Az Ember, 1952 (27. évfolyam, 2-49. szám)

1952-04-19 / 17. szám

April 19, 1952 AZ EMBER 7-ik okid? Párisi Panoptikum: Manyika megveti a “piszkos párisi nőket” Irta: JÁVOR LÁSZLÓ sohase láthat be, mert vakond szemét sötét előítéletek takarják. Én szégyelem magam. Nem Manyika előtt. Manyika miatt. És csodálkozom, hogy Manyika is kétlábou jár, mint a francia nők. Manyika is csodálkozni fog rajtam. Én Ilidéből ettem is már! Ez a kalandom a bidével úgy történt, hogy egy francia asszony révén meghívást kaptam Chateau de Haudranba. Egy órától négy óráig ebédeltünk. A gyümölcsöt fémből lévő piskóta alakú kisebb bölcsőszerii tálban hozták az ebédlőbe és az asztal közepére he­lyezték. A háziasszony, aki egy kőgazdag fezőrnek volt a barát­nője, hozzám hajolt: — Hogy tet­szik a gyümölcsöstálam? . . . Bevallottam, nem figyeltem meg a tálat. — Nézze meg jobban—fi­gyelmeztetett a hölgy — ez a tál Madame de Pompadour aranyból vert bidéje. Rajta is van az egy­kori tulajdonos monogramja és az évszám: 17ö0. , 1750 ... A legendás főkurtizán, a hivatalos szerető, a “favorité” mosdótálján gyümölcsök pompáz­tak. Egy szőlőfürt szinte lecsor­dult az egykori bidéből, amelyet a királyi kedves teste koronázott kétszáz esztendővel ezelőtt. Louis XV alatt. A szölőfürt után nyúltam és ' egykedvűen falatoztam. Az arany­­tál bidé-korában született Virág Benedek, a szentéietü Pálos-barát, az ódaköltő . . . Csipkedtem a szó­lót. Abban az időben volt az oszt­rák örökösödési háború, később pár évre rá a hétéves háború sza­kadt a világra. Száz év múlva jött a Bach-korszak. 1950 . . . Ezerki­­lencszázötven és én Marquise de Pompadour Vénusz Lovából gyü­mölcsöt veszek és mosolyogva fa­latozom, mint egy latin isten. Az arany bidéből kiemelt szőlő nem volt édesebb, nem volt kese­rűbb sem. Ettem és fütyültem ai összes Lajosokra a No. I-töl XVIH-ig, fütyültem Marquise de Pompadourra és főleg mindeir. , bidé-előitéletre, hátsó-gondolatra és komplexre, amelyet a Szajna rég lemosott rólam. Manyika nem egy zsidó Malvin, i nem egy magyar Mária, nem egy * francia Madeleine. Manyiba egy­,, 1 szemen Manyika. i Manyika egy ostoba alrendü kis állat, ismertető jele, hogy semmi­­je sincs, csak véleménye, de az' megfellebbezhetetlen. - , j Manyika az egész világon csa- j, tangói, mindenütt fellelhető, de , főleg Középeurópában tenyészik, j Manyikának neme sincs, him.vál­­tozatban is előfordul Manyika. Ö egy átmeneti lény, ahol átmegy j ott szétszórja lelkének penészét. Manyika hályogos szemével né- , zi a világot, szinvak szegény; a ] franciákat, a világ legsziuesebb , müvésznépét “szürkének” nevezi. El kell ismerni, Manyika gagyog franciául, mert leghamarabb a gyerek sajátítja el a nyelvet tiz évestől lefelé, aztán a nők követ­keznek, végül a férfiak. Manyika szellemi nívója révén az első ka­tegóriába sorolható. Külsőleg sokféle Manyika van. Látható szőke, barna, fekete, pej­­szinü és tarkaderes Manyiba De egyben úgy hasonlíthatnak egy­másra. mint két záptojás; min­dent mégjobban tudnak és semmi se tetszik nekik. Manyika hajléktalan ebben a latin világban, Páris szerinte a j piszkos nők városa. Páris egyáltalában nem tetszik Manyikának, hogy is tetszhet­ne, egy ilyen vacak hely nem üt- j heti meg az ő fejlett mértékét. New York se tetszik Manyika-’ nak. Szerinte ott felhőkarcolók- j ban élő primitiv barlanglakok őr- | tik bus napjaikat. Az sem egy hely Manyikának. pláne, ha tar­­ha. révén nem kap meghívást és első osztályú hajójegyet. De ha ö •ott kiköthetne, rendbehozná azt az egész Amerikát. Bizony más világ, más szellem, más erkölcs volt Bukarestben, Prágában, Debrecenben és Mis­kolcon. Manyika minden hó else­jén egy hétre felrándult a fővá­rosba, s mert ő egy intellektüel, elment a kabaréba és az operett­­színházba is. És minden eszten­dőben valamelyik klinikán kika­partatta a vakbelét . . . De micsoda élet. pfuj. ami itt van! Hát ez is egy élet — hördül fel Manyika. —Képzeljék — nyávog Manyi­ka — a párisi ucca poros és pisz­kos. Még isteni szerencséjük a bennszülötteknek, hogy