Az Ember, 1951 (26. évfolyam, 6-49. szám)

1951-09-22 / 35. szám

A száz éves “New York Times” Nemcsak amerikai, de vi­lágviszonylatokban is a leg­nagyobb napilap a “New j York Times” most ünnepli, fennállásának századik év- \ fordulóját. Ez alkalommal “Az Ember” is meghajtja zászlóját e nagy amerikai lap előtt. Mi is mindennapi, állandó olvasói vagyunk a ‘‘New York Times"nak, nem- j csak azért mert minden so­rából a tiszta demokrácia szelleme sugárzik ki, hanem azért is—mert minden sorá­ban igazat ir és ami ezzel egyformán fontos: mindent megír, ami a nyomdafesté- j két eltűri. Ez a nagy ameri-1 kai lap minden számábanj lenyomatja, hogy “All the News That’s Fit to Print.” A “New York Times” je­lenlegi tulajdonosa ponto­san követte az alapitó lap­politikáját, amikor abszoltd elfogulatlanul, pártoktól füg­getlenül, igazi amerikai de­mokrata szellemben vezeti át ezt a száz éves nagy napi­lapot a következő évszá­zadba. • • Vd H3IN0DI1 3H0H N31HI28 JHI3M3HSD3H SOf 60N&UK POmXKAI HETILAPJ Reentered as second class matter Aug. 4, 1942, at the post office at New York, N. Y. under the Act of March 3. 1879 SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: 320 East 79ST., NEW YORK, 21, N. Y. Phone: Butterfield 8-6168 VOL. XXVI No. 35 NEW YORK, N. Y„ SEPTEMBER 22, 1951 EGYES SZÁM ÁRA 20 CENT Amerika a magyar parasztért Irta: KÉRI PÁL A magyar sors évszázadok óta ezen fordult. Ez volt a ma­gyar történelem magja. Egyéb nevezetes összeütközések, vi­takérdések tolulhattak látszó­lag előtérbe, de ha kellő elem­zés X - sugarával átvilágítot­tuk a dolgokat, akkor mindig ott találtuk ezt a lényeget, ami minden harcot irányított és meghatározott. A földkér­dést. Hogy a föld azé legyen Magyarországon, aki dolgozik benne. A földművesé, a pa­raszté. Helyesebben: a magyar erőviszonyok olyanok voltak, hogy minden kavargás, ren­dülés, változás mögött egy el­szántságot lehetett megtalál­ni. Mindenáron, még hazaáru­lás árán is megakadályozni, hogy a föld annak a birtoká­ba menjen át, akit minden joggal megillet. Annak a bir­tokába, aki dolgozik benne, hogy a paraseté legyen, a föld­­mivesé magáé. A magyar tör­ténelem évszázadok óta alap­jában ez volt. Harc a földre­form ellen, de még annak a fenyegető árnyéka ellen is-. A felszabadulás után 1945- ben, a föld a kisparasztság dolgos két karjának boldog ölébe hullott. De az nem tar­tott sokáig. Jóformán csak egy pillanatig. Az ellenforra­dalmak sokféle változatos formái után, amik * mind, mindenik a sajátmaga hazug prapagandájával, csak azt az egyet munkálta, megakadá­lyozni a paraszti földosztást, a földreformot—jött a min­denek tetejébe terpeszkedő uj ellenforradalom. A kommu­nista muszkavezetők ellenfor­­jradalma. Ez az uj ellenforra­­! dalom., a világon mindenfelé alkalmazott csalásával és erő­szakosságával, Magyarorszá­gon is visszavette a földet a paraszt birtokából. A magyar paraszt, még akinek sikerül is kívül maradni a kolhozon, ma az “állam,” azaz Moszkva helytartóinak a rabszolgája Szava nincs, neve kuss, és ha jól akar lakni, azt úgy kell el­lopnia a maga munkája ter­méséből. A földosztás, az 1945-i, el van törülve. Megszűnt. Az egész ország termőföldje egyetlen óriás nagybirtok, é: annak urasága most igazábar “absentee,” mert ott ül Moszk­vában a Kreml-ben. Ha majc e borzasztóan szennyes vizei elhúzódnak, és az országot új­ra felszabadítják, újra felme­rül a kérdés megint elölről Amerika e földosztó - párti magatartásának hangsúlyozá­sára, mert azok a felügyelők jól tudják mily kínos veteke­dő kérdés a magyarok közt a