Az Ember, 1951 (26. évfolyam, 6-49. szám)
1951-10-20 / 39. szám
October 20, 1951 AZ EMBER 3-ik oldal A magyar emigráció regénye-Körmendi Ferenc: “Years of the Eclipse” Mi lehet a magyar regényíró világa mainapság, amit egy könyvet két fedele közt kikerekithet, meg mutathat? Nyilvánvalóan, csak a külföldön, bujdosásban élő magyarok világa. Mert aki odahaza rekedt, az csak papiros-embereket tologathat papiros-életben; lehet aki megcsinálja, de akkor kár a papirosért. Csak a külföldön élő Írókban foganhat meg regény, az meg nem irhát odahazai világról mikor nincs benne; becsületes, valamit érő tollforgató ilyet nem is próbál. Vagy a múltról ir tehát, vagy pedig a maga életéről az emigrációban. A legnagyobb, leginkább emlegetett magyar emigráció itt Amerikában van, de jellemző erre az emigrációra, hogy attól senki nem is vár regényt ami benne játszik. Talán majd Körmendi Ferenc, ha már eleget ténferget itten közöttünk , . . Egyébként azonban ez a legszámosabb magyar emigráció, nagyonis nem a legjelentékenyebb. Sem szellemileg, úgy hogy valami igazi irodalmit várhassunk tőle— már a magyar életbe vágót— sem pedig energiában, politikában, lelkességben, spontaneitásban, — ami mind összefügg az irodalommal. Az amerikai magyar emigráció nem Írásban énekelte ki magát, hanem muzsikában, Bartók Béla volt a nagy bujdosója, tehette, mert nemzetközi nyelven, zenében volt haragos, fájó magyar. Körmendi Ferenc már az első, és eddig talán legnagyobb sikerű regényében is a magyar bujdosást irta meg. Ebben, a tizenötödik vagy tán tizenhatodik könyvében hat esztendős londoni emigrációs nézése, figyelése velejeként egy londoni emigrációs magyar csoport sorsát, vergődését, hátterét, összefüggéseit, széthúzásait, p á rtcsoportulásait, lelkűk repdésését, aljasságait és hősiességét vetiti elénk. Mire a történetek ki izmosodnak, a háttér a borzalmas londoni “blitz.” De azért nem londoni, nem angol a jelentése ennek a könyvnek, noha Körmendi Ferenc nem tud másként csak kemény - reálisan helyhez és miljőhöz kötötten mesélni, — de azért ez a londoni történet mégis az egész magyar emigráció regénye, úgy ahogy» az nyüzsög és eszmél minden részében, minden tagjában. Körmendi Ferenc egyszer elmondta, egyik tanára elnevezte őket akik 1900 esztendőben születtek, a “század fiainak.” Nagy időre nőttek bele, mire megértek . . . Egy bécsi kereskedő, az első világháború vége felé megmondta: “Wir leben nebbich in grossen Zeiten.” Azóta nebbich nem szűnünk benne élni megrázó nagy időkben. A történelem fordul velünk, s akik most élnek fiatal fogékony lélekkel, azok tanúi lehetnek olyan időknek, amire kevés a példa évezredekben, de a történelem mikor fordul, kerékbe KÖRMENDI FERENC bennünket. Ez nem átlag embereknek való. Körmendi Ferenc pedig az átlag ember szempontjából néz és mesél.' Ez az ő nagy ereje és érdeme. Szinte puritán lelkiismeretességgel vigyáz rá, hogy ne legyen figurája, ne legyen mozzanata, csak mind olyan hogy bárki lehet és bárkivel is megtörténhet. Ezzel nagy előnyről, nagy könnyebbségről mond le. Neki nincs “érdé- j kés,” szereplője, ő igenis szürke emberefc mindennapi sorsáról beszél, dehát persze, ezek szegények sajnos nagyi időkben