Az Ember, 1951 (26. évfolyam, 6-49. szám)
1951-10-27 / 40. szám
Gombaszögi Ola meghalt GOMlBASZöGI ELLA, a legnépszerűbb pesti színésznők egyike, e hó 9-én meghalt Budapesten. Halálhíre mély megrendülést keltett a néma városban, amelyre nem ismernének azok, akik az elmúlt években mondtak búcsút Budapestnek. Gombaszögi Ella, több mint 25 éve pompás alakításainak százaival szerzett sikereket és derűs, felejthetetlen órákat a színház járó közönségnek. A Goinbaszögi nővérek — Margit, Frida, Ella és Irén —akikről Hellai Jenő a “Tündérlaki lányok” cimü remek darabját irta, mind komoly értékei voltak a magyar szinházjátszás művészetének. Legnagyobb sikereket mégis Gombaszögi Frida, néhai Miklós Andornak Az Est lapok főszerkesztőjének felesége és buga, Ella aratták. Ella utolérhetetlen volt vígjátékokban, kómikai szerepekben. Felejthetetlen marad a “Torockói menyaszszony’Lban, de minden szerepében ellenállhatatla n u l kedves, jóízű, egyéni volt. Mint színésznő kedvence a közönségnek, mint ember mindazoknak, akik közelről ismerték ezt az aranyszívű, szerény, közvetlen teremtést. Halálának körülményeiről még nem érkeztek részletes jelentések. Egyik budapesti hir szerint Gombaszögi Ella hónapok óta betegeskedett ,s augusztus és szeptember hónapot egyik Vilma király-uti szanatóriumban töltötte, ahonnan e hónap első napjaiban gyógyultan engedték haza lakására. Másik hir szerint utóbbi időben környezete aggódva figyelte minden lépését, mert orvosai súlyos búskomorságot konstatáltak a kitűnő művésznőn. Gombaszögi Ella emlékét kegyelettel megőrizzük nagy színésznőink sorában, művészi jelentősége, értéke talán Góthné Kertész Ella, Haraszti Hermin egyéniségét idézi, de mégis más volt. Egyeditfálló és hasonlithatatlan. Művésznek, embernek egy aránt. Irén nővére, dr. László Er■nöné itt New Yorkban siratja az eltávozottat. j a 3 Sfr-j-gj V<J USlHODn 3W3HS03X Sor BÉR GÖNDÖR FERENC POIHUÜU Reentered as second class matter Aug. 4, 1942, at the post office at New York, N. Y. under the Act of March 3. 1879 SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: 320 East 79ST., NEW YORK, 21, N. Y. Phone: Butterfield 8-6168 VOL. XXVI — No. 40 NEW YORK. N. Y.. OCTOBER 27, 1951 EGYES SZÁM ÁRA 20 CENT A Free Europe Rádió müncheni magyar vezérkara Hungaristák és kommunisták, mint a szabadság szent ügyének propagandistái Irta: GÖNDÖR FERENC Harmadszor szólunk ezen a helyen a Szabad Európa müncheni szerkesztőségéről. És nem utoljára! Vannak közérdekű események és esetek, melyeknek feltárása s bírálata ! erkölcsi kötelesség. Különösen, ha azok. akik a probléma hátterét, rugóit, személyi részét és politikai kihatásait gyökeresen, jól ismerik: hallgatni kényszerülnek. "Az Emberinek immár három évtizedes hivatása, hogy arról beszéljen, amiről mások suttognak, akkor álljon a rivalda elé. amikor mások a sugólyukban gubbasztanak. A Szabad Európai Rádió szolgálata nemcsak magyar ügy. Legalább olyan mértékben amerikai, mint magyar érdek, hogy ez a hatalmas szervezet, amelyet az amerikai nép áldozatkészsége, az eltaposott nemzetekkel való együttérzése s eszményi szabadságszeretete hivott életre, az adott körülmények között a legnagyobb eredménnyel teljesítse feladatát. Legutóbbi cikkünkben meghatározni igyekeztünk a Szabad Európa Rádió feladatkörét. Úgy, amint azt az amerikai nép és a vasfüggöny mögötti országok népe elképzeli és elvárja. Egyben rámutattunk azokra az elvi és személyi feltételekre, amelyek a százmi!Hó1: által epedve várt siker és eredmény biztosítékai. Szabad megismételni: az amerikai nép. amelynek önzetlen anyagi és erkölcsi segitsége a Szabad Európa Rádió fundamentuma, kétségtelenül olyan magyar, cseh, román, lengyel, albán rádiót kíván, amelyet ezeknek az elnyomott nemzeteknek legjobb, legtehetségesebb, legtisztább múltú reprezentánsai irányítanak. Tehát: a zsarnokság ellen kizárólag olyan írók, művészek, politikusok szállhatnak hadba szellemi síkon, akik n e m szennyezték be nevüket az utolsó évtizedben, akik agy a zöld, mint a vörös önkényuralom idején becsülettel állták meg a helyüket. Ez nemcsak erkölcsi, gyakorlati követelése is úgy a szabad amerikai, mint a rabságban sínylődő és a felszabadulásért epedő népeknek. A propaganda harcban olyan tiszt vagy közlegény nem állhat ki a szabadságért, függetlenségért, jogegyenlőségért felsorakozó frontra, aki köztudomás szerint még néhány év előtt a horogkeresztes vagy a sarlókalapácsos vörös zászlót