földkérdés és fő az “egység.” MIRE JÓ A ( különítmény Lássuk csak. Először volt a nyílt fasizmus, nyílt gyilkos­ságokkal. A különítmények voltak az urak Magyarorszá­gon. De ez az állapot nem konszolidálódott egy fasiszta kormánnyá mint Olaszország­ban vagy később Hitler alatt, noha bizonyos demagóg nép­szerűsége kétségtelenül volt. Hanem a régi hatalmasok, mágnások, nagy birtokosok, nagy üzleti világ összeröffent, és kivették a hatalmat a, bár bizonyos mértékig üdvös, de mégis csak bugris farmos kezéből. Hogy ez hogyan tör­tént, abban én közelről gyö­nyörködhettem, mert ez a Ti­­sza-pör keretében folyt le, mikor Friedrich Istvánt a vádlottak padjára ültették. Horthynak az mindegy volt. Vezéréskedettő “legjobb tiszt­jei” rablógyilkosságainak is, meg kormányzóskodott Beth­len István konszolidáló, régi j uralmat helyreállító korsza- I kának is. Bethlen István meg­fékezte és kordában tartotta |>zt a különitményi alvilágot. Ne higyjük azonban hogy j végzett valaha is velük, vagy 1 azt, hogy azért nem végzett ! mert nem birt velük. Bethlen István kordában tartotta és a 1 maga szolgálatára szorította ezt a szellemet. De gondosan dugaszban tartotta. Ebben, a maga szemontjából- mesteri 'munkát végzett, csak úgy j mintahogy k ü 1 politikájában mesterien hintázott Anglia | meg az újra hatalomra kerülő német katonai erő között, ad­dig mig Hitler nem jött. Bethlen István kifele egy rendes ország képét akasztot­ta a kormányzatára, de azért, ha fékentartva is, megmarad­tak az Ébredők, a Fajvédők, a frankhamisitók, a Kettőske­reszt Vérszövetség és a többi­ek. És mindenekfölött, meg­maradt ez a különitményi szellem a hadseregben, a T /­­dőrségben, a csenderslgbén, az államhivatalnoki kar nagy részében. Erre szükség volt. iMert a világháború, a meg­rázkódtatások, a világbéli vál­tozások fenyegetővé tették a RÁTKAY MARTON Budapestről érkezik a gyá­szos hír, hogy Rátkay Már­ton, a kiváló magyar színész, a pesti színész egyesület el­nöke 70 éves korában hirte­len elhunyt. Rátkay Márton a magyar színjátszás arany­korában kezdte meg miivész karrierjét s hamarosan mél­tó tagja lett annak a pesti szinészgenerációnak, amely­nek élén Hegedűs Gyula és a felejthetetlen Varsányi Irén állottak. Rátkay Mártont az amerikai magyarság is a szi­vébe zárta itteni vendégsze­replései alkalmával. Az örökre eltávozott nagy színésznek két fia él itt Ame­rikában, mindketten felesé­geikkel együtt értékes tagjai az amerikai magyar társa­dalomnak: Rátkay György, a kiváló festőművész és Rátkay Pál, az ismert new yorki fényképész. Mélyen sújtott özvegyén és itt élő családtagjain kívül a barátok és tisztelők széles köre gyászolja az elhunyt Rátkay Mártont. “Az Ember” szerkesztőjé­nek szivéhez egészen közel állt Rátkay Márton és csa ládjának minden tagja. Mi magunk is a gyászoló bará­tok között vagyunk. Testvéri részvétünket küldjük özve-\ gyének és gyermekeinek. ELOflIITtJ- í “AZ EMBER” ELŐFIZETÉSI ÁRA ÉVI $10.00 mi legyen a magyar földdel. Ez tulajdonképen nem vol­na kérdés. Hát mi legyen? Ha a muszka ellenforradalom végre megbukik és az ország szabad lesz, akkor természe­tesen a magyar paraszt visz­­szakapja a földjét, alapjában azon a vonalon mint 1945-ben. És teljes polgári szabadságát, úgy mint mindenki más az or­szágban. Ámde a dolog nem ilyen egyszerűen áll. Azokban a körökben, ahol a magyar akaratot képviselnék külföl­dön, itt Amerikában is, az az irány a sokkal hatalmasabb, amelyik ellene van a paraszt­ságnak. A földbirtokosok párt­ja a hatalmasabb. Bizonyos földbirtokosok pártja. És ezek szerint, az ország