Az Ember, 1951 (26. évfolyam, 6-49. szám)
1951-10-06 / 37. szám
October 6, 1951. AZ EMBER 5-ik old* Szinészbál és iiivészest Az Amerikai Magyar Színész Egyesület szinészbált és müvészestét rendez november 10-én este 8 óra 30 perckor a Manhattan Towers Hotel báltermében (Broadway és 76 St. sarkán). Előzetesen már jelentettük, hogy magas nívójú Szinészbált és Müvészestélyt rendez az Amerikai Magyar Színész Egyesület. New York és környéke magyarsága, valamint a magyarok amerikai barátai már türelmetlenül várják a szezon kimagasló, színes eseményét. A legnagyobb, a legismertebb amerikai és magyar művészek fognak közreműködni, akik önként vállaltak szerepet, hogy segítsék a Színész Egyesületet kitűzött céljai megvalósításában. Sikerült megnyerni Emery Deutsch-ot, aki kibővített zenekarával egész este játszani fogja a szebbnél-szebb dalokat és tánczene-slágereket. Emery Deutsch, ez az amerikai zenevilágban is Kimagasló, az amerikai közönség dédelgetett kedvence ott lesz egész este, hogy az ö varázsos játékával feledhetetlenné tegye a Szinészbált. Szivet-lelket álomba ringató bűbájos magyar melódiák, hangulatos keringők, tüzes csárdások, valamint az összes tánczenék fogják legalább egy estére visszavarázsolni a békés, boldog napokat. Emery Deutsch művészi szereplése egymaga elég lenne, hogy diadalra vigye az Szinészbált, de rajta kívül más nagy amerikai éa magyar művészek is szerepelni fognak, akiknek neveit későbben fogjuk közölni. Váltsák meg jegyeiket jó előre, ne csináljanak más tervet erre az estére, hogy mindannyian ott lehessenek együtt magyar művészeinkkel. Jegyek ára előre váltva $2.40, (adóval) a pénztárnál $3.00 (adóval). Kaphatók a megszokott magyar üzletekben, valamint a Színész Egyesület tagjainál. 7iszontlátásra november 10-én a Manhattan Towers-ben! STATEMENT of the Ownership, Management. and Circulation Required bp the act of Congress of August 24, 1912, as amended by* the acts of March 3, 1933, •and July 2. 1946 (Title 39, United States Code Section 233) Of Az Ember published weekly except the last 4 weeks in August, at New York, N.Y. for Oct. 1, 1951. 1. The names and addresses of the publisher, editor, and business managers are: Publisher: Ferenc Gondor. 320 East 79th Street, N. Y. 21, N. Y. Editor: Ferenc Gondor, 320 East 79th Street, N Y. 21 N. Y. Managing editor: Ferenc Gondor, 320 East 79th Street, N. Y. 21, N. Y. Business manager: Ferenc Gondor, 320 E. 79th Street, N. Y. 21 N. Y. 2. The owner is: (If owned by a corporation its name and address must be stated and also immediately thereunder the names and addresses of stockholders owning or holding 1 percent or more of total amount of stock. If not owned by a corporation the names and addresses of the individual owners must be given. If owned a partnership or other unincorporated firm, its name and address, as well as j that of each individual member, must be j given.) Ferenc Gondor, 320' East 79 Street, N.Y. 21, N. Y. 3. The known bondholders, mortgages, and other security holders owning or holding 1 percent or more of total amount | of bonds, mortgages, or other securities ! are: (If there are none, so state.) None. j 4. Paragraph 2 and 3 include, in cases : ■where the stockholder or security holder appears upon the books of the company as trustee or in any other fiduciary relation, the name of the person or corporation for whom such trustee is acting; also the statements in the two paragraphs show the affiant’s full knowledge and belief as to the circumstances and conditions under which stockholders and security holders who do not appear upon the books of the company as trustees, hold stock and securities in a capacity other than that of a bona fide owner. 