Az Ember, 1951 (26. évfolyam, 6-49. szám)

1951-09-15 / 34. szám

€>-ik o'daS AZ EMBER September 15, 1951 10 órakor lesz a Notre Dame katedrálisból. Siratja férje és Budapesten él« családja.” ... A Notre Dame Parisban ... és a Budapesten élő család . . . A pesti cigányokra gondolok és erre a fertelmes világra, amelyben minctajájan hibli-hublik lettünk. Az Arcole vén .hidján megyek a Cité felé, eltol a kőcsipkékből rakott Notre Dame néz le a Szajna két ága közfitt az örökkévalóság nyugalmával erre a megingott múló világra. Itt tettek királyi fogadalmat, itt esküdtek, innen mentek utolsó út­jukra a francia királyok és királynők. És most innen temetnek egy ha­­zatlan pesti cigányasszonyt. MMON ISTEN MINDEN JÓT . . . A\ Hotel Dieu kórház ravatalozó termébe mennek a barátok az utolsó búcsúra. A ravatalozó terem végében kis függönyös fülkék. Egy kislány félig nyitott koporsója előtt simák az emberek. Csattan a koporséfedél, eltűnik a szőke fej. Uj koporsót hoznak . . . DIÓFÁBÓL KOPORSÓ . . . Leemelik a nehéz diófából faragott ezüsttel vert fedelet. Csontos arcú, icaagas, sovány hullamosó lép a koporsóhoz. Minden fehér rajta, a köténye, a ruhája, a sapkája, a cipője. Fehér, mint maga a halál. A fedelet a láb felé csúsztatja. Szétbontja a fehér halotti lepelt, mint egy ügyes fodrász gyakorlott nőies mozdulattal elsimítja a korom­fekete haj fürtjeit. Lojzi, halott asszonya mellé lép. Már nem tud sirn:i, vagy tán nem is akar nehogy zavarja Mariska nénit. RÓZSALEVÉL SZEMFEDŐ . . . Mariska néni most is szép, frissen fésült, az arca nyugodt. Csak behunyta a szemét egy kicsit. Lojzi nézi Mariska néni halott arcát, keresztet vetett, imádkozik. Selyem ruhafölött drágagyöngy füzér, az összekulcsolt kézen a svéd király ajándékgyürüje, amit Lojzi kapott a I habosa előtt a királytól. Rózsaszálat tűz a cimbalmos kedvese keblére,! rózsalevél szemfedő . . . Egy rózsalevél a gyöngyök fölé tett esküvői [ fényképre hull . . . SÍÉIG IS HÜ SZERETŐ . . . Mariska tizennyolc éves, a templomból jönnek Lojzival. Kóczé Anitái, meg Banda Marci násznagyok nagykomolyan állnak, Mágó néni pedlig nevet az elsárgult fényképen. Aki a képen van—mind ha­lott. A prímások, a “tagemberek,” a násznagyok, a vőfélyek, a ko­szorúslányok, örömapák, örömanyák, Mágó néni, a régi mulatós, cigá­­nyózó wrak, a verklis, a verkli, maga a drimó hengerébe szögeit nóták is,'amik a régi veret ü fogantyújának pörgésére daloltak az acélhuron: ‘‘Tran t a- ratta-ta-ta-tam, de ta-ta-rattatam. Barátságos arcot kérek! Egy, kettő, h^rom, négy . . . Senki se mozdult? Köszönöm.” Senki se niozcteű. Senki. Halálba meredt az egész gyülekezet, az egész világ, talán maga a fényképész is, Zvillinger Benő photograph, aki előnyös feltételek mellett nagyit és kidolgoz Bimbó-utca 96 hátul az udvarban. Barátságos arcukkal együtt, kérem eltemette őket a barátságtalan zord ide. Csak Lojzi maradt itt a pesti cigány könnyesen, árván, öz­vegyen, egy régi cigány egy régi világból, egy sirig hü szerető . . . Kis selyemzsák kerül elő, nemzeti színű szalag diszlik rajta. Piros­­fehér-EÖld. Az alvó asszony feje alá teszik. Magyar föld, a rákosi me­zők .homokja. A földönfutót kisérő magyar — futóhomok . . . Aztán jön a csontos arcú fehér, ruhás és a csipkés szemfedelet