földjét felosztani úgy, hogy magabiró parasztok lennének mind a birtokosok, és az ország kor­mányzását ennek megfelelően berendezni, az forradalmi do­log, majdnemhogy “kommu­nizmus.” Most hogy a kom­munisták (hálistennek) véget vetettek a földosztási kísérlet­nek, mire ők hazamehetnek, majd a maguk szájaize szerint intézik el a földkérdést. Csakhogy persze az a föld­kérdés olyan nagyon fontos dolog, hogy nem marad ma­gyar házi belügvnek, aszerint kinek sikerült külföldre sza­badulnia és megnyergelnie az amerikai magyar közvéle­ményt. Hanem az nemzetközi nagy problémává fejlődött a kommunizmus ellen való harc tapasztalatai folyamán. És a United Nations társadalmi kérdésekkel foglalkozó Taná­csa, az Unesco, a minap Géni­ben döntő fontosságú határo­zatot hozott éppen ebben a dologban, abban, hogy a föld­birtok a paraszté legyen. Még nagyobb jelentőségű talán, hogy ezt a határozatot az Egyesült Államok képviselete akarta és vitte keresztül az Egyesült Nemzetek tanácsá­ban, nagy meggyőződéssel és határozottsággal. Végül nem is volt a paraszti föidbirtoklás sürgetése ellen agrár-álla­mokban, más csak a kommu­nista félvilág. A határozatot, ami Amerika nyilfan hirdetett akaratát tükrözi, nem részletezem. Szá­munkra az a paraszti földre­form közhelye. A föld azé le­gyen, aki dolgozik benne; a paraszti birtok ne legyen se túl apró se terjedelmes, ha­nem akkora hogy mint az Egyesült Államok egy másik 1 közege egyszer megmondta — r egy paraszti család teljes 3 munkáját fölvehesse; hadd j álljon össze a paraszt szaba- c dón, önként — nem kolhozok- f ba — hanem igazi termelő, ér- . pl tékesitő és hiteli szövetkeze­tekbe; ahol pedig a földmive­­lő lakosság túl van népesedve | —Magyarországon ugyancsak j túl van—ott megfelelő iparok ! £ keletkezzenek, ami pedig az ^ egészségesen kereső és fo-1 j gyasztó széles paraszti réteg i folytán szinte magától követ- | j kezik. Azonkívül, a munka: j megkönnyítése és termékeny- ! j nyé emelése állami támoga- i s tással, igazságos adó, megfe- ; ] lelő oktatás, egyéb,—mindez t elkövetkezik, ha a birtokos ,x parasztságnak, súlyának meg- ( felelő szabad beleszólása lesz y az ország dolgaiba. ( Amerika ezt akarja, har-jl sányan. Magyarország politi- 11 kusainak külföldön tengődő 1' hatalmasabbjai nem akarják,!^ sunyian. Ki lesz erősebb? Ame- 1 rika, az ő atombombájával és 1 atómnál is félelmesebb benső meg termelő erejé- 1 vei; vagy a tengő sunyiak? A ; kérdés nevetségesnek látszik. 1 A termiták tompa munkája ] azonban félelmes, — a kérdés, ■ nem is olyan nevetséges. A munka már kezdődik is.! • Itt van a Voice of America ^ meg a Radio Free Europe. Az j • ember azt hinné, ez a két Amerika pénzén nagylelkűen 1: tartott intézmény, napokig; kürtcli majd a világba, hogy" az Egyesült Államok minden': elmaradt agrár-ország pa­rasztságának a megváltást < hozza, a földosztást, a felsza- i badulást rabszolgasorból, nemj kell kétségbeestükben kacsin­gatni a kommunista igérgeté- j sek felé, hogy az talán mégis ! jobb, vagy legalább más, mint j a foldesur . . . Engem nem eresztenek a Voice vagy a Free Europe közelében, ré­szint tehetségtelenség végett, részint mert az a Kéri szeren­csére egy tiszagyilkos, — de azért egész nyugodt vagyok, hogy e két intézmény magyar osztályai nagyjában és általá­ban hallgatni fognak Amerika ez óriás jelentőségű akciójá­ról, mint Bartha Miklós hires izéje a fűben. Sőt, valószínű hogy a Voice meg a Free Eu­rope amerikai felügyelő ható- | ságai nem fogják nagyon szo­rítani a magyar osztályokat t

Next

/
Thumbnails
Contents