5. The average number of copies of each > issue of this publication sold or distributed, through the mails or otherwise, to paid subscribers during the 12 months' precinding the date shown above was: (This information is required from daily, weekly, semiweekl, and triweekly newspapers only.) 3,950. FERENC GONDOR, editor. Sworn to and subscribed before me this 1st day of October, 1951. IGNÁC FÖLDES, Notary public. (My commission expires March 30, 1952) PÁRISI PANOPTIKUM Anyaglélektam Mezes, avagy a Tárgyak sor slot mal» ereje (A legyőzött Anyag lázadása, Misztikus Erők, az inggomb, a tej és Szöszi Pöszi.) Irta: JÁVOR LÁSZLÓ Előszó “Értekezés” szerény címet viseli gondterhes homlokán eme Írás, amely magvas tanulmány valójában és velejében. A műfaj megjelölésével is az egyszerűséget keresi e szerény tanulmány szerzője, aki a külbecs helyett a bélszínt tartja szem előtt midőn UJ DIMENZIÓK felé vezeti a nyájas Olvasót. E sorok szerény Írója a TÁRGYAK és a DOLGOK lelkét tapintja ki a tőle megszokott merészséggel, amellyel tapint. Merész lépés ez, sőt, férfiasán bátor, mely az Anyaglélek megismeréséhez visz közelebb. Az ember harca a természet erőivel közismert miegymások. De az Anyag Önvédelmi Harca a titkaiba betolakodó ember ellen itt világíttatnak meg valójában és velejében. A tudomány birtokába veszi a természetet és igájába hajtja az anyagot és az anyagban rejlő erőket. Már a világmozgató Öserővel is babrál az ember. Megtalálja az atomot és felrobbantja. Felszabadítja—mondja ő. Korunk a rombolást a “Felszabadítás” mesterszavával tüntette ki. (A szerző “A tudottlány uj tolvajnyelve” c. c tárgykört felölelő tanulmányát lásd lapunk mély nyomásos húsvéti képes mellékletében: “Huszadik század—tombolás” rovat.) Csak az ember szerszáma tökéletesedik. Az emberi ész nem fejlődik. Sőt. A Költők és az igazi Bölcsek ma a pokolgép, a Pokoli Erők degenerált korszakában is csak arról vitatkoznak amiről egykoron Athén piacain vitatkoztak az elhivatottak: mi a Szép fogalma, és mi a Lét értehne. A pökhendi fizikus mikroszkópja fölé hajolva nézi az anyagot. Az asztronómus látcsövén keresztül vizsgálja az égboltot. A mikrokozmosz és a makrokozmosz megdöbbentő analógiát mutat. Nincs is lényegi külömbség köztük. Egy porszem: összefüggő rendszer. Világrendszer. Csillagokkal, bolygókkal. Kifürkészhetetlen, beláthatatlan. Nem lehet bele látni MŰSZEREINKKEL. Csak a költők tapintják a csodát. Egy-egy “ködös jelző,” egy-egy •“értelmetlen,” “badar” mondat, a tollszárból kiröppenő eszméletlen sor, vagy csak egy befejezetlen sor után odahullott három pont világit a dolgok mélyére. A csillagász messzelátóján nem észlel többet mint a repülőgép megfigyelő tisztje, aki 3,000 méter magasságban lebeg egy parányi pont felett. Esetleg bombát dob rá. Esetleg lefényképezi, felnagyítja a parányi pontot. Tetőerdők, házak, elhintett zöld foltok, fák, parkok, a perem szélén füstölgő gyufaszálak: gyárkémények. Egy Város! Masináival, műszereivel, szemlencséje elé tett kisegítő és pótlencséivel is: vak. Nem lát semmit abból, ami BELÜL játszódik le. A mikrokozmosz, vagy a makrokozmosz ugyan igy viselkedik, eltakarja magát. Szemérmesen. Az ember úgy nyúl az Anyaghoz, amint az ostoba gyermek, aki az asztalon egy ketyegő zsebórát talál. Bámulja, forgatja, a füléhöz teszi, mintha a Titkot akarná kifürkészni, kihallgatni. A titok ellenáll. A titkot keresi tovább. Hogyan? Mozsárba dobja. És összezúzza. Acél, réz, üvegpor szóródik ki a tenyerére. A Titok megőrölt csontváza. A gúzsba kötött anyag nem adja fel magát. Lázad. És harcol az ember ellen! A “holt” Anyag és az “élő” Erő, melynek sodrában forognak az égitestek és mászkálnak a csúszómászók, — széttépik láncaikat és gúnyos grimasszal, vagy hörgő haraggal visszaütnek. Embertársam nyájas Olvasó, észre vetted Te ezt? Sokszor gúnyt üz Veled, becsap az Idő, megtéveszt a Tér, a Tárgyak és a Dolgok maguk között büszkén csetlesz-botlasz, pokoli cselt vetnek, szamárfület mutatnak, a hasukat' verve röhögnek rajtad, mindnyájunkon. — Marhaságokat fecsegsz — mondhatod e sorok szerény Írójának nyájas Olvasó. Érvelhetsz: nem a tárgyak gúnyt űző kedve az, hogy a vajaskenyér legtöbbször a vajas oldalára esik. A vaj nehezebb, mint a kenyér. Fizikai törvény. És passz. Ezt a törvényt Te találtad ki nyájas Olvasó. A lexikonok huszévenként minden örökigazságaikkel geyütt a szemétdombra kerülnek. Szabály kell, mert a tömeg hinni akar. Kell a hit. A legtöbb tankönyv igazságában maga a professzor se hisz. De hirdeti, mert nincs jobb. Meg a