Az Ember, 1952 (27. évfolyam, 2-49. szám)

1952-04-26 / 18. szám

April 26, 1952 AZ EMBER 3-ik oldal Tovább folyik a nyilasok provokációja! BRAZÍLIA UTÁN MOST ARGENTÍNÁBAN MONDTAK “CYÁSZMISÉT” SZÁLASIÉRT Legutóbb hirt adtunk arról, hogy a Brazíliában tömörült nyi­lasok Sao Paoloban “gyászmisét” mondattak a magyar történelem legbecstelenebb alakja, a para­noiás örült és vérengző gazember: Szálasi emlékére. Most újabb do­kumentum került a kezünkbe a nyilaskeresztesek vakmerő provo­kációiról. Eszerint március 16-án Buenos Airesben is “gyászmisét” rendeztek Szálasiért az ottani nyilas brávók, akiknek 1945-ben sikerült egérutat nyerniök és je­lenleg Peron diktatúrájának me­nedékjogát élvezik. A felháborító aktusra meghívót bocsájtottak ki, amelynek egy példánya a kezünkben van amely a következő: Magyar Testvérünk! Ä 1952. év március 16.-án d.e. 11 órakor Argentína magyarsága Magyarország utolsó törvényes Államfőjéért, dicsőemlékü szentmisét szolgáltat SZÁLASI FERENC-ert ki 1946 március 12.-én életét áldozta a magyar igazságért, becsületért és a magyar emigráció élctéért­­. * : - W* >, , . * Útfél * * tí Emlékezzünk meg ez alkalommal hálás kegyelettel és szent imával az 1848-as szabad­ságharc hőseiről, s mindama tízezrekről, kiket a Tildy - Nagy - Rákosi - féle sátáni rémuralom végeztetett ki krisztusi hitükért és a Magyar Hazához való hűségűkért. A szentmisét a Defensa és Alsina sarkán lévő, ferencesek Szent Rókus kápolnájában szolgáltatjuk. Buenos-airesi Magyarok. ■M O W W S végül: krisztusi hitükért és a hazához való hűségűkért nyerték el ezek a bitangok a jól megérde­melt akasztófát? Hallatlan blasz­­fémia! A krisztusi elvek megtapo­­sásának és a hazához való aljas hűtlenségnek lett logikus követ­kezménye a bitófa! A fenti buenos-airesi merénylet szomorú és intő fejezete a ma­gyar emigráció történetének. Idá­ig fejlődtek már a dolgok, hogy ezek az elmenekült patkányok, A fenti szöveg aljasságai ön­magukban is külön provokációt jelentenek. Törvényes államfő? A legnagyobb nemzetárulással, a német megszállók fegyveres pucs­­csával csikarta kezébe Szálasi az uralmat! Dicsőemlékü? A lerom­bolt hidak, a rommá tett főváros, a kivégzett mártírok, a dunaparti vérengzések áldozatai, az intéz­ményesített gyilkosságok és rablá­sok, ártatlanok kiontott vére, a végigpusztitott ország, hírnevünk meggyalázása: ezek határozzák meg ennek a véreskezü kalandor­nak emlékét! Ezt az “emléket” az utálat, irtózás és borzalom kiséri a történelem végeztéig! A magyar igazságért, becsületért áldozta életét? Az igazságnak és becsület­nek soha nem volt ekkora me­rénylője a magyar históriában, mint ez a becstelen, szadista go­nosztevő! S igy tovább, ahány mondat, annyi gyalázat. Az 1948-as szabad­sághősöket is belegyalázzák ebbe a förtelmes “gyászmisébe,” azo­kat, akiket ennek a Szalosján- Szálasinak elődje, az osztrák zsoldban álló Szalosján Kajetán Jakab, mint az aradi várnak egyik rabtartó hóhéra, ki végeztetett! Tízezrekről beszél a meghívó, holott mindösszes néhány közön­séges gonosztevőt Ítélt halálra az ország törvényes bírósága: a fő­­bünösöket és köztük a legfőbbet: Szálasit pedig az amerikai ható­ságok fogták el és adták át ítél­kezésre a magyar demokráciának. Szálasinak förtelmes cinkosai elő mernek bújni és nyílt provokáció­val merészelik a figyelmet maguk­ra hívni. Ez is egy további érv a sok egyéb mellett, hogy össze kell fognunk! Össze kell fogni minden becsületes, jó és hü de­mokratának és a bolsevizmus el­leni harcunk mellett fokoznunk kell a harcot