Az Ember, 1951 (26. évfolyam, 6-49. szám)
1951-07-07 / 28. szám
July 7, 1951 AZ EMBER 3-ik oldal ZSIDÓK IS, URAIM! az a sok ezer nem-zsidó, akiket a nácik politikai okokból vetettek haláltáboraikba és akik a táborok őslakói voltak a zsidók tömegei előtt, ahogy elfeledkeztek a lengyelek és oroszok ezreiről, akik a zsidókkal együtt gyötrődtek a haláltáborokban, — úgy most a világ hajlandó mást nem látni embereknek e szemétdombra hordásában Magyarországon, mint hogy a kommunisták elcipelik azokat a régi öreg nagyságokat, akiket a hirek névszerint, említenek, — és akikért kétségtelenül, mindenik öregért külön, háromszoros akasztást érdemelnének. A világ közvéleménye azonban nincsen kellőképen tudatában annak, hogy az elcipeltek túlnyomó zöme, sok ezrei, névtelen kispolgár, akik nem bírtak elhelyezkedni, vagy akiket a muszkavezetök nem akartak elhelyezni, mert más céljaik vannak velük. És hogy e kispolgári elhurcolt tömegek nagy része, a magyar városi társadalmak sajátos struktúrája folytán, zsidó. Ennek az egyoldalú jelszó-hangulatnak aztán következményei vannak. Az ördög ugyanis, tudjuk, nem alszik. A nácik és a né-Izráél kormánya hivatalosan közölte, hogy diplomáciai lépést tett a magyar kormánynál annak a “több ezer” zsidónak érdekében, akik az elhurcoltak között vannak. A magyar muszkavezetők akik kormányt pojácáznak Pesten, közlik: “megadták az Izráéli lépésre a méltó választ; viszszautasitották.” Ez a Iábszagu diplomáciai fölény persze olyan is. El szeretné kábítani a figyelmet a dolag egyszerű lényegéről. Ami pedig ez: Ha a pesti muszkavezetők meg akarnak szabadulni ezer meg ezer zsidó “osztályidegentől” a nagyvárosokban, azt ugyan könnyen elérhetik. Engedjék őket Palesztinába. Az Izráéli kormány mást nem akar, mint hogy^ezeket a muszkavezetők számára boszszantó zsidókat átvehesse. Hogy a muszkavezetök miért nem mennek ebbe az egyszerű megoldásba bele, arra még majd rátérünk. Előbb azonban a kérdésnek egy másik oldalával kell foglalkoznunk. Az elcipeltek jó nagy része zsidó. Tán a fele. De lehet hogy a nagyobb része. Hogy mennyi, azt nem lehet tudni pontosan, mert a kommunisták nem adnak róla statisztikát. Még “percentekben” sem. Kihordják mindazokat, akiknek valaha vagy még nemrég is, boltjuk volt, vagy üzleti állásuk, vagy ügyvédek, ügynökök ilyesmik toltak, és akik nem bírtak elhelyezkedni a kommunista állami gépezetben mert nem voltak megbízhatóak, vagy nem volt összeköttetésük a hajcsároknál, vagy tán egyszerűen kimaradtak véletlenségből. Ismervén Budapestet, tudjuk, hogy ezek az elemek többnyire zsidók. Zsidók, akik hazavergődtek a haláltáborokból vagy előbujtak a föld alól és folytatták ott, ahol a nagy zsidóégetéskor abba kellett hagyniok. Tulajdonképen, dolgos, munkás kispolgárok normális világban, igen hasznos népség. A magyar városi társadalom sajátos fejlődéséből jön, hogy ezek többnyire zsidók. A muszkavezetők ezeket az elemeket. akik most éldegélnének ahogy | tudnak mig valahogy mégis élj tudnának helyezkedni az ő szívós élelmességükkel, kinevezték a városok “kulák”-jainak és kihordják őket, egyelőre a szemétre. A muszkavezetők azonban ezekről nem beszélnek. Nem akarnak szólni ezekről az igazán dolgos ezerekről, akik nem akarnak mást, csak hagyják őket dolgozni és megélni. Amit emlegetnek — és ez jellemző az ő ördögien buta erkölcstelenségükre — az azok az öreg tehetetlen emberek, akik már nem akarhatnak dolgozni mert nem bírnak, akik már nem akarnak megélni