diák kérdésekkel zavarja professzorát. A “nem tudom” a tekintély rovására megy. A professzor hazudni kénytelen. Mit hazudik. Igazságot. Miben lehet hinni? A mesékben! Mert jobban szeretem a papokat, mint a pártitkárokat. E sorok szerény, de igazságos írója tehát mesélni fog. Miután szakított a “tudományos értekezés”-ek eddigi formájával, a sorrendet felborítva tanulmányának végét s a konklúziót eme ELÖSZÓ-ban irta meg vala. • EGYSZER VOLT, HOL NEM VOLT . . . Ismeritek a frakking gombjának kegyetlen trükkjét? Fehér mellvértszerü páncélingedben állsz a tükör előtt. A keményített ingbe akarod szúrni a gombot. Erőlködsz, nem megy, fojtogatod magadat. Eltörik a körmöd, káromkodsz, kidagadnak homlokodon az erek. Púderes, frissen beretvált arcod kékül, a nyelved kilóg. Ez a vég kezdete ... De fog ez menni! Kipattan a gomb. Kezdjük újra. Végre, amikor azt hiszed benne van,—elröpül a gomb. Hová? Titok. Az öltözködés történetében még nem jegyzett fel egy esetet sem a krónika arról, hogy az elröpült frakkinggomb megkerült . . . Eltűnik örökre. Ez olyan titok mint az elefánt-temetők sírjainak titka a dzsungelben. Ugye nem kérdezed: miért van ez? Elolvastad az Előszót és megértettél. Köszönöm, mehetünk tovább a Titkok Ösvényem. Forr a tej. Illetve még nem forr csak forralod. Állsz, bámulod a tejet. Meg se mozdul a felszín. Mi a nyavalya leli ezt a vacakot, káromkodsz magadban és alá nézel a lábas alá. A tűz ég, de a tejed meg se mozdul. Hát várjunk, mondod, és előveszel egy újságot, keresztrejtvényt fejtesz. De félszemmel a tejet lesed. Semmi. Csengetnek, Egy pillanatra, csak egy ezredmásodpercre hátat forditsz a tejeslábasnak. És ez elégséges. Mert nem néztél oda: harsogó, sustorgó hahotával kifut a tej. Ugye, nyájas Olvasó, nem kérdezed: miért van ez? Elolvastad e sorok szerény írójának fenti előszavát. És megértettél. Akkor köszönöm és kövess nyájas Olvasó a Titkok Ösvényein tovább. • Ez a történet velem történt és Szöszi Bözsivel, de történhetik Veletek is és a szöszi pöszi Bözsivel, mert Bözsi az nem egy olyan, hogy csak velem történhetnek a dolgai. Sőt, ahogy én Bözsit ismerem, sőt, sőt. A kávéházban, hosszas udvarlás végén, miután néhány őszinte, de keresetlen szót váltottam vele, felkértem fogadja el meghívásomat hozzám. Már régen ragadtam magamat ilyen könnyelműségre, de Bözsi tetszett. Bözsi,— miután azt mondta, hogy ő nem olyan mint a többi, — kijelentettem, hogy én sem vagyok olyan mint a többi. Mire ő kijelentette, hogy egy kikötése van: viselkedjek férfiúhoz illően, mire én kijelentettem, hogy férfiú leszek. És eljött hozzám este. — Iszik valamit? — kérdeztem a szöszi Bözsit, mire szöszi Bözsi ivott valamit. — Milyen egyformák maguk férfiak, — mondta Bözsi a szöszi pöszén. — Ne legyen olyan analitikus — kérleltem és hanyagul ledobtam a kabátom egy olyan természetes mozdulattal, mintha egész életemben csak azt csináltam volna. Szöszi bámul jobbra-balra, nézi a falat, az idegen tárgyakat, az égő lámpára néz, hunyorgat a szemével. Egy kisebb lámpa van a falon, a kapcsoló kissé rozoga. Ezt gyújtom meg, a másik elalszik. — Ma délután az uszodában voltam, megütöttem a lábamat, — igy ő. — Ha fáj, vesse le — igy én. — A lábamat? — igy ő. — A cipőjét! — igy én. Bözsi nevetve lerúgja a cipőjét, ami alapjában véve szép tőle. Szöszi pöszi . . . szöszi kalimpál a lábával. —A harisnya komplikációt okoz — mondom aggodalmas képpel. — Miért? — csudálkozik Szöszi. — Uszodabaleset után még kérdi? A selyemharisnya összepréseli a lábikráját, itt, itt, — mutatom neki — meg a vádlikát, Te édes —Nagy BÚTOR Kiárusítás — PAUL L FISHER, Inc. INTERIOR DECORATOR TELJES VAGY RÉSZLEGES LAKÁS BERENDEZÉS FINOM, ÍZLÉSES, VÁLOGATOTT BÚTOROK • DINING ROOM • BED ROOM • LIVING ROOM • KITCHEN SET • LÁMPÁK • ASZTALOK • SZŐNYEGEK • ÍRÓASZTALOK RÁDIÓK és TELEVISION gyönyörű kivitelben. — ANTIQUE és MODERN STYLE — Látogasson el, nézzen körül Paul Fisher gyönyörűen berendezett minden SHOW ROOM-jában. 6 West 24 St. (near 5th Ave.) New York City Telefon: ORegon 5-6348 és 6349 Hallgassa RÁDIÓ programunkat minden VASARNAP délután 3-5 között a WWRL állomáson (1600 kcL).