élnek, és szürkeségüket megrázó külső meg lelki események változtatják át félelmesen és rejtélyesen fluereszkálóvá. Ennek a regénynek igazán nincs “hőse.” Nemcsak abban az értelemben, hogy nincs egy kimagaslóbb alakja aki jelentékenyebb volna vagy inkább előtérben állana a többinél, hanem abban a Körmén di-s értelemben is, hogy ezek egy se hős, csak hol becsülete- \ sebb, hol sekélyesebb viselői korunk elkerülhetetlen sorsá- j nak. És mégis, megcsinálja azt a huszárvágást, hogy a szinte aprólékos vigyázattal megtartott átlagságában, regénye mégis lenyűgözően, lélekzettartoan érdekes. A kor érdé- { kés, és az aki az igazi hős: aj magyar emigráció az érdekes, ha igy, mint Körmendi Ferenc tükrében, látjuk. Ez az emigráció persze, mind j városi ember meg többnyirej középosztálybeli. Mert más ki egyéb megy emigrációba. Parasztember, földesur nem emigrál. Helyesebben: eddig nem emigrált. Körmendi e regényében azoknak a sorsát és gondolkozását érezteti meg, akik a Hitler-idők elől mentek világgá, mert vagy muszájt nékik vagy nem bírta a gyomruk. A regény akkor végződik, amikor a “napfogyatkozás” elmúlt, és a szereplők hazamehetnének. Haza mehetnének, ha úgy volna amint azt mindannyian hitték hogy lesz, a szabadulás és szabadság J órája köszöntött volna be. De nem úgy lett. A szereplők ottragadnak vagy elszélednek más világtájak felé. Csak a kommunisták mennek haza,— j miniszternek, vagy tán muszka haláltábor fele . . . Kör- | mendi már megírta a Horthyelől való elbúj dosást,! tör|idők megírja most a Hitlerék elől való emigrációt. Ha megírja a kommunista uralom menekültjeit, azt innen, amerikai szemszögből kell majd megírnia. Jaj de érdekes lesz. Noha ez az emigráns világ ugyan jóval szélesebb, jobban lehet majd belőle szedegetni, de még szürkébb lesz mint azok a londoni szereplők. Ez lesz majd a kunszt, ebből olyan érdekes regényt kerekíteni mint a “Years of the Eclipse.” Körmendinek többnyire szerencséje volt a fordítóival európai nyelveken is. Amerikai fordítása, Lawrence Wolfe kezéből, kitűnő. Egy során sem érezni, hogy fordítás, magától gördül, ömlik mintha eredeti angol volna. Még a pesties fordulatok is magától értetődőek. A könyvet a Bobbs-Merrill előkelő cég adta ki, igen szép formában, ára 3.50 dollár. örömmel adjúk hirül, hogy a nagynevű magyar iró rendkívül értékes uj alkotása Amerikaszerte mély hatást vált ki az olvasókból. Körmendi Ferenc ezzel a brilliáns regényével is dicsőséget szerez a magyar névnek. Az V. ászt. polgárok Ez év júniusában jelent meg az ELN/876/Biz. rendelet, amely szerint Budapest, Miskolc, Szeged, Győr és Debrecen városokban az “V. oszt. állampolgárok kilakoltatása és ellenőrző táborokban való elhelyezése azonnali hatállyál végrehajtandó.” Érthető okokból nem lett az elvtársaknak megmagyarázva, hogy az ilymódon “megszerzett” lakások az orosz “irányitó” testvérek számára “szükségeltetik,” akik a “nyugati háborús uszítások miatt szükségelt biztonsági intézkedések keresztülvitelére, o r szágunkban, mint meghívott vendégek szerepelnek.” így a “hivatalos.” Bárdos Antal elvtárs furcsán magyarázza ezt az intézkedést. Bárdos elvtárs, ifjú honalapitó, ki neje őnagyságával elindult uj