sem, csak azt, hagyják őket elfelejtve meghalni. A muszkavezetők azonban nem hagyják őket. Ezek között vannak volt grófok, bárók, egyetemi tanárok, bankigazgatók távoli rokonai, politikusok ,irók, — nekünk öreg, beteg, tehetetlen szegény emberek, nékiek “osztályellenségek.” Midőn ezeket is kihordják a szemétre, még eldicsekednek vele.. Valahányszor egy haldoklót kihordanak a lakásából és ha véletlenül régi politikus vagy arisztokrata volt, hát elbüszkélkednek vele. Ez most kifelé úgy néz ki, hogy a kommunisták agg, volt uralkodó osztálybelieket, öreg szellemi vezéreket hurcolnak el. Másokat nem. A világ közvéleménye külömben is, egyszerű jelszavaknak Ül föl. ügy ahogyan, mikor végre a világ meggyőződött hogy a nácik zsidók millióit viszik máglyára, akkor egyszeriben el lett feledve I van benne kevés szusz, az megyen, táborba. Ami most Magyarországon folyik, ez az elhurcolás, az már jóval előrehaladottabb mértékben történik a többi rab-országokban, Lengyelországbon, Csehszlovákiá| ban és különösen Romániában. Moszkva lázassan építkezik, és mindenfelé,* csatornát, vasutat, : gátat, és a sínekre embervér ta[ pad, a csatornákban mire meg- I nyílnak, vörös a viz. A Dunát vé- 1 gig megszállta az orosz szovjet, j az most muszka folyóvíz; Magyarj országon “tán hazám könnye”, de Moszkva folyója. A Dobrudzsán, ahol Romániában mocsaras deltában önjledezik a Fekete-tengerbe, hajóbiró nagy csatornát építtet az orosz szovjet. MacCormack, a N. V. Times Bécsben tanyázó tudósítója megírja, hogy ezen a mocsaras csatorna-mun-: kán gürcöl Románia egész elhurcolt középosztálya, — de ide kerülnek a magyar elhurcoltak is. Ide és másüvé, ahol Moszkvá; nak ingyen halál-munka kell. Dobrudzsa csak egy példa. Az elj hurcolásoknak egyik fő célja, hogy a volt kispolgárokból, középpolgárokból, akikben még van valami munkaképesség — de akiknek ők nem adnak munkát — kiszorítsák az utolsó szuszt, Moszkva számára. Ezeknek, jó nagy része zsidó. Ezért jön hiába Izrael ;az ajánlattal, hogy szívesen átve- J szí a zsidókat, minek azokat elhurcolni. Hiába jön Izráel ezztl kínálkozni, mert azok a zsidó elhurcolandók kellenek Moszkvának, ingyen halál-munkára. Ha csak néhányan volnának e volt polgári elemek között zsidók, a muszkavezetők, kellő ellenszolgáltatásért, tán belementek volna csendesen. Már kötöttek ők ilyen üzletet. De nyilván, akkora a zsidók száma az elhurcolandó elemek között, hogy nem adhatják ki őket. Ennek persze van “ideológiai” oldala is. Moszkvának mindig igen fontos ez az ideológia is. De manapság, mindennél döntőbb Moszkva számára, az ingyenmunka éhség. Szinte jelképes az, hogy a volt középosztálybeliek és kispolgáriak elhurcolása ama 1939es Horthyféle törvényrendelet alapján történik, amit akkor a zsidók ellen hoztak, értvén a zsidókat — akkor még csak szegény zsidókat — “munkakerülők” címén. Most is, kinevezik szegényeket “munkake rülőknek,” “osztályidegeneknek” meg osztályellenségeknek, városi kulákoknak. Hogy legyen elég ingyen halál-munkás Moszkvának. De nagy részük, ma is zsidó. K. P. FIGHT COMMUNISM by—PROTECTING everyone’s right to speak his mind. Free speech guarantees individual rights, protects majority rule and our American way ot life against Communism. —SPEAKING UP FOR UNITY among all Americans... accept people on their individual worth. America was made great by the contributions of all—Protestants, Catholics and Jews. HELP KEEP IT THAT WAY. —DEFENDING the right of every person to