ezen a második fronton is, kímélet és könyörület nélkül, elszánt erővel és tervsze­rűséggel! Az Ember április 5-iki száma alaposan megmossa őszülő feje­met. Több támadás hangzott el szerény személyemmel kapcsolat­ban; úgy jó, hogyha zajlik, de a vádak után most a védelemnek adatik meg a szólásszabadság. A dollárt, a francia frankot, a pesot is védik napjainkban bölcs állam­férfiak; ilyirányu összeköttetések hiányában kénytelen vagyok ma­gamat—önmagam védeni. íme: VARGA BÉLA, AKI HALLGAT “A Markó utca 3-as számú cel­lája” cimü interjúmat egy oly szavahihető úrral csináltam, aki 1947-ben a Markó-utcai fogháznak volt politikai foglya. A cikkemben idézőjelben az illető ur saját sza­vait adtam vissza hűen. A szóban-HERZ-SZALÁMI! VALÓDI! IMPORTÁLT! (Jelenleg Hollandiából.) Yorkville-ben kizárólag PAPRIKÁS W IMPORTERNÉL kapható! 1504 SECOND AVE. 78 és 79 utcák között NE^jpYORK 21, N. Y. Telefon: Bü 8-6117 Vidékre pontosan szállítunk. Kérjen ingyenes árjegyzéket. itt k: forgó ur nem állította, a szóban­­forgó tényeket, ellenben arra hi­vatkozott, hogy azokat az úgyne­vezett politikai összeesküvés aki kori szereplőitől hallotta. Lehet­séges az is, hogy azok az urak ta­lán személyi elfogultságukban, el­keseredésükben tették az inkrimi­nált kijelentést. Mindenesetre a felelősséget nem e sorok írójának kell viselnie ezért Ellenben van szerencsém tiszte­lettel újból megkérdezni Varga Bélát, úgyis mint a Nemzeti Bi­­zotmány felelős elnökét, hogy mi­ért nem válaszol nyíltan azokra a súlyos vádakra, amelyet szintén ugyanazok a halálraítélt összees­küvők mondtak cellatársuknak ve­le és Kovács Béla, a Kisgazdapárt meggyilkolt főtitkárával kapcso­latban és ugyancsak Mindszenty bíborossal való érintkezési viszo­nyáról. Varga Béla miért fátyo­lozza el ezt a két kínos ügyet fö­lényes, de sokat jelentő hallgatá­sával? Magyarország felszabadulá­sának esetére egy államférfiu posszibilitásához hozzátartozik az is,, hogy legyenek támadási fe­lületei. Mert esperes uram, nem minden vonatkozásban arany a hallgatás . . . DÓRA SÁNDOR LEVELÉT MEGÍRTA Elismerem, hogy ön kitűnő, sőt világhírű galamblövő. Minthogy azonban én nem vagyok egy sze­­lidlelkü galamb, hanem egy har­cos publicista, nem ismerem el elfogadhatónak és jogosnak az ön hírlapi válaszát. Az informátorok nevét egyetlen becsületes újságíró, de legkevésbé “Az Ember” mun­katársai soha kiadni nem szok­ták. Ellenben feleljen őszintén a következő kérdéseimre: a) Igaz-e, hogy ön az ostrom után a pincékből kißujt emberek­től Létay nevű társával együtt aranyat vásárolt üzérkedési cé­lokból? b) Igaz-e, hogy ön — mint meg­bízható partizán elvtárs — Rajk­­tól jóváhagyott kommunista útle­véllel utazgatott külföldre még 1948-ban is, mig a kevésbbé meg­bízhatókat hermetice elzárta a vasfüggöny? c) Igaz-e, hogy önt körözte a pesti gazdasági rendőrség és ép­pen azért disszidálásánál nem mert Bécsben az amerikai követ­ségen jelentkezni (félve, hogy ki­adják, mint nem politikai bűnöst), hanem csak egy év után a római IRO náci-szellemű főügynökségé­nél? d) Igaz-e, hogy ön eljárt egy­­í két spőrtegyesületben, hogy ott a j zsidótörvényeket erősebben foga­­[ natositsák? Nekem a “mellébeszélések” meg­ítélésében nagy gyakorlatom van, de önnél nem egészen ismerem ki magam. Náci, vagy kommunista ön? Mert demokratának semmi­esetre sem. Azt, hogy ön soha nem politizált, ezt a derűs formulát mi becsületes emigránsok, nagyon jól ismerjük. Ebbe az opportunitásba pusztult bele Magyarország, ön posszibilis még a pokolban is és talán