tenyerével rásöpri Mariska néni arcára. Száraz csattanással bezárul a koporsó s elindulunk a Szajna partja melett a templom felé. A katedrális hajójában baloldalon sorakoznak a nők, két szőke lány van köztük, Rigó Józsefnek, a párisi Ritz egykori prímásának a lányai. A Jancsi gyerek, a fiútestvér haza ment. Dzsessz zenész volt. Most rézesztergályos Pesten. « - • ★ Kicsoda Bábel, a világ minden nemzetisége, spanyolok, görögök, mexikóiak, cigányok, árják, zsidók, keresztények, mohamedánok, he­gedűk, gitárok, zongorák, brácsák művészei és bűvészei és hallgató és dojna és tangó, kék lámpafény, hangulatvilágítás, bólé és pezsgő, pörköli zafttal és kaviár, meg őzcomb áfonyával, kéremalássan Mon­sieur ée Méltóságos uram, az izé balra, taxit a művésznőnek , . . holnap fizetek . . . A:, éjszaka harcában és testvériségében egy család ez itt: Michael, a “Les Grands Seigneurs” tulajdonosa a franciák élén, Nicu Godolbán, a romám cigány virtuóz, a Don Jüanból Kosztira román cigányprímás, aki lokáltulajdonos lett, Yonel Bazsák, román cigány a S’Cirosból, aki prímás maradt; a halál demokráciájában két magyar pincér, két Ká­roly-—a Basa, aki Pesten bártulajdonos volt, Tóth, aki Afrikában légionista volt; az őszhaju Kliva, volt prágai karmester, az oroszzsidó Parikig a zongorista Moszkvából, a néger Jimmy a pisztonos Har­lemből, Jónás Vilmos a legöregebb magyar cigány, Miklós az öccse Magyarországból, a Seherezádé “prímása” Jean-Pierre: Kránitz nevű magyar vendég, Ernő a Tokay és Albert a Paprika tulajdonosa, Raffael Walodaszky, az orosz-zsidó koncerthegedüs Odesszából, Rudy Läufer Becsből, Szabó-Guy László karmester a pesti Gellértből és három énekes-gitáros: Roskinas Korfuból, Pedro Madridból és Tábori Róbert *—a bíagymező-ucca ötből . . . állják körül a ravatalt. Garai Sándor egykori újságíró, most a világhírű “Keystone” fény­kép- és riportügynökség párisi főszerkesztője, és Medgyesy Jenő a volt pesti Jardin de Paris egykori tulajdonosa a pesti éjszaka kiküldöttjei. Árvay Jóska elfranciásodott cigányprímás, egykori Hubay-növen­­dék nincs itt. A múlt héten temették ötven éves korában. Megölte az éjszaka. Szép halála volt. A katedrális oldalhajójában tolonganak a fényképezőgépes tu­risták. Nézik-a fáradt gyülekezetei, akiket a halál vert fel reggel a félálmukból. Hölgyeim, Uraim, bizalom. Este a “boltban” nevetni fo­gunk és mulattunk! Mariska néni virágerdő alatt fejjel fekszik az oltár felé, arra, ahol f.Vapoleon saját császári fejére tette a koronát. Bach rekviem hangjait zúgja az orgona. Énekkar és orgona fel­váltva jajong, egy püspök vezényli fényes papi segédlet előtt a szer­tartást. Kócsagtollas, alabárdos, térdnadrágos ezüstkardos “svájci” diszőrség jön-megy méltóságteljes mozdulatokkal, felallj-t, ülj-t inte­nek arany botokkal ezüst nyakláncos emberek, csengetnek, kis ha­rangok csilingelnek nemesfém hangokon, sokszor úgy rémlik, hogy kristálypoharak koccannak össze . . . A “vidám” éjszaka lehajtja a fejét. Vájjon kinek csengetnek leg­közelebb? Kire kerül a sor? Talán egyik szeparé mübársony párnájára hanyatlik holnap a fejünk és a pincér hang'elije lesz a szemfedőnk, úgy állunk a Főur elé. Három magyar pap magyar kórus előtt Mariska néni mellé lép. Felhangzik az egyházi