worship as he wishes ... to work in any job for which he qualifies ... to live where he pleases ... Defend ALL human rights for ALL — regardless of race, religion or national origin. SET THE EXAMPLE YOURSELF! Sponsored as a Public Service by the ANTI-DEFAMATION LEAGUE OF B’NAI B’RITH 20 West 40th St. New York 18, N. Y. THIS MiSSAOE AVAILABLE IN A BEAUTIFUL FULL-COLOR POSTER — 11" « 1«%’. BOR FURTHER INFORMATION COMMUNICATE WITH ABOVE. Q-ImMu* lor (M.ricao MMOMt, It;-■-----H. V. ~ _ Elborít a szürkeség S eltörpülnek a vágyak Isten segíts, hogy éljek, ne fájjon és ne fájjak. Összekötötte két karomat a tegnap és hasztalan jön a jövendő én tehetetlenül gurulok a mocsárban. Nem látok tisztán, amit akarok az is vétkes. Elborít a szürkeség S óriásokká válnak a vágyak. DÉNES INDIG MAGDA SIRKŐAVATÁS Néhai KOHN IGNÁTZ özvegye, Kohn Aranka, tisztelettel meghívja barátait és ismerőseit, hogy a Megboldogult emlékére állítandó sírkő avatása alkalmával: JULIUS 8-án, délután I órakor a Szatmári Egylet sirkertjében, (Riverside Cemetery, Rochelle Park, N. J.) szíveskedjenek résztvenni a kegyeletes szertartáson. ! I kik bediilők kapnak azon, hogy itt nem történik egyéb, csak az, hogy a zsidó Rákosi Mátyás és az ő többi zsidaja, kiirtja a Radvánszkyakat, Czartoriskyakat, Nagy Emileket. Ezekről név szerint szól a hir; a sok ezer névtelen, akiket Rákosiék szintén kihordatnak, nem nézve zsidó-e vagy se, az csak szám de nem név. Ezért kell a valóságot megmondani, hogy az elhurcoltak túlnyomó nagy része kispolgár, és ezek közt igen sok a zsidó. Az öreg, magukkal tehetetlen “osztályellenségek,” kihordatván a lakásukból, othagyván amijük volt, a szemétdombon hamarosan elpusztulnak gondozatlan. Rákosiék megspórolnak valami kevés kenyeret, tejet. Ez talán még olcsóbb is mint a gázkamrák volnának. Az elhurcolt kispolgárokban, nyugdíjasokban azonban még van valami szusz. Van azoknak serdülő fiuk, lányuk, fiatalabb feleségük is. Ezek számára a szemétdomb a vidéken, ahová egyelőre hordják őket “alia rinfusa,” az csak szétosztó tábor. Onnan mennek halál-munkára a táborokba. Falat kenyéren, vizlevesen, bér nélkül, rongyokban télvizkor és rekkenő nyáron, dolgozni amig ki nem adják a párájukat. Nem soká, de ingyen. Ez az ingyen munka az, amitől Moszkva vadul. Ha van kilátás, ürügy rá hogy ezerek, milliók utolsó lihegéséből még valami ingyen munkát lehessen kipréselni, akkor nem ismer korlátot, molochi szeme vérbe borul és hullákon át gázol. Pontosan, mini valaha Marx mondotta a maga korának kapitalizmusáról. Az elégedetlen, el nem helyezkedett, bár munkás de nem proletár elemeknek a városokból valc eltávolítása, hogy ne legyen hangadó zöme a nyügösségnek, bizonyára szintén cél. De épp olyar fontos a másik cél is: ezerekbő! kipréselni az utolsó szuszt, ingyen. így, a kispolgári elemeknek a városokból való elhurcolása csak folytatása annak a rabszolga-vadászatnak, ami kezdődött az uccákon az orosz hadsereg bevonulásakor, folytatódott ezreknek rendőri, adminisztratív utón való elítélésével elkésésért, norma bt nem tartásáért, ami végül halálmunka táborkba vitt, “kulák”-oknak évekre való elítélésével amiért disznót találtak ölni maguknak és nem adták a “béke-sonkát” a katonaságnak. Csak, mosl a halálmunkára hurcolás egyszerűbben megy, tömegesen, vád és ítélet nélkül. Grősz érsek és társa: ellen még össze-halandzsáznak valamit; a halálmunkára szántak ezrei ellen vád sincs, akit ők kijelölnek “nem-produktiv”nak s még