éppen azért választotta vá­lasztmányi tagjának az emigráns Nemzeti Sport Szövetség? Higyje el Dóra ur, hogy engem semmi más szándék nem vezet purifiká­lásomban, mint a becsületes em­berek védelme. Én fogok legjobban drukkolni, hogy megnyerje az es­­torili galamblövő világbajnoksá­got; feltéve, ha ön érdemileg meg­tudja cáfolni fenti vádjaimat. .SPILLER JUDITNAK, STOCKHOLM Kedves Judit kollégám, kitűnő tollából figyelemmel elolvastam mélyenszántó eszmecseréjét. Na­gyon sajnálom, hogy további cik­keimet a “haza” emigráns-fogal­máról félreértette. Ha udvariatlan, embernek is látszom önnel szem­ben, mégis fenntartom korábbi érveléseimet. Nekem és többünk­nek ősdemokratáknak, sem a náci, sem a kommunista Magyarország — még "schöngeisti” alapon — sem a hazánk, legfeljebb egy sem­leges földrajzi terület. A haza ott kezdődik és ott végződik, amikor és ameddig megvédi békés, hon­szerető gyermekeit. Mert sokan közülünk háborúban és békében megvédtük az országot, a szabad­ságát, az emberi jogokat és azért revansul sokat közülünk a börtön­be küldött a magyar haza. Mi már túlvagyunk az édes maszlagokon, amely a “bogárhátu tiszaparti kis­­kunyhókat” szedi csengő rimekbe, avagy a “csárdában azóta csak egy legény vóna" felkiáltásu szív­döglesztő kuruckodáson. Minket már csak a gyönyörű nyelvünk és a régi szép emlékeink kötnek ösz­­sze óhazánkkal. Ellenben az biz­tos, hogy mindezek dacára mi jó magyarok vagyunk. Mindig a ma­gyar nép érdekében harcoltunk önzetlenül, minden ködös politikai mellékcélok nélkülözésével. Sokan közülünk szeretnénk is “hazamen­ni,” ha nem is véglegesen, de test­véri látogatásra. A hegyeshalmi határon megsimogatni a magyar rögöt . . . Isten vele, kedves Judit, a ké­sőbbi pesti viszontlátásra! Nizza, 1952 április. ÚJABB PESTI KORLÁTOZÁS AZ AJÁNDÉK­CSOMAGOKNÁL! A budapesti kommunista kor­mány április 21-én újabb rende­letet adott ki, amely további kor­látozást jelent a bármiféle formá­ban hazaküldött ajándékcsoma­gokkal kapcsolatban. Az uj ren­delet szerint ezentúl egy személy ÉVENKÉNT ÖSSZESEN 88 FONT SÚLYÚ CSOMAGOT KAPHAT. A szigorú intézkedés még job­ban megnehezíti azok helyzetét, akik az otthoni “paradicsomi” ál­lapotok ellenére külföldi rokonaik támogatására voltak utalva. (A fenti hirt a “New York Times” közölte és a csomagszállí­tó cégek még nem kaptak hiva­talos adatokat.) Napi két vágón gyógyszer a Szovjetuniónak (GRACON ÁT ÉRKEZETT BUDAPESTI TUDÓSÍTÁS) Mialatt Magyarországon a legnagyobb hiány mutatkozik a gyógy­szer-ellátásban, a budapesti “Certa” gyógyvegyészeti gyár éjjel-nappal dolgozik — kizárólag a Szovjetunió és Kina számára! Napi két vágón gyógyszer és kötöszer gördül ki Budapestről Debrecen-Csap-Záhony­­irányitással, azaz a Szovjetunió felé: pontosan ennyi a Certa-gyár napi produktuma. Valamennyi dobozon, tégelyen és üvegen orosz és kínai felírás szerepel és a használati utasítás is részint orosz, részint kínai nyelven van mellékelve . . . Magyarország gazdasági kizsákmányolásának újabb fejezetét je­lenti a fenti hir. UJ SZÍNHÁZ NEW YORKBAN: THE STEPLADDER PLAYERS — CYIMES VILMOS v. bécsi színigazgató vezetésével — MOLNÁR FERENC halhatatlan költői színmüve, a MA, ÁPRILIS 25-ÉN, PÉNTEKEN ESTE a Brevoort Hotelben (5th Ave. & 8th St.) tehetséges, fiatal színészek közreműködésével. Minden SZERDÁN, CSÜTÖRTÖKÖN, PÉNTEKEN és SZOMBATON lesz előadás. Helyárak SÍ.50 és $2.50. Jegyek megrendelhetők: GR 3-7300 alatt. LILIOM ’.vérül bemutatásra Három szerény ellennyilatkozat Irta: JÁNOS ANDOR

Next

/
Thumbnails
Contents