lengette, szolgálta és a zászló rudját esetleg bunkónak is használta, hogy jobb meggyőződésű honfitársait porba sújtsa, leteritse. A mi hitünk szerint, ez olyan egyszerű igazság, amely nem is szorul további okfejtésre. Mi egyelőre nem széliünk pörbe a tehetség és alkalmasság egyébként ugyancsak DöNTÖ kérdésében. Koncedáljuk, hogy a tehetség- és alkalmasság mérlegelése és kiválasztása illetékes tényezők szuverén joga. Reméljük, hogy előtob-utóbb az illetékes tényezők vagy azok, akik a mai vezetőket fel fogják váltani posztjukon, e tekintetben is felfrissítik és átszűrik a 80-90 főnyi müncheni személyzetet. Mi kizárólag a Szabad Európa Rádió és a magyar hallgatók százezrei érdekében kérdjük: Lehetséges-e az, kogg a müncheni Szabadság Hangja szervezetének osztályveeztöi között olyanok is megbújjanak, akik Szálasinak vagy Rákosinak esküdtek? Lehetséges-e az, hogy az tárogatózzon amerikai demokráciát Magyarország felé, aki a náci vagy a kommunista pestist terjesztette? Vájjon elhiszik-e az ilyen propagandistáról Magyarországon ,hogy őszintén beszél, vájjon lehet-e az ilyen propagandistáknak HITELE, vonzóereje, szavuknak, írásaiknak súlya azon tömegek előtt, akik az előéletüket szerepüket, magatartásukat — fájdalom! — pontosabban és hitele» «Eioftitm “AZ EMBER” ELŐFIZETÉST: ÁRA ÉVI $10.00 sebben ismerik, mint, akik a mai posztjukra kiválogatták őket? Példával szolgálok. Legközelebbi példákkal. SZABÓ ZOLTÁN, a Szabad Európa Rádió müncheni szervezete irodalmi és publicisztikai osztályának a vezetője. Ez az elszánt, és rugalmas ifjú falukutató, aki néhány közepesen felüli könyvet és újságcikket irt, Veres Péter, Darvas József és Erdei Ferenc karján libegett be a politikai közéletbe és a kommunisták által támogatott parasztpárt szélső balján, — amelyet egy paraszthajszái sem választott el a moszkovitáktót, — lapult meg kiadós állásra leselkedve. Rákosiék bizalmából a "Magyar Közlöny” kiadó-főszerkesztője lett. Majd intim barátjának Boldizsár Iván kommunista külügyi államtitkárnak pártfogása és Rajk László, de még inkább Kállai Gyula akkor bolsi külügym'msztemek különc« jóakarata a párisi kommunista követség kidtur-osztályának élére segítette. Ebben a pozíciójában meg is maradt egészséggel az l'r 1950-ik esztendejéig. Egy kommunista követségen a kulturattache slalluma álcázott propagandista tevékenységet jelent. Ez igazán nem szorul bővebb magyarázatra; Szabó Zoltán látta e! magyarországi információkkal, sugalmazott cikkekkel, félreveeztő és népbolonditó hazug közleményekkel a francia kommunista sajtót. Kállai és Boldizsár utasításait maradéktalanul végrehajtotta. Ahol szükség volt rá, a követségi kasszát is igénybe vette, hogy' a korrupció gépeinek szijjait bőségesen megolajozza. Különösen szégyenteljes kirakatperekben, a gyalázatos kinvallatősi eljárások leplezésére. Párisban kizárólag kommunistákkal érintkezett és kerülte a "hazaáruí ló emigráns söpredéket.” Kérdem, ez a fiatal iró szereplésre vagy vezeklésre hivatott? Mi úgy hisszük vezeklésre! Semmiesetre a Szabad Európa Rádió osztályvezetői felelősségteljes pozíciójába! Ha ezt nyíltan és egyenesen le nem imánk, holnap Parragi György, Boldizsár Iván és mit tudjuk még melyik "békeharcos” jelenik meg az emigrációban és pályázik arra. hog-y a magyar népet meggyőzze a nyugati demokrácia áldásairól. Jövöheti közleményünk a müncheni Magyar Rádió színházi és művészeti osztálya főszerkesztőjének, dr. Kovách Aladárnak, a hungarista Nemzeti Színház főigazgatójának pályafutásáról mond néhány adatot, de nem feledkezünk meg a többi propagandistáról sem, akiknek rekordja nem állja a kritikát. f Levél “Az Ember”-hez Mindszeniy Józsefről mind a mai napig. Múlt heti számának cikke: “Egy emigráns naplója” címen azonban határozott ellentmondást keltett fel bennem. Ezért irom & sorokat, amelyeknek közlését közérdekből kérem öntől. Levelem “Az Ember” szerkesztőjének, kedvelt lapjának és annak olvasótáborához szól. Mindenekelőtt szabadjon bemutatkoznom. Somogymegye Igái nagyközségéből származom, atyám állatorvos volt, én Kaposvárott g i m n á ziumot, Tisztelt Göndör szerkesztő Ur! Alulírott, mint könyveiből meggyőződést szerezhet, 1949 április 15 óta előfizetője az ön nb. lapjának, Az Embernek. Azóta minden számát elolvastam, de eszembe se jutott, hogy közleményeihez megjegyzéseket fűzzek. Ritka az olvasó, ki még kevenc lapjának is minden sorával egyetért. Nekem megfelelt Az Ember politikai vonalvezetése— llllflli
