ. PAPRIKA. MÁK, LEKVÁR és ezer más import áru, — MAGYAR LEMÉZEK nagy választékban. — Kérjen 400-képDel ellátott ingyen árjegyzéket — Hallgassa a WBNX 11380 hullámhossz) rádióműsorunkat vasárnap délután 1 órától kezdődőié?. 1577 FIRST AVENTJE H. ROTH & IMPORTERS Tel.; REvent *-!110 ,)P,wn|!iiiiii!|iii|i!|!;j||!|ii[||i|||||!||nili",",'!||{!!i’ liiiii ’íi'i'iiinuiíiiiKii szebb és hasznosabb ajándékot” ^ alig adott még valaki a magyar * népnek és körülbelül ugyanakkor, * Petőfi is rajongással emlékezett 1 meg arról. 1 ★ ! Budaméri Ujházy László sárosi i főispán volt. Hat falun gazdálko- | dott, dúsgazdag mágnás volt. De , kemény szabadkőműves. Republi- f kánus demokrata. Ezt már úgy , örökölte, abban nőtt fel. Már az , édesapja, a felvidéki szabadkő- , müvességnek egyik vezére volt, , Kazinczy bajtársa. A legkisebb, j hogy felségsértési port akasztót- J, tak a nyakába. Már az is gyanús 1. dolog volt, hogy olyan jól gazdái- j | kodott. Mint a szabadkőműves i nagybirtokosok általában, akik a modern gondolkodást, uj módsze­reket a mesterségükben, földes­­uraságukban is érvényesítették. ! Különösen állattenyésztése volt hires; a nagybirtok-tőke intenzív értékesítésére akkoriban és a fel­vidéken, még inkább kínálkozott a fejlett állattenyésztés mint mai nap. Volt pénze is, nemcsak földje. A forradalomba belevetette magát. Ö volt Komárom várának és városának ‘kormánybiztosa, j Közhonvédi egyenruhában tar- 1 tóttá a lelket a lakosságban, a katonaságban; gazdálkodott, gya­korlott okos módon és aprólékos j tisztességgel vett fel kölcsönöket bocsátott ki váltópénzt. Szinnyei Jffzsef .Komárom ostromáról Írott könyvében igy festi le Ujházy Lászlót, és igy kell őt elképzel­nünk később, hosszú amerikai emigrációjának korában: bozon­­: tos esz szakálu inas kis öregnek. | “Rendíthetetlen következetesség- 1 gél vitte keresztül és óvta meg el­veit minden körülmények közt, ir.a Szinnyei. Kis sovány ember j volt, hosszudad halvány beesett ! arccal, szürke hajjal, fehér ba­­! jusszal' és szakállal. Mindezek | alakjában rejtelmes, mondhatni j borzalmas módon egyesültek. Bár­­; ki is az első percben tétlen vén- I embernek mondta volna s csak i j közelebbi vizsgálat után árulta el | azon csodatevékenységü férfit, ki i ! körében a szabadságharc érdeké­­l ban oly sokat tudott tennie. Ren- i tíesen közhonvédöltönyben járt, | vörös csákóval.” = Ez a kis vörösesakós ősz gnóm I alapította Amerikában Uj-Budát. i Amikor Világos után Komáromot fel ke.lelt adiliok Haynaunak, Ujházy László feleségével, három .iával, két lányával és még so­kadmagával, egyenesen Ameriká­nak ereit. A kapituláció értelmé­ben osztrák útlevéllel Hamburgba mentek, onnan Londonba, majd 3 “Hermann” gőzösön New York­ban kötöttek ki, 1849 deecmbei 16-án. Ujházyék előtt még csak egy hajó érkezett Amerikába két magyar bujdosóval; ők voltak a Kossuth előtt érkezett emigrán­sok, kiknek századfordulójárcl három- éve kellett volna megem­lékezni. Ujházy már Londonból jelen­tette érkezésüket Zachary Taylor elnöknek és partraszállásuktól fogva, minden lépésük lelkes ün­­j nepeltetés volt végig az amerikai városokon, ahol csak megfordul­tak. Akárcsak később Kossuth | Lajos fogadtatása. Maga az elnök indítványozta, hívják meg a ma­­j gyár hősöket a kongresszus színe elébe, és a csillogó szemű ősz gnóm. fényes közönség előtt, ma­gyarul tartott beszédet a Fehér Házban az Elnöknek, és azt úgy fordították le angolra. Még mielőtt Washingtonba mentek volna. Ujházy László an PLaza 7-1322 Room 1219 H. H. Deutsch FINE DIAMOND SETT. 1 West 47th St. New York, N. Y. FÖLDES HAJÓJEGYIRODA 1 523 First Avenue New York City Nyáron át szombaton déli 12 óráig van nyitva. Air Conditioned! NYITVA EGÉSZ NYÁRON 46th St. E. of BROADWAY. N. Y. KAPITÁNY ANNA MINDEN ESTE A itntnerman’s H U ti'CARIA-ban 2 zenekar! Kitűnő műsor! Telefon: PLaso 7-1523. Vasárnap délután 2 órától nyitva! « demokratikus haladásért állt ki minden mezőn. Ezek, Batthyány Alajos és a nagy Berzeviczy utó­dai, szabadkőműves tanítást és hagyományt követtek, mikor a 18-ik században a francia felvi­­lágosultságért, negyvennyolc tá­ján pedig az amerikai demokrá­cia követéséért verekedtek. Őszin­tén hitték, hogy a kis Magyaror­szág jövőjét, az amerikai köztár­saság demokráciája mutatja, ßi­­| zonyára nem egészen világosan látták, vagy nem is akartak rá­gondolni, mi volna az ö sorsul következetes társadalmi demok­ráciában. De mikor rákerült a sor legtöbbjük becsülettel vállalta a ■ forradalmi bukást, és ebből ered ■ sok tragédia. Ez az arisztokrata szabadkőmüvesi áramlat összeol­vadt a forradalomban az alulró ! tört népi erőkkel. Petőfi szavával Táncsics Mihály indulatával é: különösen Madarász Lászlóék vö röstollas, “flamingos” demokrá ! ciájával. És érdekes, hogy méi azok is, akik Petőfiben, Táncsics ban és Madarászékban csupái í “demagógiát” láttak mint Szé chenyi, az amerikai példáért val lelkesedésben egyek voltak a ra dikális demokratákkal. Még négy vennyolc előtt, Széchenyi azt irt Bölöni könyvéről, hogy “enns Irta: KÉRI PÁL “És csak Washington népe adhat Ha ad nékünk enyhületet.” — KERÉNYI FRIGYES

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents