Az Ember, 1952 (27. évfolyam, 2-49. szám)
1952-05-24 / 22. szám
n 37 cy 5** • • GONDOK. JFJSJUSNC PO HETILAPJA Reentered as second matter Aug. 4, 1942, at the post office at New York, N. Y., under the Act of March, 18*9 SZKKKESZTŐSfiG ES K1AVOH1VAT.4L: 32f Last 79ST., NEW YORK, 21, N. 1. Phone: Butterfield tt-tfl»» No. 22 NEW YORK, N. Y., MAY 24, 1952 EGYES SZÁM ARA 20 CENT Nemzetközi szerződéseink a II. világháború végén Irta: DR. SULYOK DEZSŐ akarják megérteni, hogy a mi szabadságunk áldozatul dobása kivédhetetlenül maga után vonja a sajátjuk elvesztését is, előbb mintsem gondolnák. De nekünk annál aktívabbnak kell lennünk, minél erősebb ez a hullám. Ma aztán helyzetünk feltái'ása ellenére a Nyugat magatartása mégis az lenne, hogy nem vesznek tudomást erőlködésünkről, akkor azl kell feltételeznünk,"hogy bennünk volt a hiba és újra kell kezdenünk az egészet. Szegények, hazátlanok és sokak szemében teher is vagyunk és lehetőségeink több mint korlátoltak, de van egy mindennél nagyobb kincsünk. Szabad országban élünk és itt szabadon beszélhetünk: senkinek eszébe sem jut, hogy belénk fojtsa a szót. Viszont, ha már vitába szállnak velünk, akkor ‘‘egyenesben vagyunk,” mert igazunk van. 11a pedig igazat is adnak érvelésünknek, akkor győztünk, — nem mi. hanem hazánk — mert a felismeréstől nincs messze a cselekvés sem. Ám akár igy, akár úgy: vállalnunk kell bármely következményi. Még a teljes kudarc is, mely erőlködéseink eredménye lehet, mindig igazolás marad számunkra. Csak egyet nem lehet igazolni: a hallgatási és annak szótlan várását, hogy a gazdagok asztaláról véletlenül a mi számunkra is leessék egy morzsa. Ez a magatartás erkölcstelen; nem felelős férfiakhoz való. Mindig csak az a harc hagy bélyeget a lelkűnkön, amit nem vállalunk, vagy nem harcolunk végig. Harcban elbukni azonban éppen olyan szép, mint győzni, csak épen tragikus is és igy még inkább emberi. A hivatkozott szerződések közül a Moszkvában 1915 január 20.-án aláirt fegyverszüneti szerződés ezzel a rideg mondattal kezdődik: ‘The Provisional National Government of Hungary, recognizing the fact of the defeat of Hungary in the war against the Soviet Union, the United Kingdom, the United States of America and other United Nations, accepts the armistice terms presented by the Governments of above-mentioned three powers.” ' (Ez a félteiéi nélküli megadás gyakorlati megjelenési formája.) Mégis a szerződés rendelkezésein már meglátszik Amerika szelleme: emberiek és elviselhetők. A szerződés XI. cikkelye ugyan a fegyverszünet tartamára a szovjet haderő rendelkezésére bocsájtja az. ország egész gazdasági erejét és készleteit, azonban adott esetben ezt természetesnek leéli tartanunk. Politikai rendelkezései józanok, mérsékeltek. WÍI. cikkelye, ekként intézkedik: “Hungarian civil administration will be restored in the whole area of Hungary ’"‘and Hungarian administrative bodies undertake to carry out, in the interests of the reestablishment of peace and security, instructions and orders of the Allied (Soviet) High Command or the Allied Control Commission issued by them for the purpose of securing the execution of these armistice terms.” _ A szerződésnek az a pontja, amiből később mégis minden bajunk származott, az eljárási rendelkezéseket magában foglaló XVIII.-ik cikkely, mely a Szövetséges Ellenőrző Bizottság felállítását ekként rendeli el: “For the whole of the period of the armistice there will be established in Hungary an Allied Control Commission which will regulate and supervise the execution of the armistice terms under the chairmanship of the representative of the Allied (Soviet) High Command and with the participation of representatives of the United Kingdom and the United States.” Becsületes szerződő felek között, akik szerződéseiket bona tide szokták értelmezni, ez a cikkely is normális volna és — a két közreműködő partner lelkiismeretességét feltételezve — semmi veszélyt nein rejtene magában. Ám a Szovjet nem becsületes szerződő fél és igy az ö kezében ez a rendelkezés lett az az archimedesi pont, ahonnan a fegyverszünet tartama alatt a Vörös Hadsereg visszaélésein keresztül az egész magyar állami életet kiforgatta sarkaiból és az országot bolsevizálta. Az 1917 évi párisi békeszerződésnek az a pontja, mely a Szovjetnek az Ellenőrző Bizottságban máris elfoglalt ki-Frof. Reiss Frigyes uj gyógymódja Orvosi körökben nagy feltűnési keltett esry szakkcikk, amely a ‘Medical and Pharmateutical Inform. Journar’-ban jelent meg er. Reiss Frigyes professzor, ismert. kiváló, magyar eredetű bőrgyógyász tollából. Reiss Frigyes, aki a N. Y. University klinikai tanára, egyébként több kórház és klinika bőrgyógyászati vezetője, «kérésén kísérletezett a TERRAMYCIN nevű ujfaj'a gyógyszer alkalmazásával impetigo, acne és ekcéma, valamint furunkulózis tseteiben. 68 eset közül 63-han iatác'zoft javulást mutathatott fel, legtöbb esetben teljes gyógyulást a terramycin alkalmazásával. Az az uj kezelésmód, amit c;r. Reiss alkalmazott először, nemcsak hogy gyorsabb és teljeteb gyógyulást hoz az eddig alkalmazott kezeléseknél, hanem elkerüli az eddig használt gyógyszereknél oly gyakran mutatkozó kell emetlen mellékjelenségeket, amelyek néha oly erősek, hogy a kezelést az eddigi szerekkel abba kellett hagyni. A terramycin keselésnél ezek a súlyos mellékhajlások nem mutatkoztak. Dr. Reiss Frigyes a terramycint többnyire kenő -sként adagolta, néha szóién át. A kenőcs utján való kezelésnél az ellenőrző eljárást gyakran úgy alkalmazta, hojrr az arc egyik részén az uj terramycin kenőcsöt adta, mig a másik részen a régebbi szereket; és a terramycin(s részen a gyógyulás napokkal hamarabb történt meg. Reiss Frigyes professzor uj kezelésnői ja jelentős fejezet a bőrbajok gyógyítása terén. Nemzetközi tanulmányi konferencia Az amerikai magyar tudományos kapcsolatok megerősítésére hasznos lépés van folyamatban. The American Council of Learned Societies, The Rockefeller Foundation, Conference of Anthropoligists and Linguists, Linguistic Society of America, Indiana University védnöksége alatt nemzetközi tanulmányi konfereni£a lesz junius 18-tól augusztus 35-ig Bloomington, Ind.-ban. A kon erencia egyik főtárgya a magyir és finn nyelvek tanulmányazája lesz. A művelt világ minién részéből jelentkeztek tudósok és több mint ezer résztvevőre szAmilanak. F; lyatnedványekat ösztöndíjak, tandíjmentesség és egyéb kedvezmények ügyében PR-OFESSOR THOMAS A. SEBEOK, Indiana University, Bloomington, Indiana címre keil elküldeni junius 1-ig. SIL BERM AN ELIZÁN MEGHALT A világszerte ismert miiértő, Silber mart Elkán, az E. A. Silhermán Galleries, :í2 Kast .77th Street alatti eég beltagja váratlanul elhunyt. Özvegyén kivitt Sitberman Ábiis, a magyar körökben is közismert népszerű műkereskedő a fivérét gyászolja az elhunytban. jV övére, Mrs. Gizella Löwy csak két nappal előbb érkezett fivére betegágyához Norvégiából. Temetése pénteken, május titán ment végbe nagyszámú barátok és tisztelők részvételével. “Az Ember” szerkesztője mély részvétét es baráti együttérzését fejezi ki Silberman Ábrisnak és az egész gyászoló családnak. Hosszú évek múltak el azóta, hogy Amerika szabad népe menedéket adott az 1947-es magyar politikai emigrációi vezetőinek, a jaltai tragédia magyar hajótöröttjeinek,! anélkül, hogy az ilt élő emigráció működése egyetlen kurta1 lépéssel is előbbre vitte volna a magyar kérdés megértetését Amerikában és a többi szabad népek körében. Sőt éppen az ellenkezője történt. 1947-49-ben a világ népei még élénken emlékeztek a magyar parlamenti ellenzék hősi harcára, amihez foghatót egyetlen más orosz megszállás alá került ország sem tudott felmutatni. A Magyar Szabadságpárt küzdelmei, amelyekre felfigyelt az amerikai törvényhozás, melyeknek “headline”-okut szenteltek a nagy amerikai lapok és külön nagyszerű képes riportokban tárt olvasó közönsége elé a Life Magaziné, akkor még frissen éltek az amerikai nép fantáziájában. Még mindenki emlékezett Pfeiffer Zoltán csongrádi megveretésére és pártjának tragikus erőlködéseire is: hasonlóan Schlachta Margitnak férfiakat megszégyenítő bátor küzdelmeire. Majd a szociáldemokraták vergődése vert fel nemzetközi hullámokat a kényszer-fúzió ellen vívott harcuk idején. Kéthly Anna bebörtönzése akkor még uj seb volt és felelevenítette P. Kis Szaláz. gróf Pálffy Géza, Lajos Iván és Kovács Béla elhurcollutásának fájó emlékét és Donáth György glóriás akaszlófáját. Mindezek fölé pedig odahelyezte a töviskoropát az emberi szabadság korunkban legnagyobb hősének. Mindszentv József bíborosnak világot megrázó meghurcoltatása. hetekig nyugtalanítva az egész szabad emberiségei, mely akkor még saját sorsának tükrét látta a rab bíboros meggyöle tetősében. De mindez szinte nyomtalanul elszállt azóta mint az elsuhanó őszi fuvalom és az emigrációk raiigléj táján (ha a személyi hiúság értelmetlen kérkedését és tolakodását figyelmen kívül hagyjuk) a magyar ma napyen alacsonyan áll. A mi emigrációnk szobadísz lett, amire időnkintrá lehet mutatni: ime milyen nett és szobatiszta, nem morog, nem- kellemetlenkedik, csak táplálkozik, emészt, lustálkodik és hallgat. Akár az ablakra szerelt, házi használatra szánt akvárium halai, melyeket gazdájuk egzotikus dísztárgyként tart házában vendégei szórakoztatására. A nemzeti feltámadásnak azonban nem ez az. útja. Begyöpösödni. dísztárggyá válni, a politikai “köszönő ember" szerepkörére lesiilyédni igy kell. De egy nép felszabadítását,csak annak a népnek minden fiában' élővé váló, szent akarata hozhatja meg, mely követi Vörösmarty lángoló szavait: “Ront vagy javít, de nem henyél.” Annak az emigrációnak tehát, mely nem megélni akar emigráns voltából, hanem valóban szolgálni akarja nemzeti feltámadásunk ügyét, itt —a szabadság hazájában — élnie kel! a sehol másutt fel nem lelhető lehetőséggel és nyíltan fel kell vetnie a magyarság minden sajgó problémáját. Ennek a szabad országnak szabad népe ezt várja tőlünk. Mindenek előtt meg kell állapítanunk népünk mai pontos nemzetközi helyzetét és azt oda kell tárnunk azok elé, akik abban érdekelve vannak és akiknek az Isten megadta a lehetőséget, hogy segítsenek rajtunk. A második világháború után nemzetközi helyzetünket három szerződés határozta meg. Az első a Moszkvában 1945 január 20.-án aláirt fegyverszüneti szerződés, a második a Jaltában 1945 február 11.-én kelt háromhatalmi megállapodás, a harmadik pedig a Párisban 1917 február 10.-én aláirt békeszerződés. Ezek a szerződések — melyek közül a jaltai a mi közvetlen közreműködésünk nélkül jött ugyan létre, de feltétel nélküli megadásunk tényének megfelelően a mi terhűnkre és javunkra is fontos rendelkezéseket tartalmaz — azok a nemzetközi-jogi források, melyekből mentenünk kell. hogy érvelni tudjunk népünk szenvedéseinek megrövidítése érdekében. A világ nagy része ma szive legmélyén az appeasement hive és szívesen kiegyezne a statusquó alapján a Szovjetunióval. Könnyen lemondanának Középkelet-Európa népeiről, hogy ideiglenes nyugalmat vásároljanak maguknak. Sokan nem