gyakran esik az eső. Ha az Isten nem lo­csolna, jól néznének ki ... A Szajna, az "örök Szajna.” hát az is valami. Egy — oh bocsánat a kifejezésért — nyávogja Manyika — igen, egy köpés. És a hidak? Én nem láttam egy rendes hidat. A Parlamentjük, ahonnan egykor a világ ügyeit igazgatták, a Palais Bourbon, nahát drágám, ugyan kérlek ... A Place dp la Concorde csodá­latos tér . . . Nekik. Egy ilyen gazdag ország nem tudott a térre építkezni egy kicsit? Az Eiffel-to­­rony vasból van és a párisi nők ringyók és koszosak — hörgi. Manyika száján ömlik a szemét, Manyika mindent bemocskol ma­ga körül, hogy ő ragyoghasson. Ezek a Manyikák' ezek az ízlés­telenül öltözött, kacsázva járó lompos állatok a francia nőt kri­tizálják. Szerintük a francia nő nem fürdik, nem- is mosakszik. Also SAVE 35% UP TO 60% on Living Rooms Desks Breakf ronts Credenzas Dinettes retkes a nyaka s sehol annyi pad­lásszoba nincs, mint Parisban. I Parisban padlásszobák vannak. Ez igaz. De a pesti pincelakások mennyivel egészségesebbek, mint a padlásszobák? Franciaországot az öreg emberek országának ne­vezik. A halálnak a betegség a barátja. Ha a francia betegebb; volna, mint más népek, nem len­ne annyi nyolcvanéves fürge örök­ifjú Franciaországban. Manyika csak padlásszobába járhat, mert ha szobára viszik, maximum csak szállodai szobákig jut. Szegényke vak és nem látja a vidéki kastélycsodákat, amik mel­lett a középeurópai urasatok kas­télyai schőnbrunni sárgára mű- j zoit tornácos vályogizléstelensé­­gek. És alig van*ennek a városnak olyan régi uccája, amelyben ne i ragyogna olyan palota, amelyik-' tői szívdobogást kap az ember. Ki ne hallotta volna azt, amit Manyika valamelyike világgá ne okádott volna: a francia nő ko- ■ szos. Szülővárosomat, Budapestet is­merem csak jól a középeurópai városok közül, azért teszek csak Pesttel kapcsolatban összehason­lítást. Nem túlzók, ha azt állitom: i 50 évvel ezelőtt Pesten ritkaság­­számba ment a fürdőszoba, orszá­gos viszonylatban fürdőkádról beszélni sem lehet. Magyarorszá­gon nem jártam évszázados kirá­­| lyi palotákban. Más sem járt. El­­j lenben voltam a Burgban. A te- 1 remőr megmutatta Ferenc Jóska 1 lakosztályát. Világosan emlék - í szem Jóska császár hálószobájá­­| ban álló alacsony, kényelmetlen | ágyára. Nem is csodálom, hogy az 1 öreg ur házon kívül, más ágyak­ban kereste azokat az álmokat, amire minden férfi vágyik. Ez nem egy francia ágy volt, bizony nem. Ez az ágy minden udvari pletyka helyet fecseg. De ezt a I “titkot” mindenki tudja. Én — középeurópai ember, húszévesen s : a Manyikák mérgétől fertőzötten I —megkérdeztem a kiváncsiak csa­­' patát vezető őrt, mint egy faluku­tató ős, aki királyi vártitkok után 'szimatol; “látható Őfelsége für­dőszobája?” “Nincs fürdőszoba” —mondta a vezető . . . Középeurópa császárának nem volt fürdőszobája: Skandál! De megtiszteltem látogatásom­mal a Bourbonok palotáját Ver­­saillesben. A főteremben a főhe­lyen egy óriási asztal állt. Itt ír­ták alá a versaillesi békét. Ezen 1 én már nem tudok változtatni. . . továbbmentem a hálószobák felé, ' az emberi dolgok felé. Egyet em­­' litek — oh, micsoda ágyak, fran­­! cia ágyak, szélesek, “mint a ' Champs Elysées,” élveteg embe­rek boldog ágyai—megvizsgáltam ■ a fürdőszobát. Itt a “Petit Tria­non” első emeletén megálltam * Maria Antoinette ércből öntött 1 fürdőkádja mellett. Itt fürdőit a j boldogtalan Antoinette, mielőtt a ■'vérfürdő elöntötte Versaillesi i 1793-ban. Manyikával nem állok szóba, d« ' remélem eljut hozzá ez az írásom 1 A francia nők ha anyagi okbói nem is lubickolhattak saját für­­, dőkádjaikban mint királyasszo­- nyaik, de “tub”-öt (tüb) használ­­, tak a régebbi időkben és minder- fürdőszoba nélküli francia nő la­­> kásán ott van a tub. A tub egymé- tér átmérőjű, 8-10 centimétere­­j oldalfallal forrasztott hatalmas , bádoglavór. Degas festményein (egyik ilyen a Louvrc-ben is lát- | iható) egy meztelen nő a tub-ből lép ki. Ugyancsak Degas — keve- ( sen tudják, szobrász is volt, de f milyen — egyik szobra, amely