gyászdal—magyarul: “Isten Veled, Te voltál a mindenem ...” Magyar ima, magyar dal a párisi Notre Dame-ban. Talán először, talán utoljára. Ezzel a generációval kihal a magyar ajkú kolónia. A királyi pompájú mise véget ért. Mariska nénivel lassan megindult a menet Ivry temetője felé. Szegény Mariska nénit nem rázza a kocsi, feje alatt ott a puha, porhanyós föld. Szülőfalunk földje . . . Rákosi föld . . . FUTÓHOMOK . . . Mi pestiek futóhomokon születtünk! . . Azért szóródtunk el a kavargó fellegekkel olyan messzire. jMaga már tudja ezt a titkot Mariska néni. Mert a halottak bölcsebbek mint mi, az élők. Még hiányzik százezer dollár!.. Igen! Még hiányzik százezei dollár abból a pénzből, melyből as amerikai magyarság sorai között gondviselő nélkül maradt huszon­öttel több öregről és a menekülés­be belepusztult magyar szülők szerte-szét hányódó árváiból leg­alább huszonötről tudjon gondos­kodni a Bethlen Otthon. A második világháború után ide érkezett menekültektől és az ame­rikaiak által megszállt európai or­szágokból sok-sok kérő levél érke­zett, melyekben gondozás nélkül maradt gyermekeiknek, árváknak, félárváknak a Bethlen Otthonba való elhelyeeését kérik legalább addig, mig az özvegy vagy a szü­lők otthont tudnának adni a gyermekeiknek? Egyházainktól és egyleteinktől ajánlottan évről-évre több és több kérvény érkezik be munkából ki­öregedett, gondviselő nélkül ma­radt testvérektől, hogy vegye fel a Bethlen Otthon őket a gondozat­tak közé. Válaszul eddig a Bethlen Otthontól immár öt éven át csak azt kaphatták, hogy nincs hely, nincs pénz újabb építkezésre. Erre válaszul a Bethlen Otthon vezetősége a vidékek adakozóitól a múlt évben azt kapta, hogy mikor 1921-ben a Ligonieri Árvaház ki­nyitotta ajtóit, akkor se volt pénz, i hanem egy 72,000 dolláros köl­­j csönnel tették lehetővé, hogy az ! árván maradt gyermekek fölött hajlék legyen. Mikor már annyi öreg kérte a felvételét, hogy 1941- ben kettős otthonná kellett a ve­zetőségnek kiépíteni a Bethlen Othont, gyermekek és öregek ott­honává, akkor a fennálló tartozást kénytelen volt a Bethlen Otthonra $118,749.87-re felemelni, a 10 mel­lé másik 20 öreget befogadni és ezután sem maradt a Bethlen Ott­hon gyermekei és öregjei közül senki éhen és télen sem fáztak meg az Otthon lakói, se el nem árverezték a fejük felől a házat. Jószivü adakozók voltak akkor is és lesznek ezután is, csak azt lássák, hogy mire adjanak? Erre az üzenetre a Bethlen Ott­hon Igazgató Tanácsa 1950 szep­temberben tartott gyűlésén elren­delte, hogy 25 gyermek és 25 öreg Legismertebb MAGYAR VENDÉGLŐ VACSORA $2.00 ÉS FELJEBB Z KITŰNŐ TÁNC ÉS CIGÁNYZENE GENE KARDOS — GYPSY RÓZSIRA ESTÉNKÉNT 3 ELŐADÁS — Alkalmas társasvacsorák' rendezésére — Nincs Cover Charge! Nincs Minimum Charge! , im m erm an s HUNGÁRIA AIR CONDITIONED! Tel: 46fts St. E. of Broadway, NY, PLaxa 7-1523 — Vasárnap délután 2 órától nyitva — alapjára beérkeztek az első fecs­kéi: 4 Dr. Eisler Károly, gyáros, New-­­ark, N. J., $1,000; Tóth Béla, Wil­lie’s Market, Passaic, N. J., $350; Kasper Emil és családja, Elyria, Ohio, $500; Sinkó János gyáros, Chicago, 111., $500; Szodomka Gyula, gyáros évi $400; Kőrösfőy János és neje $100; Clevelandi I Magyar Ref. Egyház Bethlen Ott­hon Bizottsága $1,200; Clevelandi