hazát keresni. Éveiből könnyen telik, hiszen mindössze a hetvenkilencediket tapossa. Őiíágysága sokkal ifjabb, alig haladta túl a hetvenediket. . . “Amikor Kartal szomszédunk agyonlőtte feleségét, majd enmagával végzett, akkor határoztuk el, hogy eljövünk, ha bármi is történik velünk . . Történt. Itt vannak. Minden olvasónk ismer egy csomó magyart, aki ebből a “story”-ból egy pár ezrest vágna ki— akár magazin, akár könyvvé dagasztott formában. Mi szerényen megelégszünk azzal, hogy magas igényű olvasóink táborát elégítsük ki mindezzel, ami széles baráti táborunk utján, KIZÁRÓLAG hozzánk kerül. • Halkszavu Antal, rapszodikusan össze eszkabált kaleidoszkópjait igyekszem összeszedni és az eredeti véres, piszkos, ocsmány formájában papírra vetni. Itt van a rendelet egy példánya. Antal patikus volt a fent felsorolt öt város egyikében. Évekkel ezelőtt a patikát a “nép” vette birtokába. Ócska, családi ékszerekből tördelt aranymorzsák bizonyultak suyosabb érveknek, mint az Eln/Biz. rendeletek és az elvtársak átsegítették a határon Antalékat, ahol aknaföldeken, hajnali szürkületben kellett átvergődniök, — minden pillanatban várva angyalokká való előléptetésüket ... A túlsó oldalon, osztrák parasztok segítették őket az orosz zónán keresztül. Soha egyetlen orosz-zónabeli osztrák paraszt nem árult el menekülőt! A RENDELET NEM KENDŐZI MEZTELEN CÉLKITŰZÉSEIT: “ . . . kor és testbeli állapotnak megfelelően osztályozandók ezen V. o.p.-k a felsorolt táborokba . . “. . . a munkavédelmi intézmények épségben tartásának biztosítására, ezen rendelet végrehajtandó, a nép-kizsákmányolók minden osztálya ellen, különösképen tekintetbe veendők a nyugati szellemet hirdető protestánsok, a római katolikus papok és a vallásos zsidók . . .” (Jellemző félelem megnyilvánulás: az alvilág vörös lovagjai reszketnek MINDEN felekezet hithü hívőitől!) A felsorolt helyek “rendőri felügyelet alatt álló közhelyek” (magyarul koncentrációs táborok) és útépítő és ipari kényszermunka központok. Kora reggeli órában két (vagy több) rendőr jelenik meg a kijelölt helyen és hivatalos formában felolvassák a “kilakoltatási és ellenőrzés alá helyezési” végzést, amely szerint 10 percen belül a kijelölteknek el kell hagyniok lakóhelyüket. Nem vihetnek magukkal mást, mint takarót, ruhaneműt és edényt, — amit sajátmaguk hátukon cipelni tudnak. Minden egyéb a nagyétkű moloch, feneketlen éhségét szolgálja. Az elvtársak nem restelik e molochot “nép”-nek gúnyolni. • így jöttek a “közbiztonsági elvtársak” Antalék szomszédjaiért, Kartalékért, és amint bementek a cókmókjaikért, Kartal ag-yonlőíi? feleségét, majd főbelőve enmagát, kijátszotta az Eln/Biz. végrehajtási lehetőségét. Ez-jelentette Antaléknak az eddig és ne tovább-ot. Előkerült a maradék karkötő és gyűrű és a helyi pártmegbizott varázslói készsége révén, határátlépéssé változott. “ . . rosszabb nem történhetett volna velünk, mint ami a koncentrációs táborban várt volna reánk . . . nem félünk uj életet kezdeni . . . csak attól féltünk, amit a ti elnökötök prédikált mindig: FÉLTÜNK A FÉLELEMTŐL!!. . ” A szökési lehetőséget az átsegítő osztrák paraszt jellemzi: “ . . . egy év előtt naponta 10-15-en jöttek . . . ma