a ( Carnavalet múzeumban van egy \ ( tüb-ben álló leányt ábrázol. Su- ■ j zanne Valadon száznyi rajzának, | i vásznának motívuma a tub-ben ( magát locsoló nő. Az igaz művész j az életet, az élet dolgait ábrázol- j ja, sokszor úgy és sokszor azt, ami ] Manyikák “Ízlése” ellen van. Hogy , Degasnál a mozgásnak, a fények- j nek, a francia nőknek ábra- , zulujánál maradjunk, egyik, talán i leggrandiózusabb tenyérnyi kis i pastelljét említem. Tyukszemvá­­| gás a cime (Louvre"). A ballet- , j táncosnők "kecses” ringásai mel­­j lett vagy helyett megörökítette a • tyukszemvágást is. Neki szabad ■ volt. Nem azért mert Degas volt, I azért mert mesterművei alkotott i ha a pedikürözést is ábrázolta. Ne legyünk álszentek. A tyuk­­: szemvágás utáni óvatos bevezetés i i végén rátérek — a bidét-re. Ezt, | ami itt következik, nem a Manyi­kának mondom, hanem ennek azt újság felnőtt olvasóinak", akikkel i nyíltan merek beszélgetni ebben a I rovatban a “szokatlan,” “furcsa’’ j j problémákról is. Budapesten — ismétlem: Prá­­|jgát, Bukarestet, Belgrádot stb. nem ismerem — a középrendü szállodákban és panziókban a második világháború előtt nem volt bidé. A bidé olyan általános Parisban, mint a széles francia l ágy. Ahol ilyen ágykultusz van — az ágy is a szellem terméke — ott ( természetes és magától érthetödő eszköz a bidé. Amig Magyarorszá­gon ritkán találkoztam bidével, addig itt olyan nélkülözhetetlen ’ : kelléke a tisztaságnak, mint a szappan. f I 1 A civilizáció a kultúra ruhaja. j Ezen a ruhán egyik fontos gomb a bidé. A statisztikusok a szap­­g panfogyasztásból próbálnak kö­­[j i vetkeztetést levonni. Ha a világ _’hem lenne olyan szemforgató, be­­_ leírnák a társadalmat vizsgáló kér­­időivekbe: van-e önnél bidé? Franciákat nem is hozná za­­” varba a kérdés. A latinok a testi dolgokat nem takargatják gyer­ii mekes álszeméremmel. Argot-sze- I rü kifejezések helyett nyíltan ne­- vén nevezik ezt a kedves mosdó­- tálat. így is becézik: Vénusz Lo­- va. Micsoda költők ezek az iste­- j nek külön gondjával kevert irán­ti ciák! . . . • t A francia nő azért is nem sza­­| porodik úgy mint a házinyul,- i mert bidéje és ezer olyan eszköze- van a fürdőszobájában, amiről a Manyikának fogalma sincs. Az- idegenből jött férfi számára is n hosszú ideig titok marad a külön­- böző szerek, miniatűr gőzgépek n rendeltetése. Hogy tudatára ébredjen Manyi­­a ka. hogy ő milyen ápolatlan, för­­a i telmes disznó a “koszos francia j nő" mellett, menjen be egy párisi 1 gyógyszertárba és a plakátok hir­­e detésein és a vitrinekbe rakott i. - dobozokon látni, olvasni fogja, >1 hogy milyen gondot fordit a fran­­'- cia nő testének ápolására. Manyika, aki ismétlem nem egy '■ zsidó Malvin, nem egy magyar n j Manci vagy Mária, de főleg nem ; egy francia Madeleine, ha titok­­ban bidét is használ, mégis Ma­nyika marad. Manyika a latin élet titkaiba le lep hon« : OR 5-6348 Sale Held Pursuant to License \o. 6$ of N.\Dept, of Licenses Granted March 20, 1952. As a result of our recent fire we are forced to offer at most sensational reductions many of our finest suites and occasional pieces. Those on sale are in perfect condition. Below are just a few of our Fire Sale Specials. 5-Pc. modern bedroom, cordovan mahagony or sand. Double-dres­ser, mirror .full-size bed, chest. -j q “ night table. Rge .S365, NOW....... 1V3 76” Lawson sofa, toast matelasse. -t á -* Reg. $225, NQW............................ Club chair, chartreuse matelasse. z, ^ Reg. $110, NOW............................ V Lamp tables, gold hand - tooled Js AQ leather tops. Reg. $80, NOW....... ‘ Cocktail tables, gold hand-tooled £ ”Q leather tops. Reg. S90. NOW....... V Large occasional tables, gold hand-tooled ieathe trops, Reg. Js AQ $110, NOW...................................... Foam rubber mattress and box <£ spring sets. Reg. $119, NOW....... ^ ALL SALES FINAL! Cash or Terms Arranged Daily 10 to 6—Thursday to 9 L FISCHER , Decorator Sale at Our Warehouse Only 36 W. 24th St„ N. Y. — 4th Floor

Next

/
Thumbnails
Contents