West Sidei Magyar Ref. Egyház Bethlen Otthon Bizottsága $500; Ref. Nőegylet, Springdale, Penna., $500; East Chicagói Ind. Ref. Nő­egylet $350; Református Egyesü­let 307. osztálya, Cliffside, N. J , $336.30. Ezenkívül úgy egyesek, mint egyházak, egyletek részéről ígére­teket kaptunk, hogy egy-egy szo­ba berendezést adományoznak. A már beérkezett adományok azzal a megjegyzéssel érkeztek, hogy a küldők nem kívánják azok nyilvános nyugtázását. A Bethlen Otthon fennállása óta minden adományt a nyilvá­nosság előtt is elszámolta az ame­rikai magyar lapkiadók szívessé­géből kettős céllal, hogy egyrészt ott legyen az amerikai magyarság szeme előtt azoknak a neve, akik e jótékony intézményre nem saj­nálják az ‘alamizsna’ osztogatást, más részt legyen példát adó buz­dítás azoknak számára, akiknek adatott, hogy ők is abból adjanak azoknak, akiknek nincsen még fe­jük felett hajlék sem. E sorok írásáig már érkeztek be | még nyugtázásra váró adomá­nyok, melyek már is kitesznek együtt annyit, hogy a címül felirt “még százezer dollár hiányzik” csakugyan helytáll magáért. • Megvagyon Írva, hogy; “Egy­más terhét hordozzátok.” Az ame­rikai magyarság jószivü adakozói ezt az Igét testet öltötté, kézzel fogható, szemmel látható bizony­sággá valósították meg azáltal, hogy 30 esztendőn át nemcsak fenntartották, de évről-évre na­gyobbá, melegebb lelkületűvé és szebbé építették ki s tartják fenn adományaikkal a Bethlen Otthont. Az Isten áldja meg a jószivü j adakozókat! KIRÁLY IMRE HOLLÓS BÖZSI és SHIRLEY ROSS angol-magyar és magyar-angol fordítási és be­vándorlási ügyekben segítő irodája készséggel áll az amerikai ma­gyarság rendelkezésére.—Cím: 55 W. 42 St., (Room 1046) New York 18, N. Y. — Telefon: LO 4-3619- Nagy BÚTOR Kiárusítás -PAUL L FISHER, Inc. INTERIOR DECORATOR TELJES VAGY RÉSZLEGES LAKÁS BERENDEZÉS finom, ízléses, válogatott BiTOROK • DINING ROOM • BED ROOM • LIVING ROOM • KITCHEN SET RÁDIÓK és TELEVISION LÁMPÁK ASZTALOK SZŐNYEGEK ÍRÓASZTALOK gyönyörű kivitelben. — ANTIQUE és MODERN STYLE — Látogasson el, nézzen körül Paul Fisher gyönyörűen berendezett minden SHOW ROOM-jában. 6 West 24 St. (near 5th Ave.) New York City Telefon: ORegon 5-6348 és 6349 Hallgassa RÁDIÓ programunkat minden VASARNAP délután 3-5 között a WWRL állomáson (1600 kel.). számára otthont épitessen a Fel­ügyelő Bizottság 110,000 dollárig terjedő költségelőirányzattal. Az építkezést úgy intézzék, hogy 1951-ben, mikor a Bethlen Otthon 30 éves fennállását ünnepli, akkor az épületek tető alatt legyenek és hogy az ünneplés az uj épületek avatásával folyjon le’. A Bethlen Otthon Felügyelő Bi­zottsága a rendeletnek eleget tett. $111,667 kiadással 25 gyermek és 25 elaggott számára megépítette s berendezi az uj épületeket. 1951. szeptember 3-ra meghívta az Ott­hon adakozóit a 30 éves fennállá­sának ünneplése alkalmával az uj épületek felavatására, azzal a kéréssel, hogy a már beépített téglákra ne sajnálják elhozni vagy elküldeni az adományaikat. A “Szabadság,” az “Amerikai Magyar Népszava” napilapjaink­ban, hetilapjainkban a szerkesz­tők által jó sziweh közölt cikkek­nek, lelkipásztoraink adakozásra j való felhívásaiknak, az ünneplésre ; való meghívásoknak adományok­ban már a Bethlen Otthon építési

Next

/
Thumbnails
Contents