több a puskaropogás, gépfegyver, meg aknarobbq*iás . . . ritkaságszámba megy, ha hetente egy eljut idáig . . .” Kedves olvasóm, el tudod képzelni azt az agyonhirdetett földi menyországot, melytől való megszabadulás reményében, az alaptermészetében . rongy éltéért reszkető férgek mindezen kockázatra hajlandók??? Eleanor Roosevelt, az Egyesült Nemzetek Emberi Jogokat Védő Bizottságá-ban kérdőre vonta az oroszok szolga államait ezen embertelen kilakoltatásokért. A hivatalos választ a magyar kormány - kiküldött adta meg: “. . . össze kell tömi és örökre megsemmisíteni körünkben a megbízhatatlan elemeket ... a múlt rohadt liberális felfogását és elbírálási módszereit, likvidálnunk kellett! . . .” Mindez az Ur 1951-ik esztendejében, a radar és színes televízió korszakában . . . Nem jut más eszembe, mint T.L. fiam megjegyzése, aki mikor először látta a moziban a “Superman” filmet, mondotta: "... ha az ember nem látná saját szemével, el sem tudná hinni, hogy ez lehetséges! . . .” • • De itt van előttem Antal, aki egy uj darab kenyérre vár, mert szegényke elvesztette V. osztályú állampolgári rangját és jellegét. . . FRANK GUY Polgárvédelmi légőrök A polgárvédelmi szervezet legfontosabb munkása a “lég - őr” .(air warden), akinek révén a hivatal a közönséggel érintkezik. Ő okttaja ki szomszédait, mit kell tenniök védelmük érdekében és ő bizonyosodik meg arról, hogy eleget tesznek-e a rendeleteknek. Riadó esetén a rendőrségnek segít az uccát a járókelőktől és a mozgásban lévő autóktól megtisztítani. Támadás után felülvizsgálja a megsérült házakat, mielőtt a szakértő segítség megérkeznék. Jól kell ismerni a területet, amelyre hatásköre kiterjed, a lakókat, a tüzlejző-, a rendőri és egyéb könynyen hozzáférhető telefonkészülékek elhelyezését, a Vízcsapok, a nyilvános óvhelyek, a betegek és bénák hollétét. Több százezer ilyen munkásra J van szükség. 1 Minden 18 éven felüli nő és férfi alakalmas a légőri megbizatás! ra, de küldöncök már 16 éven fe| lül is felvétetnek. A légőröknek legalább a fele nőkből fog állni, hogy az otthonokat védelmezzék, : amig a férfiak munkában vannak, i A légőrök munkahelyükön és az otthonuk vidékén is teljesitfietnek szolgálatot, természetesen külömböző időkben. Kiképzés: A légőröket első segély nyújtásban, atom-oktatásba, polgárvédelmi teendőkben, a vegyi- és bacillus-háboru mibenlétéj ben, tűzoltásban, pánik megakadályozásában kiképezik és abban, hogy hogyan segíthetnek magukon, ha veszélyben vannak. Azokat, akiket speciális munkával bíznak meg, még külön kiképzésben is részesítik. HOLLÓS BÖZSI és SHIRLEY ROSS angol-magyar és magyar-angol fordítási és bevándorlási ügyekben segítő irodája készséggel áll az amerikai magyarság rendelkezésére.—Cim: 55 W. 42 St., (Room 1046) New York 18, N. Y. -- Telefon: LO 4-3619 JOBBAN JÁRNAK magyarországi rokonai, ha pénz helyett VÁMMENTES ÉLELMISZER és RUHÁZATI (Globus Trading Co.) CSOMAGOKAT I rendel a budapesti raktárból bárhová. Felvilágositással szolgál: European Exchange Co. HARTMANN GUSZTÁV, TULAJDONOS, A KISS EMIL BANK volt vezérigazgatója 1566 FIRST AVE. NEW YORK, N. Y. I a 81 és 82-ik utcák között Telefon: RH 4-7752 “AZ EMBER” ELŐFIZETÉST ÁRA ÉVI $10.00